Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

A mérlegen: 1975 VT 57 a'kalommal javítottak csúcsot ' A „megkerült* védelem Kitünően hajrázott a Gyöngyösi Spartacus A nőknél 1975-ben 238 In­dulót tartanak nyilván a versenyjegyzőkönyvek. A 238 induló természetesen nem jelent ennyi versenyzőt, mert sokan 3—4, vagy több szám­ban is részt vettek. A fér­fiaknál az indulók arányszá- ma 360—260 közötti. Itt is érvényes, hogy egy-egy ver­senyző több számban Is in­dult, valamint a férfiaknak több versenyszámuk — lehe­tőségük — van mint a nők­nek. A minősítéssel rendelkező — az ifjúsági bronzjelvényes szintet, vagy a felnőtt HL osztályú minősítést elérő — versenyzők nyilvántartása lehetőséget ad arra, hogy megállapítsuk a megyei egyesületek szakosztályainak nagyságát Hatvanban 49 fér­fi és 42 nő versenyző atlé- tizál. Egerben 45+45, Gyön­gyösön 54+34, Hevesen 7+11, Selypen 8+1 es a nagyságrend. Ebből a bázisbői kikerül­tek javították 1975-ben sor­ra a fennálló megyei atléti­kai csúcsokat. Mostani ősx- szeállításunkban az 1975-ben elért csúcseredményeket kö­zöljük. Férfiak, 160 m: 11 mp, 10.9 mp Nagy István (serdü­lő csúcs és ifi csúcsbeállitás) 1500 m: 3:56.3 Csordás Má­tyás (felnőtt csúcs). 5000 m: 14:576, 14:56, 14:51 Brenner Pál (felnőtt). 10 000 m: 30:57.4 Brenner (felnőtt). 3000 akadály: 9:08.8 Brenner (felnőtt). Maratoni: 2:36 48 8 Boros Zoltán (fel­nőtt). 400 m gát: 54.8. 53.8, 53.7 és 53.2 mp Párái István (felnőtt). Magasugrás: 204 cm Hajdú János. Gerely: 65,54 és 66,26 m Bártfai Ist­ván (ifjúsági, felnőtt). 80 m gát: 118 és 11.4 Csabai Csa­ba (serdülő B). Magasugrás: 185 cm Seress János (serdü­lő A). Otpróba: 3241 pont Seress (serdülő A). Hármas­ugrás: 17.79, 12,94 és 13,43 m Szalay Miklós (serdülő A). 10 km gyaloglás: 49:19.2 Bu­borék József (ifjúsági). Négy­próba, A változat: 1187 pont Juhász Attila (serdül B). 4x100 m váltó, egyesületi: 44.8 mp Egri Dózsa SL 4x100 m váltó megyei válo­gatott: 44.9 és 44,4 mp ifi válogatott. 4x400 m felnőtt: 3:24.5 Hatvani Kinizsi. 4x800 m felnőtt: 8:00.6 Hatvani Ki­nizsi. 4x1500 m serdülő: 18:25.4 H. Kinizsi. Női csúcseredményeit. 190 m: 12.4, 12.3 és 12.2 mp Ke­lemen Rita (serdülő és ifi). 100 m: 12.5 Zokob Mária (serdülő B). 300 m: 42.2 és 41.5 mp Kelemen R. (serdü­lő, ifi, felnőtt). 200 m: 24.9 és 24.8 mp Pál Ilona (fel­nőtt). 400 m: 56.5 és 55.8 mp Pál Ilona (felnőtt). 800 m: 2:50.3 Dulai Tünde (serdülő B). 100 m gát: 15.7 és 15.6 mp Zsemberi Borbála (fel­nőtt). Távol: 555, 556 és 557 cm Lájer Klára (ifjúsági) Magas: 170 cm Kelemen Ri­ta (serdülő, ifjúsági, felnőtt) Súlylökés: 13,07 és 13,44 m Bozsó Erzsébet (felnőtt). If­júsági ötpróba: 2988 pont Márföldi Gabriella, 3030 pont Lájer Klára. Serdülő ötpróba: 3608 és 3675 pont Kelemen R. 4x100 m váltó egyesületi: 50.6 mp EDSI (serdülő, ifjúsági, felnőtt). 4x100 m váltó válogatott: 50 és 49,9 mp megyei ifjúsági válogatott (ifjúsági, felnőtt) 4x400 m váltó: 4:05.8 megyei ifjúsági válogatott (ifi, fel­nőtt csúcs). A Magyar Atlétikai Szö­vetség 1975-re kiirt pontver­senyének eredményei. Férfi felnőtteknél 61 rangsorolt egyesület között: 27. Hatvani Kinizsi 29, 47. Egri Tanár­képző 6, 58. Egri Dózsa 1 ponttal. Férfi ifjúságiaknál @ Mmism 2976. január 11-, vasárnap 83 egyesület között: 27. Hat­vani Kinizsi 34, 54. Egri Dó­zsa 12, 63. Egri Tanárképző 7 ponttal. Fiú serdülőknél 64 egyesület között: 24. Gyön­gyösi Energia 24, 56. Hevesi Gimnázium 3, 59. Hatvani Kinizsi 2, 64. Egri Dózsa 1 ponttaL Női felnőtteknél 36 egye­sület között: 17. Egri Tanár­képző 23 ponttal. Női ifjúsá­giaknál 54 egyesület között: 32. Hevesi Gimnázium 6, 36. Egri Dózsa 5, 43. Hatvani Kinizsi 4 ponttal. Leány ser­dülőknél 61 egyesület között. 12. Egri Dózsa 41, 41. Hatva­ni Kinizsi 5, 44. GYESE 4 ponttal. A férfi és női össze­sített pontversenyben 116 egyesület szerzett bajnoki pontot Az összesítésben: 43 H Kinizsi 74, 44. Egri Dózsa 60, 59. Egri Tanárképző 36 62. GYESE 28, 99. Hevesi Gimnázium 3 ponttal. (Ez utóbbi szám nyilván téves, mert nem számították hozzá a leány ifiknél elért 6 pont­jukat Ezzel Heves 9 ponttal a 78. helyet foglalná el.) A MASZ rangsorolása után nem kell az egyes szakosztá­lyok munkáját részletesen értékelni. A minőségi mun­ka meglátszik a szerzett baj­noki pontokon, az országos helyezéseken Minden sport­körnél vannak dicsérhető teljesítmények akár eredmé­nyekre, akár a szervezésre, a vezetőség hozzáállására gondolunk. De vannak árny­oldalak is. Az utánpótlás biztosítása és megtartása na­gyon nagy feladat Köny nyebb egy már meglévő é: atlétikát szerető versenyző­ből magasabb osztályút ne­velni, mint egy-egy serdülőt, vagy ifit megtartani. Az ok­ok országos jelenségek Is nemcsak megyénkre jellem­zőek. A vagy B kategóriás szakosztály nincs a megyé­ben, a létezők C kategóriá­sak, — vagyis kimondottan nevelési feladat jut a szak­osztályoknak. Ezt bizonyítja hogy a legjobbak közű: évenként elveszítjük azokat, akik eredményében sok munka van, a sikert más egyesületi színekben aratják A sok csúcs és az átlagok javulása még fokozottabb munkára kell, hogy serkent­se a versenyzőket, edzőket és sportvezetőket. Még nagyobb összefogásra, tenni akarásra van szükség, hogy a köve­tendő megyei példák nyo­mán atlétikánk jövője a si­ker felé vezessem Ezzel a gondolattal zárjuk 1975-ről szóló atlétikai mérlegünket Kőm lei Károly Egy éve a csapat szurkolói bajnoknak kiáltották ki ked­venceiket. A zöld-fehérek pontelőnnyel álltak az NB III. keleti csoportjának élén. A rózsás őszt azonban a tövi­ses tavasz követte. A szövet­kezetiek pedig így is eddigi legjobb helyezésükkel végez­tek a csoport 4. helyén. A márciusi idénykezdést ugyancsak a dobogóközeli helyről várják. A két 4. helye­zés közé azonban lehetetlen egyenlőségjelet tenni. A rajt 1975 augusztusában — az SKSE ellen — vereséggel fel­érő döntetlennel kezdődött Két 11-est hibáztak hazai környezetben és ráadásul kaptak három gólt! Ponto­sabban az új védelem ingott meg ennyiszer. A Spartacus erejét korábban meghatározó szilárd védőfal „újjászüle­tett”. A középhátvéd Forgács nem véletlenül az NB I-es SZEOL-nál várta kiadatását a másik kezdő ember, a jobb­hátvéd Nagy I. pedig vissza­vonult. Az edzőnek a rendel­kezésre állókkal kellett betöl­tenie az űrt, s megtalálnia a legjobb összetételű sort. A két poszton többen próbáltak sze­rencsét, s ez a próbálkozás a kapott gólok számában is tükröződik. A megbomlott védelem mögött Kovács ka­pus elbizonytalanodott. (Pal- lagí Róbert edző: „Amikor elői'eitem Varga kapust a tar­taléksorból. azzal a szándék­kal tettem, hogy két-három mérkőzésen pihentetem Ková­csot”). Tíz találkozón 19-szer került a Spartacus hálójába a labda. Varga a U. fordulóban debütált kezdőként Igaz, vesztes hazai mérkőzésen — Hejőcsaba—Gy Spartacus 1 ö —, de a tudósításban ezt ol­vashattuk: „... kevés dolgát jól látta el, a gólról nem te­het”. Ezután kilenc meccsen mindössze 4 gólt kapott ki­egyensúlyozott olykor bravú­ros megmozdulásaival „be­védte” magát az edző bizal­mába A védelem összeállításánál több volt a kínálkozó lehető­ség Szonda, Barta, Mikito- vics. Bársony, Juhász, Ado­nyi vetélkedett a pozíciókért, miközben az együttes a 11. ta­lálkozó után a bajnoki táblá­zat 18. helyére zuhant! Sé­rülések, kiállítások jöttek közbe, a támadósor átütő ere­je Bágyi visszavonulásával, Bányai gyenge hozzáállásával — amiért a szakosztálytól fi­gyelmeztetést kapott — szin­tén meggyengült Mind töb­ben jutottak játéklehetőség­hez, összesen 22-en! A szoo)b>ii fordulat Az október 18-t, nombatt. leni nvárosi — 1:1 — az együt­tes felfelé Ívelő veretlenségi sorozatának indulási állomá­sa. (P. R.: „Változott a hozzá­állás, harcos, küzdőképet lett s társaság A vasárnapi ered­mény döntően befolyásolja a hétközi edzésmunkát. Rossz sorozatban elvész a hangulat, míg az eredményesség fokoz­za az aktivitást. Az edzésadag egyébként az előírtaknak megfelelő volt, előbb is, ké­sőbb is.”) Ettől kezdve egyre magabiztosabb lett a gyön­gyösi gárda. A négy hátrale­vő hazai találkozójukon nyolc pontot szereztek, 12—1-es gólkülönbséggel! Idegenbeli mérlegük 2—2 győzelem, il­letve döntetlen. Kialakult az állandó 11: Varga — Bársony, Adonyi Acs, Réthy, Horváth, Ull- mann, Ferencz, Gábor, Bá­nyai és Királyhegyi szemé­lyében. (P. R.: „Bársony fej­lődése dicséretet érdemel, 24 éves, évekig lehet számítani rá Rajta kívül Horváthot emelném ki, a 33. évében levő játékos cseppet sem „öreg­szik”.) A lapunkban megje­lent tudósítások összesítése alapján az ősz legjobb gyön­gyösi játékosa a középhátvéd Adonyi. öt követi Ács és Gá­bor teljesítménye. A házi góllövő listára kilencen irat­koztak fel. Itt Gábor áll az élen 11, majd Bányai 9 és Horváth 5 góllal. Feltűnően gólképtelenek a szélsők. Ki­rályhegyi húsz játékból egy alkalommal. Ferencz 15 pá­lyára lépéséből két alkalom­mal volt eredményes. A gólok zömét a Gábor—Bányai-duó szerezte. (P. R.: „A fejlődés­ben elmaradt a várakozástól Ferencz és Réthy. Királyhegyi —Sármány sérülése miatt — kényszerből ka­pott bizalmat. Idén csapatba kerüléséhez jóval többet kell nyújtania. Gábor fejjátékával is kitűnt”.) Az összeállításokat figye­lemmel kísérőknek bizonyára feltűnt a Szonda—Ferencz váltás. A zöld-fehérek ottho­nukban a 4—2—4-es formáci­ót játszották, a támadósorban Ferenczcel. Míg idegenben taktikájuk a 4—3—3-ra épült, a jobbszélső helyett a védő Szonda került a csapatba. (P. R.\ _S2x»x<Í4 lassúsága ellené­re beállóéként megfelel He­lyezkedésével valamint feje- lókésztigével jói kisegítette A Szovjetunióban Jelenleg 487 szakosított és 3841 komp­lex gyermek-ifjúsági sportis­kola működik. Ezekben 1,5 millió tanulóval foglalkoz­nak. Az iskolák fó feladata: az ifjúsági tömegsport fejlesz­tése. Csupán 1974-ben a gyer­meksportiskolák több mint 563 ezer minősített sportolót, mintegy 47 ezer társadalmi instruktort, több mint 47 ezer játékvezetőt képeztek ki. A gyermeksportiskolák mód­szertani és gyakorlati segítsé­get nyújtanak az általános is­koláknak a tömegsport-ren­dezvények lebonyolításához. Ám ez a nagyszabású és fon­tos munka elképzelhetetlen a „nagy” sport tartalékának fel­készítése nélkül. E feladatok sikeres megol­dásának példáját mutatja a moszkvai szakosított tornász gyermek-ifjúsági sportiskola a Május 1. kerületben. Az is­kola nagy múlttal rendelke­zik: immár 44. éve működik. 1968-ig komplex iskola volt. A tornász szakosztály, amelyre az iskola szakoso­dott, 1952-ben nyílt meg. A Május 1. kerületi gyer­mek-ifjúsági sportiskola pe­dagóguskollektívája a követ­kező: igazgató, tanulmányi vezető, 14 edző, 3 koreográ­fus tanár, 2 zenei kísérő, 2 akrobatikai tanár és 3 mód- szertanos. A 14 edző közül 12- en rendelkeznek főiskolai végzettséggel. Csaknem vala­mennyi edző a Szovjetunió sportmestere cím viselője. Felvételi vizsgák A 42 csoportban — 20 leány és 22 fiú csoportban — a lét­szám több mint ötszáz. Az is­kolában 11 évet tanulnak a gyerekek. Az első, előkészítő Adonyit Ács kötetlenebb posztján többet mozoghatott, a befejezésekhez is felért. Bányai nagy formajavulása lendített a támadójátékun­kon".) ősszel gyűjtött 24 pontjuk — ide számítjuk az előreho­zott forduló eredményét — 60 százalékos sikernek felel meg. Veretlenségi sorozatuk a csa­pat fizikai felkészítésének he­lyességét példázza. Jó erőnlé­tük hol döntetlent mentett — Nyíregyháza—Gy. Spartacus 0:0, SKSE—Gy. Spartacus 1:1 (1:1) —, hol több gólos győ­zelmet hozott a játékrész vé­gén — Gy. Spartacus—Zá­hony 4:1 (0:1), Gy. Spartacus —Hajdú Vasas 4:0 (0:0), Ra- kamaz—Gy. Spartacus 0:2 (0:1). Ullmann és Gábor beillesz­kedése a kollektívába, kör­nyezetbe kezd kamatozni. A szélsők hiánya jelenti pilla­natnyilag a legtöbb gondot. Az utánpótlás között, a kö­zeli falvakból igazoltak egye­lőre ígéretek, bár Juhász és a csatár Sipos esélyei nagyok az előrelépéshez. (P. R.: Az északkeleti cso­port játékereje az Özddal és az Egri Dózsával erősebb lett. A vetélytársak közül megma­radt a DMTE, gyengült az MVSC. Sok az egyforma ké­pességű klub. Amelyik együt­tes most felkerül a bajnoki idény végén az NB 11-be, an­nak nem lesznek kiesési gond­jai”) Csömör Tibor szakosztály- vezető is értékelte a labdarú­gók szereplését: — Az egyesület a szintnek megfelelően biztosítja a fel­készülés feltételeit, így joggal vannak természetesen igé­nyeink. A rajtnál a 2—6. hely valamelyikét tűztük célként a játékosok elé, amit teljesítet­tek is. A szurkolók általában türelmetlenek. Nos, nekünk is vannak feljutási terveink, három év múlva szeretnénk NB U-esek lenni. csoportokba (3 fiú és 8 leány csoport) a 7. életévüket be­töltött gyerekeket veszik feL 1974-ben első ízben hozták létre a hatéves gyerekek cso­portját. A gyermek-ifjúsági sportis­kolákba beiratkozni szándé­kozók száma igen nagy. Min­den esztendő augusztusában a szülők elhozzák gyermekeiket a felvételi vizsgákra, amelyet speciálisan összeállított teszt­próbák alapján bonyolítanak le, s azokat, akik eredménye­sen túljutottak rajta, felve­szik az előkészítő csoportba. A sportiskola edzői is elláto­gatnak az általános iskolákba és kiválogatják azokat a gye­rekeket, akik elnyerték tet­szésüket. Az első hónapokban az ed­zők ismerkednek a gyerekek­kel, kiválogatják a legtehet­ségesebbeket, a kevésbé te­hetségeseknek pedig azt taná­csolják, hogy lépjenek át más sportiskola tornászszakosztá­lyába. Az utolsó oktatási évben a csoportok létszáma 3—4 főre csökken, s ezekkel a gyere­kekkel a sportmester prog­ramja szer int foglalkoznak. A tantervben feltüntetik minden csoport foglalkozási óráinak évi számát: elméleti foglalkozás (4—20 óra), álta­lános és speciális fizikai fel­készítés (34—150 óraj, speci­ális technikai felkészítés (150 —800 óra). Erő, gyorsaság, akrnbatiKa Az elméleti foglalkozás ter­vében olyan témák szerepel­nek, mint „Testnevelés és sport a Szovjetunióban”, „A torna helyzete és fejlődése * Sakk Hétfőn utazik a svájci Man tanába, a hatodik sakk­csapat Európa-bajnokság se­lejtezőjére a magyar váloga­tott. Az ellenfél Belgium, Dánia, Románia és Svájc együttese. A magyar játéko­sok névsorán végigtekintve, biztos továbbjutás várható nem is a második, hanem az első helyen. A magyar együttes összeállítása a nyolc fős csapatmérkőzésekre: Por­tisch, Ribli, Sax, Adorján, Bárczay, Vadász, Pintér, Lu­kács és Hazai. ★ A Sakk Bajnokcsapatok Európa Kupájában kisorsol­ták az elődöntő párosítását. Ezek szerint februárban a Bp. Spartacus ellenfele a döntőbe jutásért a nyugatné­met Solingen SC együttese lesz amely a legjobb 8 kö­zött a jugoszláv bajnokot verte ki! Ezt a meglepő eredményt megmagyarázza a klub versenyzőinek névso­ra, amelyből kiderül, hogy csapatuk több nemzet él­versenyzőit egyesíti. Az első táblán nyugatnémet ver­senyző, Hübner játszik, de a továbbiakban az amerikai Kavalek, a finn Vaesterin- aen, a Jugoszláv Kurajica, majd ismét a nyugatnémet versenyző, Hecht következik és a sort a belga O. Kplly zárja. A budapesti találko­zón tehát óriási csatára van kilátás. A másik elődöntő­ben a Burevesztnyik Moszk­va ellenfele a svéd bajnok. Szovjetunióban”, rövid be­számolók az emberi szervezet felépítéséről és funkcióiról, a higiéniáról, az edzettségről, a sportoló életviteléről és táp­lálkozásról. Szerepelnek benne zenei alapismeretek is. A fizikai felkészítés tervé­ben szerepelnek általános fej­lesztési gyakorlatok, különbö­ző sportfoglalkozások (si, úszás, sportjátékok, könnyű atlétika). A speciális fizikai felkészítés koordinálási gya­korlatokból, a mozdulatoknak térbeliségen, gyorsaságon és erőn alapuló pontosságát ki­fejlesztő gyakorlatokból áll. Végül a speciális technikai felkészítés tervében szerepel­nek az akrobatikai, koreográ­fiái és közvetlen sporttorna­foglalkozások. Versenyzők, bírók, instruktorok Minden növendékről orvo­si ellenőrző karton készül. Évente kétszer a gyerekek orvosi vizsgálaton vesznek részt. A versenyek előtt álló gyerekek is alapos orvosi vizsgálaton esnek át. A gyermek-ifjúsági sport­iskola valamennyi végzős növendéke — a pedagógusta­nács határozata alapján — bizonyítványt kap az iskola elvégzéséről. Abban feltünte­tik a sportfelkészülés színvo­nalát, valamint bírói és instruktori oklevelet is kap­nak a növendékek, mivel a gyerekek tanulmányaik so­rán e téren is megszerezték a szükséges ismereteket, részt vettek a kerületi tornaverse­nyek megszervezésében és a teljesítmények morJÍ‘ X1 bvs. Jelene fi rejtőim Budavári Sándor Szovjet gyermeksporliskolák KETTEN A GYŐZELEMÉRT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom