Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

VvWWVvv vvv vWvv v • I I párttagsági könyv n* [tagsági könyvek kicserélése bizonyos időszakonként ismétlődő a párt gyakorlatában. A felszabadulás után lebonyolított tagkönyvcserék többségét tulajdon­képpen a tagsági könyvek lejárta, illetve az ideiglenes tagsági igazolványok kicserélése tette szükségessé, csu­pán az 1949-es tagkönyvcsere volt tagrevízióval össze­kötve. Mindazonáltal az egyes tagkönyvcseréknek min­denkor meg volt a megfelelő politikai jelentősége. Ez természetes is. hiszen a párt tevékenységének bármely területét érintő legkisebb szervezeti intézkedés sem kü­löníthető el az általános politikai céloktól. Különösen így van ez a párttagsági könyv esetében, amely a poli­tikai értelemben vett társadalmi hovatartozás, a politikai, a világnézeti hitvallás, egy haladó és tudományosan megalapozott • élenjáró eszme melletti elkötelezettség, a kommunista magatartás és erkölcsi normák önként vál­lalt követésének dokumentuma. Annak igazolása és ki- feiezője, hogy tulajdonosa egy olvan kommunista közös­ség tagja, mely az internacionalizmus elvét követve, a munkásosztály társadalmi hivatását valóra váltva áll­hatatosan küzd az osztályérdekeivel egybeeső nagy nem­zeti célkitűzésünk, a szocialista társadalom teljes felépí­téséért. Pártunk eddigi története arra is teljes bizonyságul szolgál, hogy a párthoz való tartozás, illetve az azt iga­zoló tagsági könyv politikai értékét a helyesen kidolgo­zott és következetesen megvalósított politikai irányvonal által, valamint tagjainak a példamutató helytállása, magánélete által az egész párt számára kivívott tekin­tély adja. Pártunk helyes politikája, annak sikeres al­kalmazása, tagjainak munkája következtében a magyar kommunisták piros tagsági könyve nemzetközileg is, dolgozó népünk körében is, nagy tekintélynek örvend. P árttagságunk idősebb generációja, a munkásmoz­galom veteránjai súlyos megpróbáltatások árán az illegalitás körülményei között életüket is kockára téve harcoltak a nép, az osztály — a párt ügyéért, fenntar­tották, védték — őrizték párthoz való tartozásukat. A felszabadulás utáni első tagkönyvcserét 1948-ban a Magyar Kommunista Párt politikai továbbfejlődésének igényével hajtottuk végre. A két munkáspárt egyesülése után az 1949-ben lefolyt tagkönyvcsere tulajdonképpen annak kifejezője volt, hogy egy politikai platformon a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erői­nek tömörítése és kedvezőbb politikai feltételek jöttek létre a szocialista építőmunka kibontakoztatásához. Az 1950-es években a párt vezetésével népünk ki­magasló sikereket ért el a szocialista épitőmunkában. Kiépült a munkás-paraszt szövetségen alapuló államha­talmi-államigazgatási rendszerünk: a tanácsrendszer, létrehoztuk és fejlesztettük a szocialista ipart, kiépültek a mezőgazdasági üzemek szocialista formái, a korábbi­akban soha nem tapasztalt fejlődést ért el a tudományos­kulturális élet, népünk egészségügyi-szociális körülmé­nyei. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy ebben az időben a párt tevékenységében súlyos hibák is jelentkeztek. Ugyancsak erre az időszakra esett, hogy népünk belső és külső ellenségei támadást indítottak szocialista vívmányaink ellen. S ez az 1956-os ellenfor­radalomba torkollott. A támadás fő tüze a pártra irá­nyult. Az elkövetett hibák és az ellenforradalmi támadás következtében a párt, a kommunisták nagy megpróbál­tatáson mentek keresztül, melyből a kivezető utat a párt újjászervezése, helyes politikai vonalának kidolgozása és alkalmazása jelentették. Ebben az időszakban lebonyolí­tott tagkönyvcserék (1952, 1957, 1967) sorából politikai jelentőségénél fogva különösen kimelekedik az ideigle­nes tagsági és tagjelölt igazolványok 1957—1958 évi ki­cserélése végleges tagkönyvekre. Az ellenforradalom utáni időszakban a párt tagjának lenni egyet jelentett következetesen szembenézni az elkövetett hibákkal, vál­lalni azok kijavítását, hinni a kibontakozás lehetőségé­ben, a párt szavában, a haladó erők erejében, a politi­kai konszolidáció lehetőségében. Az azóta eltelt évek politikai és gazdasági eredményei á pártra, a kommunis­tákra vonatkoztatva is számos tanulságot hordoztak. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy munkánk­hoz az erőt, az önbizalmat a munkásosztálytól, dolgozó népünktől meríthetjük, hogy a tekintélyért, a nép bizal­máért nap mint nap újra és újra meg kell dolgozni, hogy a párttagsági könyv nemcsak az eredmények, a si­keres dolgok, hanem az úgynevezett népszerűtlen fel­adatok vállalására is kötelez, s hogy aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára nem elegendő a politika for­mális elfogadása, hanem nyíltan, önzetlenül kell kiáll­nia és dolgoznia annak képviseletében és végrehajtásá­ban. A hatodik tagkönyvcserét pártunk XI. kongresszusa olyan helyzetben határozta el, amikor a párt vezető sze­repe az élet minden területén töretlenül érvényesül, tö­megkapcsolatai jók, a pártegység biztosított, a párt tag­jainak túlnyomó többsége következetesen dolgozik a ha­tározatok végrehajtásán, a párt taglétszáma és összetétele egészségesen fejlődik. Egyszóval semmiféle indok nincs arra, hogy általános tagfelülvizsgálatot, illetve tagreví­ziót hajtsunk végre. A szocialista építőmunka közeli és távolabbi prog­ramja ugyanakkor szükségessé teszik, hogy a XI. kong­resszus által felvázolt célkitűzések tükrében a párt egy olyanfajta önvizsgálatot végezzen el. melynek lényege: a kongresszusi határozatok végrehajtására történő felkészülés, mozgósítás. A Központi Bizottság 1975. október 23-i ha­tározata a most sorra kerülő tagkönyvcsere célját az előbbiekkel összefüggésben tűzte ki. A párt egyes megyei vezető szerveinek e jelentős po­litikai feladat lebonyolítására megfelelő intézkedési ter­ve van. Ezekben megfogalmazódott, hogy a tagkönyv­csere sokoldalú politikai-szervezeti és technikai felada­tait jól szervezett és koordinált munkával kell végre­hajtani, biztosítva azt. hogy más fontos politikai célki­tűzések. a gazdasági-társadalmi és állami feladatok tö­résmentesen megvalósuljanak. A tagkönyvcsere céljának elérését biztosító felada- tok sorából jelentőségénél fogva kiemelkednek azok a személyes beszélgetések, melyet minden alapszervezet­ben le kell folytatni a párttagsággal 1976 márciusa és júliusa kögött. Fontos követelmény, hogy ezekre a be­szélgetésekre nyílt, őszinte, közvetlen elvtársi légkörben, < jól átgondolt és megalaoozott véleményalkotás mellett ; kerüljön sor, mert csak így lehet biztosítani, hogy a párt; politikájából adódó feladatok, az aláoszervezet tevékeny* sége, a nárttagok munkája, kénzettsége, a XI. kongresz- ; szus határozatainak végrehajtására és az a!átszervezel j mo-ikőiár^ vonatkozó vélemények, javaslatok reális számvetését tudjuk elvégezni. DR LATOS ISTVÁN az MSZMP KB alosztályvezetője AZ MSZMP HEVES MEGYEI 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 25. szám A B A s 80 FILLEB 1976. január 30., péntek a® Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a KGST Végrehajtó Bi­zottságának január 13—16. között Moszkvában tartott 74. üléséről szóló tájékoztató je­lentést. Megbízta a nemzet­közi kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen el­fogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtásá­ra. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Ernesto Meló Antunesnek, a Portugál Köz­társaság külügyminiszteré­nek január 12—15. közötti ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te D. Thompsonnak, Jamai­ca külügyminiszterének ja­nuár 11—14. közötti magyar országi hivatalos megbeszélé­seiről szóló jelentést. A Minisztertanács megvizs­gálta a gyorsításra kijelölt nagyberuházások kivitelezé­sének helyzetét. Megállapí­totta, hogy a megvalósítás megfelelően halad, és felhív­ta az illetékes minisztereket, hogy a továbbiakban is nyújtsanak hathatós segítsé­get a gyorsítási program megvalósításához. A közlekedés- és postaügyi miniszternek, valamint a fő­városi tanács elnökének elő­terjesztésére a kormány meg­tárgyalta az észak—déli met­róvonal kivitelezésének hely­zetét és jóváhagyta a prog­ram megvalósításának továb­bi feladatait. A kormány a kohó- és gép­ipari miniszter javaslatára jóváhagyta a gépipar szelek­tív fejlesztésének az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó fel­adatait. Utasította az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a program végrehajtá­sát saját intézkedéseikkel is segítsék elő. Az állami ifjúsági bizottság elnökének javaslatára a Mi­nisztertanács elfogadta 1976 második és 1977 első félévé­re az ifjúsági parlamentek megrendezésének tervét. ; Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének elő­terjesztése alapján a Minisz-r tertanács jóváhagyólag tudo­másul vette, hogy hároméves kísérleti időszakra a jégkár­nak leginkább kitett területe­ken bevezetik a rakétás jég­eső-elhárítási rendszert. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) HA és szél Késtek a vonatok és az autóbuszok i Hórekord a Mátrában Biztató prognózis A téllesre fordult időjárás Európa-szerte, s így hazánk­ban is elég sok gondot oko­zott. Jugoszlávia három köz­társaságában a példátlan mé­retű havazás, amelyhez ha­sonló csak két alkalommal volt ebben az évszázadban, súlyos nehézségeket okozott a közlekedésben. A legnehe­zebb helyzet Crna Gorában alakult ki: a köztársaság észa­ki részén a hó tíz járást tel­jesen elzárt a külvilágtól. Ezeken a' területeken meg­szűnt a víz- és az áramszol­gáltatás, és megszakadt ve­lük a postai összeköttetés is. A rendkívüli időjárás miatta vonatok — a nemzetközi sze­relvények is — órákat késtek, de fennakadás van a folyami hajózásban is. A Duna ju­goszláviai szakaszán csak ra­darral felszerelt hajók tud­nak közlekedni. Hazánkban a Duna—Tisza közén a havazástól már szin­te elszokott vadállományban is riadalmat keltett az időjá­rás hirtelen változása. Az alig két nap alatt lehullott 40—50 centiméteres puha hótakaró­ban nehezen mozognak az apróvadak, s a hideg első ál­dozatai az újszülött vadma­lacok lettek. Az erdőségek­ben, a mezőkön ezekben a napokban a vadvédelem ke­rül előtérbe. A nemes vadál­lományáról híres Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén munkába álltak az etetőszánok, s mintegy 250 helyen „terítenek” a gím­szarvasoknak és az őzednek. A Mátrában csütörtökön tovább folytatódott a hava­zás. A Kékestetőn a hóréíeg vastagsága elérte a 27 centi­métert. Ilyen magas hótaka­rót nemcsak az idén, de az utóbbi években sem jegyez­tek fel. A hőmérséklet a déli órákban is —10 fok körül mozgott. A szél több helyen felkavarta és összesodorta a havat. Ezért a Mátrában szá­mos helyen másfél méteres vastagságú hótorlaszok kelet­keztek. A hirtelen megnöve­kedett hótömegnek csak a sportolók örülnek... A KPM útügyeletének je­lentése szerint Heves megye- 11 ben az utak járhatók. Ez el­sősorban a 3. számú főútvo­nalra vonatkozik, de a mel­lékútvonalakon már nehe­zebb a helyzet, mivel itt el­sősorban salakot szórnak le, márpedig az újabb havazás újabb szórást igényelne. Csü­Az esti órákban Egerben törtökön délután az utak síkossága még gondot oko­zott, de a KPM szórókocsijai, valamint a hómarók és a hó­ekék teljes intenzitással dolgoztak, hogy az utakat jár­hatóvá tegyék. A hófúvás a kora délelőtti órákban első­sorban a hevesi járásban ne­hezítette a forgalmat, de a délutáni jelentés szerint az utak már itt is járhatóak. A prognózis szerint a szél foko­zatosan megszűnik, s ugyan­így a havazás is, felszakado­zik a felhőzet, de nagyobb enyhüléssel nem számolha­tunk. csak szállingózott a M ' (Fotó: Perl Márton) késett. A külső telephelye­ken, például a Heves—Pély közötti szakaszon 30 perc, il­letve egy óra között mozgott a késési idő. A vonatok csütörtökön haj­nalban és a kora reggeli órákban a fővonalakon 30—40 perces késésekkel közleked­tek, s ez hatással volt a mel­lékvonalak közlekedésére is. Délután már a késések 5—10 percre mérséklődtek. Ami az autóbuszokat illet, már szo­morúbb képről számoltak az' egri MÁVAUT-pályaudvar il­letékesei. A kora reggeli szol­noki járat 255 percet, a bu- dapest—jósvafői és a buda- pest—ózdi pedig 180 percet Szerencsére az időjárásban bekövetkezett hirtelen válto­zás súlyosabb balesetet nem okozott. A rendőrségi jelentés szerint szerdán Egerben a havazás beállta után fél órá­val a KPM székháza előtt, a Lenin úton a kijelölt gyalog­átkelőhelyen ütött el egy sze­mélygépkocsi egy fiatal lányt, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. Az eset figyel­meztető, mert ezekben a na­pokban, hetekben várható az időjárás-változás, amely ki­hatással van a közlekedésre is. Ezért fokozott óvatosságra hívja fel a figyelmét a gép- járművezetőknek a közleke­désrendészet. Sikerült pólolni a kieséseket Nehéz, de eredményes esztendő! zártak Pslyen Csütörtökön délelőtt tar­totta meg zárszámadó köz­gyűlését a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet. A köz­gyűlésen megjelent Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára, Sramkó László, a hevesi járási párt- bizottság első titkára, és Nagy Károly, a hevesi járási hivatal elnöke is. A Péiy és Tamaszemtmik- lős földterületén — mintegy 85C0 hektáron — gazdálkodó termelőszövetkezet elnöke Szabó Gusztáv, nehéz, de mégis eredményes esztendő­ről adhatott számot a gaz­dáknak. A korábbi, két ki­sebb gazdaság tavaly ápri­lisban egyesült, s a közös munkának meglett a gyü­mölcse. Annak ellenére, hogy a kalászos gabonák hektá­ronkénti terméshozama lé­nyegesen alatta maradt az 1974. évinek, s emiatt mint­egy 7 millió föri^tos kiesés keletkezett, sikerült az erő­ket kellően összpontosítani. s az állattenyésztésből, fa­kitermelésből és más üzem­ágakból származó többletjö­vedelem révén a kiesést pó­tolni tudták. A nehézségek ellenére is sikerrel zárult tehát az elmúlt esztendő, s a következő időszak fejlesz­tési orogramia révén való­színűleg továb fejlődik, erősödik a szövetkezet. A beszámoló u‘án Vaskó Mihály is elismerését fejez­te lei a közös gazdaság tag­jainak, vezetőinek. fl Hungexpi idei kiállítási programjáról A Budapesti Nemzetközi Vásár központjában a Hung- expo 1976. évi hazai és külföldi kiállításainak prog­ramjáról tartott sajtótájé­koztatót csütörtökön dr. Kö­rösvölgyi László vezérigaz­gató-helyettes. Többek kö­zött elmondotta, hogy a vá­sárközpontban összesen tíz nemzetközi bemutatót, há­rom szakvásárt és hét szak­kiállítást rendeznek, a vál­lalat külföldi kiállítási igaz­gatósága pedig ebben az év­ben határainkon 1 ül mint­egy 70 masyar bemutatót rendez. Az idei program sze­rint .mintegy 15 magyar ki­állítást. mutatnak be a Szov­jetunióban és más szocialis­ta országokban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom