Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
ílumorszolsálat — Milyen volt a tegnapi hangverseny? — Rendkívül érdekes. — Mit játszottak? — Legvégül Franz Schubert Befejezetlen szimfóniáját. — Mar megint ez a slam- pos osztrák.-Hr —» Három hónapig úgy tanultam mint egy bolond — panaszkodik a bukott diák professzorának. — Most három hónapig úgy fog tanulni, mint egy okos ember, és akkor minden rendben lesz.' — Mikor tegnap este. nálunk voltatok, eltűnt az aranyláncom. Nem állítom, hogy ti vittétek el. de kérem, adjátok vissza. * — Már igazán tehetnétek függönyt az ablakra. — Miért? — Tegnap láttam, ahogy csókaióztál a feleségeddel. — Nagyon tévedsz, tegnap egyáltalán nem is voltam otthon. Benke László: Halkan Olyan halkan, oly esetten szunnyadnak a kalászok bennem, élek. mint a kasza nyele: s mégis mintha suháhás rejtene, mintha pengéilen is zengene s a szomorkodá tajban mintha valahol egy láthatatlan pacsirta sikolt va es mégis szépen szelíden s egyszerre kéményén egy jnjtalan fuldoklásbá kezdve merülne földi szivembe, hogy felhozza onnan mindenkinek a véremben fogant énekeket. Juhász Ákos: Kedvesem vállára hajtja,. Kedvesem vállára hajtja szép fejet. Nem roppan ág. szel se fúj alszik, csendesen. Körbe tapogat a homályló setét, nem rebben pilla nem. a szíve sem. Nekem fáj a csend bizonytalansága! Hullámzik rendben a lég. Az est oda van. Kedvesem vállán a hold szemvilágá néz. — boldogok közt egy boldogtalan. t£u dek.0 Buga László: Körülnézünk a házi patikában Házi patikája mindenkinek lehet A gondos, óvatos, kellően hozzáértő család nem is tudna nélküle élni. Pedig a házi patika nem más. mint egy fiók, polc vagy kimustrált faládikó, aminek — ha még zárja is van — a becsülete is sokkal nagyobb.' A házi patikák legkiválóbbika olyan falra akasztható •ás -bezárható, rr, Kiilö/t ,§ ,c§l- , jra bakácsolt szekrényke, amit még nyújtózkodva sem ér. el % kiváncsi ;gyerek. ■, A. házi . patika tehát tulajdonképpen csak hely Olyan hely, ahol a rendes család a gyógyszereit, kötszeréit és az olyan fertőtlenítő — meg egyéb — anyagait tartja, amik akkor válnak megbecsültté, ha beteg van a háznál. így mondtam: a rendes csalódó igen! Mert láttam, én már több olyan otthont, ahol. az asztalon a hamutartóban az A’.gopirin kartonsorozat lapult, az üveges szekrény kínai csészéjében hashajtó pislogott, a fürdőszoba polcán a fogpaszták és samponok között a Mykosid — a lábgomba ellenfele — hetvenkedett, míg a kombinált szekrény kicsi fiókjában egymás he- gvén-hátán az Elenium. a Valeriána, a Betacid és a No-spa, meg a Meristin Pedig az ilyen rendetlen és veszedelmesen könnyelmű gyógyszertárolás igen változatos következményekkel járhat. Például: feszültséggel. Ha keresnek valamit és nem találják. Pazarlással, ha valami az egyik nap még használható volt a másik nap már nem Balesettel, ha valaki összekeveri a gyógyszerekét. vagy ha a gyerek cukornak nézi az altató drazsét. Végül komoly kárral, ha tömegével megy tönkre az a drága anyag, amit fillérekért ad az állami betegellátás: és amiből az elpazaroltak értéke milliókra rúg Nézzük hát, mit is tartson az a bizonyos rendes, okos és takarékos család a házi patikájában? Legyenek ott az elsősegély- nyújtáshoz szükséges kötszerek és fertőtlenítő anyagok ís. de a legfontosabb mégis az orvosságok, a gyógyszerek Milyenek’ Kétfélék a megmaradónak és a tartalékképpen előre beszerzettek Ez az alapgondola! ossza minden házi patikában. két csoportra a gyógyszereket. A gyógyszer addig gyógyszer, amíg tudja valaki, hogy mi a hatása, hogy mire való. Ha nem tudja: méreg! Tehát az egyesével, vagy párosával, doboz nélkül meztelenkedő tabletta, drazsé, vagy pirula — ha csak nincs rajta valami jel — veszedelmes jószág és a szemétládába való. A gyógy.1 «er .jíkkfttuisi,. w dobozáoan, üvegében, tasak- .jéba.n marad, vagy olyan dobozba teszik, amire előre ráírlak a nevét és azt, hogy mire való. Vannak folyamatosan használható orvosságok is. Ezeket rendszerint sorozatosan szedi valaki, de ha naponta forgalomban is vannak, kézbe kerülésig a házi patikában van a helyük. Az alkalmi enyhítők, vagy — úgy is mondhatnám, hogy — házilag, használatos gyógyszerek is otthon vannak a házi patikában. Ezek: 1. Rosszulíétet szüntetők, pilla-. natnyi erősítők, 2. fájdalomenyhítők, 3. lázcsillapítók, í nyugtatok, .5 görcsoldók. 6 hashajtók, 7. székrekesztők, 8. meg különböző külsőleg használt szerek — bedörzsölök, szemcseppek, orrcseppek. kenőcsök — lehetnek A belsőleg alkalmazhatók elsősorban tabletták, drazsék, porok esetleg .cseppek és kúpok. Nevüket még csak ernlí. teni sem merem, mert, számtalan van belőlük, mindenki mást használ és mindenki qiindenről mindent tud. Csak egyre nem gondol. Arra. hogy a házi patikának törvényei — önmagából kristályosodott szabályai vannak, amelyeket érdemes figyelembe venni. Ezek a következők: a) Olyan gyógyszer nem tartható, amiről nem tudják, hogy micsoda, vagy elfelejtették, hogy kinek, mikor, mire rendelték b) A házi patika idegennek soha semmilyen gyógyszert nem tavasok és legfeljebb kölcsön edhal, ha ismert gyógyszert kér a rászoruló. c) Időnként át ‘kell nézni a gyógyszerkészletet, hogy a lejárt — a tönkrement, vagy hatástalan —< készítményeket kidobhassák. Végül d) a felesleges gyógyszerszedés tilos, káros Minél több esaiadnak les-z házi patikája, annál kisebb lesz a gyogyszerjtazarlás, annál ritkábban lesznek a balesetek és annál több lesz — kellemetlenség, panasz, fájdalom esetén — a gyors segítség. VAN MEGOLDÁS Egy díszvacsorán Mark Twain asztajszomszédja egy igen barátságtalan, feltűnően szófukar asszony volt Az író minden igyekezete kárba veszett fáradságnak bizonyult, hogy bevonja őt a társalgásba Végül egy utolsó kísérletet tett így szólt a barátságtalan nőhöz: — 'Asszonyom, ön igazi szépség! Asztalszomszédja azonban erre is . csak barátságtalanul ' morogta: — Nagy kár. hogy én nem , mondhatom el ugyanezt ma-, gáról! ' Mark" *• ez az udvariatlanság sem tudta kimozdítani végtelen nyugalmából. Ragyogó arccal csupán ennyit válaszolt: — Ezen könnyen lehet segíteni. asszonyom Tegyen úgy. mint én: hazudjon! Címkórsáig Áldoktorok az NSZK-ban Az NSZK-val szomszédos országokban gyakran nevesnek tréfásan minden nyugatnémetet „doktornak”, hiszen a nyugatnémeteknek ez a cím a gyengéjük. (Nyugat-Német- országban a doktori cím a legalsó tudományos fokozatot jelöli, valahol a mi aspiránsunk és kandidátusunk között helyezkedik el.) Ka valamelyik nyugatnémet megszerzi ezt a címet, nagyot nő a saját szemében is. Az NSZK-ban rengeteg doktor van. ám többségüknek semmi köze a tudományos munkához. A nyugatnémet állampolgároknak a doktori címhez vonzódását használta ki az a szélhámos banda is, amely egy bizonyos Nestmann nevezetű, tönkrement kereskedő vezetésével — jó pénzért — hamis doktori okleveleket gyártott.. Tevékenységük eredményeképpen 300 áldoktor jelent meg az NSZK-ban. Nest- mann zsebébe pedig összesen'mintegy 10 millió márka vándorolt. i Miután letartóztatták Nestmannt. a rendőrség felhívássá! fordult a lakossághoz: jelentkezzenek az áldöktorok. A rendőrség teljes titoktartást ígért, sőt garanciát vállalt arra. hogy visszaadja nekik azt a pénzt amelyen megvették Nestmanntól a tudományos fokozatot tanúsító okmányt. Sajátos módon, a 300 áldoktorból ez idá'g mindössze ketten , jelentkeztek. A többiek hallgatnak, valószínűleg attól tartanak, hogy elvész a- tekintélyük rokonaiknál, ismerőseiknél. M chelcmgelo-freskókra bukkantak Firenzében A firenzei San Lorenzo bazilika restaurálásán dolgosó bét szakember olyan, eddig ismeretlen freskókra bukkant. amelyek valószínűleg Michelangelo kezétől származnak. A szakemberek akkor találtak rá a freskókra, amikor kinyitottak egy, az alagsorba vezető ajtót a Medlcl-ká- coln3 alatt. (Mint ismeretes, a San Lorenzo bazilikában láthatók a Michelangelo faragta Mcdici-siremlékek.) A mind ez ideig vakolattal borított freskók —■ amelyek '•egyébként kivétolesenj /jó állapetban. imaradtak, jfprtn, .-r.,; egy kabátba burkolózott férfialakot, egy csodálatosan szép Krisztus-fejet és a Sixtus-kápolna mennyezetén látható angyalokhoz hasonló alakokat ábrázolnak. * *-• •• r -a: Michelangelo, mint ismeretes, csaknem 16 évén at dolgozott a Medici-család síremlékén. Lehetséges, hogy azért rejtette el mű» ét. mert akkoriban közte és a Me- diciek között éppen nem volt szívélyes a viszony? Göncölszekér Szocialista brigádve-' netó... Képviselője egy szocialista brigádnak ... Hiszen-' te utálsz dolgozni! — Dolgozni Igen, de képviselni azt nem ■.. hatom, nem érted ... Édesapám, most az a divat, hogy minden értekezletre meghívnak egy-egy szocialista brigá- ■ dot... Gyakran többször is ugyanazt... A szomszédom panaszkodott a nhnap, hogy ■ már dolgozni sincs ideje — Értekezletet értekezlet követett. .-..És ekkor támadt az ötletem Belépek a brigádba... — Te? Egy szocialista munkabrigádba? — horkantam fel. — Igen... és nem is egybe ... Már hírem van... Kelendő vagyok? Tíz brigádnak lettem az eljáró tagja... Én járok el az értekezletekre, én szónokólok, s ők dolgoznak ... Ki mit tud?... Jó, mi? Ne. szervusz, kisfiam, mára még van két meghívásom — mondta Kajevác. megveregette a váltamat, és a szakszervezeti aktivisták hódoló tekintete között kivonult a terembők (egri) Egy nyelvi imeretterjesz-’ tő előadáson szó volt a címbeli megnevezésről is. A hallgatóság nagyobbik teie úgy tudta, hogy ez a csil- lagnévként használt szóosz- szetétel mindkét tagjában eredeti magyar hangsor. Volt idő. amikor még a nyelvész szakemberek is „ősi, po~ gánykori” névnek tartották a göncöt előtagot. A nyelvtudománynak ma más a véleménye. Az összetétel előtagja ugyanis jövevényszó: a német Konrád személynév alábbi népi becéző alakváltozatai közé sorolhatjuk be: Kencel, Köncöl. Gencel. Göncöl. Természetesen ma mar a magyar szókincs értékes eleme a csillagnév göncöt előtagja is. A név utótagiaa csillagképeknek a szekérhez hasonló alakjára utal. A nép nyelvében, elsősorban az öreg pásztorok nyelvhasználatában gyakoriak még ezek a megnevezések is: Gönce, Gönce, Cince szekere. Nagyszekér, Kisszekér, Nagygőn- col, Kisgöncöl stb. Ho^y általánosabbá a Göncólszekér megnevezés vált, bizonyítják alábbi szólásaink is: Mintha ő hajtaná a Göncölszekérét (önhitt, elbizakodott, kevély); Ökrök nélkül csak a Göncölszekere fórául (nincs semmi ók nélkül); Elhullatta a Göncölsze- -,>kér a avszeimáMlátsaik-.a Tejút az égen); Olyan nehez„ taint a Göncölszekér (nagyon v.nehéz) stb. A régi népi hiedelem úgy tudta, hogy a Göncölszekér húzza az egész világot, illetőleg a felénk; boruló hatalmas eget is. Erre a hagyományra épül Zrínyi Miklós versrészletének mondanivalója is. „A Göncölszekere viszi sok: fegyverét, / Mennyei seregnek könnyebbíti terhét.” Az sem véletlen, hogy népdalaink is oly gyakran emlegetik ezt a csillagnevet. Üjabban költőink is igen meglepő s merészebb képzettársításokra ingerlő költői képek megalkotására is felhasználják a Göncölszekér csillagnevet. Kassák Lajos és Takács Imre verseiben még csak látványként jut szerephez: „Kijöttünk a városból, hogy lássuk / a Göncöl geometriáját, / A Tejút kék-fehér remegését’8 (Kassák: Szombat vasárnap.) — „Most a csillagképeket látóm — / A göncötöket..." (Takács: Csillagképek a mezőn.) Károlyi Amy is feltűnően gyakran használja fej versalkotó elemnek a Gón- cöl-motívumot: „Szegezzetek a földhöz, csillagok, / tiporj a földbe Göncölszekér" / Szegezzetek a földhöz csillagok.) •— „Járja kitartón hajnalig a számlálatlan figurát, / a Göncölszekér kerekét hibátlan bájjal lépi át” (Körtánc). — „De virág-bibén megül hajnalig, / ki tudja, kerek tükrén mi ragyog; / a Göncölszekér pántos kereke, ji vagy afrikai forró csillagig (Szökőkút). Dr. Bahn« Inzseí A \ brigádlag | Arra az ériekezlet- > re meghívtak egy | szocialista brigádot i is — a képviselőjén < keresztül. Azon az $ értekezleten a szocia< lista brigád képvise- ' lője is felszólalt és I bölcs dolgokat mondott a Dolgozz Hibátlanul mozgalom óriási szerepéről a tzocializmus építésében és a külgazdasági kapcsolatok pozitív erősítésében. A brigád képviselője nagy tapsot kapott, s amikor a helyére ment, $ nekem úgy tűnt, hogy < Kajevác Benőt vélem < felfedezni a brigád- $, képviselő személyé- < ben. De elhesegettem < magamtól a képet, < mondván, nem. ez le- 1 keletien Kajevác Be- < nőt azzal vádolni, < hogy egyáltalán azt < a szót kiejtse a szá- s tán, miszerint dol- s gozz és ráadásul hi- S bátlanul. az úgy ille- \ ne rá. mint vízilóra a s kacsatoll. ? Azon a másik ér- | tekezleten, amelyre | szintén meg volt hí- < va egy szocialista t brigád is. felszólalt e t brigád képviselője és < természetesen nagy > lapsot aratva fejtette > ki maga és társai né S zetét a Dolgozz Hi- S bátlanul mozgalom > szerepéből a szocializmus építésében, valamint a külgazdasági kapcsolatok pozitív fejlesztésében. A brigád képviselője, miközben a tapsvihar közepette. a helyére ment, mintha rám nézett, sőt rám is kacsintott volna. Be kellett azonban látnom. hogy tévedtem mert ugyan tj brigáá tisztelt képviselője úgy néz ki. minthe Kajevác Benő lenne és úgy is néz rám mintha ismerne éi kacsintana is rám. de ezt kizárt dolog nak kell tekintenem Kajevác és bármilyen mozgalom amely a munkává összefügg? — nevet séges! Azon c negyedik vagy ötödik értekezleten azonban mái kimondottan gyanúi lett a dolog előttem Egyrészt, mert mindig a Dolgozz Hibát tanul mozgalomnak c tzocializmus építésében ^töltött szerepéről és a kulgazda Ságra gyakorolt po átír hatásáról szól i meghívott szociális ta brigád tisztelt kép viselője. másrész- mindig s megelőző i és hasonló értekez- u fet felszólalójára ha- sonlított a megszóla- lásig Hiszen meg is r szólalt, sőt fel is szó- e lelt. És ráadásul. t mind az öt egymásra- hasonló voltaképpen e Kajevác Benőre ha- sonlított. akihez hosz- !. szú évek ismeretsége j fűz, ha nem is köt, e f akit jó ideig nem a tittam életünk szin- e terén. ^ Most feltűnt volna? — ... de igen ... i- mit csodálkozol, én i vagyok az. Kacsintottam is, csak úgy tettél, mintha nem vetl: tél volna észre — így Benő. amikor óvato- tan megkockáztattam a hatodik érlekezle- :, ten. hogy ő-e ö? —- Igen. bizony, hogy én r vagyok. ÉS jó vagyok, s mi? — tetszelgett, i. mint egy színész a- hakni szünetében. — De te hogyan 3 lettél. i. éppen te
