Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
Medgyessy Ferenc ÁlmoBffibaaa earn Jutott v-Ana eszembe, hogy szegény Jackson levágott karjának milyen aoredön- tő szerepe Leas életemben, Jackson maga »tarai tett rám különösebb hátáét Egy roskadozó viskóban találtam rá, a óból mélyében, ahol már a mooaár kezdődik. Lápon tócsák vették körül a házat, a boltvíz színét zöld, rothadó hínár lepte d, caánte kibárhatatlaa bűzt árasztva. Jackson eaakugyan szelíd és alázatos volt — pontosan olyan, amilyennek Érnem leírta. Valami nádszéket Javított éppen, és amíg beszéltem vele, ®gy percre sem hagyta abba munkáját Ügy vettem észre, már megadta magát sorsának. Hangjában csak akkor éreztem egy kis forrongó keserűséget, amikor megjegyezte: — Azért nem kellett volna ki- tenniük a gyárból. Valami állást adhattak volna. Egy éjjeliőr munkáját el tudnám látni, így, fél- karral is. Egyébként alig tudtam meg tőle valamit. Nem látszott túlságosan okos embernek, viszont megmaradt fél kezével olyan ügyesen dolgozott, hogy mégsem lehetett éppenséggel ostoba. — Mit gondol — kérdeztem tőle —, mi az oka annak, hogy a kezét elkapta a gép? Lassan felemelte a fejét, tűnődve rám nézett, és vállát vonogatta. — Nem tudom — mondta. — Megtörtént — Nem volt elég óvatos? — faggattam tovább. — Nem — felelte —, azt nem mondhatom. Túlóráztam, és talán kissé fáradt voltam. Tizenhét évig JAC* LONDON: Jack London amerikai író (int —lila) sziVeiésének 100. évfordulóidra dolgoztam abban a gyárban, és megfigyeltem, hogy a legtöbb baleset lefújás előtt történik. Biztos vagyok benne, hogy az utolsó munkaórában több a baleset mint egész nap. Istenem, annyi levágott kezet láttam már, hogy tudom, mit beszélek. — Olyan sokat látott? — kérdeztem. — Százat meg százat Még szétmarcangolt gyerekeket is. A szörnyű részletektől eltekintve, Jackson balesetének története pontosan megegyezett azzal, amit Ernest mesélt. Megkérdeztem tőle, nem nyúlt-e a géphez szabály- ellenesen. Jackson megrázta a fejét — Jobb kezemmel elhúztam a szíjat, ahogy kell, és bal kezemmel a kavicsért nyúltam. Igaz, nem néztem meg, hogy a hajtószíj lejött-e. Azt hittem, lehúztam, de nem történt meg. A sietségben a szíj egy része még a keréken maradt. Erre ment rá a karom. — Rettenetesen fájhatott, nem? — kérdeztem részvéttel. — A csontok ropogása nem volt kellemes — felelte. De gondolatai inkább a kártérítési pör körül forogtak. Nem értette az egészet, de annyi bizonyos, hogy nem ítéltek meg neki semmit. Alighanem 'munkás A VAS PATA (Regényrész’et) Jackson karja és a felügyelő vallomása döntötte el az ügyet — Nem úgy vallottak,ahogy kellett volna — mondta komoran, és én erre tüstént elhatároztam, hogy felkeresem őket Akárkinek a hibájából történt is a baleset, Jackson igen nyomorúságos helyzetbe került Ezzel a núdíonással és házalással annyit 6em tudott keresni, hogy megóvja magát és családját az éhezéstől. Felesége beteg volt és legnagyobb fia, aki most lett tizenegy éves, már dolgozni kezdett a textilgyárban. Hónapok óta nem fizetett lakbért, éa attól rettegett hogy kiteszik. — Mégiscsak megtehettek volna éjjeliőrnek — hajtogatta folyton, és ez volt az utolsó szava, amikor elbúcsúztam tőle. Még reménykedtem. De mire aa ügyvéddel beszéltem, aki Jacksont képviselte a bíróság előtt, továbbá a felügyelővel meg a két előmun- kással, ak>k vallomást tettek ügyében, kezdtem igazat adni Ernest- nek. Az ügyvéd szegényes külsejű, pipogya ember volt. Amikor megláttam, cseppet sem csodálkoztam rajta, hogy nem tudta Jackson Igazát kiharcolni. Első gondolatom az volt, hogy Jackson megérdemli a sorsát — miért fordult ilyen m'dva alakhoz? De aztán eszembe jutott, amit Ernest mondott: a vállalat nem sajnálta a nénzt a legd-á-'őbb jogtanácsosra, és Ingram ezredes minden háüal megkent ügyvéd. E,Tv szegény munkásnak, ha vitája támad munkaadójával, már «sért Is veszteit ügye van. — Miért utasították el a kerese tét? — kérdeztem. Az ügyvéd zavarba jött Olyan gondterhelt arcot vágott hogy megsajnáltam. Aztán panaszkodni kezdett Azt hiszem, siránkozása egészen őszinte volt. Vannak emberek, akik arra születnek, hogy semmi 6e sikerüljön nekik. Ebben az ügyben nagyon elkeserítette a tanúk viselkedése. Csak olyan dolgokat vallottak, melyek a másik félnek kedveztek. Egyetlen szót sem lehetett kihúzni belőlük, ami Jackson javára billentette volna a mérleget. Nem is csoda, hiszen a kenyerükről, sőt a vajas kenyerükről volt szó. Jackson is ostobán viselkedett Ingram ezredes fölényesen beszélt vele, megfélemlítette, összezavarta. Ingram mestere a keresztkérdéseknek. Olyan válaszokat adott Jackson szájába, hogy saját maga tette ki- lá’ástalanná ösyét. — Mit számít az, mit mondott ha a követelése jogos volt? — kérdeztem. — Mi köze ennek a joghoz? — kérdezte az ügyvéd válasz helyett — Nézze csak ezeket a könyveket! — Kezét végighúzta a vaskos köteteken, melyek szűk dolgozószoba 4ár,n,t falait bor'tották. — Minél többet olvasom és tanulmányozom ezeket a jogi munkákat, annál jobban látom, hogy más a törvény és más a jog. Ha nem hiszi el nekem, kérdezzen meg más ügwédeket. Ho<ry mi jogos és ml nem. azt a vasárnapi iskolában tanulhatja meg. De amit a jog! egyetemen tanítanak, az csak a törvények és rendeletek száraz paragrafusainak tömege. — Azt akarja mondani, hogy a jog Jackson oldalán állott, mégis elvesztette a perét? Azt meri állítani, hogy Caldwell bíró igazságtalan ítéleteket hoz? A kis ügyvéd rémülten nézett rám — már megbánta harcias felfar tyanáeát, attól tartott, még kellemetlensége lehet belőle. — Mit számít Jackson, és mit számítok én? — kezdett el újra 6Í ránk ózni. — Az esélyek nem voltak egyformák. Ingram ezredes nagy jogász. Ha nem értené a dolgát, nem volnának olyan kliensei, mint a Sierra Textilgyár, az Ersten Ingatlanforgalmi Társaság, a Berkeley Egyesült Iparművek, az Oakland, a San Leandro, a Pleasanton Villanyművek. A legnagyobb vállalatok ügyésze, és azok tudják, miért fizetik. Mit gondol, mért kap csak a Sierránál húszezer dollárt évente? Mert megér húszezret, és behozza nekik. Én persze nem érek annyit, ezért vagyok afféle hetedrangú ügyvéd, aki örül, ha nem hal éhen. Nekem csak olyan klienseim vannak, mint szegény Jackson. Mit gondol, mit kerestem volna rajta ha megnyerem is az ügyét? — Attól tartok, hogy jól megzsarolta volna — feleltem. — Azt hiszi? Hát igen, azt tettem volna! — kiáltott fel dühösen. — Utóvégre nekem is meg kell élnem, nem? — Jackson nak felesége van, gyerekei vannak — jegyeztem meg korholó hangon. — Nekem is van feleségem, nekem is vannak gyermekeim! És ha én nem gondoskodom'róluk, a kutya sem törődik velük! (Jellegzetes példája a létért folyó gyilkos küzdelemnek, mely az akkori társadalom törvénye volt. Az emberek éhes farkasok módjára törtek egymásra. A nagy farkasok szé+szaggatták a kis farkasokat. Jackson persze az égési. társadalmi farkascsordában ® leggyengébbek közé tartozott) KBeucveaöt ' éve. 1881. Hmmta 59-én ízül ett Med- Syeeey Ferenc, Kossuth- Ojas szobrászművész (meghalt 1938-ban) a XX. szá- aBdJ magyar r -at ki- ia»«sslé alakja. Uj könyvek As Akadémiai Kiadónál Ütött napvilágot, a Korunk tudománya sorozatban. Hubert Laltko és Wolf-Dietrich Sprung közös munkája, a „Kémia és filozófia”, amely a marxista filozófia álláspontját fejti ki a modem kémia néhány filozófiai kérdésében. Érdekes történettudományi értekezés a Bánkuti Imréé, a kurucok első dunántúli hadjáratának 1704. január—április közötti időszakáról. A Körösi Csorna Kiskönyvtár 14. kötete a „Mongol mitológia”, szerzője Lórincz László. Virágos Zsolt könyvének elme: „A néger»ég és az amerikai irodalom”. Megjelent Németh János jogi könyve, a „Rendkívüli per- orvoslatok a magyar polgári eljárásjogban”. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó sorosat legfrissebb kötete Bán- házi Gyula és Tóth László közös munkája, „A gépi fejős hatékonyságának növelése A) automatizálása”. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai között találjuk Fodor József esszéinek . kötetét, címe „Egy költészet története”. Sükösd Mihály elbeszéléskötete az „Ítélet előtt”. Az Olcsó Könyvtár sorozatában látott napvilágot Jókai Mór történelmi regénye, az „Egy hírhedett kalandor a XVII. századból”. Michelangelóról szól Barabás Tibor életrajzi regénye. Karcolatok, önéletrajzi jegyzeteket tartalmaz az „Újabb napok hordaléka”, Déry Tibor tollából. „Okulásul fiamnak” a címe Bereczky László kisregényének. Duba Gyula novelláskötete az „Angyal vagy madárijesztő?” A kötet a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében látott napvilágot, a pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban. Sarkadi Imre műveinek negyedik köteteként jelent meg a novelláit tartalmazó könyv. A Diák- könyvtárban látott napvilágot Vörösmarty Mihály drá- ^ mai költeménye, a „Csongor és Tünde”. Hegedűs Géza L regényciklusa az „Európa közepén”, Gergely Sándor publicisztikai írásainak kötete a „Hittel és indulattal”. Portré Törő esik Mariról Negyvenkét filmszerepet s legalább annyi színpadi figurát mondhat magáénak Törőcsik Mari, akiről a kényes esztétikai méreéjű és igen jó tollú Molnár Gál Péter, az ismert újságíró igényes könyvecskét írt. Heves megye szülöttjét, az ötvenes évek nagy felfedezettjét, a népszerű Törőcsiket az író-kritikus sokoldalú és tartalmas elemzésben mutatja be. Törőcsik ‘ Mari véletlenül került a színifőiskolára, véletlenül jutott első főszerepéhez Is. De rövid időn belül, már diákkoráén, egy korszak ideálja lett, fénylő fiatalsága, csendes szépsége, vonzó egyszerűsége mindig feledtetni tudta még faragatlan. félkész tehetségét. A Körhinta a színinövendékből egyszerre „sztárt" csinált. Az író kitűnően rámutat arra, hogy az első zajos siker nem kapatta el' Törőcsiket, s talán ennek köszönheti, Kirgiz enciklopéda Megjelent a Kirgiz Szovjet Enciklopédia első kötete. A szovjcthatalom esztendei alatt a kirgizek, akik egykor Írással nem rendelkező nomád nép voltak, nagy utat tettek meg az első ábécéskönyvtől a nemzeti tudományos akadémia felállításáig. A kirgiz tudományos akadémia munkatársainak alkotásai széles körben ismertek a köztársaság határain túl is, A kirgiz enciklopédia hat kötetből fog állni. Az ismeretek valamennyi területéről több mint 35 000 szócikket tartalmaz majd. Kirgiz és orosz nyelven speciális kötetet adnak kJ, amely teljes egészében Kirgiziával foglalkozik majd. Tükrözi azt az utat. amelyet a kirgizek a nomád feudalizmustól a fejlett szocialista társadalomig tettek meg, a gazdasági élet és kultúra nagy vívmányáig. hogy igazi művén* vált belőle. Az elnő megtorpanás T6rőcsik művészi pályáján a film és a színház váltásakor mutatkozott. A fiatal művésznő nem tudta azonnal azt nyújtani a „világot jelentő deszkákon”, amit megszoktak tőle a vásznon. Aztán az évek múlásával a törékeny, a mindig valami halk szomorúságot magában hordozó kislány asz- szonnyá érett. Töröcsik Mari az életben és a színpadon is beérett nő és művész lett. A szerepköri váltás — mondja Molnár Gál — a színészi élet egyik fájdalmas és nehéz ugrása. Törőcsik már sikeresen túljutott rajta, felülkerekedett második válságán is. A negyvenedik évébe lépett művésznő habitusában van egy olyan vonás, amely mindig jellemző és jellegzetes volt és maradt Az Igényes portrékönyv alkotója 6zépen megfogalmazza ezt: „Törőcsiknek a aaeaotytt ■zűri ki aa emlékezetünk. Ezt a szelíd, bánat felhózte emberi ragyogást az arcon, a boldogságnak vagy a boldogságvágynak ezt a finom derengését, amelybe idővel egyre több fájdalom szűrődik be." Törőcsik színjátszásunk egyik vezető művésze. Osztoznunk kell Molnár ^ Gál Péterrel abban, amit végső következtetésként levon T6- rőcsik Mari színészi pályájáról, „ö nem mérhető sem életkorral, sem stflusdivat- tal: sikereit csak részben köszönhette hamvas fiatalságának a kezdetekben, és miközben pályafutásának eddigi közel két évtizede alatt stílusok változtak, új játékmodorok jöttek és mentek: ő minden „új hullámnak” vezető színésznője maradt és érzékenyen simult bele a korba, megőrizve egyszersmind önmaga egyéniségét.” Dr TTefcU József VALSE TRISTE... •» Arttet: A g—«alksM orf 3aaA: A ntfvéss műterméből
