Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

Tárgyak és emberek V ásárolunk belföldön és külföldön, nem egy­ezel a vadász szenvedélyé­vel szimatoljuk, mire telik a turistapénztárcából. Bűnös szenvedély rabjai lennénk? Nem hiszem. Ké­telkedve hallgatom az ön- ostorozókat, akik társadal­munkat féltik a „cuccok- tór. Szerintem az olasz pu­lóverek, a lengyel lepedők, a cseh takarók és a nyugati farmernadrágok, híradás- technikai scsodaszerkentyűk is csupán tárgyak. Sem töb­bek, sem kevesebbek annál. Használati eszközök, ame­lyek más országokból hoz­nak jelet, fogyasztási cik­kek, amelyek más szokáso­kat, más ízlést testesítenek meg. A csereberék kemény el­ítélőit hallgatva, az a bizo­nyos frizsider-vita jut eszembe. Akkor ugyebár a hűtőszekrényektől féltettük a szocializmust. Attól féltünk, hogy a jégszekrénynek ez a korszerűbb változata a kis­polgári magatartást tartósít­ja, holott csak élelmiszere­ket tárolt. A hűtőszekrények eme nemes feladatukat ma, a feledésbe merült viták után is pompásan betöltik; olyannyira, hogy mire ész­be kaptunk, megváltoztatták a háztartási szokásokat. A dolgozó asszonyok napokra bevásárolhatnak, megfőzhet­nek, megtakarított idejükkel szabadon gazdálkodhatnak. A kereskedelem és az ipar, mint adott ténnyel, számol a háztartások hűtőszekrény­készletével, eszerint tervez, fejleszt, a nők munkájának további könnyítése érdeké­ben. Szolgálatunkba álltak. Hí használjuk őket, saját cél iáinkra. Mert tagadhatjuk-e, hogy a szocializmus összes gaz­dasági, társadalmi törvénye végül is a felesleges terhek­től akarja megszabadítani az embereket, az értelmes mun­ka, értelmes élet együttes örömét kívánja megteremte­ni? És ha már a hűtőszek- 'ényvítát szerencsésen elfe­ktettük, felesleges, hogy más jelenségekkel kapcso­latban ismét beleessünk ugyanabba a verembe. A szocialista és a nyuga­ti országokba kirajzó turis­ták kíváncsian lépik át az országhatárt, és tapasztala­tokkal gazdagodva térnek vissza. Holmikat is hoznak ugyan, de tapasztalataik ezeknél sokkalta nagyobb értéket képviselnek. Nem­csak művészeti, ' történelmi nevezetességeket akartak látni amikor elindultak, nemcsak „divatból” utaztak Látni akarták, hogyan él­nek szomszédaink itt Euró­pában. Közelebbi vagy távo­labbi szomszédokkal kötöt­tek ismeretséget. Ha televí­ziót néznek, újságot olvas­nak, ezután már a maguk megelevenedett képsoraival is kiegészítik a napi esemé­nyeket. A maguk szemével látottak, tapasztaltak meg­erősítik bennük a törekvést a jószomszédságra, de azt is, amit szűkebb és tágabb kör­nyezetük, otthonuk, hazájuk iránt éreznek. „Jó volt el­utazni, de még jobb haza­jönni” — ez a kijelentés hangzik el talán leggyak­rabban a határ-átkelőhelye­ken, miközben a megkíván! holmik a bőröndökben, a kocsik csomagtartójában pi­hennek. Később díszei lesz­nek a lakásnak, az új ru­hadarab felidézi a boltot, az utcát, ahol lealkudták az árát — a tárgyak is megőr­zik a távolabbi tájak üze­netét. T udnunk kell természe­tesen, hogy ' ahogyan a tájak, az emberek sem egyformák. Vannak üzérke­dők, haszonszerzésből turis- táskodók. Vannak, akik a nevezetességek, helyett csu­pán az árkülönbségeket le­sik, s ezt bőséggel meg is próbálják kihasználni. Az ő felelősségre vonásuk a bün­tető hatóságokra tartozik, de ők a kivételes esetek. Ki­vételként is a szabályt erő­sítik V. E, VILÁG PROIETÄ*’*» 1 MSZMP HFVFS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI l ANACS NAPILAP.? * XXVII. évfolyam, 23. szám Ara: 80 fillér 1976. január 31., szombat Befefezödöít a KGST könnyűipari állandó bizottságának illése Pénteken este jegyzőkönyv aláírásával Budapesten be­fejeződött a KGST könnyű­ipari állandó bizottságának 26. ülése. A tanácskozáson, amelyen kilenc ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Magyarország, Mon­gólia, Románia és a Szov­jetunió — delegációi vettek részt, képviseltette magát a KGST keretében működő több nemzetközi szervezet: az Intertextilmas, az In- terchimvolokno, az In-erchim és a nemzetközi beruházási bank is. A négynapos ülésen tár­gyaltak arról, hol tart a KGST-országok együttmű­ködésének elmélyítését és a szocialista gazdasági in­tegráció továbbfejlesztését célzó komplex programban kitűzött feladatok teljesíté­se a könnyűipari ágazatban. Az ülésen elfogadták a könnyűipari állandó bizott­ság hároméves munkaprog­ramját és az 1976-ra vonat­kozó munkatervét. Szintén 1976-ra szabványosítási ütemtervet fogadtak el. Be­számoló hangzott el egyes sportszerek gyártásának sza­kosítására és kooperációjá­ra vonatkozó szerződés meg­kötéséről. Az ülésszak idején a de­legációvezetők véleménycse­rét folytattak az egyes or­szágokban most induló öt­éves tervidőszak könnyű­ipari fejlesztésével kapcsola­tos feladatokról. Napirenden a? enrépai biztonság ügyének társadalmi támogatása Pénteken délután a Belgrád rakparti Népfront-székház­ban tájékoztatták a sajtó képviselőit arról, hogy a na­pokban Torinóban rendezték meg az európai biztonság és együttműködés olasz—ma­gyar állandó fórumának ötö­dik ülését. A tanácskozáson az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága képviselőivel együtt magyar munkáskül­döttség is részt vett. A torinói találkozón a magyar küldöttség és az olasz közélet különböző politikai, társadalmi erőit képviselő delegáció megvitatta az eu­rópai biztonság és együtt­működés kérdéseit, különös tekintettel a helsinki záró- dokumentum aláírása után időszerűvé vált teendőkre, s foglalkoztak a két ország közötti gazdasági és kultu­rális együttműködés kiszéle­sítésének lehetőségeivel is. \ Tervegyeztető tanácskozás a KPM és Heves megye vezetői között m «* Az év elején szokásos ága­zati tervegyeztető tanácsko­zások közül tegnap, pénte­ken a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium vezetői és megyénk párt, tanácsi, vala­mint tömegszervezeti vezetői között került sor e fontos megbeszélésre. A megye ve­zetői — közöttük Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke — a megyei tanács székházában fogadták a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium vezetőit, képvise­lőit, élükön dr- Abrahám Kálmánnal, a minisztérium ál lamti tkárával. Fekete Győr Endre beveze­tő szavai után dr. Kovács Sándornak, a megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztálya vezetőjének az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítője követke­zett. Ebből, valamint a hoz­zászóló dr. Varga Józsefnek, a megyei tanács elnök- helyettesének, Barla Alajos­nak, a megyei pártbizottság titkárának, Schmidt . Rezső­nek, az egri városi pártbi­zottság első titkárának, és dr. Varga Jánosnak, Eger Város Tanácsa elnökének to­vábbi kiegészítőjéből körvo­nalazódtak a megye, vala­mint a megyeszékhely leg­fontosabb, közlekedés- és poslaügyi ágazatának gond­jai, feladatai. Ugyanakkor — s ezt Fekete Győr Endre is aláhúzta — egyértelműen megfogalmazódott: az elmúlt időszakban, elsősorban a IV. ötéves terv éveiben igen élő, eleven munkakapcsolat ala­kult ki a minisztérium ve­zetői, főosztályai, osztályai és a megye vezető testületet, il- • letékes hatóságai között. En­nek tudható be, hogy igen jelentősen előbbre sikerült lépni, mind a vasúti, mind a közúti fejlesztések vonalán.. Emellett konkrétan érintet­ték az elkövetkezendő idő­szak legfontosabb ágazati cél­kitűzéseit, feladatait. Ezek között született állásfoglalás a 23-ös út egri átkelési sza­kaszának kivitelezése, továb­bá az egri bevezető utak fel­újítása, korszerűsítése, az egri telefonközpont belső sze­relési munkáinak meggyorsí­tása, a hatvani MAV-csomó- pont biztosító berendezései és szociális létesítményei kor­szerűsítése, valamint több, a forgalombiztonság szempont­jából fontos útkereszteződés átépítésének kérdésében. Szóba került az aittóbusz- park bővítése, az egri busz- pályaudvar kapacitásának nö­velése, az AFIT-telepek mun­kája, a töltőállomások kor­Ülést tartott a:; Elnöki A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács töltény­ére jű rendeletet alkotott az állami kitüntetésekről. A jog­szabály egységes rendszerbe foglalja az állami kitünteté­sek körét, alapításuk és ado­mányozásuk általános sza­bályait Hatályon kívül he­lyezve a korábbi törvényt, újra szabályozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és kitüntető címeit, amelyek alapítása és adományozása az Elnöki Tanács alkotmányos jogköre. Az Elnöki Tanács Szocia­lista Magyarországért Ér­demrend elnevezéssel új ki­tüntetést alapított polgári és katonai személyek részére a szocializmus építésében és vé­delmében hosszú időn át végzett kiváló munka, ki­emelkedő társadalmi, -közéleti tevékenység elismerés*. Felhatalmazta a Minisztérta-, riácsot, hogy szabályozza a miniszterek és a tanácsok ál­tál alapítható, illetve adomá­nyozható kitüntetésekkel kap­csolatos kérdéseket. Az Elnöki Tanács újólss meghatározta kitüntetései­nek alapszabályát és ado­mányozási szabályait, töb­bek között a kitüntetések le­írását, viselési sorrendjét és az adományozás feltételeit. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az elmúlt évi állam­polgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait, megállapította, -hogy az illetékes állami szer­vek a szocialista törvényes­ség és humánum követel­ményeinek megfelelően vé­gezték munkájukat. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. (MTI) Ötmillió forintot tartalékoltak Horton szerűsítése, kapacitásuk bőví­tésének szükségessége is. A fontos tanácskozás ál­lásfoglalásait emlékeztetőben rögzítették. Délután Egerben a Techni­ka Házában a KPM-hez tar­tozó megyei vállalatok veze­tőivel találkozott dr. Ábra­hám Kálmán minisztériumi államtitkár, akik beszámoltak munkájuk, vállalatuk ered­ményeiről és gond iáiról, s meghallgatták az államtitkár tájékoztatóját a megye veze­tőivel történt megbeszélésük­ről és az ágazat előtt alle legfontosabb feladatokról. (faludi) Eredményes esztendőt zárt a horti Kossuth Teé-melőszo- vetkezet. Erről esett szó pén­teken délelőtt a helyi mű­velődési ház ’ nagytermében rendezett zárszámadó köz­gyűlésen. Az elnökségben helyet foglalt Virág Károly, e-í MSZMP Heves megyei Bízótságának titkára, Oláh István, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság titkára, Farkast Gyula, a Heves megyei TE- SZÖV titkára és Komjáthy Aladár, a község országgyű­lési képviselője is. A megjelent több mint 400 termelőszövetkezeti tagot Kozsda Andris, elnök tájé­koztatta az eredményekről. Elmondta, hogy 1975-ben 79 millió forintra nőtt, a közős gazdaságban a termelési ér­ték. Búzából kimagasló 49 mázsát, kukoricából, pedig hektáronként ’ 62 mázsát ér­tek el. Ez Utóbbit iparsze- rűen termelték. Komoly be­vételt eredményezett a pa­radicsom is. melyből hektá­ronként 420 mázsa volt az átlagtermés. Ezeknek a ter­méseredményeknek köszön­hető.. elsősorban, hogy a szö­vetkezét 1976-ra ötmillió forintot tartalékolt. Az elnöki beszámolót kö­vető vitában felszólalt tti­rág Károly, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának titkára, aki elismeréssel szólt az eredményekről. Hz u'i'iiele- leieiTi: Heves megyében a 'fóátvraalak iárbafék A KPM Heves megyei út- ügyeletének jelentése sze­rint a pénteki nap folyamán Heves megyében minden fő­útvonal járható volt, csak két he! yen jelentettek aka­dályt. Tiszanána és Kisköre között a 17—20 km-es sza­kaszon. va’amint a Köm!ű és Tiszanána közötti 12—13 km-es, illetve a 16—17 r m-es szakaszon tudtak a gépjár­művek csupán egy nyomon közlekedni. Az időjárás elő­rejelzése szerint a laiaikö- zeli hőmérséklet najnatra —15 fok is lehet, s ez azt jelenti, hogy a gépjármű- vezetőknek még fokozottabb óvatosságra van szükségük mert váratlan csapadékra számíth-trak Ucva-a’-kor a prognózis felhívja a figyel­met arra. ho”v kiőö-ösen a hajnali és a re^grii órákban párás, ködbs idő várható. fl mezőgazdasági bönyvbónap megnyitása Debrecenien Elsü újat k nőit a gyöngy si páyamü Pénteken Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen megnyitották a 19. alkalom­mal megrendezett országos mezőgazdasági könyvhóna­pot. A megnyitón részt vett dr. Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter, dr. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, dr. Postás Sán­dor, a debreceni városi párt- bizottság első titkára és dr. Ács István, a városi tanács el­nöke. Tóth Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyette­se köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára mondott meg­nyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy korunk a tudományos­technikai forradalom idősza­ka, s a termelésben részt ve­vők szaktudásának növe’ére .egyre inkább elengedhetetlen köve'élmény. A szakkönyvek az a’kotó im-űrának az eez- kózei. Az elméit harminc o'z'^'dő a’a't jelentős válto­zás történt a magyar mező gazdaságban; jelenleg 43 ezer főiskolai és 50 ezer középfo­kú végzettségű szakember mellett nagy számú betanított és képesítés nélküli dolgozó tevékenykedik a mezőgazda- sági üzemekben. Ezek isme­reteinek, tudásának gyarapí­tására egyaránt fel kell hasz­nálni a közművelődési, az ok­tatási és önképzési lehetősé­geket. Ezután dr. Romány Pál ki­tüntetéseket adott át a TOT és az állami gazdaságok köz­pontja által meghirdetett szakkönyvírói pályázatra ér­kezett legjobb munkák szer­zőinek. Az első díjat dr. Kriszten György és Fehér Miklós „Érik a szőlő” című pályázata kapta. Ezen kívül két második és három harma- madik díjat adtak ki. Dr. Kriszten György a gyöngyösi Kertészeti Főiskola tanára, Fehér Miklós szin­tén gyöngyösi, általános isko­lai tanár, fotós. A megnyitó napján mezőgaz­dasági könyvkiállítást is nyi­tottak Debrecenben. Az idei könyvhónapra negyvenhá­rom mű jelent meg. Az alap­fokú könyvek példányszámá eléri a 240 ezret, a középfö- kúaké a 85 ezret, a felső fó- kúaké pedig a 23 ezret tsr'ron nyifák mss a r.ez?;pn»(5as#gi kirnyvlilnap sisssvbí esemáEiveil Az egri járás területén Novaj lesz a színhelye annak az ünnepi eseménynek, ami­kor a mezőgazdasági könyv- hő-ao megyei rendezvényeit mrrn’U'i't Február 4-én, rí éh: tán 17.30-vor Gönczi De- '•■'s, f.z e«ri i írási hivatni r■ "iési'^ű osztályának vezetőié reo-'d bevezetőt, majd Vass Miklós, az egri Mezőgazdasági. Szakmunkás- képző Iskola igazga*ó’'elyet te :e tart előadás* Zöldség- A gyümölcstermesztés a hé ke”'v‘-'n c'"rrvjl. Ezür ■' kvltú”m "::or kővé'kézik.- ; e"r! -V; - ­■ irt ■nV': Jié - - í T k-h: é 1 k- tí.nckara, illetve a Novaj- Népdalkórus ad műsori

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom