Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

/ Tavasz várás a Mátraalján Már nem tél, de még nem is tavasz: csalóka az időjá­rás a Mátra lábainál is. Még sincs csend a határban, a szövetkezeti gazdák serény­kednek mindenfelé, végzik a munkájukat. Az utak mentén pedig, bármerre jártunk, puskás, egyenruhás mezőőrök silba- kolták az árkok környékét. Itt-ott személyautók pihen­tek a szőlősorok végén. Gyöngyöspata Éjszakánként kint járnak a gépek a Mátrai Egyesült Tsz szántóföldjein. Kihasz­nálják a gyenge fagyot, így nem süppednek el a puha talajon. A kalászosok fej­trágyázását végzik, újból csak fél adaggal, mivel az első felét még a múlt év végén kiszórták. Több mint 1600 hektár várja a táp­anyag-utánpótlást. A szőlőkben metszenek. A gyöngyöstarjániak már any- nyira jutottak a maguk te­rületén, hogy Szűcsibe jár­nak át naponta. Eddig 330 hektárt metszették meg, hát­ra van még a java. Min­dennap 150—160 kézben csattan az olló, így aztán március közepéig be is fe­jezik ezt a munkát. A gyü­mölcsösben 12—15 férfi for­golódik a fák körül, 73 hektár őszibarack, 3 hektár kajszi, 60 hektár meggy és cseresznye, 30—30 hektár dió és szilva várja az értő kezeket. Következik a tavasziak alá a talaj előkészítése is. Már tavaly a KITE-rend szerben termesztették a kukoricát és a szóját, az idén ugyanezt csinálják, kukoricából 55, szójából pedig 62 hektáron. Aztán van még a 48 hek­tár lucerna, a 180 hektár háztáji kukorica, ami szin­tén a gépekre vár. — Pillanatnyilag semmi rosszat nem tudunk monda­ni — közli Németh András tsz-elnök —, ez pedig jó is, mert ha már kárunk lenne a téli fagyok miatt, azt tud­nánk. Minden akkor derül ki, amikor már megszűnnek a fagyok teljesen. Gyöngyösoroszi Nem kis gond annak a 17 hektárnyi kertészetnek az ellátása palántával, amely­nek terméséből exportra is megy, ha kap belőle a Hat­vani Konzervgyár is, ahogy a gyöngyösiek is vásárolhat­ják majd az orosziak para­dicsompaprikáját. Most a melegágyak előkészítése kö­ti le az embereket. Ottjártunkkor 17 hektár szőlőben voltak túl a met­szésen, amelyen naponta hat- vanan dolgoztak. Ügy szá­molták. ez a munka még to­vábbi három hétig is el­tart. — Teljes létszámban dol­goznak az emberek — tud­tuk meg yankó Ernőtől, a Február 24. Tsz főagronómu- sától. — Naponta 190-en jelentkeznek munkára. Fagy­kárt nem tapasztaltunk, de hogy mi lesz még az év vé­géig. ki tudja azt megmon­dani? Jelentős munka az is, ami az erdőben folyik, öt vontató szállítja be a ki­vágott fát, naponta száz köb­métert. Ezzel a munkával viszont igyekezni kell, amíg a fagyok tartanak. Tűzifát sokan vásárolnak itt a kör­nyékbeliek. Gyöngyössofymos — Nálunk semmi újság nincs — mondja Kerek Sán­dor, a Mátra Tsz elnöke. — Dolgozunk és bizakodunk. A metszéssel szinte már telje­sen készen vagyunk. Janu­ár 4-én fogtunk hozzá, na­ponta 80—90 ember dolgo­zott a szőlőben Az 51 hek­tárnyi gyümölcsösben a kör­te-, a meggy-, a cseresznye- fák koronájának a kialakítá­sa az időszerű most, itt 10 —15 dolgozói találhatunk. Munka van, máshol is van, senkinek sem kell ölbe tett kézzel ülnie otthon. Fejtrágyázzák a 180 hek­tár búzát és az 50 hektár árpát, fogasoltak, ahol kel­lett a pillangósoknál. A au korica alá 60 hektáron ké­szítik e'ő a talajt. Van 870 hektár e/nőjük is, ebből 3000 fít termelnek ki ' fS i**' r< «tűkből bi­torlóé és friz lesz, a többit tűzifának adják el, főként a gyöngyösieknek. — Jó a közhangulat a gazdaságunkban — tette a pontot mindennek a végé­re a tsz elnöke. Abasár Nagyon kellene egy Sz— 100-as gép a szőlőtelepítési -munkákhoz, de csak ígére­tet kaptak rá az AGRO- KER-től. Méghozzá úgy, hogy övék lesz a legelső ilyen gép, amelyik most be­érkezik majd az országba. Abasár és a szőlő: szinte egyet jelent. Ahogy a sző­lőtől elválaszthatatlan itt az oltvány is. — Vásároltunk húsz NSZK gyártmányú oltógé­pet — tudjuk meg Rudas Sándor ísz-elnöktől. — Ezek közül tíz már dolgozik, a többinek az üzembe helye­zése folyik. Naponta egy- egy gép 2000—2500 oltványt készít, gép nélkül szemé­lyenként 1000 oltvány az el­várt teljesítmény. Tsz-tagja- ink nem idegenkedtek a gépektől, fél óra alatt ösz- szeszoktak azokkal. Az oltványtelephez a nagyfügedi határban bérel­nek területet, ahol a hajta­tást és az iskolázást végzik. Évente hatmillió oltvány ké­szítése a tervük, exportra szállítják az oltványt a kül­kereskedelmi vállalat útján. Az oltványtelepen a talaj­előkészítést már befejezték, hangsúlyozzák: még időben,, mert a későbbi kifogásta­lan oltványoknak ez előfel­tétele. De ha már szőlő és olt­vány a jellegzetesség Aba- sáron, nem hiányozhat a bor sem. — Vállaltuk, hogy az ere­deti 2 300 000 palackon fe­lül még 150 000 palack bort szállítunk a Szovjetuniónak, valamennyi üvegbe olaszriz- ling kerül. A közelgő tavaszt pedig az jelzi itt, hogy csattognak a metszőolíók a határban, kiigazítják, meghúzzák az oszlopokat és a drótot a szőlősorok mentén. Tizenkét gép segít a határban. Mindenki dolgozik, a bo­rosok közül is 15 ment ol­tani, ahogy az idősek, a nyugdíjasok és járadékosok is ott szorgoskodnak a csap- vesszők vágásán a brigád- szállásokon. Márkáz Eddig még nem csinálták, most alkalmazzák először a Kertészeti Egyetem szakta­nácsadása nyomán: póthu­zalt feszítenek ki az oszlo­pokon, ehhez kötik majd le a szálvesszőt, hogy ne ár­nyékolja a termőfelületet. Egyszerű, mégis szellemes megoldásnak tetszik az első hallásra. — Van még egy újdonsá­gunk — halljuk Halasi Já­nos tsz-elnöktől. — A Ker­tészeti Kutatóintézettől kap­tunk egy újfajta paprikát, aminek ipari vörös az el­nevezése, mi végezzük az első nagyüzemi kísérletet 2 hektáron. A húsát eladjuk, a magját pedig külön vesz- szük, azt a kutatóintézet­nek adjuk át. Büszkén említik, hogy ta­valy már 300 mázsa papri­kát termesztettek egy hek­táron, ami nagyon szép eredmény. A paradicsom- paprikának legnagyobb ve­szélye a korai őszi fagy, a mostani kísérlet az ipari vö­rössel éppen ezért jelentős, mivel ez az új fajta két héttel korábban és egyszer­re érik, tehát a szedésesem húzódik el. A melegágyak készítése most a munkák eleje, mivel a nagyrédei tsz hűtőházá- hak 11 hektáron termeszte­nek pritamin-paprikát. És bár a szőlőterületük 209 hektár, szorgalmasan dol­goznak is ott naponta 70- en, mégis a paprika most a „sláger”, ' Visonto Várják a jó időt a vison- tai Reniénység Tsz-ben, ahogy ezt kifejezte Molnár Tibor párttitkár. Addig nem tudnak rámenni a gépek a szántóföldekre, amelyek ösz- szesen 1100 hektárt tesznek ki, ennyiből 310 hektárt ve­tettek be őszi kalászossal. A 180 hektár területű sző­lő metszését még december­ben elkezdték, körülbelül a felénél tartottak. A tőkék között 60-an tevékenyked­nek. Az idén 20 hektár sző­lő telepítéséhez fognak hoz­zá. Javítják a gépeket, így az RS—Na permetezőt is, amely hasznosítható a táptalaj utánpótlásában is, tehát nem lesz „baj”, ha még a tava­szi gépszemle előtt munkába tudják állítani. A gépmű­helyben 15 szerelő dolgozik, hogy mielőbb rendbe te­gyék a masinákat,' a munka­gépeket is. Megállás nélkül palackoz­zák a pálinkát, kétszer 12 órás műszakban, naponta 30 hektolitert töltve üvegekbe a jó nevű szilvából és vegyes gyümölcsből. Saját címké­jükkel látják el a palacko­kat, ezzel is „jótállnak” a minőségért. Bár a palackozás nem ta­vaszi jellegű tevékenység, de szorosan hozzá tartozik a visontai tsz mindennapi munkájához. ★ Bekukkantottunk néhány mátraalji községbe, és min­denütt szorgos, dolgos gaz­dákat találtunk, ákik úgy várják a tavaszt, hogy nem várnak a ragyogó napsüté­sig, hanem már most is te­szik azt, amit tenniük kell az idei jó termésért. Reméljük, 1 fáradozásaik nyomán az eredmények sem maradnak el. G. Molnár Ferenc Elkészült az egri Domas váza Befejezték az építők az egri autóbusz-pályaudvar melletti munkát: készen áll az épület váza, amely a vá­ros új bútorüzletének, az egri Domusnak, egy étte­remnek, valamint 42 lakás­nak biztosít helyet. A váz elkészülte után ter­mészetesen tovább folytat­ják a külső és belső mun­kálatokat. hogy a tervezett határidőre átadhassák ren­deltetésének az új épületet. (Fotó: Perl Márton) Országos tanácskozás kezdődött Egerben Jobb munkaszervezést a közlekedésben is Országos tanácskozás kez­dődött szerdán Egerben a közlekedés hatékonyságának, termelékenységének javításá­ról. A több mint négyszáz résztvevő azt vitatja meg a két napig tartó konferenci­án. hogyan lehetne korszerű forgalommegosztással takaré­kosabban, nagyobb hatékony­sággal dolgozni a fuvarozó vállalatoknál. A Közlekedés- tudományi Egyesület közúti fuvarozási és vasútüzemi szakosztálya rendezte a ta­nácskozást. közösen a megyei területi szervezettel. A meg­nyitón jelen volt dr. Varga József, a megyei tanács el­nökhelyettese. Somodi Lajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőié. Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára. dr. Jenes Pál, az SZMT titkára és dr. Kovács Jenő, a MTESZ megyei szer­vezetének elnöke is. Dr. Tő- zsér Istvánnak, a KPM fő­osztályvezetőjének megnyitó, ja után Kovács János, a vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte a konferencia részt­vevőit, s ezt követően került sor a megnyitó előadásra. Földvári László, a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium miniszterhelyettese elő. adásában az ágazat népgaz­dasági szerepéről, jelenlegi gondjairól beszélt. Szükséges — mondotta —. hogy minél kevesebb energiaráfordítás­sal. élőmunka-felhasználás­sal végezzék el a szállítási­fuvarozási feladatokat: a fu­varozóknak fontos feladatuk a takarékosság. Ugyanakkor azonban más ágazatok mun­kájának hatékonysága, gaz­daságossága függ attól, mi­lyen biztonsággal, gyorsaság­gal történik a szállítás, ho­gyan szervezik meg a ki- és berakodásokat. Ésszerűen kell megosztani ,a forgalmat a vasút, a köz­út és az egyéb szállítási le­hetőségek között. Az elmúlt évek alatt a vasút aránya csökkent a szállítási felada­tok teljesítésében, de jelen­tősége változatlan lesz a jö­vőben is. Különösen az or­szágon átmenő tranzitforga­lom növeli meg a vasút mun­káját. Egyre nagyobb szere­pet kapnak az olaj- és gáz­vezetékek: a tervek szerint 13 százalékra nő a részará­nyuk a szállításban. A jobb munka akadálya je­lenleg többek között a meg­felelő érdekeltség hiánya, sa fuvarozók, fuvaroztatók ér­dekellentéte. A szabályozók módosításával változtatni kell ezen a helyzeten, s úgy kell kialakítani az ösztönző­ket, hogy népgazdasági szin­ten érvényesüljön az ésszerű takarékosság. A ma záruló konferencián 21 résztvevő ielentkezett felszólalásra. Minisztériumok, szállító vállalatok és a meg­bízók képviselői mondták el véleményüket a közlekedés előtt álló feladatokról. Ma délelőtt folytatódott a vita, majd ezt követően került sor a konferencia tapasztalatai­nak összegezésére. Csendes kis hatvani üzem... Ahol forintjainkra vigyáznak Hányszor, s hányfelé okoz bosszúságot a kéthavonként kézbesített 1 villanyszámla! Mert hogy jóval többet kö­vetel az ÉMÁSZ, holott alig volt fogyasztás, energia- szükséglet az ominózus idő­szakban. Ilyenkor megkez­dődik a huzavona. Az ügyfél nem akar fizetni, a vállalat az óra kikapcsolásával, le­szerelésével fenyeget. Aztán eszébe jut valaki­nek: meg kellene nézni a fo­gyasztásmérői, hátha hibás? ★ Nos1, ilyen rokkant, vágy pedig tízesztendei használa­ti idejüket lejárt villanyórák áramlanak százas, ezres té­telben az ÉMÁSZ hatvani mérő- és hitelesítő állomásá­ra négy megyéből, hogy a szükséges vizsgalat, orvoslás utári vagy újra falra ke­rüljenek, vagy kivonják őket a forgalomból. — Tavaly csaknem hat­vanezer különböző fázisú fo­gyasztásmérő futott át a ke­zünk alatt,, s kétezernél több vállalati műszer, illetve al­konykapcsoló javítását Vé­geztük el — mondja látoga­tásunk bevezetéseként Ba­ranyai József, a Csaba utcai üzem irányítója. — Gyakor­latilag azonban jóval több volt a munkánk, mert a Ganzból területünkre érke­zett új műszereket is átvizs­gáljuk, mielőtt kikerülnek a fogyasztóhoz. Múlt esztendő­ben például húszezernél több ilyen gyármányt bíráltunk felül saját alapműszereink­kel. ★ A csendes utca kis üzemé­ben mintegy hetvenen vesz­nek részt a szalagszerű ter­melésben, illetve adminiszt­rálják a különböző munkála­tokat. A raktárban Kovács Já- nosné vezényletével fogad­ják, csomagolják az áram­mérőket. A poros tisztítófül­kében Balázs János takarítja le a rájuk ta­padt piszkot. Odébb Kovács József permetezi be őket lakkfestékkel, hogy ismét mutassanak. Majd jön a szétszerelés, csapágycsere, belső tisztogatás, a rendbe hozott műszer összerakása, beszabályozása. Utolsó állomás pediglen az Országos Mérésügyi Hivatal helyisége, ahol Burányi Mi­hály és Halmos Antal ellen­őrzi a munka minőségét. Vagyis, hogy különböző ter­helés mellett, szabványon be­lüli pontossággal dolgoznak-e a fogyasztásmérők? ie Benéztünk az elektronikus javítóműhelybe is, ahol Fó­bián Béla és munkatársai új­féle gyártmány előállításával kísérleteznek. Gyakran okoz tragédiát, hogy feszültség alatt álló elektromos háló­zathoz nyúlnak a szerelők, mert a drótokat, berendezé­seket nem áramtalanították kellő figyelemmel. Á tröszt ' megbízásából most egy olyan rúdra szerelhető, feszültség- kémlelőt készít a műhely, amely fénnyel és ritmikus búgó hanggal jelzi, ha terhe­lés alatt van a hálózat. Húsz deka sincs a kék kö­penybe burkolt, kémlelőfej­jel fölszerelt műszer, amely 1—2 méternyi távolságból érzékeli a veszélyt. S aho­gyan Baranyai József üzem­vezető gyors számítást vé­gez, fogyasztói árp nem sok­kal lehet több kétezer forint­nál. 4r Egyébként a műszerjavító­ban. találkoztunk az üzem legrégebbi munkatársaival. Szekeres Béla msyr az 1930-as évek végén itt dolgozott, az akkori Hungári Részvénytár­saság alkalmazottjaként. S ennek jogutódjánál szerzett szakképesítést Baranyi Fe­renc, Czere János. Tényke­désük ennek megfelelően példás. Mint ahogyan ritkán akad dolgozó az üzemben, aki a „prémiumküszöb” alatt teljesítene Fizetség? Ha a munkahe­lyi körülmények:, szociális juttatások nem okoznak gon­dot az üzemben, a bérezéssel kapcsolatban másként véle­kednek az itteniek. Nagy Andrásné, a szocialista bri­gád vezetője: Csodálkozunk, hogy a fontossági -szempont­ból negyedik helyen szereplő villamos iparban ilyen mos­tohán kezelnek bennünket. Az egész üzemben talán né­gyen keresünk 3000 forint körül. Pedig Szekeres elvtárs például negyven éve gyűri a szakmát.. ! ★ Amikor az üzemvezetővel ismét leülünk, visszatér a témára. Sőt arról beszél, hogy még vállalaton belül is mutatkozik bérfeszültség. Egyik igazgatóság előnyösebb bértáblázat alapján fizet, mint a másik. S a különbsé­get nem lehet csupán a pré- , miummal kiegyenlíteni, hi­szen annak adott a húszszá­zalékos plafonja. Ha mégoly termelékenyen, selej (mente­sen dolgozik is bárki a maga sajátos, technikusi képesítést megkövetelő munkaterüle­tén. Hol lehetne . e kérdésben igazságot, szolgáltatni? Talán az ÉMÁSZ miskolci vállalati központjában. S a válaszra magunk is kíváncsiak va­gyunk. .. Moldvay Győz«

Next

/
Oldalképek
Tartalom