Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
Utazás a hangnál gyorsabban Megéri-e a Concorde, és kinek? i; A Világgazdaság című lap érdakós cikkét, amely a francia, angol s-zumr&zónikus utasszállító gép körüli vita néhány Izgalmas részletébe enged betekintést nyújtani, az alábbiakban közöl)'»H, nómüeg rövidített változatban. Ha egy nagy terv elin-. dúl, megvan az önsúlya. Ha tetszik, ha nem, kissé már saját magáért létezik, hiába próbálják a szellemet vissza- gvömöszölnl a palackba, A Concorde gyártói most már csak egyet tehetnek, menteni a menthetőt, csökkenteni a veszteségeket Először is minden attól függ, hogy megkapja-e a repülő a leszállási engedélyt a főbb kiszemelt célpontokra, mindenekelőtt New Yorkba, Washingtonba A washingtoni kongresz- szusban már hosszú hónapok óta folyik környezetvédelmi ürüggyel a politikai vita arról, hogy beengedjék-e a Concorde-ot A hónap eleién a honatyák monstre kihallgatást tartottak Coleman közlekedési miniszter vezetésével, amelyre szinte minden tekintélyt meghívtak, sőt még a betegágyból is Írásos véleményt kértek. Az első és legfőbb vád: ,ja Concorde hangos, négyszer több za)t kelt, mint az óriási Boeing-Jumbo". A Concorde-pártiak válasza: a zaj még a tűréshatáron belül van. Leszálláskor 108,6 decibel hang keletkezik, holott például New Yorkban 112 decibel a tűréshatár. A zsúfolt Kennedy-repülőtéren napi 8 Concorde fei-, illetve leszállása fe!( sem tűnik. A hangrobbanást ugyan nem lehet elkerülni,' de a Concorde csak a tengeren, valamint a később kijelölendő, gyéren lakott területek felett vezető légi folyosón lépi túl a hangküszö- bőt. New York, Los Angeles, San Francisco. Szingapúr, Melbourne, Sidney, Rio, sőt még London és Párizs ten- er mellett, vagy közelében ekszik, Így a kiszemelt célpontok megközelítése még könnyebb. A Concorde ellen elhangzott kifogásokon a honatyák még „gondolkoznak”. A képviselőház a karácsonyi szünet előtt hathónapos türelmi időt kért a vizsgálatok folytatására, addig nem engednék be a Concordé-ot a szövetségi kormány hatáskörébe tartozó repülőterekre. Ha a szenátus is így dönt, Ford elnök minden bizonnyal aláírja a rendeletet. Ha netalán a kongresszus végül is megadná a leszállási engedélyt (ez egy csöppet sem valószínű), a környezetvédők fellebezhetnek a legfelsőbb bírósághoz, sőt a New York-1 repülőtéri hatóságok is külön feltételeket szabhatnak, így 1977 előtt végleges döntés nemigen várható. De hogy az egyetértés nevet viselő gépmadarat „nem kívánatos személynek nyilvánítják-e, az nemcsak az amerikai repülőgépgyárosok mesterkedésén és a környezetvédők buzgalmán múlik. Kissinger külügyminiszter (legalábbis a Bussieness Week úgy értesült), levelet írt Coleman közlekedési miniszternek: a kiutasítást „két igen közeli szövetségesünk és barátunk nagyon nehezményezné, remélem, hogy ezt is mérlegeli a környezetvédelmi szempontok mellett”. Csakhogy Coleman sem mindenható, legfeljebb any- nyit tehet, hogy Washingtonba, a Dulles repülőtérre beengedi a Concordé-ot. Ez a légi kikötő ugyanis közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartozik. Ez a részleges „piacét” félíg-meddig ki is elégítené az aggódó szövetségeseket, hiszen New York mellett Washington lenne a Concorde másik amerikai célpontja. A két város között pedig úgy lehetne időzíteni a csatlakozást, hogy a Coneorde-osok még az átszállással is időt takarítsanak meg, ha a gyors gépet választ iák. Coleman megígérte: a döntést február 4-ig meghozza., Tegyük fel, hogy a Concorde „meghódítja” Amerikát. Sőt, vegyük úgy, hogy a gép mindenhova megkapja a leszállási engedélyt így Londont közvetlen „hangsebes” kapcsolat kötné Szingapúrhoz, Melbourne-höz, Hongkonghoz és Tokióhoz, valamint Johannesburghoz. Párizsból a fele idő alatt lehetne eljutni ugyancsak Tokióba, valamint Maxikéba, Szingapúrba és Hongkongba. vei huzakodnak elő. „Nem lehet pénzben kifejezni a technológiai tőkét, amely a Concorde gyártásakor keletkezett” — mondják többek között. Üj titánötvözetek, a számítógéptechnika bravúrjai, speciális festékek, ragasztók, kerékabroncsok köszönhetők a Concorde-nak. Ezekkel az érvekkel nehéz vitába szállni, mert a technológiai fejlesztés hatását nagyon nehéz számokkal biÁ tudomány hírei Vajon megéri-e, mondjuk, egy üzletembernek, hogy az eddigi 7 és fél óra helyett 3 és fél óra alatt jut el Párizsból New Yorkba? Általában igen, különösen, ha cége fizeti az utat A Con- eorde-on utazni nem olcsó mulatság (egy riói jegy például Párizsból 6425 frankba kerül), csakhogy aki megengedheti magának az első osztályt annak 20 százalékkal több kiadás (mert erényivel drágább egy Con- corde-jegy) meg se kottyan. A Concorde — legalábbis egyelőre — státusszimbólum. Az első hónapokra a jegyeket már jó! előre kiárusították, hírek szerint sokan azárt utaznak 'Párizsba, vagy Londonba, hogy elmondhassák: azon kivételezettek közé tartóznak, akik már megkapták az oklevelet: „2,1 Mach sebességgel” száguldottak. A Concorde-ot legalább 70 százalékig kellene megtölteni, hogy az üzemeltetése gazdaságos legyen. Amíg az újdonság varázsa tart, nem kétséges, hogy össze tudják toborozni az utasokat. Elvégre van elég gazdag ember Nyugaton. Hogy később ml lesz, azt még nehéz lenne megjósolni. A Lufthansa igazgatójának (Így értesült a Der Spiegel) „még ajándékba sem kellene Concorde”. Tény azonban, hogy a Lufthansa visszaállította transzatlanti járatain az első osztályt, ahol ha szuper- szónikus sebességet nem is, de kivételezett bánásmódot kínálhat. A gyártók, sőt tágabb értelemben a finanszírozó adófizetők szempontjából még egyszer tegyük fel a kérdést: megérte-e a Concorde az erőfeszítést? A gép tervezési és fejleszésl kiadásai (az összehasonlító adatok miatt most frankban számolunk) elérik a 24 milliárd frankot A 16 gép gyártása összesen (1975-ös frankban) 10 milliárdba kerül. így az egész Concorde-terv összkiadásai elérik a 34 milliárd frankot Minden egyes gép — alkatrészekkel együtt — kizárólag a gyártási költséget figyelembe véve, 600 millió frankba kerül, de 2 milllárdnál többe, ha a fejlesztési költségeket beszámítjuk. (Természetesén 16 géppel számolná.)\ Égy Concorde-ot .350 millió. frankén t kínálnak megvételre, Így a veszteség nem vitatéma. Persze, másként állna a helyzet, ha sok tucat gépet el tudnának adni. de ez jelenleg legfeljebb kegyes óhaj. A Concorde-védők sem vakok, legfeljebb más érvzonyítani. Végül, a gépmadár pártolói és ellenzői a legkülönfélébb ravasz és hatásos ösz- szehasonlításokkal hozakodnak elő, hogy igazukat bizonyítsák. A Concorde megépítése egy franciának havi 170 frankjába került — eny- nyi egy pakli erős Gauloise cigaretta. Igen — mondják az ellenzők —, csakhogy a 17 milliárd frank a tavalyi Ifjúságvédelmi és sportkiadások 18-szorosa. Ennyit fizet az állam 1000 napon keresztül egymillió 400 ezer munkanélkülinek. Az angolok más összehasonlításokat tesznek: a fejlesztési költségek nekik eddig 475 millió fontba Jöttek. A britek az elmúlt 13 évben 15 milliárd fontot költöttek sörre, 11,5 milliárdot ■ borra és szeszre, 20 milliárdot cigarettára... Mindenki válassza ki a neki tetsző adatot. Baktériumok — mágneses térben Érdekes Jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók a tengerfenék iszapjából elkülönített baktériumok vizsgálatakor. Azt vették észre, hogy ezek, a mikroszkóp tárgylemezen levő iszapesepp egyik oldalára vándoroltak gyorsan át. A vándorlás irányát fénnyel nem, de kis mágnessel befolyásolni lehetett Ez kísérleti bizonyíték arra, hogy bizonyos élőlények érzékelhetik a mágneses teret. Mivel a Föld mágneses terének függőleges komponense nagyobb,'mint a vízszintes, lehetséges, hegye baktériumfa ita így tálékozó- dik, hogy eljusson a tengerfenéken lerakódott iszapba, melynek anaerób körülményei számára kedvezőek Újabb ősmadárlelet Csaknem minden kézikönyv, tankönyv, lexikon közli a Berlini Természettudományi Múzeumban őrzött és bámulatos épségben megmaradt ősmadár (Archaeopteryx) lenyomatát Az első lelet még 1861-ből szármarik és 140 m’Uió évvel ezelőtt, a júra korban élő ősmadár lenyomatának tekinthető. Azóta még két példány került kézre, s ezek közül is az utóbbi, amelyet kb. 20 évvel ezelőtt a München környéki Eichstädt közelében találtak, s eddig hüllőmaradványnak tartották — különösen jelentős. A berlini példány mellett ez a második telles lelet (koponyával együtt) s így első ízben van alkalom arra, hogy a legtüzetesebb vizsgálatokra is sor kerülhessen. A szájpadláscsont, az alsó állkapocs alaoos vizsgálata alapján a csőrmozgásról és táplálékfelvételről is következtetések vonhatók le. A hüllőktől (DinosaurusoktŐ!) való származtatásuk a vizsgálatok során csak megerősítést nyerhet. A tollazat csak gyengén látszik, viszont a lábujjak végén levő karmok arról tanúskodnak, hogy az Archaeopteryx fán élő és kúszva kapaszkodó ősmadár lehetett A további vizsgálatok a legújabb fosz- szilis lenyomat-analízis módszerének a segítségével folynak, s ezekből további érdekes részismeretek remélhe- tők. A francia ipar és az óceánkutatős A francia óceánkutató szervek tovább folytatják azt a küzdelmet, amelynél végső célja a tengerfenék meghódítása, vagyis az. hogy az ember tartós munkahelyeket tudjon létesíteni a tengerfenéken és a helyszínen tudja végezni a tengerfenék természeti kincse'nek kiaknázását. Ebben a harcban a francia ipar fokozott mértékben veszi ki részét. Az 1974-es év letantős eseménye volt e téren a bor- deaux-i OCEANEXPO-klál- lítás, amely a tengerkutatás ágait szolgálja. Hajóit, robotok, műszerek, radarok, szonárok, furóíedélzetek, elektronikus számítógépek segít’k ma már az embert a tenger kincseinek kiaknázásában. Ezen a kiállításon már jelentős francia cégek képviseltették magukat. A világhírű Thomson C. S F. különféle elektron'kus készülékeket vonultatott fel. Így víz alatti járművek navigációs berendezéseivel, víz alatti tv-kamerákkal, ultrahangos visszhangmárőkkcl (szonár) lepte meg a látogatókat. Az egyik szonár típust víz alatt felejtett fémtárgyak (fúrófejek, technkai berendezések stb.) bemérésére használhatják. Egy másik nagy gyár, amely a tengerkutatás számára dolgozik, a víz alatti olajtartályok és furófedélze- tek gyártására specializálta magák A gyár rajzokon és maketteken mutatta be új furófedélzet terveit, amelyek részben úgynevezett félig merülő platformok, másrészt tengerfenékre horgonyozható fix fedélzetek. Bemutatták az új típusukat, a „Dy- posémi”-t, amely 300—600 méteres tengermélységig dolgozhat, tehát nemcsak a kontinentális self kutatására és kitermelésére alkalmas. Víz alatti úszórendszere úgy van kiképezve, hogy a hullámjárást " lökhárítószerűen kompenzálja. Az Eleclrlclté de France égisze alatt új kísérleti medencét terveztek, amelynek szintén a makettje volt látható a kiállításon. Végső formában egy 80 méter hosz szú és 5 méter széles esa- tórnaszerű medencéről van szó, amelyben a tengerjárús dinamizmusét tanulmányozhatják a kutatók a jövőben. Hullámganerá torok, szélcsatorna, szivattyúk segítségével lehet szelet, tengermozgást, hullámzást gerjeszteni a kísérleti medencében, és ennek hatását vizsgálni a gátakra, hajókra, tartályokra, fúró platformokra és a víz alatti csővezetékekre. PÁRIZS: A nyaralásról hazatért fia- talasszony meséli barátnőjének: — Egy nagyon jóképű, remek emberrel ismerkedtem meg a tengerparton. Olyannal, akivel szívesen házasságra lépnék. — S mi akadályoz meg ebben, drágám? — Hát... fölelevenitve emlékeinket, rájöttünk, hogy egyszer már együtt éltünk... BUKAREST: Sajtóértekezletet tart az építőipari vállalat igazgatója. Beszámolóját így fejezi be: — Az építkezés befejezésének határidejét csak az építkezés befejezése után közölhetjük. .. MILANO: — Képzeld, Luigi, tegnap a főpályaudvar előtt egy fiatalember szemtelenkedett egy csinos, vörös hajú lánnyal. — És azután? Azonnal melléjük lépett két férfi és most már hárman szemtelenkedtek a szegény nővel... SZÓFIA: Az apa oktatja házasodni készülő fiát: — Jegyezd meg jól, fiam, hogy a házasság egy jó asz- szonnyal olyan, mint kikötő a viharban Mire a fiú közelebb hajolva kíváncsiskodik: — Es a rossz feleséggel? — Mint vihar a kikötőben... VARSÓ: — Képzeljétek, barátaim! Személyesen ismerek egy nyolcvanhárom éves anyókát, akinek hármas ikrei születtek. — Ne beszélj! Hiszem akkor minden lap tele lenne vele. — Tele is volt. Ez ugyanis már hatvan évvel ezelőtt is szenzációnak számított! BECS: A zenerajongó család feje büszkén meséli a kávéhás- ban: — A feleségem zongorázik, a fiam elektromos gitáron játszik, a lányom pedig klarinétozik... —. Es maga? En tűröm.. NEW YORK: Az artistaügynökhöz beállít egy idomító és bemutatja legújabb számát, amely abból áll, hogy a kutya fejére rászáll egy papagáj és erotikus verset szaval. — Remek! Száz dollárt kap egy estére?. — Bocsánat, uram, én megelégszem a felével, mert trükk van a. dologban. Nem a papagáj szaval, hanem a kutya. Ugyanis hasbeszélő... STOCKHOLM: Fridegard igazgató úr panaszkodik barátjának: — O, ha belegondolok, hogy nemrég még mindenem megvolt, amiről az ember csak álmodik! Pénzem, gyönyörű lakásom, benne egy csodálatos, húszéves, szőke hajú nő... , — Na és mi történt? — kérdi részvéttel a barát — Ne is kérdezd! Egy héttel hamarabb hazajött a fér leségem Londonból. mint ahogy vártam... BERLIN: Egy izgatott férfi ront be a rendőr szobába: — Segítsenek, elvtársak! Ellopták az utcáról a Trabantomat, csak a takaróját hagyták meg! — Mondja, jól kirázta azt a takarót? Nem maradt benne véletlenül a kocsi?... PRÁGA: — A férjem azt mondja meséli egy nő a hivatalban a kolléganőjének —, hogy az új kalapomban tíz évvel fiatalabbikak látszom — Valóban? És hány éves vagy, drágám? — Huszonhat! — Bocsánat, drágám, azt akartam kérdezni, hogy hány éves vagy kalap nélkül .00 _.. Rí, u KOSSLiH 8.27 Népdalok 8.50 Én és a társadalom 9.20 Dvorzsák: VII. szimfónia 10.05 Isltolarádiő 10.35 Londvay Kamltló: A bűvös szék 11.24 Staub: Tarka balettjelene* 11.34 Hét bagoly 12.20 KI nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.02 Ezerogy délután 11.49 Éneklő Ifjúság 15.1.0 Az élő népdal 15.20 Elsler müveiből 15.44 Magyarán szólva... 18.05 Harsán a kürtsző! 18.35 Hegedűs a háztetőn 1705 Hány mérnökre van szüksége Magyarországnak? 1700 Üj operalemezelnkböl 17.57 Üj könyvek 18.00 A Szabó család 1800 Esti magazin 19.15 Népi zene 1907 Fiatalok stúdiója 20.25 H'res karmesterek próbálnak 21.05 Min asz király szigetén 21.36 Bach: I. brandenburgi verseny 22.20 Magyar zeneművek 23.03 Dzsesszt el vételekből 23.23 Mosonyi Mihály operáiból PETŐFI 8.33 Starker János gordonkázili 8.16 Operettrészletck 9.23 Délelőtti torna 9.33 Derűre is derű... 10.00 A zene hullámhosszán 11.5S Látószög 12.00 Nóták 1203 Arcképek a német Irodalomból 12.50 Balettzen 3 13.33 Kórusmuzsika 14.02 Kettőtől hatig ... 18.00 Könnyűzed ei olimpia 18.33 Kiss András hegedűi 19.01 operettek 19.15 véleményem szerint.„ 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.24 A Rádió Dalszínháza 23.23 Népi zene SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 így élünk. „ Párbeszédek — Népdalok — Válaszol a jogász — Hanglemezbarátoknak — Az újságíró Jegyzetfüzetéből 18.00 Alföldi krónika 18.15 Papi Anka felvételeiből 18.27 Hírösszefoglaló — Műsoréi özefces ma MAGYAR 8.00 Tévétorna (Ism.) 8.05 Iskolatévé 9.20 Legyünk barátok! 10.05 Iskolatévé 10.25 Játsszunk bábszínházát! 11.05 iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.35 Hogyan a holnapért» 18.05 a megyei főkapitány (Dok--film.) 18.40 Játék a betűkkel 19.30 Tv-hiradó 20.00 Tévétorna 20.05 Klsfllmek a nagyvilágból 22.00 Csapatjáték és taktika a labdarúgásban 22.20 Tv-hiradó, 3. 2 MŰSOR 20.01 Máj láth Júliára emlékezünk 21.10 Tv-híradó, 2. 21.30 Vitézek és hősök (Tévéjáték) POZSONYI 19.00 Híradó publicisztika 20.00 Az öreg falak (Szovjet. Glm) 21.30 Híradó, publicisztika mázt EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon s 22-33.) du. fél 4, fél « és 8 órakor Olaszok hihetetlen kalandja! Leningrádban EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07.) du. fä 4. fél 6 és fél 8 órakor Ordasok között Az ismert regény szinkronizált, szovjet filmen. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A keresztapa másik arca GYÖNGYÖSI PUSKIN t A rejtelmes sziget HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Én és a tábornok HATVANI KOSSUTH: Robinson Cruose HEVES: Ballagó Idő FÜZESABONY: Az asszony és az elítélt 1
