Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
Hatvan felszabadítása Rendkívül sücgénj «> a íná- •sdik világháború befejezéseként megyénk katonai íel- szabaditásának története. Meglehetősén keveset tudunk. a íasisztá német és a velük szövetséges magyar -csapatok kudarcra ítélt hátvédharcairól. Eger város felszabadításáról már többször írtunk, s tudományos tanul- íhány is szol róla. legutóbb pedig Gyöngyösről váltak a Hevesi Szemle hasábjain az események ismeretessé. Méltán hisszük tenát. hogy érdeklődést kelthet a harmadik . Heves megyei városnak. — bár akkor még csak.községnek — a históriája 1944 utólján. Heves Megye Levél- iára megőrizte a történetet. egy. az alispánnak Hatvanból küldött jelentés formájában. Az. alábbiakban ebből a rendkívül becses iratból idézzük fel az izgalmas és életközeibe hozott eseményeket. „Hatvart községet 1944. év szeptember hó 20-án ért nagy amerikai légitámadás után, amikor is á vasútállomás a hozzá; tartozó összes MÁV- felépítményekkel és a MÄV- kolóniával (lakóteleppel) és az- új-hatvani állami elemi Iskolával együtt teljesen megsemmisült. Új-Hatvan la- kórházaiban súlyos tűz- és rombolási károk keletkeztek, közel háromszáz polgári egyén életét vesztette. — Szinte egymást követték az események. A Vörös Hadsereg előnyomulása során a hatvani járás községei közül elsősorban Csány, majd Hort és Ecséd községek estek át a harcok szenvedésein. November 14-én a front annyira megközelítette Hatvant. hogy a távírda-, a posta- és a vasútforgalmat be kellett szüntetni . A község (azaz Hatvan) szüntelen légitámadás alatt állott, az emberek pincékbe költöztek. nappal csak lopva merészkedtek ki. az utcák el- ruéptelenediek. a hivatalok vezetői, az elöljáróság és a járásbíróság kivételével a harcok elől elmenekültek... November 19-én megkezdődött a község tüzérségi löveté^e. Német különleges osztagok felrobbantották a vasút műszaki berendezéseit, a vasúti hidakat. Aláaknázták a közúti hidakat és a posta műszaki berendezését. November 23-án Hatvan már félkörben körül volt zárva és csak északi irányban volt szabad az út. Heréd, Verseg, Szárúk irányában. Ekkor a német védő csapatok helyzete tarthatatlanná vált. November 24-én Hatvant kiürítették és a tőle északnyugatra fekvő Heréd községbe vonultak vissza. Visszavonulásuk után felrobbantották a Budapest-Miskolc—Kassa állami főútvonalnak a hatvani Zagyva- hidjai, a postahivatal távírda- és telefonközpontjának műszaki berendezését. A közút vasúti felüljáró hídjának felrobbantására ismeretlen okból már nem került sor.” Most, 30 hosszú esztendő múltán olvasva ezeket az eleven és hiteles sorokat, elborzad az ember a „szövetséges” német fasiszta hadsereg esztelen és céltalan barbár pusztításának tragikus krónikáján. Na, de kövessük az események fonalát. „1944. november hó 25-én a reggeli órákban megjelentek Hatvanban az első orosz járőrök, majd a harcoló csapatok óriási tömegei Ecséd, Hort, Csány, 1 ászfény szaru, Boldog és Túra irányából és ezen a napon a járás székhelye is felszabadult." A járásbíróság, a főszolgabírói hivatal, a rendőrség, a községi elöljáróság és a pénzügyőrség az úgynevezett Klang-udvarban, egy négyszobás magánlakásban volt összezsúfolva, de rövidesen megkezdték kezdetleges funkciójukat. „A hivatalos idő reggel hajnali 5 órakor kezdődött es egyfolytában délután 4 óráig tartott és kizárólag , rendőri’ funkciókat ke1 lett végezniük.” Január 4-én a szovjer csapatok a járási székházat kiürítették és „a Nemzeti Bizottság intézkedése folytán a községi elöljáróság foglalta le. a főszolgabírói hivatal’ pedig az Xsko’a utca 4. szám alatti magánlakást vette bérbe.” , „Hatvan elfoglalása után... körülbelül csak 10 nap múlva, décembér hó 5-én indított általános orosz támadás nyomta vissza a német arcvonalat. Ekkor enyhült vala- melyesen a helyzet, de valójában csak december hó 24- én, Budapest felszabadításakor." 1945. februárjában elrendelt „népszámbavétel” tanú- bizonysága szerint a hatvani járás lakossága az 1940-es népszámlálás adataihoz viszonyítva körülbelül 10 ezer főnyi apadást mutatott! „A hiányzók jelentékeny része katonai szolgálatra hivatotí be. de nem kevés a harcok elől elmenekültek száma sem.” Megtudjuk, hogy „a harcok ideje alatt, illetve a háborús okok következtében a hatvani járásban elhalt polgári egyének száma körülbelül 200 és körülbelül ugyanennyi a rokkanttá vált polgári egyének száma is." A hatvani járás „valamennyi községe súlyos anyagi károkat szerivedett, főként állatállományban, melynek 90 százalékos, a gabona és terményben, melyből az egyes községek 100, nagyobb része azonban 80—90 százalékos, gazdasági eszközök és felszerelésekben 40—80 százalékos. szőlők és gyümölcsösökben 30—80 százalékos károk keletkeztek a fasiszták céltalan hátvédharcai nyomán. A mezőgazdaság válságos időket élt át az 1945-ös gazdasági évben. Az őszi vetési munkálatok a front közelsége Hogyan lehet csökkenteni a káros vegyületek arányát a benzinben? Az útjainkon futó autók kipufogógázából évente 800 tonna erősen szennyező ólöm jut a levegőbe. A Nagynyomású Kísérleti Intézet ezért a benzin minőségének további javítása mellett kutatja az ólomtartalom csökkentésének lehetőségéi is. Á gépkocsikban használt benzint négy-ötféle komponens alkotja, ezek arányának megváltoztatásával kívánják csökkenteni az ólomtartalmat. Számítógép segítségével az intézet munkatársai már néhány receptorát ki is dolgoztak. ezek közül választják majd ki a legmegfelelőbbet. HSrae» január 10-, szombat amellyel a tervek szerint 1980-ig 20—30 százalékkal csökkenthetik ennek a környezetvédelmi szempontból különösen káros vegyület- nek az arányát a benzinben. A megváltozott arányok azonban egyes alkotóelemek nagyobb mennyiségéi igénylik, ezeknek nagy részét pedig importáljuk. Százhalombattán azonban már épül az az üzem. ahol a benzin egyik ilyen alkotóelemét, az izo- pen'cánt állítják majd elő. c A kísérleti intézet laboratóriumában — és más helyeken — most eddig kevésbé értékesnek tartott kőolajipari melléktermékekkel kísérleteznek. amelyből a benzin oktánszámúnak — így minőségének — növelését és egyben az ólomtartalom csökkenéséi biztosító újabb ve- gyüleíet kívánnak előállítani. miatt elmaradtak. Egy-két gazdaság kivételével, akik mindjárt a kora őszi hónapokban el tudták vetni, álta iában alig volt vetas. A já rás valamennyi községében elvetett kenyérgabona-terület egyharmadát sem tette ki a Hort község előző évi kenyérgabona vetésterületének.” (!) Megtudjuk, hogy 1945 nyarán Csány, Hort és Ecséd a járás és messze környék valóságos kincsesbányájának bizonyult, de éppen ennek folytán burgonyában, zöldségfőzelékben és hagymában, valamint jószágállományban e községek majdnem teljesen kimerültek. Ugyanis „a tavaszi munkálatok nehezen és későn indulhattak meg, egyrészt állatállomány és gazdasági felszerelés hiányában, másrészt az aknaveszély miatt.” Megtudjuk, hogy a hatvani járás területén „a földosztás- április hó és május első felében befejezést nyert. Ennek során felosztásra került 100 katasztrális hold elkobzott és 15 614 katasztrális hold megváltott ingatlan, amelyből 2519 egyén részesült juttatásban. Az erdők az államnak, a rétek és legelők a községek birtokába adattak. Az új birtokosok a juttatott földterületeket birtokba vették." Megtudjuk azonban, hogy az új élet a szülés fájdalmaival karöltve született, mert az új gazdák elé szinte leküzdhetetlen akadályok” tornyosultak; „mert nem volt igavonó, nem volt. vetőmag és nem volt mezőgazdasági eszköz. De a községi elöljáróságok a Földosztó és Termelési Bizottságokkal karöltve mindent elkövettek a nehézségek leküzdésére. De nem volt jobb a régi gazdák helyzete sem ... Ilyen körülmények között, figyelemmel az aknaveszélyre is. a szántóterületeknek a hatvani járás alsó községeiben mintegy 30 százaléka, a felső községekben mintegy 20 százaléka műveletlen és vetetlen maradt.” Az urak már messzi Nyugaton jártak, de Horthyék háborús kalandjának keserveit a ^magyar népnek még mindig tapasztalnia kellett. Az újjászervezett közellátás eredményeként 1945 szeptemberben utaltak ki először lisztet az ellátatlanok részére, és megindult a gyufa és némi burgonya-, cukorellátás is a gyermekek, a terhes és szoptatós anyáknak. De kormányzatunk felismerte Hatvan nagy jelentőségét és 1945 nyarán a községet városi rangra emelte. Szükségesnek tartottuk, hogy minden szépítés és kozmetikázás nélkül tárjuk fel e lassan-lassan már távoli múltnak tűnő hónapok történetét, hogy annál jobban tudjuk értékelni napjaink elért fejlődésének vitathatatlan eredményeit. Hatványozottan értékesebbé válnak a ma sikerei, ha azt a NAGY SORSFORDULÓ aspektusából vesszük szeműgyre. Sugár István A fi a Iliimét* ii Uek iskolájában Hazánkban a becslések szerint egymillió, az NSZK-ban hárommillió, Svédországban 650 ezer ember szenved halláselégtélenségben —hogy csak néhány adatot ragadjunk ki a világstatisztikából. A halláselégtelenséggel született gyerekek nem süketek, csupán sérültek. Ezt a fogyat okosságot ma már meg lehet szüntetni, ha fejhallgatón keresztül éveken át való kezeléssel, a normálisnál jóval nagyobb, 130—140 decibel erősségű hanggal „tréningeztetik” a fület. Ma már ezen az elven oldják meg a hallássérült gyermekek oktatását is, a „tré- ningeztetést” egybekötve az oktatási tananyag ismertetésével. Az NSZK egyik villamos- sági gyára e célra olyan vezeték nélküli halló-beszélő berendezést szerkesztett, melynek segítségével az összes tanulók és a tanár állandó hangkapcsolatban állnak egymással. A tanulóknak nem kell többé egy bizonyos helyen ülve maradniuk, hiszen a sok bosszúságot okozó hosszú kábel nélkül szabadon mozoghatnak a tanteremben. A központi mikrofon által felfogott hang igen nagy erősítéssel jut a fülhallgatókba. A teleppel működtetett kis erősítőt nyakba akasztható dobozba zártan viszi magával a tanuló. LiferraijiEii a „viftg teleién 99 A Pamir nagy kiterjedésű hegység a Szovjetunióban Afganisztán és Kína határán. A földrajztudósok, botanikusok szótárában1 a Pamir a „világ teteje”. Platói 4000—5000 méterre a tengerszint felett húzódnak. Hófödte hegycsúcsok, gleccserek, erózió vájta gyönyörű völgyek, vízesések kristálytiszta vizű hegyi patakok kompozíciója ez a hegység. Az ember szinte nem hisz a szemének, amikor a völgyekben és a magasabb fekvésű részeken mű veit parcellákat lát. A hegységben a hegyi tavak, a jég borította csúcsok legalább 300 kisebb folyót és patakot táplálnak. Ezek szállítják a völgybe az életet adó vizet. Marco Polo utjai A XIII—XIX. század között a Pamírt a tudomány csak Marco Polo útleírásából ismerte. „Oly magasak itt a hegyek, hogy a csúcsok közelében madár sem jár. Különös, hogy amikor tüzet gyújt azv ember, a láng nem ad olyan meleget, mint az alacsonyabb régiókban. Ez biztosan azért van így, mert tisztább, finomabb itt a levegő” — írta a velencei kereskedő. Humboldt, a híres német természettudós is járt a hegységben, és említi is a Pamírt munkájában. A hegységről részletes adatok egészen 1871-ig nem voltak. Akkor Fedcsenko orosz utazó tudományos expedíció élén bejárta a Pamir csúcsait és völgyeit. Flórájáról, geológiai felépítéséről, időjárási viszonyairól az első adatok ennek az expedíciónak a jóvoltából ismertek. A Pamir a szovjethatalom idején került reflektorfénybe. A szovjet kormány felfigyelt a hegység biológiai és botanikai érdekességeire. 1928-ban expedíciót küldtek a Pamir hegységbe, majd 1934-ben a közép-ázsiai Lenin Egyetem munkatársai szálltak ki a helyszínre. Ez az expedíció állandó kutatóállomásokat hozott létre a Pamíron: a keleti oldalon biológiai kutatóállomást, a nyugati részen botanikuskerteket. Természet adta laboratórium Azóta a Pamir valóságos ökológiai laboratóriummá vált. Az ökológia — a biológia egyik ága — az állatok, a növények és környezetük kapcsolatát vizsgálja. Régi vágyuk a biológusoknak, hogy a „lehetetlenség határán” fekvő területeken is találjanak és neveljenek a klímaviszonyoknak ellenálló Gyomorfekély avagy; egy szép nyári emlék — Teljesen őrült vagy, öregem? — kérdeztem, amikor a minap régi barátommal találkoztam, és a kérdésemre: „Hogy vagy?” — így válaszolt: „ßajnos, most már rosz- szul, mert elmúlt a gyomorfekélyem. Nyáron olyan jó kis gyomorfekélyem volt.” — Miért lennék örült? — kérdezte felháborodva. — Mert aki azt mondja, hogy sajnos, elmúlt a gyomorfekélyem, az nem norrná- lis. — Álljunk meg a testtel! — mondta a gyógyult ember. — Vedd tudomásul, hogy nekem legszebb nyári emlékem a gyomorfekéíyem volt. És ne vágj a szavamba. Szóval, az úgy volt... mondta el betegségének szép történetét. Ez pedig röviden így hangzik: Kora nyáron — a vezetői beosztással járó sok idegesség miatt — gyomorfekélyt kapott. Egy darabig kórházban is kezelték, aztán táppénzes állományban heteket; töltött otthon, egyedül, diétán, unatkozva. Végül Is, az unalom és a szép idő sétára csábította. — Jöttem-mentem céltalanul a városban — magyarázta — és ismerkedtem a forgalmas városképpel, amelytől már teljesen elszoktam. Nézegettem az embereket, az autókat, meg persze — a nőket. És akkor megláttam öt. A parkban ült a nagytemplom előtt, ét olyan szép volt, hogy olyat én még nem láttam. A haja, a szeme, a bőre.., Tudod, hogy nem vagyok aszfaltbetyár, de nem tehettem mást, mint, hogy szédülten keringtem körülötte. Észrevette, mennyire tetszik nekem, és elmosolyodott. Ekkor olyanra vetemedtem, amire még tinédzser koromban sem, nem még így, túl a harmincon: odaültemv mellé, és nagy zavarban hebegtem valamit, ö pedig csak mosolygott, majd megnyugtató szavakat mondott... Ét megtörténi & osodsz ® gyönyörű nő engedékenynek is bizonyult... — Óvatosan beszökött hozzám, és ugyanolyan óvatosan ki Előtte kérleltem: találkozzunk máskor is. „Nem, soha többé”. Legalább tf nevedet mondd meg — kérleltem. .„Nem lehet Mindent „megkaptál, elégedj meg ennyivel”. És elment. Már a gyógyulás útján voltam, a felülvizsgálaton tőlem rette függővé a főorvos, maradok-e még egy hétig betegállományban, vagy sem. Már szívesen, dolgoztam voina, de úgy gondoltam, legalább lesz még egy hetem, hogy megkeressem. Kerestem is, szinte tébolyultan. De elmúlt a nyár. az ősz, és egyre biztosabb vagyok benne, hogy valóban nem látom soha többé .. — Valóban szép nyári, emlék lehetett neked az a gyomorfekély, majd vállára téve kezem, folytattam: — és most mesélj.: — Hogy van a kedves feleséged, a gyerekek...? (kxr-m növényfajtákat. Ezzel szeretnék megoldani a föld zord vidékein élő népek élelmezését, környezetük kellemesebbé tételét. A Pamírt tengerszint feletti ti magassága és hőmérsékleti viszonyai teszik ökológiai laboratóriummá. November és március között a hőmérséklet —30° C-ra süllyed júniusban viszont 36° C-ra is felmelegszik. A pamíri botanikus kertek 2100—3800 méter között helyezkednek el. Ezekben a kertekben több mint kétszáz közép-ázsiai, európai, amerikai, krími, kaukázusi, keletázsiai növényfaj él. Az amú- ri tölgy, az amerikai tölgyfa, a pennszylvániai vadcseresznye, a kaliforniai kőrisfa, a távol-keleti aralia, a szibériai vörösfenyő és társai. Mellettük kilencven almafajta harmincnyolcféle őszibarack, valamint szilva- és körtefák sokasága. A diófa nehezen akart meghonosodni, de ma már megél a 3000 méteres magasságban. Hatalmas korongú napraforgók, dús levelű paradicsomok, és nem ritka az olyan burgonya, amelyből egyetlen szem egy kilót nyom, Uj növényfajták Fejlődési rendellenességek is megfigyelhetők ebben a természetadta laboratóriumban. A 2000—2500 méteres magassági határok között túlburjánzás áll elő: egy kocsá- nyon több gyümölcs is lóg. A tudósok szerint ennek az az oka, hogy a Pamírban az ultraibolya sugárzás 50 százalékkal meghaladja más magashegységek értékeit. Igen tiszta, száraz itt a levegő, és a naosugárzás hatása fokozottabban jut érvényre. A kutatók szerint a nagy mennyiségű ultraibolya sugárzás teszi lehetővé, hogy a növények kibírják a Pamir hatalmas hőmérsékleti különbségeit. A Pamíri Biológiai Intézet genetikai szekciójának igazgatója, Fazrullah Nigmatul- lin egv exnedíqió alkalmával eddig ismeretlen, vad gabonafa itákra lelt nemrág a hegységben. Ez a lelet nemcsak botanikai érJ^'-asség. a gene- t:ka számára is izgalmas kutatási területet nyit. A Pamir hófödte hegycsúcsai közelében vadon nőtt ..zöld v'lág” titkai fokozatosan kitárulnak az ember előát