Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
4 m ptotETttiÄi. Emsooma Jrj M MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA 9CXVIL évfolyam, 21. szám AKAi l.— FORINT 1976. január 25., vasárnap Faja Frigyes Hanoiban ' Szombaton hivatalos baráti látogatásra Hanoiba érkezeti Púja frigyes külügyminiszter Nguyen Duy Trinh- nek, a VDK miniszterelnök- helyettesének és külügyminiszterének a meghívására. A magyar külügyminisztert a repülőtéren Nguyen Duy Trinh és a VDK külügyminisztériumának vezető munkatársai fogadták. Az érkezésnél jelen volt Karsai Lajos hanoi magyar nagykövet, valamint a Hanoiba akkreditált külképviseletek számos vezetője. Ütban Hanoi felé Púja Frigyest a laoszi főváros repülőterén Phoun Siphraseuth miniszterei nök-helyettes. külügyminiszter üdvözölte, jelen volt Bényei Béla, Vientiane! magyar nagykövet is. A Vatikán képviselői Magyarországon A Vatikán képviselői — Luigi Poggi érsek pápai nun- cius és Munos F. Sainz nun- cíaturai titkár — a január 13 —24-i budaoesü tartózkodásuk alkalmával megbeszélésI folytattak dr. Ijjas József kalocsai érsekkel a magyar katolikus püspöki kar elnökével és találkoztak a püspöki kar tagjaival. A vatikáni diplomatákat hivatalában fogadta Miklós Imre államtitkár, az állami egyházügyi hivatal elnöke. flz elsi zárszámadás megyénkben Sikeres munka az Egyesült Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben Első gazdasági évét zárta szombaton az Egyesült Zagyvavölgye Termelőszövetkezet Az apci művelődési otthon nagytermét zsúfolásig megtöltötték az ünnepélyes alkalomra összegyűlt szántói, lőrinci és apci földművelők, hogy tájékozódjanak a megtett út eredményeiről, gondjairól. Egyébként Heves megyében a zárszámadások nyitánya is volt ez a közgyűiés, így jogos a figyelem, amely- lyei szakembereink és a gyöngyösi‘járási hivatal, valamint a területi szövetség képviselői Kiss Ádám elnöki beszámolóját várták. Nos, akik egy esztendeje még gyanakvással nézték az indulás lépteit, a gondos és pontos adatokkal illusztrált jelentésből leszűrhétték: felesleges volt az aggodalom. Azoknak lett igazuk, akik bíztak a termelőerők koncentrálásában, a munka közben alakuló jó közösségi szellem létrejöttében, amelyek döntő tényezők a korszerű mező- gazdaság kialakítása. jövedelmezősége szempontjából. Korábban különböző adottságok közölt műnké1 kodott három község szövetkezete. Különböző módon alakult a tagok jövedelem szín tje is. Nem kis munka volt tehát olyan munkatervet kidolgozni és végrehajtani, ami egyensúlyt teremt a gazdaság életében, s tovább lendíti a fejlődés útján. A vezetőség beszámolója azonban mindenkit megnyugtatott: a 3111 hektárnyi földet birtokló Zagyvavölgye Termelőszövetkezet valamennyi ágazata hozta a termelési tervet, s az árbevétel is kedvezően alakult. Mi több, 203 hektárnyi földterületről átlag négy mázsával több fajtaborsót takarítottak be, s 913 hektár kenyérgabonájuk is a tervezettnél jobban fizetett. Negatívumként kell viszont elkönyvelnünk a zöldborsó termesztésében jelentkezett csökkenést. ami a szeszélyes időjárással magyarázható. Ha az egyesült gazdaság állattenyésztési eredményeit tekintjük, a beszámolóból kitűnően csak elismeréssel tartozunk a szövetkezet szakembereinek, állatgondozóinak. Tervezett bevételi tervét ez az ágazat köze) kétmillió forinttal túlteljesítette annak ellenére, hogy a dolgozók körében nagy volt a fluktuáció. E pillanatban majdnem ezer szarvr.marhája van a szövetkezetnek, de fontos helyet foglal el az ágazaton belül a juhtenyésztés, továbbá a hús- csibe nevelése, amelyek mind jövedelmezőnek ' bizonyultak. Érdekes momentumként papírra kívánkozik néhány Januári tavass? Heves megye almáskertjeiben szorgos asszonykezek metszik a fákat. A munka januárban folyik, de valahogyan mégis a tavaszt idézi. (MTI-foto.) olyan adat is, ami az év folyamán végzett beruházásokra vonatkozik. Mint Kiss Ádám szavaiból kitűnt, figyelemmel az egyre csökkenő kézi munkaerőre, a lezárt évben elsősorban a gépvásárlásokat szorgalmazták, maidnem ötmillió forintot költve munkagépek, illetve teherkocsik vételére. Ezzel párhuzamosan bővítették a gazdaság gépműhelyét is. Mindezek alapján sikerült a termelőszövetkezetnek úgy gazdálkodnia az első közös esztendőben, hogy a tagok átlagjövedelme az 1971-es évhez viszonyítva kilenc százalékkal növekedjék. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy Apcon, Zagyvaszántón, Lőrinciben egy 10 órás munkanapra 132,GO Ft-ot számolnak el, a tagoknak az egy főre cső évi jövedelem pedig 30 010 forintra rúg. Kitért az elnök a szövetkezetben munkálkodó szocialista brigádok tevékenységére is, szükségesnek ^tartva a mozgalom szélesítését, továbbá a felmutatott eredmények erkölcsi és anyagi megbecsülését. Erre, mint mondotta, a tervtárgyaló közgyűlésen kerül majd sor. A beszámolót követően Simon János, az ellenőrző bizottság jelentését terjesztette a közgyűlés elé, Mészáros Józsefire a nőbizottság munkájával kapcsolatos tapasztalatokat összegezte, Krekács Györgyné pedig a döntőbizottság ténykedését vázolta, ami annál könnyebb feladat volt, mivel fegyelmi jogkörükbe tartozó vitás kérdések % nem merültek fel a gazdaság életében. Az elnöki beszámolót, valamint a bizottságok jelentését néhány hozzászólás után a jelenlevő tagok elfogadták, így a vezetőség most már készülhet a soron következő tervtárgyaló közgyűlésre. (moldvay) l r l Politika és gazdasás j a tsz-ekben zárszámadó közgyűlés évente ismétlődő esemény " a szövetkezetek életében, mégsem mondható egyetlen szövetkezetről sem, hogy két egymást követő, az egész tagságot megmozgató esemény ugyanúgy zajlana le. azonos lenne hangulata. Ez természetes, hiszen nincs egymást követően azonos időjárású esztendő, és évről évre változik a közgazdasági környezet is, amelyben a szövetkezetek gazdálkodnak Csupán két tényezőt említettünk, amely a szövetkezetek gazdálkodásában szerepet játszik, de a kettő közé nem szabad ^egyenlőségjelet tenni. Az időjárás kedvező vagy kedvezőtlen hatását a szövetkezeti tagok közvetlenül is érzékelik, s tényként fogadják el. Kevés szövetkezeti gazda vitatja, hogy a kenyérgabona termésátlaga hektáronként 5—6 mázsával több. ha a betakarítás időszakában kevésbé csapadékos az időjárás. A közgazdasági környezet változása azonban nem ilyen egyértelmű a szövetkezeti gazdák körében, pedig ebben az esetben is objektív körülmények, tények hatnak. Éppen ez a különbség adja a termelőszövetkezeti pártszervek és -szervezetek számára a feladatot. A termelőszövetkezetek kommunistái most a zárszámadást megelőző időszakban kedvező helyzetben beszélhetnek a tagsággal. Azért kedvező a helyzet, mert nem kész, befejezett tényről kell a szövetkezeti gazdákat „meggyőzni”. hanem, ha úgy tetszik, a dolgok, az események elébe mehetnek. A kormány nyilvánosságra hozta szabályozó- rendszerét. amely a következő évekre meghatározza azt a közgazdasági környezetet, amelyben a szövetkezetek gazdálkodnak. Ismertek tehát a párt és a kormány gaz- dasáaoolitikája a következő évekre. A gazdasági év megkezdése előtt egyeztethetik a tagok szövetkezetük — azaz a maguk — érdeked a népgazdaságéval. Ezt mindegyik szövetkezetben el kell végezni, s nem csupán a vezetőségnek célszerű erről tárgyalni, hanem ebbe a tagságnak is van beleszólása. A szövetkezeti tagság döntésében a kommunisták szerepe nagy és felelősségteljes. Itt csuoán egy dologra hívjuk fel figyelmüket. A szövetkezetek többsége jó eredménnyel zár.ia a tavalyi évet. A terméseredmények és az árak kedvező alakulása is közrejátszik abban, hogy számos gazdaságban a gazdálkodás eredménye meghaladja a tervezettet. Senki nem vitathatja el a szövetkezeti gazdáktól azt a jogot, hogy ennek felhasználásáról maguk döntsenek, de annak ismeretében, hogy az idén és a következő években — az új szabályozórendszer teremtette közgazdasági környezetben — az eddiginél feszítettebb, nehezebb körülmények között kell gazdálkodniuk, terveiket teljesíteniük, egyetlen ésszerű megoldása az lehet, ha a képződött többletjövedelmet a termelés fejlesztésére, annak korszerűsítésére fordítják. Ezzel a következő évek gazdálkodását tehetik eredményesebbé könnyebbé. A közgyűlést megelőzi a kommunisták tanácskozása. Az a gyakorlat, hogy a szövetkezet elnöke tájékoztatja a kommunistákat a szövetkezet gazdálkodásáról, s ennek alapján alakul ki a vita Csupán formalitás azonban, ha a párttaggyűlést a közgyűlés vagy az azt megelőző naoon tartják. Ebben az esetben a párttagság csak informálódik, s a gazdasági vezetés a kész tényeket közli. Jóval a közgyűlést megelőzően kell összehívni a párttagokat, s biztosítani, hogy állásfoglalásuk szerepeljen a beszámolóban. Nem egy szövetkezetben a párttaggyűlés amolyan „kis- közgvűlés”. Sokkal több szó esik a szakmai, a technikai kérdésekről, mint a szövetkezet politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről. Akkor várható a párttaggyűléstől, hogy betöltse feladatát, ha arra a pártszervezet vezetősége is felkészül. Jó alkalom ez arra. hogv a pártszervezet szá- monkérje a gazdaságpolit'ka egészéhez való viszonv színvonalát. saiát határozatainak végrehajtását, köztük a? előző évi zárszámadást megelőző taggyűlés megállapításait, határozatait a vezetéstől. J anuárban és februárban nem csupán a zárszámadó közgyűlésre való felkészítés a pártszervezetek feladata. Ebben az időszakban folynak a beszámoló taggyűlések, a tagkönyvcsére előkészületei. Mozgalmas heteknek, hónapoknak néznek a tsz-kommunisták elébe. Mégsem megoldhatatlan a feladatuk, s főként akkor nem. ha az egyes politikai feladatokat egymástól nem elszakítva. hanem szoros összefüggésben végzik. Mert napjainkban sincs az élettől elszakított, „tiszta” pártmunka, hanem csak az élettel, a környezettel szoros kapcsolatot tartó, politikai tevékenység. Mihók Sándor A gyöngyösi mantásőregység beszámoló gyűlése Bővülő magyar-csehszlovák áracsere-lorgalom Szombaton Prágában dr. Biró József magyar és Andrej Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszter aláírták a? 1978—1980-as évekre vonatkozó magyar—csehszlo- váK árucsere-forgalmi megállapodást Az aláírásnál jelen volt Barity Miklós, hazánk rrágai nagykövete. Tor- dai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint csehszlovák részről Karol Űj- I házy, a csehszlovák állami l feervbizottság elnökhelyettese, továbbá Premysl Strougal és Alois Hloch miniszterhelyettesek A most megkötött egyezmény a két ország tervező szervei között közelmúltban aláírt tervegyeztetési jegyzőkönyv célkitűzéseit figyelembe véve az 1976—1930-as időszakban az elmúlt ötéves tervidőszak tényleges forgalmához kénest az árucsereforgalom 50 százalékos bővítését irányozza elő, mintegy 3,9 milliárd rubel értékben. Fő feladat volt a nevelő munka / színvonalának emelése Az abasárl Fegyveres Erők Klubjában zajlott le a gyöngyösi munkásőregység beszámoló gyűlése tegnap, amelynek elnökségében helyet foglalt többek között Fekete Győr Endre, a megyei párt- vb tagja, a megyei tanács elnöke, Pethes István, a járási, Vadász József a városi pártbizottság első titkára, dr. Géczy József, a járási hivatal, Berényi József, a városi tanács elnöke és Tőzsér József, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese. A gyűlés elnöki tisztét Oláh István, a gyöngyösi járási pártbizottság titkára töltötte be. A munkásőrök tavalyi tevékenységéről Kovácsi Imre narancsnok adott számot. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az 1975. évi feladatokat az eszmei nevelő és szervező munka színvonalának emelése határozta meg. Bár a követelmények mércéje tavaly a munkásőr- egységnél is magasabbra került, mint bármelyik korábbi esztendőben, és a feladatok végrehajtása fokozottabban igénybe vette a munkásőröket, maradéktalanul eleget tettek kötelezettségeiknek. Jelentős számban vesznek részt pártoktatásban a munkásőrök, az állománynak közel 90 százaléka kapcsolódott be a politikai továbbképzés valamilyen formájába. A felszabadulási emlékverseny során megyei első helyezést értek el. Az üzemek, szövetkezetek vezetői segítik a munkásőrök munkáját. Gyakori r rezdasági vezetők látogatása a kiképzés ideje alatt, amikor felkeresik az üzem munkás- őrdolgozóit, hogy lássák, hogyan hajtják végre a mun- kásőr-feladataikat. A munkásőrök igyekeznek a gazdasági teendőiket is színvonalasan végezni, aminek egyik bizonyítéka, hogy 35 százalékuk kapott jutalmat, kitüntetést. Befejezésül azt hangoztatta Kovács Imre parancsnok, hogy az idei feladatok sem kisebbek, mint amelyek a tavalyiak voltak, és ezeket is jó eredménnyel kell végrehajtani. Ezután kitüntetések átadására került sor. Az egységgyűlést és a kitüntetetteket a domoszlói úttörők munkás- őrszakasza köszöntötte. Ezután az előképzős állcn mány tett esküt, majd a le- szerelők nevében Berta István adta át a fegyverét Varga Sándornak. A gyöngyösi egység legjobb százada címet a Mátra- vidéki Erőmű százada nyerte el, parancsnok Vojta János, dicsérő oklevelet kapott a vi- sontai bányászszázad, parancsnok Tóvizi László és a zászlóalj III. százada, parancsnok Csépány Miklós. Tízen vehették át a kiváló parancsnoki és tizennyolcán a kiváló munkásőr jel vényt. 15 éves szolgálati érdemérmet kaptak 23-an, 10 évest pedig I8-an. A megye legjobb híradó alegység címet gyöngyösi alegység nyertes parancsnoka JFekete Pál __________^
