Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

c* & E gy éwssásad szökése Hogyan jutott Egri Ferenc a spanyol király udvarába j MEG KELL MUTATNI ÖT, mielőtt híre, neve eltűnnék az évszázadok homályában. Fel kell mutatni magasra Eg­ri Ferenc egri vitézt, aki úgy szökött meg a törökök fog­ságából. ahogyan senki más, se előtte, se utána. Ügy tar­tották, hogy ez volt a leghí­resebb szökés a tizenhatodik században. Legendák kering­tek róla, pedig nem volt le­genda, kitalált történet. Ke­mény vasban, zuhogó ökölben fogant valóság volt az. Ma már senki sem emlegeti, pe­dig ott a helyé a fényességes egri nevek között. Mert itt nevelkedett az egri végvári vitézek nevelő oskolájában, s talán éppen Balassa Bálint volt vitézi hadnagya, s ha egy balul sikerült rajtaütés megfosztotta is Ráró lova nyergétől, hát megnyergelte a tengert. És nem is akár­hogy. A történet eleje az, hogy Egri Ferenc vagy harmincad- magával lesből rajtaütött egy török lovas csapaton, de el­számította magát. A törökök vagy kétszázan voltak, s az egyenlőtlen küzdelemben Eg­ri Ferencből rab lett Kons- tántinápolyba vitték, s mert kidagadtak pompás izmai a mentéből, gályára tették. Ott meg is vékonyodik, meg is iám borod ik. Akkoriban folyók és > ten­gerek magyar könnyektől ' Voltak még sósabbak. Másfél száz éven át hosszú sorok­ban úsztak le a Dunán a . rabszolgahajók, hogy „feltölt­sék áruval” Kelet rabszolga­piacait, felfrissítsék Kons­tantinápoly szerájait és há­remeit magyar asszonyokkal es lányokkal, A hajók után hosszú uszályként húzódott a nők sírása, s férfiak keserű sóhajtásai korbácsoltak fel a Fekete-, meg a Márvány-, meg a Földközi-tenger hul­lámait. EGRI FERENC NEHÉZGÁ- LYÁRA került, amely drága k, í szőnyegeket, kelméket, sely­meket szállított a Földközi­tengeren Szicíliába, s az olasz városokba. Hosszú éveken át görnyedt a hajó mélyében, markolva az evező nye’ét és húzva etőre-hátra a hátuk mögött és a hátukon csatto­gó kórbács ütemére. Először a tenyere lett kemény, mint a kő. aztán egész maga. Egy percre sem adta föl a reményt, hogy ki kell sza­badulnia. Mindent megfi­gyelt. Tudta a fedélzetről le- halla+szó kiáltásokból, tűkor baffviák el a k*s görög szi- g“tgket. Kfé’»sedeH. időérté­ke megmondta neki, mikor VARSÓ — Az ötödik emeleti új lakó egy lehetetlen ember. Tegnap éjjel , például több mint egy fél órát zörögték. — Pölébr esztettek benne­teket? — Azt még kibírtuk vol­na. de a kislányunkat nem hagyták nyugodtan zongo­rázni ... PRÁGA Válóperes tárgyaláson könnyeit törölgetve követeli az asszony: — Te durva fráter! Add vissza az elvesztett fiatal­ságomat! A férj erre felnéz a sport­újságból és így szól: — Jól van, vigyed, de az­tán többet ne is lássalak!... SZÓFIA A szórakozott professzor csuromvizesen lépked az ut­cán. Egy kisfiú esernyővel sza'ari utána: — Bácsi kérem, nem az ön* ez az ernyő? — Sajnos nem, kisfiam, az enyémet valahol elvesz­tettem. .. BUKAREST Petrescut előléptetik. Büsz­kén ül új íróasztala mellett, amikor látogatója érkezik. — Foglaljon helyet! Még el kell intéznem egy fontos te’efont. azután ön követke- zi1­Tárcsáz, majd fölényesen cseveani kezd: — Üdvözlöm, kedves ba- ■( fásom... tegnap sajnost, ‘so­tűnnek fel Szicília pártját Odalenn, a homálykodó vi­lágosságban megtanulta a Földközi-tengert, ismerte, mint a tenye 'ét. Idővel a gályarabok között egyre több lett a magyar, s éjszaka, mikor az őröket el­nyomta az álom, s a gálya is megpihent, bizalmas szót váltottak egymással. így történt, hogy egy éj­szaka, mikor csendesen pi­hent a tenger, felhangzott Egri Ferenc kiáltása: most! A gályarabok nem voltak az üléshez láncolva. így tör­ténhetett, hogy pillanatok alatt megrohanták az alvó őröket; s rövid és elkesere­dett harc után foglyul ejtet­ték a hatvankét tagú őrség at Mire fékéit a nap, Egri Fe­renc a magyar rabokkal át­vette a gálya vezetését. Gyor­san siklott a hajó, csattog­tak az evezők, a volt gálya­rabok harsány énekszóval dolgoztak, hiszen a drága szőnyegeknél, kelméknél, selymeknél drágább rako­mányt vitt#:: a szabadsá­got Néhány nap múlva, tiszta időben, félhőtlen nyári égbolt alatt, biztonságosán Vezette be Egri Ferenc a gályát a messinai szorosba és rako- mányostól, török foglyostól fejedelmi módon odaajándé­kozta a messinai alkirálynak. Az alkirály — ezt mondani sem kell — igen szívesén fo­gadta az ajándékot és hálá­ból holtig tartó ellátást biz­tosított Egri Ferencnek. SZICÍLIA 1507-TÖL spa­nyol birtok volt, s az alkirá- lyok elég sűrűn váltogatták egymást Még jó, hogy bizo­nyítványt kért a történtekről, mert a harmadik alkirály már alig tudott róla. Külön­ben is az alkirályokról felje­gyezte a történelem, hogy kiválóan gorómba, sőt ke­gyetlen emberek voltak. Eg­ri Ferenc egy . ideig tűrte a váltakozó uralmat, aztán gon­dolt egyet; minek' bajlódjék holmi pokolra való alkirá- lyokkal, elhajókázott a főki­rályhoz, Spariyolországba. Spanyolországban abban az időbén II. Fülöp uralkodott. Szép Fülöpnek és őrült Jan­kának unokája, Ezek a jel­zők nem az alattvalói szere­tet becéző kifejezései voltak, hanem a valóságot jelezték. Szén Fülöp valóban csinos, férfiú volt, Janka pedig nein valami szeszélyes, különc dá­ma, hanem tényleges, valósá­gos őrült. Ez azonban nein akadályozta meg S~ép Fii’ö- pöt, hogy feleségül vegye. mert személyében a Habs­burg család került a trónra, s így kihajtott a Habsbu.g család spanyol ága. A di­nasztiának egy őrült nő meg­ért egy trónt. II. Fülöp ilyen körülmények közt és ilyen nagyszülők birtokában világ- uralmi terveket forgatott a fejében, olyan hatalmat, amely a Habsburg-címer alatt egyesítené az európai álla­mokat. Kíméletlen harcot in­dított a protestánsok ellen, s útjára indította az inkvizí­ció spanyol változatát, a hit­beli meggyőzés eszközei közé iktatván a spanyolcsizmát, hüvelykszorítót és egyéb ke­gyes dolgokat. Egri Ferencet igen nagy figyelemmel .fogadta, ismerte a spanyol birodalomnak gá­lyát zsákmányoló vitéz törté­netét és felajánlotta, hogy ud­varában élhet holta napjáig. S való igaz, hogy Egri Fé- rencnek nagy becsülete volt a spanyol királyi udvarban. MINDENE MEGVOLT, ran­gos ruhája, élelme bőven. Mégis, mikor megderesedett a haja, egyre vágyakozóbban szimatolt bélé a levégőbe, ha napkölte felől fújt a szél. Mindenképpen hazai földben akarta pihenőre nyújtóztatni tagjait. Nem ismerjük hazatérésé­nek útvonalát, kalandjait, de egy bizonyos. Kevés ember­fiára szakadt úgy a part, aho­gyan réá szakadt a hazai sze­génység. Nem mintha a spa­nyol király udvarában igen elkényesededtt volna, hanem sokszor még a mindennapi kenyere sem volt meg. Vén- ségében, nyomorúságában eszébe jutott a király. Az is Habsburg! Adott ő a Habs­burgoknak eleget. Szépen ki- cirkalmazott kérelmet írt föl Bécsbe valamely anyagi se­gítségért, s mellékelte az olasz és spanyol bizonyítvá­nyokat. Ezt a kérelmet, ezéket a bi­zonyítványokat találta meg a század elején Takáts Sándor, a magyar művelődéstörténet nagy embere, a XVI. század életének legnagyobb ismerő­je. A bécsi közös pénzügyi le­véltárban nyugodtak ezek az íratók, rájuk hivatkozik „Hungarrca l5ö9” jelzet aljatt egyik tanulmányában, am; kor így ír: A szökések közöt a legnagyobb csodálatot Egri Ferenc esete keltette. CSÁK AZ NEM VOLT az iratokban, adott-e a császár Egri Ferencnek valamely anyagi támogatást. Akár csak egy forintot is. Kapor Elemér Á gyógyszerek d<ada?úi]a héz -napom volt, de ma este a szokott helyen találkozha­tunk ... Utána a látogatóhoz fordul: — Mit óhajt? — A postától jöttem, sze­retném bekapcsolni a tele­fonkészülékét ... MOSZKVA — Anyukám! Te sokat szó­rakoztál fiatal korodban? — Be kell vallanom, Mi­tya, hogy igen sokat. — Es sokszor megbüntet­tek ezért. Anyukám? — Nem, kisfiam, csak egy­szer, de akkor nagyon. — Es az mikor volt? — Amikor férjhez mentem apádhoz... BERLIN — Tudod, Elbert, régi vá­gyam, hogy egyszer meghív­jam a lakásomra Elsét, de félek . .. — Mitől félsz. Hans? Csík nem attól, hogy visszauta­sít?! — A. dehogyis. •— Hát akkor mitől? A gyógyszertárak polcain katonás rendben sorakoz­nak a nagy hatású orvos­ságok. Az emberiség méltán lehet büszke erre a felbe­csülhetetlen értékű gyógy­szerkincsre, melynek több orvossága generációk hosszú sorának enyhítette a fáj­dalmát, és hozta a gyógyu­lást. Az ősember patikája az er­dő volt, nemcsak táplálékát, hanem orvosságát is szinte hatásos orvosságok felfede­zésére. A sikeres kutatásra három lehetőség kínálkozik. Az első módszer lényege, hogy a már hatásosnak is­mert ásványi, növényi vagy állati eredetű szervekből ki­vonják a valóban gyógyha­tású anyagot. William Withe­ring angol orvos 1775-ben tu­domást szerzett arról, hogy egy javasasszony húszféle fű­ből hatásos teát készít a szívbetegeknek. Az orvos sor­Pillanatkép — gyógyszergyárban. — Attól barátom, ha egy­szer feljön hozzám, többé el sem megy onnan... BELGRAD Két borbarát utazik a vo­naton. Szomjasak, de a bü­fés fiúnál csak ásványvíz kapható. Egyikük nagyot húz a vízből, keservében még a szemét is behunyja, éppen akkor, amikor a vonat befut egy alagútba. — Na, hogy ízlik? — kér­di a barátja kaján hang­súllyal. — Az istenért Gosa, ne igyál belőle! En máris meg­vakultam .. CHICAGO Az asszony, karján gőgi- csélő kisbabával várja sza­baduló férjét a börtön ka­pujában. — Ez a te gyereked, Dol­ly? — csodálkozik a férj. — Igen. Joe — csattan föl az asszon’!. — Ha téged nem ítélnek el három évre ga­rázdaságért. most éppúgy a ássd ás lehetneí kivétel nélkül az érdő szol­gáltatta. A gyógyfüvékkel akarta legyőzni fájdalmának okozóit, képzelete szerint a démonokat. A vadászat tér­hódításával állati ' eredétű gyógyszerekkel bővültek a varázslatón alapuló gyógyí­tás eszközei. A törzsi fejlő­dés során foglalkozássá vált a gyógyítás mestersége, amely a törzsfőnökök, a papok ha­táskörébe tartozott ősidők óta gyakran al­kalmazott gyógyító éljárás volt az úgynevezett kopro- terápia. A kuruzslók undort keltő anyagokkal kívánták elűzni a betegségeket elő­idéző rossz szellemeket. Az első hivatalos francia gyógyszerkönyv, amely há­rom évszázada jelent meg, orvosságként sorolta fel a gyíkból, varangyosbékából, skorpióból készített ólajat, a porrá tört koponyacsontot és a vadkanagyarat. Nagy becs­ben tartották a múmiaport, amelyet a görcsös fájdalom ellen ajánlottal^, ha a páci­ensnek volt rá pénze... A modern orvostudomány már nem elégszik meg az­zal, hogy csupán a tapasz­talat alapján ismerje fel a gyógyszerek hatékonyságát, hanem keresi az ök es az okozat közötti összefiággéSé- ket. Az új gyógyszerekkel szemben fontos igény, hogy ne csak a kórokozókat tegye ártalmatlanná, haném ugyan­akkor ne fejtsenek ki sem­miféle káros mellékhatást. A gyógyulásra várók ér­dekében a gyógyszerkutatás nagy erőfeszítéseket tesz új HAMBURG Helga megvesztegető mo­soly kíséretében így szól férjéhez: — Ugye, drágám, a ked­vemért abbahagyod az ivást? — De édesem — válaszol a férj —, miből gondolod, hogy én miattád iszom?!... HELSINKI — Halló, Kuólilisz úr la­kásával beszélek? — Igen, kérem. — A kedves felesége ott­hon van? — Nincs, kérem. — Akkor adja a telefon­hoz az enyémet... OSLO A moziban egy öregúr egy csinos fiatal lány mellett ül és a kezével erre-arra ma­tat. A lány végül megunja és rászól: — Tulajdonképpen mit akar tőlem, uram? Mire az öregúr sietve ezt suttogja: — Hogy mit akarok, azt tudom, de nem tudom, amit akarok... MILANO A professzor sétál a park­ban, Találkozik egy női pá­ciensével. A hölgy, amint meglátja, elkezd panaszkod­ni: — Professzor úr, mostaná­ban nagyon furcsán érzem magam . . . — Vetkőzzön le, asszonyom — szól a professzor szórako- tottam, ra kipróbálta a növényeket, majd arra a következtetésre jutott, hogy a piros gyűszű­virág . rendelkezik a gyógy­hatású anyaggal. Azóta is gyógyszerkincsünk kiemelke­dően értékes anyaga a digi- tálisz, amelyet később tiszta formában is sikerült előál­lítani. A másik út rendkívül tü­relmet, nagy kitartást és ap­rólékos laboratóriumi mun­kát igényel. A Nobel-díjas Gerhard Domagk 1927-ben kezdte meg az I. G. Farbe­nindustrie hatalmas vegyipa­ri konszern által használt vegyianyagok vizsgálatát, hogy vajon van-e közöttük olyan, amely a gennykeltő baktériumok ellen felhasz­nálható lenne — orvosság­ként. 1935-ig tartott a mun­ka, amikor sikerült bebizo­nyítani, hogy egy piros gyap­júfesték, a Prontozil jól gyógyítja a kísérletesen geny- nyesedésben megbetegített fehér egereket. A szert az­után a véletlenül megfertő­ződött lányán próbálta ki — sikerrel. A harmadik — ma már leginkább alkalmazott — módszer, hogy a hatásos molekulát ismerve úgy va­riálják á vegyszert, hogy egyes tulajdonságait megvál­toztatják. A görcsoldás klasz- szikus gyógyszerét például, az ópiumból nyerhető Papa- verint a híres német pati­kus, Heinrich Merck állí­totta elő ópiumból, 1848- ban. Hat évtized telt el az­után, hogy megállapították a Papaverin szerkezeti képle­tét, s leírták a laboratóriu­mi előállításának a módját. Nagyüzemi előállítása ma­gyar kutató nevéhez fűződik, sőt a világpiaci igényeknek több mint a felét ma is a hazai gyógyszeripar elégíti ki. A kutatók azonban min­dig tökéletesebb hatású szert keresnek. Megkísérelték a Papayán kémiai szerkeze- ténók a bizonyos fajta meg­változtatását, így született meg a ma is használatos No-Spa. Ha a laboratóriumban megszületik egy gyógyszer, amely az állatkísérletekben eredményesnek bizonyul, még nem használható fel az orvosi munkában. Nálunk az Egészségügyi Minisztérium jelöli ki azokat a kórháza­kat, ahol nagy óvatossággal emberen is kipróbálhatják. Csak a megbízható vizsgála­tok adnak azután zöld fényt a gyógyszer törzskönyvezésé­hez, gyártásához és forga­lomba hozásához. Közben még megállapítják a csoma­golás módját, a gyógyszeres dobozban elhelyezett kísérő szöveget, és megszabják az árát Persze még nevet is kell adni az új gyógyszer­nek, ami ma már bizony nehéz. Fontos ugyanis, hogy hasonló írású vagy hangzású név ne legyen a nemzetkö­zi használatban. Fontos az elővigyázatosság az új gyógyszer forgalomba hozásánál, mert amilyen ál­dás egy hatásos orvossá'’. > olyan súlyos következmé- $ nyekkel járhat, ha felelőtle- I Eül kerül forgalomba* KOSSUTH 3.27 Romantikus kórusmuzsika 3.49 Dubnától Novoszibirszkig 9.19 Daloló, muzsikáló tájak 10.05 Iskolarádió 10.35 Zenekari muzsika 11.33 Hét bagoly 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.01 Ezeregy délután... 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Az élő népdal 15.20 Közzenék operákból 15.44 Magyarán szólva... 15.05 Harsan a kürtszó! 18.35 Kórusművek 16.48 Erkel: Ünnepi nyitány 17.05 A magunk érdekében, a magunk védelmében 17.33 Könnyűzene 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 13.15 Zenekari muzsika 20.00 Fiatá’ok stúdiója 20.33 Boross Lajos népi zenekara játszik 21.05 Húszas stúdió 22.20 Könnyűzene 22.52 Meditáció 23.02 Jörg Demus zongoraestje PETŐFI Noel Gome* együttes« Játszik ki.ün »eszélnek... Klasszikus operettrészletek De.eiötti torna Derűre is derű... A zene hullámhosszán Látószög Népi zene Arcképek Zenekari muzsika Karingűk Kettőtől hatig... Könnyűzenei olimpia Kamarazene Egy délelőtt a Környezetvédelmi Tanácsnál Csak fiataloknak1 Mindenki könyvtár» Dohnányi: A tenor Young: Eper és vér Népdalok, néptáncok Do-re-mi (Részi. zenés játékból) SZOLNOKI RÁDIÓ 8.20 8.33 9.2$ 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.53 13.33 14.00 18.00 18.33 19.15 19.30 20.33 21.03 22.20 22.32 23.30 17.00 Műsorismertetés — Hírek 1,7.10 Munkásportré 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Deep Purie együttes felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló —* Műsorzárás E3v MAGYAR 8.55 'tévétorna (Ism.) 9.00 Iskolatévé 1.40 Játsszunk bábszínházát 14.00 Iskolatévé (Ism.) 16.35 Régi melódiák 17.00 Kedvencem a kerékpár __ 1 7.25 Zenés műsor 18.05 Kuzbasz — a „nagy kovácsra űhéiy” 18.45 Játék a betűkkel 19.30 Tv-híradó 20.00 iévétorna 20.05 Kisíilmek a nagyvilágból 21.35 Szabó Pál — az emlékezések tükrében 22.40 Csapatjáték és taktika a labdarúgásban 23.00 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Mikor Jön Ehrlicher» 20.55 Tv-híradó 2. 21.55 Virágok, szóljatok! (Zenés film) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél i és este fél t órákor Ballagó idő Színes magyar Cím, Feketa István regényei nyomán Az általános iskolai bériért érvényes! este 8 órakor Ha megjön József Színes magyar fllns EGRI BRÖDY: du. fél 4 órakor A kis Mikula kapitány Színes, szinkronizált jugo­szláv ifjúsági film Az általános iskolai bérlet érvényes! du. fél 6 és este fél 8 órakor Egy király New Yorkban Amerikai film Chaplin fő­szereplésével GYÖNGYÖSI PUSKIN s du. 3 órakor Még néhány pére béke du. háromnegyed 8 és este 8 órakor Mussolini végnaujai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG] A banditák alkonya HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Legenda a nvút-'aorikásról HATVANI KOSSUTH: \ '-'V'í? farmer f hevus­A tiisz füz’ösauony: Az idők kezdetén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom