Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Hatvan felszabadítása Rendkívül sücgénj «> a íná- •sdik világháború befejezé­seként megyénk katonai íel- szabaditásának története. Meglehetősén keveset tu­dunk. a íasisztá német és a velük szövetséges magyar -csapatok kudarcra ítélt hát­védharcairól. Eger város fel­szabadításáról már többször írtunk, s tudományos tanul- íhány is szol róla. legutóbb pedig Gyöngyösről váltak a Hevesi Szemle hasábjain az események ismeretessé. Mél­tán hisszük tenát. hogy ér­deklődést kelthet a harma­dik . Heves megyei városnak. — bár akkor még csak.köz­ségnek — a históriája 1944 utólján. Heves Megye Levél- iára megőrizte a történetet. egy. az alispánnak Hatvan­ból küldött jelentés formá­jában. Az. alábbiakban ebből a rendkívül becses iratból idézzük fel az izgalmas és életközeibe hozott eseménye­ket. „Hatvart községet 1944. év szeptember hó 20-án ért nagy amerikai légitámadás után, amikor is á vasútállomás a hozzá; tartozó összes MÁV- felépítményekkel és a MÄV- kolóniával (lakóteleppel) és az- új-hatvani állami elemi Iskolával együtt teljesen megsemmisült. Új-Hatvan la- kórházaiban súlyos tűz- és rombolási károk keletkeztek, közel háromszáz polgári egyén életét vesztette. — Szinte egymást követték az események. A Vörös Hadsereg előnyo­mulása során a hatvani já­rás községei közül elsősor­ban Csány, majd Hort és Ecséd községek estek át a harcok szenvedésein. November 14-én a front annyira megközelítette Hat­vant. hogy a távírda-, a pos­ta- és a vasútforgalmat be kellett szüntetni . A község (azaz Hatvan) szüntelen lé­gitámadás alatt állott, az emberek pincékbe költöz­tek. nappal csak lopva me­részkedtek ki. az utcák el- ruéptelenediek. a hivatalok vezetői, az elöljáróság és a járásbíróság kivételével a harcok elől elmenekültek... November 19-én megkez­dődött a község tüzérségi löveté^e. Német különleges osztagok felrobbantották a vasút műszaki berendezése­it, a vasúti hidakat. Aláak­názták a közúti hidakat és a posta műszaki berendezé­sét. November 23-án Hatvan már félkörben körül volt zárva és csak északi irány­ban volt szabad az út. He­réd, Verseg, Szárúk irányá­ban. Ekkor a német védő csa­patok helyzete tarthatatlan­ná vált. November 24-én Hatvant kiürítették és a tőle északnyugatra fekvő Heréd községbe vonultak vissza. Visszavonulásuk után felrob­bantották a Budapest-Mis­kolc—Kassa állami főútvo­nalnak a hatvani Zagyva- hidjai, a postahivatal táv­írda- és telefonközpontjának műszaki berendezését. A közút vasúti felüljáró hídjá­nak felrobbantására ismeret­len okból már nem került sor.” Most, 30 hosszú esztendő múltán olvasva ezeket az eleven és hiteles sorokat, el­borzad az ember a „szövet­séges” német fasiszta hadse­reg esztelen és céltalan bar­bár pusztításának tragikus krónikáján. Na, de kövessük az események fonalát. „1944. november hó 25-én a reggeli órákban megjelen­tek Hatvanban az első orosz járőrök, majd a harcoló csa­patok óriási tömegei Ecséd, Hort, Csány, 1 ászfény szaru, Boldog és Túra irányából és ezen a napon a járás szék­helye is felszabadult." A járásbíróság, a főszolga­bírói hivatal, a rendőrség, a községi elöljáróság és a pénzügyőrség az úgynevezett Klang-udvarban, egy négy­szobás magánlakásban volt összezsúfolva, de rövidesen megkezdték kezdetleges funkciójukat. „A hivatalos idő reggel hajnali 5 órakor kezdődött es egyfolytában délután 4 óráig tartott és ki­zárólag , rendőri’ funkciókat ke1 lett végezniük.” Január 4-én a szovjer csapatok a já­rási székházat kiürítették és „a Nemzeti Bizottság intéz­kedése folytán a községi elöljáróság foglalta le. a fő­szolgabírói hivatal’ pedig az Xsko’a utca 4. szám alatti magánlakást vette bérbe.” , „Hatvan elfoglalása után... körülbelül csak 10 nap múl­va, décembér hó 5-én indí­tott általános orosz támadás nyomta vissza a német arc­vonalat. Ekkor enyhült vala- melyesen a helyzet, de való­jában csak december hó 24- én, Budapest felszabadítása­kor." 1945. februárjában elren­delt „népszámbavétel” tanú- bizonysága szerint a hatvani járás lakossága az 1940-es népszámlálás adataihoz vi­szonyítva körülbelül 10 ezer főnyi apadást mutatott! „A hiányzók jelentékeny része katonai szolgálatra hivatotí be. de nem kevés a harcok elől elmenekültek száma sem.” Megtudjuk, hogy „a harcok ideje alatt, illetve a háborús okok következtében a hatva­ni járásban elhalt polgári egyének száma körülbelül 200 és körülbelül ugyanennyi a rokkanttá vált polgári egyének száma is." A hatvani járás „vala­mennyi községe súlyos anya­gi károkat szerivedett, főként állatállományban, melynek 90 százalékos, a gabona és terményben, melyből az egyes községek 100, nagyobb része azonban 80—90 száza­lékos, gazdasági eszközök és felszerelésekben 40—80 szá­zalékos. szőlők és gyümöl­csösökben 30—80 százalékos károk keletkeztek a fasiszták céltalan hátvédharcai nyo­mán. A mezőgazdaság válságos időket élt át az 1945-ös gaz­dasági évben. Az őszi vetési munkálatok a front közelsége Hogyan lehet csökkenteni a káros vegyületek arányát a benzinben? Az útjainkon futó autók ki­pufogógázából évente 800 tonna erősen szennyező ólöm jut a levegőbe. A Nagynyomású Kísérleti Intézet ezért a benzin minőségének további javítása mellett ku­tatja az ólomtartalom csök­kentésének lehetőségéi is. Á gépkocsikban használt benzint négy-ötféle kompo­nens alkotja, ezek arányának megváltoztatásával kívánják csökkenteni az ólomtartal­mat. Számítógép segítségével az intézet munkatársai már néhány receptorát ki is dol­goztak. ezek közül választják majd ki a legmegfelelőbbet. HSrae» január 10-, szombat amellyel a tervek szerint 1980-ig 20—30 százalékkal csökkenthetik ennek a kör­nyezetvédelmi szempontból különösen káros vegyület- nek az arányát a benzinben. A megváltozott arányok azonban egyes alkotóelemek nagyobb mennyiségéi igény­lik, ezeknek nagy részét pe­dig importáljuk. Százhalom­battán azonban már épül az az üzem. ahol a benzin egyik ilyen alkotóelemét, az izo- pen'cánt állítják majd elő. c A kísérleti intézet labora­tóriumában — és más helye­ken — most eddig kevésbé értékesnek tartott kőolajipari melléktermékekkel kísérle­teznek. amelyből a benzin oktánszámúnak — így minő­ségének — növelését és egy­ben az ólomtartalom csökke­néséi biztosító újabb ve- gyüleíet kívánnak előállítani. miatt elmaradtak. Egy-két gazdaság kivételével, akik mindjárt a kora őszi hóna­pokban el tudták vetni, álta iában alig volt vetas. A já rás valamennyi községében elvetett kenyérgabona-terület egyharmadát sem tette ki a Hort község előző évi ke­nyérgabona vetésterületé­nek.” (!) Megtudjuk, hogy 1945 nyarán Csány, Hort és Ecséd a járás és messze kör­nyék valóságos kincsesbányá­jának bizonyult, de éppen ennek folytán burgonyában, zöldségfőzelékben és hagymá­ban, valamint jószágállo­mányban e községek majd­nem teljesen kimerültek. Ugyanis „a tavaszi munkála­tok nehezen és későn indul­hattak meg, egyrészt állatál­lomány és gazdasági felsze­relés hiányában, másrészt az aknaveszély miatt.” Megtudjuk, hogy a hatvani járás területén „a földosztás- április hó és május első felé­ben befejezést nyert. Ennek során felosztásra került 100 katasztrális hold elkobzott és 15 614 katasztrális hold meg­váltott ingatlan, amelyből 2519 egyén részesült juttatás­ban. Az erdők az államnak, a rétek és legelők a községek birtokába adattak. Az új birtokosok a juttatott földte­rületeket birtokba vették." Megtudjuk azonban, hogy az új élet a szülés fájdalmaival karöltve született, mert az új gazdák elé szinte leküzdhe­tetlen akadályok” tornyosul­tak; „mert nem volt igavonó, nem volt. vetőmag és nem volt mezőgazdasági eszköz. De a községi elöljáróságok a Földosztó és Termelési Bi­zottságokkal karöltve min­dent elkövettek a nehézségek leküzdésére. De nem volt jobb a régi gazdák helyzete sem ... Ilyen körülmények között, figyelemmel az ak­naveszélyre is. a szántóterü­leteknek a hatvani járás al­só községeiben mintegy 30 százaléka, a felső községek­ben mintegy 20 százaléka műveletlen és vetetlen ma­radt.” Az urak már messzi Nyugaton jártak, de Horthyék háborús kalandjának keser­veit a ^magyar népnek még mindig tapasztalnia kellett. Az újjászervezett közellá­tás eredményeként 1945 szep­temberben utaltak ki elő­ször lisztet az ellátatlanok részére, és megindult a gyu­fa és némi burgonya-, cukor­ellátás is a gyermekek, a ter­hes és szoptatós anyáknak. De kormányzatunk felis­merte Hatvan nagy jelentő­ségét és 1945 nyarán a köz­séget városi rangra emelte. Szükségesnek tartottuk, hogy minden szépítés és koz­metikázás nélkül tárjuk fel e lassan-lassan már távoli múltnak tűnő hónapok tör­ténetét, hogy annál jobban tudjuk értékelni napjaink el­ért fejlődésének vitathatatlan eredményeit. Hatványozottan értékesebbé válnak a ma si­kerei, ha azt a NAGY SORS­FORDULÓ aspektusából vesszük szeműgyre. Sugár István A fi a Iliimét* ii Uek iskolájában Hazánkban a becslések szerint egymillió, az NSZK-ban hárommillió, Svédország­ban 650 ezer ember szenved halláselégtélenségben —hogy csak néhány adatot ragad­junk ki a világstatisztikából. A halláselégtelenséggel született gyerekek nem süketek, csupán sérültek. Ezt a fogyat okosságot ma már meg lehet szüntetni, ha fejhallgatón ke­resztül éveken át való kezeléssel, a normálisnál jóval nagyobb, 130—140 decibel erős­ségű hanggal „tréningeztetik” a fület. Ma már ezen az elven oldják meg a hallássérült gyermekek oktatását is, a „tré- ningeztetést” egybekötve az oktatási tananyag ismertetésével. Az NSZK egyik villamos- sági gyára e célra olyan vezeték nélküli halló-beszélő berendezést szerkesztett, melynek segítségével az összes tanulók és a tanár állandó hangkapcsolatban állnak egymással. A tanulóknak nem kell többé egy bizonyos helyen ülve maradniuk, hiszen a sok bosszú­ságot okozó hosszú kábel nélkül szabadon mozoghatnak a tanteremben. A központi mikrofon által felfogott hang igen nagy erősítéssel jut a fülhallgatókba. A teleppel mű­ködtetett kis erősítőt nyakba akasztható dobozba zártan viszi magával a tanuló. LiferraijiEii a „viftg teleién 99 A Pamir nagy kiterjedésű hegység a Szovjetunióban Af­ganisztán és Kína határán. A földrajztudósok, botanikusok szótárában1 a Pamir a „világ teteje”. Platói 4000—5000 mé­terre a tengerszint felett húzódnak. Hófödte hegycsú­csok, gleccserek, erózió váj­ta gyönyörű völgyek, vízesé­sek kristálytiszta vizű hegyi patakok kompozíciója ez a hegység. Az ember szinte nem hisz a szemének, ami­kor a völgyekben és a maga­sabb fekvésű részeken mű veit parcellákat lát. A hegységben a hegyi ta­vak, a jég borította csúcsok legalább 300 kisebb folyót és patakot táplálnak. Ezek szál­lítják a völgybe az életet adó vizet. Marco Polo utjai A XIII—XIX. század között a Pamírt a tudomány csak Marco Polo útleírásából is­merte. „Oly magasak itt a hegyek, hogy a csúcsok köze­lében madár sem jár. Külö­nös, hogy amikor tüzet gyújt azv ember, a láng nem ad olyan meleget, mint az ala­csonyabb régiókban. Ez biz­tosan azért van így, mert tisz­tább, finomabb itt a levegő” — írta a velencei kereskedő. Humboldt, a híres német ter­mészettudós is járt a hegy­ségben, és említi is a Pamírt munkájában. A hegységről részletes ada­tok egészen 1871-ig nem vol­tak. Akkor Fedcsenko orosz utazó tudományos expedíció élén bejárta a Pamir csúcsait és völgyeit. Flórájáról, geoló­giai felépítéséről, időjárási viszonyairól az első adatok ennek az expedíciónak a jó­voltából ismertek. A Pamir a szovjethatalom idején került reflektorfénybe. A szovjet kormány felfigyelt a hegység biológiai és botanikai érde­kességeire. 1928-ban expedí­ciót küldtek a Pamir hegy­ségbe, majd 1934-ben a kö­zép-ázsiai Lenin Egyetem munkatársai szálltak ki a helyszínre. Ez az expedíció állandó kutatóállomásokat hozott létre a Pamíron: a ke­leti oldalon biológiai kutató­állomást, a nyugati részen botanikuskerteket. Természet adta laboratórium Azóta a Pamir valóságos ökológiai laboratóriummá vált. Az ökológia — a bioló­gia egyik ága — az állatok, a növények és környezetük kapcsolatát vizsgálja. Régi vágyuk a biológusoknak, hogy a „lehetetlenség hatá­rán” fekvő területeken is találjanak és neveljenek a klímaviszonyoknak ellenálló Gyomorfekély avagy; egy szép nyári emlék — Teljesen őrült vagy, öregem? — kérdeztem, ami­kor a minap régi barátommal találkoztam, és a kérdésemre: „Hogy vagy?” — így vála­szolt: „ßajnos, most már rosz- szul, mert elmúlt a gyomorfe­kélyem. Nyáron olyan jó kis gyomorfekélyem volt.” — Miért lennék örült? — kérdezte felháborodva. — Mert aki azt mondja, hogy sajnos, elmúlt a gyo­morfekélyem, az nem norrná- lis. — Álljunk meg a testtel! — mondta a gyógyult em­ber. — Vedd tudomásul, hogy nekem legszebb nyári emlékem a gyomorfekéíyem volt. És ne vágj a szavamba. Szóval, az úgy volt... mond­ta el betegségének szép törté­netét. Ez pedig röviden így hangzik: Kora nyáron — a vezetői beosztással járó sok ideges­ség miatt — gyomorfekélyt kapott. Egy darabig kórház­ban is kezelték, aztán táp­pénzes állományban heteket; töltött otthon, egyedül, dié­tán, unatkozva. Végül Is, az unalom és a szép idő sétára csábította. — Jöttem-mentem céltala­nul a városban — magyaráz­ta — és ismerkedtem a for­galmas városképpel, amelytől már teljesen elszoktam. Né­zegettem az embereket, az autókat, meg persze — a nő­ket. És akkor megláttam öt. A parkban ült a nagytemp­lom előtt, ét olyan szép volt, hogy olyat én még nem láttam. A haja, a szeme, a bőre.., Tudod, hogy nem va­gyok aszfaltbetyár, de nem tehettem mást, mint, hogy szédülten keringtem körülöt­te. Észrevette, mennyire tet­szik nekem, és elmosolyo­dott. Ekkor olyanra vete­medtem, amire még tinédzser koromban sem, nem még így, túl a harmincon: odaültemv mellé, és nagy zavarban he­begtem valamit, ö pedig csak mosolygott, majd megnyugta­tó szavakat mondott... Ét megtörténi & osodsz ® gyönyörű nő engedékenynek is bizonyult... — Óvatosan beszökött hoz­zám, és ugyanolyan óvatosan ki Előtte kérleltem: talál­kozzunk máskor is. „Nem, so­ha többé”. Legalább tf neve­det mondd meg — kérleltem. .„Nem lehet Mindent „meg­kaptál, elégedj meg ennyi­vel”. És elment. Már a gyógyulás útján vol­tam, a felülvizsgálaton tőlem rette függővé a főorvos, ma­radok-e még egy hétig beteg­állományban, vagy sem. Már szívesen, dolgoztam voina, de úgy gondoltam, legalább lesz még egy hetem, hogy megke­ressem. Kerestem is, szinte tébolyultan. De elmúlt a nyár. az ősz, és egyre biztosabb va­gyok benne, hogy valóban nem látom soha többé .. — Valóban szép nyári, em­lék lehetett neked az a gyo­morfekély, majd vállára téve kezem, folytattam: — és most mesélj.: — Hogy van a kedves feleséged, a gyerekek...? (kxr-m növényfajtákat. Ezzel szeret­nék megoldani a föld zord vidékein élő népek élelme­zését, környezetük kelleme­sebbé tételét. A Pamírt tengerszint feletti ti magassága és hőmérsék­leti viszonyai teszik ökológiai laboratóriummá. November és március között a hőmér­séklet —30° C-ra süllyed júniusban viszont 36° C-ra is felmelegszik. A pamíri botanikus kertek 2100—3800 méter között he­lyezkednek el. Ezekben a kertekben több mint kétszáz közép-ázsiai, európai, ameri­kai, krími, kaukázusi, kelet­ázsiai növényfaj él. Az amú- ri tölgy, az amerikai tölgyfa, a pennszylvániai vadcse­resznye, a kaliforniai kőrisfa, a távol-keleti aralia, a szibé­riai vörösfenyő és társai. Mel­lettük kilencven almafajta harmincnyolcféle ősziba­rack, valamint szilva- és kör­tefák sokasága. A diófa ne­hezen akart meghonosodni, de ma már megél a 3000 mé­teres magasságban. Hatal­mas korongú napraforgók, dús levelű paradicsomok, és nem ritka az olyan burgo­nya, amelyből egyetlen szem egy kilót nyom, Uj növényfajták Fejlődési rendellenességek is megfigyelhetők ebben a természetadta laboratórium­ban. A 2000—2500 méteres magassági határok között túl­burjánzás áll elő: egy kocsá- nyon több gyümölcs is lóg. A tudósok szerint ennek az az oka, hogy a Pamírban az ultraibolya sugárzás 50 szá­zalékkal meghaladja más magashegységek értékeit. Igen tiszta, száraz itt a le­vegő, és a naosugárzás ha­tása fokozottabban jut ér­vényre. A kutatók szerint a nagy mennyiségű ultraibolya sugárzás teszi lehetővé, hogy a növények kibírják a Pamir hatalmas hőmérsékleti kü­lönbségeit. A Pamíri Biológiai Intézet genetikai szekciójának igaz­gatója, Fazrullah Nigmatul- lin egv exnedíqió alkalmával eddig ismeretlen, vad gabona­fa itákra lelt nemrág a hegy­ségben. Ez a lelet nemcsak botanikai érJ^'-asség. a gene- t:ka számára is izgalmas ku­tatási területet nyit. A Pamir hófödte hegycsú­csai közelében vadon nőtt ..zöld v'lág” titkai fokozato­san kitárulnak az ember előát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom