Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ; S gazdálkodás erkölcse T elf vsa a fejünk, lomtárba való bölcsességekkel. 1 Mint amilyen &z a — tipikusán kapitalista, s ott > sara raindig igaz okoskodás, hogy az üzlet,'az üzlet S ha í gondolataink némely ösvényét megíárhatja, akkor azon sem csodálkozhatunk, hogy olykor tetté formálódik, té- \ nyékén válik leraérhetővé. így például azon sem akad- - hatunk fel, hogy a tavaly és az idén végrehajtott árhatósági ellenőrzések minden harmadik gazdálkodó egységnél szabálytalanságra leltek. Ezek nagyobb része ugyan csekély jelentőségű — figyelmeztetéssel vagy szabálysértési eljárással lezárt — ügy, de több esetben már a fegyelmi féielösségrevonást kellett alkalmazni, s történt bűnvádi feljelentés is. Anélkül, hogy túlzott Jelentőséget tulajdonítanánk az előbbieknek, bátran megkérdezhetjük: vajon mi lehet a_ szóban forgó, vezetők véleménye a gazdálkodás erkölcséről? Ügy hiszik, a; vállalati eredmény — s ezen belül a nyereség — felmentést ad téves lépéseikre? Ez csak egyetlen dolog. Hozzá hasonlóan sorolhatjuk a vállalatok közötti kooperáció törvények, rendeletek mezőit átugró sakkhúzásait, a silány árut nagy hangon reklámozókat, a termékük -javításához alkatrészt nem gyártókat, mindazokat, akik vígan sétálgatnak írott jog és íratlan erkölcsi szabályok mezsgyéjén. Az időnként és helyenként elhangzó dörgedelemre persze, rögtön kész a válasz: kérem, mi — s e mi alatt néhány ember éppúgy értendő, mint a vállalati közösség, az irányító szerv valamennyi, tagja — semmiféle jogszabályi nem sértettünk meg. Való igaz: a tételes jog előírásainak durva áthágása ritkaság a. gazdálkodásban- , mert hisz* törvényes követ- keményei súlyosak. Ám ■ eltiírhétőnek: tarthatjuk-e az olyasfajta finomabb lavírozásokat, mint — a bevezetőben idézett esethez visszatérve — az árvetési bejelentési- kötelezettség elfeledése? Vagy azt, hogy vállatátok, Szövetkezetek az ármeghatározásnál, a legmagasabb anyagárral számolnak, s indokolatlanul szerepeltetnek az árban különböző improduktív költségeket? Az árvetést ném égyetleh tisztviselő készíti; átmegy az a különböző vezetők kezén, s nem veszik észre; hol, rhi sérti meg a gazdálkodás erkölcsének határát? Vagy azt hiszik, ha nem ütközik a jogba, akkor minden rendben? Közhely, de ügy látszik, figyelmen kívül hagyott hétköznapi igazság: nem lehet mindenre írott szabályt — törvény, rendelet, utasítás, irányelv formájában — alkotni vagy fabrikálni. A vállalatok közötti kooperációnak vannak kötött'keretei, így á szerződési,- vissza- igazolási stb. kötelezettség bizonyos területeken. E kötött kereteken belül azonban az történhet, amit a vállalat jónak lát, amit a maga részéről hasznosnak ítél? Szónoki kérdés, de nem annyjra, hógy fölösleges föltenni! Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a vállalatok némelyike hajlik így értelmezni a viszonyokat, s „rugalmasságának” herti állít gátat az erkölcs, hanem csak nagy sókéra a felsőbb szervek — óhatatlanul kései, szabálytalanságok halmazát feltáró — vizsgálata. Ilyen esetek láttán, hallatán szinte mindig elhangzik a kérdés: miért vártak eddig? Holott meggyőződésünk, nem ez az elsődleges probléma. Hanem az, miért nem működött az érintett személyeknél, vagy közösségeknél áz erkölcsi önellenőrzés, miért nem fedezték fel — vagy ha meglátták, miért hunyták be a szemüket —, hogy a gazdálkodás erkölcsének sorozatos megsértése előbb vagy utóbb törvényszerűen magéval- hozza a gazdálkodás írott szabályainak félretólásái, esetleg felrúgását? Feltehető azért, mert úgy okoskodtak, hogy & cél szentesíti az eszközt Akik így gondolkoznak, így cselekszenek, forintokra vagy apró előnyökre váltják fel a vállalat szavahihetőségét, megbízhatóságát, az üzleti életben fontos jelzőként szereplő korrektséget, s megdöbbennek, amikor egy idő utáni már nincs mit felváltaniuk...! Veszélyes — szűkebb és tágabb körben egyaránt súlyós — következményekkel járhat tehát, ha árnyék borul a gazdálkodás erkölcsére. Az írott jog, a szabályozó rendszer sokféle eleme sem képes arra, hogy a gazdálkodás szüntelenül változó körülményei közepette minden új helyzetre, átalakulásra megbízható, betűről betűre követhető útmutatást adjon A kik mindenre szabályt szeretnének fabrikálni',' r' akik bármilyen változás esetén a feléőbbség állásfoglalását sürgetik, akik csak paragrafusok közé gyömöszölve tudják formálni, befolyásolni a valóságot, azok arról feledkeznek el, ami a vezérlő elvek közül a legfontosabb. S ez — a gazdálkodásban éppúgy, mint bát- milyen más közös tevékenységben — írott és íratlan jogok kötelmek egysége, az a hói kézbevehető, hol csak megérezhető erkölcsi kódex, melyet legtalálóbban úgy nevezhetünk: a gazdálkodás tisztessége. át O. M 'VISZMP HEVES MEÜYEI BIZül 1S4ÜA ÉS A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 23. szám AKI: S0 FlLtEH 1976. január 2S., szerda Kéziemén? központi VAKSÓ: A szocialista országok kommunista és munkáspártjai - központi bizottságainak ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai 1976. január 26-án Varsóban tanácskozást tartottak. Munkájában részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt részérót Alekszandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára, KOnsztantin Tellalov, a BKP KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Josef Haviin, a CSKP KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről Ráúl Garcia Pelaez, a Kubai KP KB titkárságának tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Jan Szydlak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára, Jerzy Lukaszewicz, a pb póttagja, a kb titkára, Ryszard Frelek, a kb titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Győri Imré, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Dedzsidijn Csi- riiiddorzs,1 az MNFP KB; titkára; a Német Szocialista Egység- párt részéről Kurt Hager, Hermann Axen és Werner Lembetz, az NSZEP PB tagjai, a kb titkárai; a Román Kommunista Párt részéről Stefan .Andrei, az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a kb titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Borisz Pono- marjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, Konsztantyin Katusev, a kb titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek az említett testvérpártok központi bizottságai nemzetközi és ideológiai osztályainak vezetői, helyettes vezetői és felelős munkatársai. A tanácskozást Jan Szydlak, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára nyitotta meg. Felszólaltak: Borisz Ponomarjöv, Kurt Hager, óvári Miklós, Raul Pelaez, Alekszandr Lilov, Stefan Andrei, Dedzsidijn Csimid- dórzs, Josef Haviin, Jan Szydlak. A résztvevők véleménycserét folytattak az eszmei nevelőmunka időszerű' kérdéseiről, a szocialista országok testYérpártp bizottsági titkáraiul! éríelazleteri figyelembe véve a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért folyó harc jelenlegi szakaszából adódó feladatokat, az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben jelentősen fejlődött a testvérpártok több és kétoldalú xdéológiai együttműködése a marxizmus—lenihizmus és a szocialista internacionalizmus alapján. Ez megnyilvánult a tájékoztatás, a propaganda, a társadalomtudományok, az oktatás, a könyvkiadás, a művészet, a kultúra, az idegenforgalom és a társadalmi szervezetek tevékenységének számos területén. Mindez elősegíti az együttműködés továbbfejlesztését az egyes országokban folyó szocialista és kommunista építőmunka feladatainak megoldása érdekében, és kedvezően hat a szocialista közösség összeforrottságának, együttes nemzetközi fellépésének erősítésére. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták azoknak a megemlékezéseknek a kiemelkedő eszmei-politikai jelentőségét, amelyek a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójához, valamint a testvéri pártok és országok évfordulóihoz, egyéb nagy politikai eseményeihez kapcsolódtak. Egyöntetűen történelmi jelentőségűnek értékelték az európai biztonsági és együttműködési konferenciát. A helsinki tanácskozás lehetővé tette, hogy előrehaladjon az európai biztonság megszilárdulásának folyamata, amely megfelel a földrész minden népe, a világbéke és a nemzetközi együttműködés érdekeinek. A konferencia eredményei kedvező feltételeket teremtettek a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez a gazdasági élet, a kultúra, a tudomány, az oktatás, az információ és az emberi kapcsolatok területén, egyenlőség, a szuverenitás, a más országok belügyei- be való be nem avatkozás szigorú betartásával. A tanácskozás részvevői kiemelték, hogy országaik — . miként azt vezető szerveik .j hivatalos dokumentumaiban és nyilatkozataiban többször í hangsúlyozták — készek minden módon közreműködni az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában megjelölt valamennyi elv megvalósításában és kötelezettség teljesítésében. Támogatják minden társadalmi erő ez irányú kezdeményezéseit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy további harcot kell folytatni. az enyhülés elmélyítéséért és a lehető legteljesebb megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséért, a világ békéjének és biztonságának megerősítéséért. Fontosnak tartják, hogy még aktívabb legyen a harc a szocializmus országai bel- és külpolitikájának tartalmát elferdítő próbálkozások, a reakciós imperialista ideológia és propaganda, az erő és a zsarnokság politikája ellen, _ a gyarmatosítással és az új- gyarmatosítással, az antikom- munizmussal, a fasizmussal, a fajgyűlölettel szemben. Kifejezték szolidaritásukat az Angolai Népi Köztársaság né- oének harcával, amelyet szabadságáért és függetlenségéért vív. Elvi jelentőségű, hogy # szocialista országokban és azok határain túl is sokoída^ iúan népszerűsítsék minders szocialista ország tényleges vívmányáit a gazdasági életben, a tudományban, a kultú- . rában, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a szocialista demokrácia fejlesztésében, nemzetközi tevékenységében. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozása tárgyszerű, elvtársi légkörben zajlott le. •AÓvári Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével kedden hazaérkezett Varsóból az MSZMP KB küldöttsége, amely részt véti a szocialista országok testvér- pártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Növekszik a széntermelés üteme — Több fényt áraszt Visonta «= Munkásgyűlések o Thorez bányaüzemben A terv: több mint 34 millió tonna szén kozeítabb kielégítését szolgálják; hazánkban példa nélkül álló term&zfe tátalakító munkát is folytatnak a Mátra lábánál Az V. ötéves terv időszakában Visontár. elérik a tervezett széntermelés legmagasabb szintjét: 1076-ban már 6,5 millió tonna szén' termelésére készültek fel, majd a tervciklus későbbi éveiben 6,8 millió, illetve 7,2 millió tonna szenet kozmák majd felszínre. ' A bányászok örömmel fogadták annak bejelentését, hegy február i-től 15 százalékról 25 százalékra növelik Visontán a széntermelésben, dolgozók bérpótlékát. Tü'VWZ .9 hilf^ meteorológia ugyan még hideget, havai Is jósol és a naptárban is még januárt . . ■ , írunk, de a kerecséndi határban, a oudapest—miskolci műút mellett .tavaszt éreznek a traktorísták. .A helybeli tér melószövetkezet itt elterülő több mint kétszáz hektáros területén folyik a fejtrá- gyízás Szánták Gyula a szövet szét traktorvezetője megszámolni sém tudja, hogy hány ilszor fordult a tábla széliében, kedvező az szaporán fesfaá a «Marias. (ifoíé: Qyurkó Gézái A visontai bányászok munkásgyűléseken találkoztak kedden a műszakváltások idején. A Mátraalji Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemének mintegy 3200 dolgozója előtt a negyedik ötéves terv eredményeit, tapasztalatait, majd pedig az V. ötéves terv megnövekedett feladatait ismertették a bányaüzem vezetői. Elmondották, hogy a IV. ötéves tervciklus végén — néhány nappal a tervezett határidő előtt — sikeresen befejeződött Visontán a külfej- téses bányaüzem kiemelt nagyberuházása. Kiépült a Thorez bányaüzem, létrejött hazánk legkorszerűbb és legnagyobb külíejtéses szénbányája A kivitelezés, az óriás bányagépek üzembe helyezése folyamatosan történt A beruházással párhuzamosan évről évre fokozták a széntermelést is: a IV. Ötéves tervciklusban Visor.tán több mint 25 millió tonna szenet termeltek. Ennek föltárásához 101. millió köbméter földet mozgattak meg a visontai szénmezőn. A munkásgyűlések résztvevői egyetértéssel fogadták, hogy az V. ötéves terv időszakában Visontán tovább növekszik a széntermelés üteme. A szomszédos Gagarin Hőerőmű igényeinek megfelelően nem kevesebb, mint 34,1 millió tonna izén felszínbe hozatalát vették tervbe, egyidejűleg több, mint 200 miihó köbméter földet távolítanak el. Ily módon nemcsak az enecgUua&ta&lst teÁllást foglaltak abbán, hogy a Thorez bányaüzemben a korszerű követelményeknek megfelelően folytatódik a munkaverseny. A tervciklusban nagy súlyt helyeznek a társadalmi tulajdon védelmére, valáminí a takarékosság előírásainak betartására. Ez különösképpen a gépek jobb kihasználására és az élőmunka megtakarítására vonatkozik. Áz üzem- szervezésre is nagy feladatok hárulnak; gondoskodni kell ugyanis a százmilliókat ‘ érő- bányagépek az eddigieknél'is hatékonyabb kihasználtságáról. ... . , A bányászok letelepedéséhez nyújt segítségei .az az intézkedés is, miszerint az V. ötéves terv időszakában. 370 lakás épül a Mátraalji .Szénbányák Vállalat dolgozói részére. E®wc$> Andség ,
