Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

Segítség a pedagógusoknak a polgári védelmi oktatáshoz Pedagógus olvasóink kéré­sére az oktatás hatékonysá­gának növelése érdekében, a megyei parancsnokság a mű­velődésügyi osztállyal egyet­értésben. a honvédelmi isme­retek osztályfőnöki órák pol­gári védelmi témáihoz, a szemléltetéshez témánként az alábbi szemléltető eszközökej ajánlja: 1. A polgári védelem szer­vei és azok feladata Szemléltetés: A polgári vé­delem szervezeti felépítése (diafilm). A polgári védelem helye és szerepe a korszerű küzdelem­ben (16 mm-es mozgófilm). 2. Egyéni szükségvédőesz­közök. készítésük és haszná­latuk. Szemléltetési Egyéni és szűk ség védőeszközök (dia­film). Szükségvédőeszközök készí­tése (16 mm-es mozgófilm). ..Házilag elkészíthető lég­zésvédő eszközök” című. is­meretterjesztő füzet. 3. Az atom-, vegyi és bioló­giai fegyverek. Szemléltetés: Atom-, vegyi és biológiai fegyverek (dia­filmek és 16 mm-es mozgó­filmek. valamint szemléltető plakátok). 4. Atom-, vegyi és biológiai fegyverek elleni védekezés. Szemléltetés: Tömegpusztí­tó fegyverek elleni védelem (diafilm). Személymentesítés, élelmi­szer RBV-védelem. I—III. rész (16 mm-es mozgófilmek). 5. Egyéni vegyi védelmi eszközök. Szemléltetés: Egyéni védő­eszközök (diafilm. 16 mm-es mozgófilm). Keret- vagy sisakgázálarc, védőharisnya. védőkesztyű, védőköpeny. 6. ön- és kölcsönös segély- nyújtás. Szemléltetés: ön- és köl­csönös segélynyújtás (dia­film) Amíg az orvos megérkezik (sebkötözés): , rándulás: fi­cam; törés: újraélesztés: sé­rültek és betegek szállítása (16 mm-es mozgófilmek). A felsorolt szemléltető esz­közöket előzetes igénylés alapján a járási, városi pol­gári védelmi parancsnoksá­gok. az ön- és kölcsönös se­gélynyújtás témájához a Vö­röskereszt járási, városi szer­vezetek biztosítják. Az oktatás elősegítéséhez a Polgári Védelem című lap 1976 januártól havonta a té­máknak megfelelő „óravázla­tokat” közöl. Felhívás Az Iskolatelevízió 1976-ban az alábbi polgári védelmi té­májú adásokat sugározza: Február 21.: általános isko­la 7. osztály: a pv. célja, szervei és ezek feladata. A la­kosság feladatai a hátország védelmében. (Adási idő kez­dete: 08.05 óra.) Március 13.: általános is­kola 8 osztály: Egyéni szük­ségvédőeszközök. készítésük és használatuk. (Adási idő kezdete: 08.05 óra.) Március 27.: középiskola 3. osztály: Egyéni vegyi védel­mi eszközök. (Adási idő kez­dete: 13.05 óra.) II kulturális javak polgári védelme örvendetes, hogy hazánkban az utuDui evtizeüoon ánami és társadaum szerveink, továbbá a szeies nepretcgek egyre inkább felismerik, mennyire nagy jelen­tőségű a kulturális örökség mind nemzedékünk. mind utódaink számára. A történelmi, művésze- t. stb jelentőségű építészeti em­lékek megőrzése, az archívumok a könyvtárak. a tudományos anyagok, a különféle műkincsek és gvüjtemenyek értékelése és óvása a műemlékvédelmi, hon­ismereti. művészeti és kulturá­lis javakat védő szervek, illető­leg szervezetek munkájának kö­szönhetően egyre általánosabbá szelesebb körűvé válik Ennek a munkának sajátos alaojai teremtődtek meg ha­zánkban a kulturális javak fegv- veres konfliktusok idején való védelméről szóló 1954. évi május 14-i hágai egyezményhez való csatlakozása révén. A kulturális javak védelme a hágai egyezmény szellemében egvfelől a mozgatható (ingó) és a nem mozgatható (ingatlan) kulturális javaknak elsősorban a haderők, továbbá a polgári la­kosság részéről való tiszteletben tartását irányozza elő. másfelől az anvagi biztonságot törekszik m -gteremteni e javak számára eg" esetleges fegvveres konflik­tus előrelátható következményei: vei szemben Az első célkitűzés főként a haderők és a lakosság megfele­lő felvilágosításával és a véde­lemre különösen érdemes kultu rális iavak nemzetközileg elis­mert módon (kék-fehér oajzsl való megjelölésével, a második megfelelő. kKmatizálható védőlé- tes<tménv^k építés-technikai elő­írások (főként a nem mozgatha­tó kulturális javak tekintetében) — így pl. a védelmet érdemlő épületek, szobrok védőburkolat­tal való ellátásával, a beomiási veszélyeket csökkentő alátá­masztással, a tűzveszélyt csők- I kentő építészeti rendszabályok I érvényesítésével, a helyreállítás­hoz szükséges okmányok — gyűjtésével valósítható meg. A különleges védelemre méltó archivált tárgyak, kéziratok, könyvtári tartozékok és más két­dimenziós kulturális javak meg­őrzését mikromásolatokkal is le­het biztosítani, amelyeket már békeidőben célszerű az eredeti­től elkülönítve. biztonságosan őrizni Ezek az anyagi védelmi rend­szabályok — amelyek tervezése és megvalósítása a polgári véde- emről szóló 2002/1966. (1. 23.) Korm. sz határozatra, illetőleg a közeimültban helyébe lépett >041 »074 (XTT 11.) Mt. sz hatá­rozatra vezethető vissza — sok esetben a békeidőben bekövet­kezhető katasztrófák esetén is hatásos védelmet nyújtanak. A kulturális javak védelmét az említett okból — az otkatási. művészeti stb szempontokon túl tehát a polgári védelem szempontjából is — mindinkább a közigazgatási feladatokkal egyenlő szintre kell emelni, azokkal azonossá kell tenni. E megfontolásból képeznek ezek a munkák — ugvanúgv, mint a polgári védelmi tevékenység ál­talában — már békeidőszakban feladatot. hiszen rögtönzésekre a kulturális javak védelme terén már csak azért sem lehet ha­gyatkozni. mert ezek az élette­len tárgvak az egészséges, felnőtt emberrel ellentétben semmit sem tehetnek a maguk biztonsága ér­dekében. 0 polgári védelem helyzete a Heves megyei állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál A Heves megyei Állatfor- galmi és Húsipari Vállalat­nak az elmúlt években kor­mányhatározat alapján — a húsprogram keretében — a két műszakra való áttérés ' bonyolult gazdasági mecha­nizmusának bevezetését és az ezzel együtt járó összetett termelési, személyi, anyagi, pénzügyi, szociális feladatait kellett viszonylag rövid idő alatt megvalósítani. Ezen összetett munkatevékenysé­gek sikeres megoldását bizo­nyítja, hogy a múlt évben 25 éves fennállását ünnep­lő vállalat ötödször nyerte el a „kiváló vállalat” címet. A ’2002/1966. sz. kormány- határozat és a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium 16< 1969. sz. ren­deleté alapján szervezte, irá­nyította és ellenőrizte a vál­lalat polgári védelmi felada­tait. Molnár Gábort, a Heves megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatóját, aki egyben polgári védelmi pa­rancsnok is, munkahelyén megkerestük és megkértük, hogy nyilatkozzék a vállalat polgári védelmi helyzetéről, a feladatok teljesítéséről. — Számomra a polgári vé­delmi munka a vállalat nép­gazdasági tevékenysége mel­lett nem könnyű feladat. A feladatokkal menet közben kellett megismerkedni. A feladat összetettségét és bo­nyolultságát növelte az a tény, hogy a vállalatnál egy­idősen kellett kialakítani a polgári védelmi szervezetet és megoldani a folyamatosan növekvő termelési feladato­kat. — Alapos, elemző tevé­kenységet jelentett, hogy az irányításom alatt működő parancsnoki törzs, az alegy­ségparancsnokok és a vállalat polgári védelmi erőivel szer­vesen együttműködő radioló­giai mérő- és ellenőrző ál­lomások, valamint az üzemi önvédelmi alegységek szemé­lyi állománya a rendeltetés­nek megfelelő parancsnokok­ból és beosztottakból tevőd­jön össze. — Ennek a célkitűzésnek a biztosítása közismerten nem könnyű feladat részben ta brigádon belül tevékeny­kedik. A feladatok túlnyomó többségét, csak a polgári vé­delmi üzemi önvédelmi törzs, alegységparancsnokok és be­osztottak együttes közremű­ködésével, folyamatos politi­kai felvilágosító munkával sikerült megoldani. Legjelen­tősebb segítséget a feladatok végrehajtása alkalmával a vállalat pártszervezete, KISZ-szervezete, és a szak- szervezet adott. — Sikerült elérni a veze­tés szilárdságát, összeková- csoltságát, a reális követel­mények kellő mérlegelése mellett az igényesség szint­jének fokozatos növelésével, hogy a még bonyolultabb kö­rülmények közötti vezetést és folyamatos együttműködést begyakoroljuk és adott eset­ben alkalmazni ts tudjuk, — Igen fontosnak tartom a vezetés folyamatosságának és gyakorlatiasságának, vala­mint hatékonyságának elsa­játítását, de a feladatok ösz- szetettsége feltétlen szüksé­gessé teszi mind a törzs, mind az alegységparancsno­kok önállóságának növelését is. — Az elért eredmények, esetenként tapasztalt hiá­nyosságok mellett megálla­'"pítható, hogy kemény és cél­tudatos munkát végeztünk, hogy a parancsnoki állomány megfelelő ismereteket szerez­zen az alárendeltek vezeté­séhez, irányításához. — Rendszeres . felkészítő munka folyt az elméleti is­meretek elsajátítása mellett a törzskiképzéseken, a bemu­tató foglalkozásokon és szak­kiképzéseken. Az elért ered­ményeinket az elöljáró szer­vek szakkiképzése, a megfe­lelő segítségnyújtás, valamint a megyei és városi polgári védelmi parancsnokság nagy­ban elősegítette. — A polgári védelmi, RBV védelmi követelmények túl­nyomó többségében egybees­nek — adott körülmények között túl Is mutatnak — a vállalat termelési követelmé­nyeivel, vagy olyan fontos kérdésekkel, mint a környe­zetvédelem, higiéniai követel­mények, közegészségügyi és járványmegelőző rendszabá­Betonfelületrö! sugárzó anyagok lemosása a munkaerő-vándorlás, rész­ben a gazdasági tevékenység­ből adódó feladatok folya­matos növekedése nehezítette a követelmények megfelelő parancsnoki állomány kiala­kítását. — Jelentős segítséget nyúj­tott, hogy az alegységpa­rancsnoki beosztott állomány szakbeosztás és polgári vé­delmi beosztás tekintetében egybehangzó feladattal lett megbízva, jelentős részük törzsgárdatag, vagy szocialis­lyok elterjesztésével és meg­valósításával. Ösztönzőleg hatnak egyes munkatevé­kenységek, technológiai fo­lyamatok, kettős rendelteté­sű létesítmények kialakításá­ra, gazdaságos működtetésé­re. Ennek hatására mutatko­zik például, hogy vállala­tunknál a szabadtéri gépjár­műmosó területén olyan fer­tőtlenítő berendezés működ­jön — járványmegelőző rend­szabályok megvalósítása ke­retében — mely adott körül­mények között járműmente­sítő állomás üzemelését is lehetővé teszi. — Az elvégzett munka alapján milyen eredmények­ről adhatnak számot? — 1972-ben kezdtük meg a parancsnoki törzs, az al­egységparancsnokok és a ra­diológiai mérő- és ellenőrző állomás parancsnokainak ki­képzését. Ettől az időtől va­lósult meá ák foUo/.alosan ki­Gyöngyös városi tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke, a Heves megyei Pol­gári Védelmi Parancsnokság szaktisztjeivel együtt. A gya­korlat értékelése során kife­jezésre juttatták elismerésü­ket. — Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az 1971 —75. évi kiképzési ciklus tel­jesítésével megteremtettük a szükséges alapokat és így el­értük a szükséges alkalma­zási készségi szintet. — A továbbiakban feltét­lenül szükséges, hogy meg hatékonyabb, eredinényesebo, begyakorol tabb és minőségi­leg jobb munkát végezzünk, hiszen a polgári védelemmel kapcsolatos 2041/74. sz. kor­mányrendelet, a Mezögazda­ffl Élelmiszer sugárellenőrzcsének gyakorlati végrehajtása alakult a jelenlegi parancs­noki állomány, mely elméleti felkészültségében, rátermett­ségében, gyakorlati irányító, vezetőkészségében biztosíték a további feladatok eredmé­nyes végrehajtására. — A vállalatnál 1973-ban kezdtük meg a polgári védel­mi alapkiképzést. E kiképzés ismétlődően minden évben végrehajtásra került, mivel a vállalaton belül a munkaerő- mozgás ezt megkövetelte. — 1975-ben az érvényben lévő rendelkezések értelmé­ben a vállalaton belüli kol­lektíva kidolgozta vállala­tunkra vonatkozó polgári vé­delmi differenciált kiképzési anyagot. Ez alapján munka­helyi sajátosságoknak meg­felelően — a jelenlegi tech­nológiai követelmények fi gyelembevételével — a dol­gozókat differenciált oktatás­ban részesítettük. — Az üzemi önvédelmi és a radiológiai mérő-, ellenőr­ző állomások beosztott állo­mányának szakkiképzését 1974—75. években végeztük. A parancsnoki állomány megfelelő felkészítése lehe­tővé tette, hogy a szakki­képzések megtartására külső előadót nem kellett igénybe vennünk. A kiképzések so­rán az elméleti ismeretek mellett megfelelő gyakorlati ismereteket is szereztek. — Az üzemi önvédelmi al­egységek személyi állománya és a radiológiai mérő-, ellen­őrző állomások részére a szakkiképzési' időt biztosítot­tuk. Jelentős segítséget nyúj­tott a megyei és városi pol­gári védelmi parancsnokság szakfelszerelések, műszerek, polgári védelmi oktatófilmek rendelkezésünkre bocsátásá­val. — A szakkiképzések és gyakorlati foglalkozások láto­gatottsága igen jó volt, több alegységünk elérte a ÍÓ0 szá­zalékos szintet. Elért eredményeinket bi­zonyltja, hogy a komplex jel­legű vizsgagyakorlaton az al­egységek teljes személyi ál­lománya kiképzettnek lett nyilvánítva. A gyakorlatot megtekintette Berényi József, sági és Élelmezésügyi Minisz­térium és az Allatforgáimi és Húsipari Tröszt polgári védelmi parancsnoksága ez­zel kapcsolatos követelménye ezt részünkre célul tűzte ki. — A feladatok megvalósí­tásához további jelentős erő­feszítésekre van szükség. Ezt csak a parancsnokok és a beosztott állomány hatékony közreműködésével, a vállalat pártszervezetének, szakszer­vezetének, és a KISZ egész tagságának jó politikai mun­kájával tudjuk megvalósítani — Igen fontos és a továb­biakban is számítunk felet­tes szerveink, valamint a te­rületi polgári védelmi pa­rancsnokság segítségére. K. J. HSZK­tü/kalasztrcfa A „Kölner Stadt — Anzei­ger” — a polgári véde' jm számára is hasznosítható — adatokat közöl az NSZK ed­digi legnagyobb tűzkatasziró- fájának minősített alsó-szász- országi NIEDERSACHEN er­dőtűz méreteiről és leküzdé­sénél alkalmazott erők lágy­ságáról és összetét eié-i ji. Az első felmérések szerint az erdőtűz mintegy 100 négy­zetkilométernyi erdőt és bo­zótost pusztított el. E terüle­ten hét nap alatt számos ki­sebb és 20 nagyobb tűzgóc keletkezett, amelyek közül 8-ból hatalmas erejű területi tűz fejlődött ki. Az okozott kárt mintegy 40 millió nyu­gatnémet márkára becsülik. A tűz leküzdésénél beve­tett erők nagysága megköze­lítette a 14 ezer főt. Ezek közül 7600 főt a Bundes'.'ehr, 540 főt a határőrség, 20 főt a brit haderő, 4000 főt a tűzoltószolgálat, 1000 főt a műszaki szolgálat és 250 főt a Vöröskereszt biztosított. Az adatok szerint a ka­tasztrófa leküzdésénél a fegy­veres erők összesen 8340, a polgári védelmi erők pedig 5300 fővel vettek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom