Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

Mrmefg€iii£ipli<i3 a mlilielifbeii OH a persze képletesen, s műhely alatt a gyár. a vál­mm lalat minden részlegét értve is. de igaz. hogy a f termékre már előállítása közben ráakaszthatnák az árcé­dulát. A terhelői, s még inkább a fogyasztói árak sűrűn nem fejezik ki ugyan a tényleges ráfordításokat, de tény: népgazdasági összességben a költsék és a bevételek ará­nya döntő eleme annak, mennyi jut felhalmozásra, fogyasz­tásra. Joggal mutatott rá a párt XI. kongresszusán a Köz- j ponti Bizottság beszámolója: „Gazdasági terveink teljesíté- 1 síben fontos szerepük van a termelői áraknak... Sem- 1 miféle hatékony gazdasági építésről nem beszélhetnénk, ha r.em valódi, hanem képzelt árakkal dolgoznánk a terme­lésben.’' Gondolkodásmódunk bizonyos esetekben mechanikus, elválasztja egymástól azt ami összetartozik. Fogyasztóként „drágának” tartjuk a termékek, szolgáltatások többségét, termelőként viszont berzenkedünk, mert költságcsökken- tésre, takarékosságra, az anyagokat, eszközket jobban hasz­nosító termékek előállítására ösztökél a társadalom ben­nünket. öt esztendő alatt több mint nyolcvan százalékkal nö­vekedtek az állami költségvetésnek a fogyasztói ártámo­gatásokra fordított kiadásai. E forinttömeg — és a más­féle támogatások — egy része tudatos életszínvonal-poli­tikai döntések következményeként áramlik ki, a másik ré- , :a ugyanakkor terhes kényszerűség ásta mederben folyik < holott kerülhetne jobb helyre is. Egyetlen példát az v.tíbbira: tizenöt év alatt megháromszorozódott a cement- felhasználás. Különböző vizsgálatok és elemzések megálla­pították, hogy az egyre növekvő anyagmennyiség 15—20 százaléka elpazarlódik a gondatlan szállítás, a laza tech­nológiai fegyelem, a korszerűtlen betonkészítési eljárások miatt. Ha a kisebb értéknél, a 15 százaléknál maradunk, ez akkor is 750 ezer tonna áru! A megtermelt nemzeti jövedelem 75 százalékát elfo­gyasztjuk. Az idei népgazdasági terv a termelői árszínvo­nal 6.4 százalékos, a fogyasztói árszint 4.5 százalékos emel­kedésével számol. Az ilyen és hasonló tények különösebben nem foglalkoztatják az átlagembert, ő csupán annyit je- i gyez meg azokból, amennyit mindennapi életet közvetlenül érzékeltet vele. Rendben van, fogadjuk el, hogy így van ez. lkerülhetetlen azonban, a de szócskával folytatódó eszmefuttatás. Mert hiszen afelett csak örvendez­hetünk. hogy ma háromszor annyi' villamos energiát hasz­nálnak fel az iparban világításra, mint tizenöt esztendő­vel ezelőtt. Ez a mérleg egyik serpenyőjébe kerül. A má­sikba meg az. hogy kihalt műhelycsarnokokban órákig ég­nek a lámpák... Folytathatjuk. Van olyan nagyüzeme az országnak, s nem is egy. ahol pusztán az évi energiaköltség meghaladja a kétmilliárd forintot! Egyszázalékos meg­takarítás — húszmillió forint! Ki kezdje? Többek között a gyártmánytervező, energiakímélő technológiák felkuta­tásával és alkalmazásával. Az anyagbeszerző, olyan félkész áruk vásárlásával, melyek nem igényelnek további meg­munkálást. A munkás, aki nem hagyja bekapcsolva üre­sen mormogó gépét. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy a termékben — az árujellegű szolgáltatásban — végső soron mindenfajta költ­ség összegeződik. Az is. ami indokolt, s az szintén, ami fölös volt. A negyedik ötéves tervben 70 milliárd forinttal bő­vültek az ipar termelő állóeszközei. A gépek, berendezések egységnyi értékére jutó bruttó termelés viszont kisebb, mint öt esztendővel korábban. Némely iparterületen — így a tex­tiliparban* műszeriparban — három, négy százalékkal. Köz­rejátszik ez a költségek, s végső soron a termékek jövedel­mezőségének. árának alakulásában? IB zónoki kérdés. Minden hatással van erre. Az is. *—^ hogy gyorsan és indokolatlan mértékben nőtt az alkalmazotti létszám, s hogy míg 1965-ben minden száz munkaórából hatvanak ma csak ötvenötöt számolnak el tel­jesítménybérben. öreg. rossz rostákon hullik át mindaz, ami alkotóeleme a teljes termelési költségnek, s így a kel­leténél ritkábban akad fenn az. ami elkerülhető, megtaka­rítható. ami fölösleges. A fogyasztói árszínvonal mozgása nem azonosítható az­zal. hogy „nő” vagy „csökken” az életszínvonal: az ár a fo- gvasztás növekedését és szerkezetét befolyásolja, de csu­pán része az életszínvonalnak. Mégis, makacs tévhit, hogy „drágul az élet”, mert emelkedik az árszínvonal. Mint­ha a jövedelmek nem gyarapodnának! Hasonló tévhitek az üzemi, termelői közgondolkodásban is jelen vannak. Szí­vesen alkalmazott érv például, hogy a szocialista iparban a teljes termelési költségek 66 százalékát az anyagköltségek alkotják — az iparcsoportok egy részében ennél is maga­sabb az arány. így az élelmiszeriparban 80 százalék —. ha tehát drágulnak az anyagok, márpedig ennek vagvunk ta­núi. akkor a termelési ráfordítások is „automatikusan” na­gyobbak lesznek. Csakhogy: mi és mennyi készül a fel­használt anyagból, az már nem fontos?! Hiszen — egvetlen tényt kiragadva — az acéllemezek 36 százaléka a feldol­gozás során hulladékba jut. S aligha egyedül az acélleme­zei ' M fedezhetünk fel ily meghökkentő pazarlást! fflVRs em mindig kifejezője az ár annak, hogy a termék — vagy szolgáltatás — a társadalomnak tényle­gesen mennyibe került. Ettől még a költségek — a ráfor­dítások — költségek maradnak. S ha ez nagvobb az indo­koltnál. ha több. mint amennvit a megteremtett érték jo­gossá tenne, akkor megrövidítettük magunka. Sokszor csi­náljuk ma ezt. mivel lassan, következetlenül, kényszerűen látiuk csők be: az ármegállapítás a — kitágított — mű­helyfalak között kezdődik el. Mészáros Ottó VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 40. szám ARA:80 FILLÉR 1976. február 17., kedd Kubai népszavazás . Igent mondlak a szocialista alkotmányra Csehszlovák parlamenti küldöttség Budapesten (Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti:) Vasárnap délután, ponto­san hat órakor (magyar idő szerint éjfélkor) Kuba 17 ezer szavazási irodájában le­zárták az urnákat, s megkez­dődött a szavazatok össze- számlálása. A Sierra Maest- ra-i hegyvidék szétszórt ta­nyavilágából postagalambok vitték az eredményeket a járási központokba. Az új szocialista alkot­mány elfogadásáról döntő népszavazás a kubai nép nagy politikai 1 demonstrá­ciója volt a forradalom mellett. Annak ellenére, hogy a régi rendszerben kö­telező volt a szavazásokon és választásokon való rész­vétel, az ország történeté­nek egyetlen szavazásán sem érte el a részvételi arány a 70 százalékot. Most, amikor mindenki szabad akaratából dönthetett, hogy él-e vagy sem jogával, az előzetes je­lentések szerint csak el­enyésző kevesen voltak azok, akik nem járultak az ur­nákhoz. A havannai 25-ös körzet­ben, a jegyzékben 540-es sorszám alatt szereplő Fidel Castro, a párt első titkára, miniszterelnök déli egy óra­kor szavazott. Az aktus Után az őt körülvevő újságírók­nak azt hangsúlyozta, hogy „a szocialista alkotmány szimbolizálja azokat a jogo­kat, amelyeket a kubai nép az elmúlt 17 év alatt kiví­vott magának. Ez a nap — mondotta — nélkülözhetet­len ahhoz, hogy a forrada­lom intézményesítési folya­matában megszüntessük az átmeneti állapotot”. A kormány elnöke rámu­tatott a beszélgetés során, hogy „a tömegek aktív rész­vétele, véleményének, ta­pasztalatának figyelembe vé­tele nélkül nem tudtuk vol­na megalkotni az ország alaptörvényét. Az alkotmány hosszú távú programot ad nekünk, s egyben egy poli­tikai, forradalmi eszköz ah­hoz, hogy elérjük céljain­kat”. A kora délutáni órákra a szavazásra jogosult állam­polgárok már több mint 80 százaléka — közel 4,5 millió lakos — élt szavazati jogá­val. A hatalmas kiterjedésű cukornádföldeken lóháton vitt mozgóurnák könnyítették A nők is mrglieesiiU vezetők n m<*zŐ2«zífa*á«íIja*i I > Termelőszövetkezetek Or^agos Tanácsának Elnök­sége hétfőn Szabó István el­nökletével ülést tartott, és egyebek között a termelőszö­vetkezetekben dolgozó női agrárszakemberek foglalkoz­tatásáról és életkörülményei­re1 tárgyalt. Az elmúlt idő­szakban jelentősen bővült a felsőfokú képzettségű szak emberek köztük a női szak emberek foglalkoztatása. Je leoleg a tsz-ekben dolgozó diplomás szakembereknek több mint 20 százalék» nő Számuk várhatóan „ovább növekszik mivel az elkövet­kezendő négy-öt évben 2500 , £Ő szerez agrár-diplomát és közülük minden harmadik termelőszövetkezeti gazda­ságban kezdi meg munkáját. A női agrár-szakemberek jól beilleszkedtek a szövet­kezeti közösségekbe. A tsz- tagság többsége — ellentét­ben a 7—8 é£/vel ezelőtti ta­pasztalatokkal — bizalommal fogadja a női dip’omásokat. Ebben nyilvánvalóan szere­pet játszik, hogy a női szak­emberek igyekeznek lépést '.artani a növekvő szakmai követelményekkel és vezető beosztásban is eredményes munkát végeznek. Javulás tapasztalható a női szakemberek munkadíjazásá­ban, de mé£ mindig számos gazdaságban a nők az azonos munkát végző férfiak mun­kadíjának csak 70—95 száza­lékát kapják. Továbbra is fontos feladat biztosítani a nők fokozottabb részvételét a vezetésben. Ez nemcsak a szövetkezetek vá­lasztott testületéibe . való részvételre vonatkozik, ha­nem a felsőfokú képzettséget igénylő vezető munkakörök­re is, mert itt jelentős arány­talanságok tapasztai hatók; az üzemgazdászi és a főkönyve­lői ^munkaköröket több száz szövetkezetben női szakem­berek töltik be, addig a fő­mezőgazdászok és főállatte­nyésztők között csak elvétve találni nőt (MTI) meg a macheterok — nádvá­gó munkások — szavazását. A rádióállomások estétől kezdve többször ismételték azt a Budapestről érkezett hírt, hogy a magyar fővá­rosban dolgozó, tanuló mind a 131 kubai állampolgár is igennel szavazott. Magyar idő szerint hétfőn reggel ült össze az országos szavazási elnökség, s kihir­dette a hivatalos eredményt: A ' kubai nép a vasárnapi népszavazáson óriási több­séggel elfogadta az ország új szocialista alkotmányát és az úgynevezett átmeneti tör­vényt, amely az országgyű­lés megalakításáig és az új kormány megválasztásáig tar­tó időre szabályozza az ál­lam működését. A helyi idő szerint hétfőn hajnal fél négykor nyilvá­nosságra hozott adatok sze­rint a népszavazás eredmé­nye így alakult: szavazott 5 602 337 lakos, érvényes sza­vazat: 5 554 933 igennel sza­vazott : 5 472 867, nemmel szavazott: 54 066. Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének meghívására, hét­tőn hivatalos baráti látoga­tásra Budapestre érkezett a Csehszlovák Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Gyűlésé­nek küldöttsége. A delegá­ciót Alois Indra, a Csehszlo Budapesti pártdelegáció, utazott Berlinbe Katona Imrének, az MSZMP KB tagjának, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkárának vezetésével hétfőn budapesti pártdelegá­ció utazott Berlinbe. A dele­gáció a Német Szocialista Egységpárt berlini bizottsá­gának meghívására hat na­pot tölt az NDK fővárosában. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Somogyi Sándor, az MSZMP KB tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. (MTI) vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek tagja, a szövetségi gyű­lés elnöke vezeti. A küldött­ség tagjai: Václiv David, a szövetségi gyűlés alelnöke a •népi kamara elnöke, Lőri:: ez Gyula, a szövetségi gyűlés el­nökségének tagja, a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Egyesületének elnöke, Zdenek Vomastek, a szövet­ségi gyűlés képviselői. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, továbbá Péter János és Inokai János, az ország­gyűlés alelnökei. Roska lé:~ ván fc ül ügy'm'íniS2térJ helyet­tes. az országgyűlés tisztika­rának több tagja, számos or­szággyűlési képviselő. Jelen ' volt dr. Vaclav Moravec. a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te. : Hétfőn a Parlamentben megkezdődtek a két delegáció között a tárgyalások. (MTI) Új gyártmány as egri K íEI -ferm A KA EV egri gyónnak szakmunkásai NS^k kooperációval e’készuették a cipő­gyártás technoi “íg'á.fónak kor zerűsítését szo’gáló csákozógcp pro! típusát. A gép egy művelettel vágja méretre és k’vánt formára a c*nőtainat. Telenleg még kilenc darab gyártása van folyamatban. Képünkön: Hangácsi László és Tornai Tamás a csákozógép szerelése közben, _ _ ’ flFöíó: ■ Perl Máríee* Alois Indra és Apró Antal (Népújság-telefoto — MTI — Vigovszki Ferenc felv. — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom