Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Hevesiek Budapesten — Dr. Bodnár Andris

Aki szabadság helyett edzőtáborba megy

Első alkalommal hiába vártam rá. Hogy miért nem jött el, igazán egyszerű volt kitalálnom. Miért szokott távolmaradni megbeszélt randevúkról, miért hagyja kárba veszni megváltott színház-, vagy hangversenyjegyét egy orvos? Egy sürgős hívás, egy félbe nem szakítható műtét mindennél fontosabb. S Bodnár András vízilabdázó, olimpiai, világ- és Európa- bajnok nem amolyan „sportoló orvos” — a szó pejoratív értelmében. Számára a hivatás, a sebészet legalább olyan fontos, mint a sport. A sport, amit sok aranyéremgyűjtő társával együtt ott kezdett el Egerben, a Petőfi téren, a sportuszodában.

Minden Budapesten élő

Heves megyeivel ugyanúgy kezdtem el a beszélgetést. Ugyanis x arról faggattam mindenkit, hogy kit ismer még, kit ajánlana még, hogy felkeressek. A „névajánlás” csúcsát eddig Bodnár András tartja. Pillanatok alatt felsorolt legalább tíz nevet. Tőle tudtam meg például, hogy Budapest egyik kerületének tanácselnöke is egri, vagy hogy egy közismert, régi egri pék fia Budapesten nyomozó. Nagyon örültem a gyors felsorolásnak, nemcsak azért, hogy újabb hevesieket kereshetek majd fel, hanem hogy találkoztam végre valakivel. aki igazán észben, igazán számon tartja a földieket. aki egyáltalán érdeklődik azok után az emberek

után, akik ugyanonnan indultak el, mint ő.

— Nem nehéz megtudnom, hogy ki mit csinál, hová került Budapesten — mondja.

— Hiszen a klinikán naponta keresnek fel hevesiek. Tudják, vagy hallják, hogy én is odavalósi vagyok és természetes, hogy nagyobb bizalommal, több barátsággal jönnek hozzám, mint más, ismeretlen orvoshoz. Ilyenkor azután az orvosi munka közben jut egy kis idő a pletykálkodásra is. Elmondjuk egymásnak, hogy kivel találkoztunk, kit ismerünk Budapesten a hevesiek közül.

Apósom jut erről eszembe, aki egy kis Zala megyei faluból indult dologkereső útjára jó negyven évvel ezelőtt. Mint sok más társa, ő is a fővárosban kereste a nagy lehetőséget. Azt ugyan nem találta meg, de ott ragadt, ott alapított csaladot a fővárosban. S ha néhanap tovább marad ki, ha egy pohárkával többet iszik a kelleténél, ma is azzal hárítja el felesége zsörtölődését, hogy „találkoztam egy földivel, s elbeszélgettük az időt”. Mert ez bocsánatos bűnnek számít. Földivel találkozni a milliós emberrengetegben, visszaemlékezni a régi szép időkre,

— e lakói szülőhelyét nézve országnyi fővárosunkban — ma is kellemes kikapcsolódás, időtöltés. Nosztalgiánkat próbáljuk elűzni — vagy inkább föléleszteni? — az otthoni ízű pletykálkodással ; hogy kivel mi történt, kiről mit tudunk, s kik a legújabb zalai, csongrádi vagy hevesi budapestiek. S hiszem, hogy hasonló érzés miatt vállalkoznak a szülőföldről való beszélgetésre színészek, tudósok, művészek, sportolók is. Bodnár András is szinte elfelejtkezik jelenlétemről, amikor az egri uszodában eltöltött éveiről beszél.

— Ott „laktunk" az uszodában. Főleg mi, Petőfi téri gyerekek. Mamáink még az ennivalót is utánunk hozták. Nagyon jó - kis társaság volt ott együtt. 195S-ban olyan ificsapat jött össze, hogy megvertük az akkori OB I-es felnőtteket. Halmos Peti. Ringelhann Gyuri, Elek Miska, Bolya Laci, s jómagam kezdtünk. Ráadásul valamennyien a Dobó gimnáziumba jártunk két évfolyamra. így igazán jóbarátok lehettünk. S ami ritkaság a sportolóknál, még a tanárok is szerettek bennünket, mert jó tanulók voltunk.

— Néhány év múlva majdnem az egész gárda felkerült 1 Budapestre, különböző egyetemekre, többségük az orvosira. Bár akkor az OSC még csak OB II-es volt.

— Igen, amikor engem 1962 őszén felvettek, s átigazoltam az OSC-be, szinte otthon érezhettem magam. Itt játszott a fél egri csapat. Én akkor már válogatott voltam, s nehezen tudtam eldönteni, hogy hová igazoljak, mert OB II-bői nehéz a legjobbak közé válogattatni. Végül a válogatott edzője is azt mondta, hogy menjek nyugodtan az OSC-be, de a régi barátok, az ismerős gárda is nagyon csábított. Azóta nyertünk Európa-kupát, hat bajnokságot, így nem bántam meg.

— Bár a „kibicnek semmi sem drága'*, mondják, mégis érdekel, hogy ön szerint miért megy most gyengén Pécsik Déneséknek?

— Elment néhány játékosuk. Kiesett majdnem egy teljes generáció. S talán az utánpótlás nevelése sem megy tökéletesen. Lehet, hogy tévedek, de például a kiszorítós játékot — amiben jó lövőerőt és helyzetfelismerő készséget tanultunk annak idején — alig látom már az egri usziban.

— Bodnár András nagy bombáit meddig láthatjuk még?

— A montreáli olimpiai repülőjegyet még megpályázom — kacsint rám mókázva. — Tavaly már a búcsúzásom hírét költötték, de az kacsa volt. Talán 1977-től majd egészen orvos leszek. '

— Vannak diplomás sportolók, akiket hosszú évekig a műtőasztal közelébe sem engednek. ön megbecsült tanársegéd az I-es számú sebészeti klinikán.

— A mi sportágunkban szerencsére este vannak az edzések. Ugyanúgy ügyelek, mint bármelyik, velem egyidős köllégám. Amikor edzőtáborba megyünk a válogatottal, kiveszem a rendes

■ szabadságomat. Az orvosi pályát hivatásomul választottam, tehát nem akarok lemaradni. A sportot viszont kellő megszállottsággal csinálom, már húsz éve. Ha azt akarom, hogy mind a kettő jól menjen, valamit áldoznom kell. Áldozom a szabadidőmet, a szabadságomat.

Angyalosi László

Az év felfedezettje kétségtelenül a 15 éves hódmezővásárhelyi Groszpéter Attila. A fiatal diák megnyerte a megyei, majd azt követően az országos vidéki bajnokságot, az élen végzett az országos ifjúsági bajnokságon is — mindezen tornákon több mint száz idősebb versenyzőt előzött meg. Mint második legfiatalabb versenyző vett részt az ifjúsági világbajnokságon, ahova a Magyar Sakk Szövetség elsősorban tanulni, nemzetközi tapasztalatok szerzése céljából küldte ki, minthogy az idén magas helyezésre esé'yes versenyzőnk még az idősebb évjáratokban sem volt. Attila itt is megállta a helyét: jól indult, majd átmeneti visszaesés után ismét erősített, végül a 48 részvevő közül a mezőny első felében, a 21. helyen végzett. A győzelmet egyébként szovjet Valerij Csehov szerezte meg. az amerikai Christ'ansen és az angol Meslel előtt

íme Groszpéter egy jólsl- került játszmája.

Caro—Kann védelem A. Pablo (Spanyolország'

Groszpéter A. TienUstat

Hívogat a Hátra és a Bükk

Gyöngyösön a Pajtás (vasúti megállóban gyülekezünk', s miután megérkezett inindenki, akit vártunk, induljunk el a sárga jelzésen. A Szcke-kút érintésével érünk j a Sás -hegy legmagasabb pontjára, a Cseppje-te- tőre. Tovább haladva rátalálunk a Szent Anna kápolnára és a Szent Anna-tó mellett vezet utunk tovább. A sárga jelzés a Pipis-hegy felé vezet. Má'rafüredre érve választhatunk, vagy gyalogsunk a Körtvényesen. át a Sás-tóhoz, vagy letelepszünk Máfrafüreden. A Sástótól és Mátrafüredről autóbusszal u*azhatunk vissza Gyöngyösre.

O Mbőm

ms, január U esütőrtSk

A gyöngyösi autóbuszpályaudvaron szálljunk fel arra az autóbuszra, amelyik Gyöngyössolymosig közleke- ,dik. Gyögyössolymosról elindulva a zöld kereszt jelzést figyeljük. A Kis-hegy mellett vezet utunk egészen a Dezső-várig. Ezután váll- junk el á zöld kereszt jelzéstől és az erdei úton kb. 2 km-t haladva rátalálunk a sárga kereszttel jelzett útra. Az országúton haladva megpillantjuk a Károly- kilátót A ki’átóból gyönyörű látvány tárul elénk. Túránkat folytatva megérkezünk a Sás-tói campingbe, ahol játékhoz kitűnő területet találunk. Akik nem fáradtak el eddig a gyaloglásban. vagy a játékban, azok induljanak vissza gyalog Gyöngyösre. (A túrákhoz a Má*ra ú'ika'auz 1973- as kiadá~ához mellékelt térkép használatát Javasoljuk.)

Csak

röviden...

Heves megye atlétikájának minőségi fejlődését bizonyítja az is, hogy az 1975. évi eredmények alapján négy fiatal tehetség kapott helyet a különböző szintű országos válogatott keretben. Az utánpótlás keret tagja lett Kelemen Rita (Egri Dózsa) Brenner Pál (Hatvani Kinizsi) és Bártfai István (Egri Tanárképző). Pál Ilona, az Egri Tanárképző versenyzője pedig a B-keret tagja.

A bevonulások során több NB-s játékos került a Zalka SE férfi kézilabdacsa- patáhoi. Január első hetében Fekete Jánosnak, a gyöngyösi V-ös számú Általános Iskola vezető testnevelő tanárának az irányításával kezdte meg a felkészülést a piros-fehér gárda. Célkitűzésük a megyei bajnokság megnyerése, majd ezt követően az osztályozón kiharcolni az NB //-be jutást. A formába hozás időszakában részt vesznek az egri és gyöngyösi terembaj- nokságokon is.

A ma sísportjábrm — alpesieknél, északiaknál, futóknál egyaránt — számtalan próbálkozás történt és van folyamatban még jelenleg is a teljesítmények növelésére. A harc a méterekért, másodpercekért most a hagyományos négysánc- versenyre készülő mezőnyt érinti, közelebbről néhány nemzet kénytelen lesz lemondani egy újfajta síruha használatáról. Nemcsak a négysáncvindalon, hanem jelentések szerint a Téli Olimpián is. Az új kreáció lényege: az ugróruhát nedvszívó, az aeroilinarnikai törvényszerűségeket a teljesítményre pozitívan ható műanyagszivaccsal bélelték a ,.feltalálók”, amelyet a szervezőbizottság megHltott. A fő indok szerint a légmunka ugyan sokkal hatékonyabb, de a talaj fogásnál óriásivá növekszik a balesetveszély. Az ugrók ugyanis nem a megszokott, kissé merőleges módon érkeznek, hanem a talaj felett párhuzamosan repülve, így szinte kikaocso- lódik a légellenállás, azaz a kritikus ponton jóval túl- szállnak, s ezzel elveszítik uralmukat *a*át lénmunká- juk felett. Az ilyen új ruhával érkezett versenyzők kénytelenek lesznek a hagyományos felszerelésben sáncra lépni.

A tSmegfestnevefésr6l

Ha felnövök is...

— Ha nagyobb leszek, cselgincsozni fogok! —

■mondta szenvedélyes hangon Tamás, s elrohant. Már várta barátja a harmadikos Laci, úszni készültek.

A fenti megkapó mondat az egri nyári sportnapközi

valamelyik reggelén hangzott el. Egy bizalmas beszélgetés gyermeki kitárulkozásának végső „igéjeként”. Ami előtte történt, azt legalább ennyire kedves volt hallani. Tomi ker- telés nélkül megvallotta, ■szeret játszani. Szeret a többiekkel focizni, a parkiban futkározni, s annak is nagyon örül, ha anyuval, apuval kirándulni megy. Kijelentette viszont, — arcának apró ráncaival,

szemöldökének mozgatásával felerősítve meggyőződését — kerekperec utálja a csendespihenőt!

Mármint a mozgáshiányt. Nem volt nehéz kitalálni, erre célzott. Ami alig 10 évének egyik életelemét

„radírozta” délutáni tevékenységéből. Valójában

semmi olyat nem mondott, ami idegen lenne a gyermeki világtól. Játék, mozgás, tanulás szerves egysége elkísér a felnőtté válásig. Akkor belép a munka, de vajon megmarad-e a mozgás? Lesz-e 20—30—40

évesként kaucsuklabdához, bőrgolyóhoz, állítható bábukhoz, salakhoz... fűződő élménysor? A felnőtti pihenés aktív formái között helyet kap-e a sport?

A válasz nem lehet oly egyértelmű, hogy a kételyek mindegyikét száműzze. Már csak azért sem, mert a téma tartalmi bősége, ha úgy tetszik parttalanná tágítja a kérdést. Minden esetre a fogódzó, hogy társadalmi ügyként foglalkozunk a ma tömegsportjától, biztató. Ügy létesítmények kialakításában, mint szereplési, versenyalkalmak megteremtésével.

A megyei TSH jelentése számokkal támasztja alá: Heves megye lakóinak sportolás iránti igénye növekvő. S mindinkább választhat az egyén a tömegsport, testedzés fogalmi körébe besorolható, bővülő tevékenységi • formák között. Nem új idők, új divatja a kocogás, még kevésbé akispályás foci varázsa. Heves megyében mintegy 3 ezren „rúgtak labdába” 1975-ben. Tömegeket mozgattak meg — 13 000 főt — az alkalmi kocogó versenyek távjai. A negyedik ötéves tervben a korábbinál nagyobb ütemben valósultak meg új lakótelepeinken a játszóterek, a bekerített bitumenes kispályák,

beton asztalitenisz asztalok és pihenőparkok. Megépült a mtárafüredi és noszvaji erdei tornapálya, hasonló lesz a kékestetői és tardosi. Évente 6—8 ezren vesznek részt a ■ falusi spartakiádok téli és nyári kiírásain. Az üzemi dologzák körében a sakk, asztalitenisz, teke, kispályás labdarúgás a legnépszerűbb. Az összetett honvédelmi versenyeken és a Honvédelmi Kupa lövészversenyen idén több mint 150 ezren küzdöttek! Ösztönző lehet a példa: Átány, Bélapátfalva, Egerszalók, Egerbakta, Noszvaj, Nagy- visnyó, Tarnalelesz és Tar- naszentmiklós községében a kultúrházat igénybe vehetik sport céljaira.

Számok, aztán megint számok. Előbb csak néhány száz, majd ezer s véges folyamként százezres nagyságrend. Jelenünk mutatói. Társaaalmi, gazdasági fejlődésünk eredményei adják a lehetőséget ‘ a testnevelés és sport pozitív hatásainak tömegesítéséhez. A megkezdett út elején persze előfordulhat, hogy egyfajta szükséglet és a lehetőség szinkronja nem teljesük Vannak meghatározók. A hozzállás pillérei az ember múltja, munkahelye és településviszonya. Az aktív versenyzéstől visszavonultak mozgásigénye jóval átlag feletti, de a meghatározó a szimpatizánsok teherbírása.

A határokat szinte étmossa Heves megye tömegtestnevelési és tömegsport- rendezvényeinek 1976-ös koordinációs naptára. Benne az esemény színhelye^ időpontja, formája, rendezője pontosan feltüntetve, összeállítója « Heves megyei Tanács V. B. Testne- vélési és Sporthivatala. A 10 oldalas jegyzet „belevalóit” a KISZ Heves megyei Bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa, a Heves megyei KISZÖV, MÉSZÖV, a megyei sportági szakszövetségek, a Testne- > vetési és Sportfelügyelőségek, az illetékes sportegyesületek adták. A program gazdag, megvalósításra vár.

Sterbinszky Amália, * világbajnoki bronzérmes női kézilabda válogatottunk kitűnősége nyilatkozta: „Lemondani tudnia kell kinek- kinek a maga szintjén. Az élsportolónak a válogatott teljesítmény, a nem versenyszerűen sportolóknak egészségük, jó közérzetük megtartása érdekében.” Ez utóbbi gondolat megszívlelendő.

Budavári Sándor

A 15 éves bajnok

1. e4, c6 2. d4, d5. 3. e5. Ff5. 4. h41? (Ezt az éles folytatást Tál, exvilágbaj- nok vezette be. Ha sötét hagyja, világos g4 és h5 után lezárja a királyszárnyat) 4. — ,h5! (A legbiztosabb.) 5. c4, e6. (Nyugodtabb játékhoz vezet, mint 5. — ,dc:, ami után sötét célja a d5 pont elfoglalása HbO— d7—b6 vagy e6, He7 után.)

6. Hc3, Hd7. 7. cd:, cd: 8. Fg5, Fe7. 9. Vd2, a6. (10. Hb5 ellen. Számításba jött 9. — , Fg5: 10. Vg5:, Vg5: 11. hg:.

&6 is, egyenlő játékkal) 10. Fe2, Bc8. 11. Bel, b5. 12. a4? (Jobb volt ezt a mezőt a huszár részére szabadon hagyni, hogy b4-re mind'g Ha4 jöhessen.) 12. — ,b4 13. Hdl, a5. 14. Hh3. f6! 15. ef:, Hgf6:

16. Ff6:? (Ez a csere sem szerencsés, a kellemetlen 16.

— ,He4 e’len valószínűig jobb volt 16. f3) 16. — ,Ff6:!

17. Hf4, Bel: 18. Vei:. 0—0! 19. Hh5: (Jobb 19. Fh5:) 19.

— ,Fd4: 20. Hg3, Hc5. 21.

Hf5:, Bf5.22. He3, Fe3. 23. fe:? (Erre a világos király nem jut a sáncoláshoz. 23. Ve3: kellett.) 23. — ,Vc7! 24. Kdl (Fenyegetett nemcsak 24, •„

Vg3-f, hanem főleg 24. —» Hd3-j--H vezérnyerés.

24. — ,d4! (Sötét öregesen #s erélyesen használja ki világos királyállásának gyengeségét.) 25. ed:, Vh7! 26. Vc4, Va4:+. 27. Kd2,

Bd5. 28. Ke3. (Fenyegetett

28. — ,Bd4-4-, Vd4: 29. Hb3 -1- vezérnyerés ) 28. — ,Hb7„

29. Vc7, Hd6. 30 Fd3, Ve3» 31. Bh3, Hf5f. 32. Ff5:, ef: + 33. Kf2, Bd4: 34. Va5:, Vd2+. 35. ,Kgl, Bdl + . 36. Kh2, Vb8+. 37. g3, Vbtf! világos feladta.

Flórián Tibor issfflue&Sxi ssaetó^ t