Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

A játékvezetők működéséről Heves megyében A bajnokság átszerve­zése jelentős válto­tt okozott játékvezetőink foglalkoztatásában is. A ko­rábban NB IH-nak nevezett osztályban ugyanis 12 játék­vezetőt működtettünk. Ez az 1974—75-ös bajnoki évtől kezdve megszűnt, az NB III-as osztály tulajdonkép­pen a korábbi NB II-nek felel meg, s ezekre a mér­kőzésekre már az országos játékvezetői keret tagjai kapnak megbízást. Országos játékvezetők dolgában pedig gyengén állunk, különösen ha azt vesszük alapul, hogy 8—10 évvel ezelőtt 7 orszá­gos játékvezetővel is ren­delkezett a megye. Hol van a Szegedi, Bacsó, Bódis, Srei, Szabó Z., Csiba, Koncz, Lombosi és még sorolhat­nánk tovább, játékvezetők­ből álló országos játékveze­tői gárda? Amikor az emlí­tett játékvezetők abbahagy­ták — és hirtelen hagyták abba — nagy űr keletke­zett, amit nehezített az is, hogy abban az időben nem a megyék játékvezető testü­letéi terjesztettek fel az utánpótlásba számításba ve­hető játékvezetőket, hanem az NB III-as csoportokat irányító körzetek; nem cso­dálható, hogy hosszú éveken keresztül nem került fel Haves megyei játékvezető az országos keretbe. így aztán odajutottunk, hogy csak mu­tatóba akadt egy-két orszá­gos játékvezetőnk. Amikor a felállított után­pótlás keretbe megnyílt a felterjesztési lehetőség, igye­keztünk azzal élni és egyre gyakrabban nyílt alkalom, hogy fiatal játékvezetőink bizonyítsanak az országos keretben is. Ez a bizonyí­tás Kiss Jánosnak és Paksi Andrásnak — sajnos —nem sikerült. Talán nem is raj­tuk múlott, de kiestek az országos keretből. Azóta azonban újabb fiatalok ke­rülték fel, Marmoly György és Drahos József személyé­ben. És érik a fiatal játékve­zetők nevelése kapcsán be­fektetett munka eredménye, még további fiatal játékve­zetők felkerülése várható. Az utánpótlás keretben Bodó Lajos és Édes Antal várják a feljutást, de szorosan ott van a nyomukban K&ródi Füzesabonyból, Erdei Gyön­gyösről, Mester ugyancsak Füzesabonyból. És még so­rolhatnám tovább. Sajnos, az a helyzet, hogy az országos keretbe való felkerülést il­letően elég szűk, 35 év a határ. Aki erre az időre nem tud olyan szintre emel­kedni, hogy az utánpótlás keretbe az említett 35 évet megelőzően legalább egy év­vel bekerüljön, s fel is jus­son, azt az országos keret­be való besorolásnál nem veszik figyelembe a kora miatt. Ilyén okok miatt nem egy nagyon jó, kifogástalan képességekkel rendelkező já­tékvezető nem kerülhetett fel. Elég ha csak Medveczki, Vincepap, vagy Szécsényi esetére utalunk. Ezek a já­tékvezetők, mint megyei ke­rettagok még ma is mű­ködnek, a legteljesebb meg­elégedésre és Szécsényi a rangsorban is első. Ezzel is bizonyítják, miszerint a jó játékvezető a megyei I. osz­tályban is játékvezető, s ré­szükre a játékvezetés a me­gyei I. osztályban is sport. Példamutatásuk nagy hasz­nára van a megyei testület­nek, a fiatal játékvezetők nevelésében nyújtott segít­ségükért pedig itt szeret­nénk köszönetét mondani ab- hán a. reményben, hogy se­gítségükre, de működésükre is még sokáig számítunk! evelési szempontból három jelentős góca volt a megyének. Ésoedig Egerben a megyei JT, Gyön­gyösön a járási JT és Hat­vanban a városi JT cso­portjai. Törekvésünk arra irányult, ho^y minden járá­si labdarúgó-szövetség mel­lett megyei játékvezetőket nevelő járás’ csoportok ala­kuljanak, onnan nemcsak mevyei. de országos szin’ű játékvezetőket képezhetünk, illetve kaphatunk. Ezt a célunkat csaknem gi&tük, mert a füzesabonyi N és az egri járásoknál élet­képes és máris komoly te­hetségeket nevelő JT-ket si­került létrehozni. Füzes­abonyban Szigetváry, Eger­ben Szepesi sporttársak irá­nyításával sok tehetséges já­tékvezető nevelése folyik, akiknek működésére már ed­dig is számítottunk, és a jövőben még fokozottabban számítunk. A „fehér folt” a hevesi járás, ahol még nem sikerült az előbb említett sporttársakhoz hasonló agilis járási irányítót találnunk, aki megkezdené az ott is szép számmal levő tehetsé­ges játékvezetők nevelését. A játékvezetők működését — megyei szinten is — ál­landóan ellenőrizzük. Igaz, nem minden mérkőzésre jut ellenőr, de a fontosabb ta­lálkozókat, valamint azokat, ahol fiatal, felkerülésre szá­mításba vehető játékvezető működik, feltétlenül ellen­őrizhetjük. Ezeket a játék­vezetőket egyébként az or­szágos utánpótlás bizottság is ellenőrizteti, ennék alap­ján történik a felkerülési javaslat. Nem könnyű tehát játék­vezetőnek lenni, s tevékeny­ségükért nagyobb megbecsü­lést érdemelnének, hiszen olyan csekély díjazásért mű­ködnek — elsősorban a me­gyei I. osztályú díjazásra gondolok — ami nincs arányban tevékenykedésük során végzett fáradozásu­kért, lemondásukért. De nem is elsősorban az anyagia­kért működnek! A sportolás lehetősége, a labdarúgás iránti szeretet az ami kész­teti őket, s az a remény, hogy országos kerettagok le­hetnek. Megnyugvásul szolgál, hogy a megyei sportkörök vezetői egyre inkább és egyre több­ször becsülik és értékelik játékvezetőink tevékenysé­gét Ezt nem egy esetben nyilvánosan is megteszik ép­pen a fegyelmi bizottság előtt, ahová éppen a játék­vezetői ténykedés kapcsán, kiállított játékosuk ügyében kénytelenek megjelenni. Kü­lönösen érzékelik ezt most, amikor három társmegye já­tékvezetőivel csereviszony­ban vagyunk. De dicsérik játékvezetőink tevékenységét a megyei tudósítók is. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezek a tudósítások nem mindenben megalapo­zottak, mert általában csak akkor szólnak dicséret hang­ján, ha a hazai csapat győz. Amikor örömünket fejezzük ki a tudósításokban szereplő dicséretek miatt, épp any- nyira elkeserít bennünket az, amikor a tudósító — a mérkőzésen jelen levő ellen­őr jelentésével ellentétben — elmarasztalja a mérkő­zés játékvezetőjét, mert csa - pata kikapott, vagy nem ad­ta meg a tudósító által jo­gosnak vélt 11-est csapata javára. Az ilyen vélemény- nyilvánítás nem szolgálja a sportkörök és a játékvezető testület között kialakult jó kapcsolatot, de nem változ­tatja meg az eredményt sem! Éppen ezért értelmet­len!. Mi azt szeretnénk, ha a tudósítók nem adnának bí­rálatot a játékvezetők mű­ködésével kapcsolatban, sem dicséret, sem elmaraszta­ló formában. Mézzük hát az adatokat * ■ játékvezetőink me­gyei I. osztályú működésé­vel kapcsolatban. Meg kell jegyeznem a felsoroltakon túl még további játékveze­tők vezettek megyei I. osz­tályú mérkőzést, de azok­nak vagy olyan kevés az ellenőrzésük, hogy az nem nyújtana támpontot az átla­gos működést illetően, vagy koruk miatt egyáltalán nem ellenőrizzük. Alt. benyomás Szakmai ért. Szécsényi Károly 5 5 Bodó Lajos 5 4.9 Mester László 5 4.8 Kóródi László 5 4,7 Boros Károly „ 5 4.5 Paksi András 5 4.5 Sári János 4,8 4.5 Szepesi László r 4.2 Erdei Géza 4 Szi^etvá'-’v László 4,5 4 Nasv János. 4,2 4 Pató^s János 4,3 3,t £des Antal éj M átlagos osztályzata az álta­lános benyomást figyelembe véve: 4,7, a szakmai értéke­lést tekintve pedig: 4,3. Az általános benyomást te­kintve az ellenőrnek a kö­vetkező kérdéscsoportokra kell választ adnia: megjele­nés, gyorsaság, helyezkedés, magatartás a játéktéren, magatartás a játékosokkal, magatartás a közönséggel szemben, és milyen a mér­kőzés kimenetele. A szak­mai értékelés tekintetében a fő kérdéscsoportok: játék­felfogás, fegyelmezés, sza­bályalkalmazás, többszöri helytelen szabályalkalmazás, végül a partjelzőkkel való együttműködés. A felsorolt kérdéscsopor­tokon belül még további 6— 8 kérdés az, amelyeket az ellenőrnek meg kell vála­szolnia Ezek felsorolását, hely hiányában mellőzzük. De gondoljuk, hogy a felso­roltakból is érzékelhető, hogy mennyire körültekintő és alapos véleményt kell ad­nia az ellenőrnek a játék­vezetőről, illetve működésé­ről. A2 l z eredmények és az átlagok önmagukért beszélnek, s még inkább ér­tékesek, ha figyelembe vesszük, hogy a felsorolt já­tékvezetők közül csak hatan vannak, akik a 30. életévü­ket túllépték, s közülük ket­tő utánpótlás kerettag. r\ e nem lehetünk élbi- V zakodottak. A továb­bi fejlődés következetes és megfeszített munkát kíván. E fejlődés biztosítása végett az országos JT elnöksége országos oktatási keret fel­állítását határozta el. Örö­münkre szolgálhat, hogy eb­be a keretbe megyénk já­tékvezetői közül is kapnak megbízást. Ebből következik tehát, hogy még magasabb szintre kívánjuk emelni a játékvezetést, illetve a já­tékvezetők képzését. Nem állíthatjuk azt, hogy a játékvezetőink nem té­vednek, hiszen ők is embe­rek, de azt büszkén vall­juk, hogy becsületes helyt­állással és odaadó lelkese­déssel végzik — nem min­dig hálás — feladatukat, önzetlenül, sportemberhez méltó módon. Benkő Béla JT-titkár Bardórzi arany* és ezüstérmes a biatlon OB*n Szombaton és vasárnap is­mét nagyüzem volt a kékesi sípályákon. Ezúttal nemcsak egyesületi, hanem biatlon­ban országos bajnoki verse­nyekre is sor került. Szom­baton rendezték meg a fel­nőtt kisöblűpuskás biatlon­bajnokságot. A Salgótarjáni Kohász és a BKV Előre bi­atlonistái kivételével a teljes magyar élgárda rajthoz állt. A 20 km-es távnak esélyes­ként vágott neki Bardóczi László, a Gyöngyösi Vasutas SC kitűnősége is. öt kilomé­ter megtétele után az első lövésnél az Űjpesti Kovács hibátlan teljesítményt nyúj­tott. A másik két esélyes- Bardóczi és Szállási ezzel szemben hat, illetve tíz hi­bapontot gyűjtött össze. A második lövésnél a jól össz­pontosító Bardóczi behozta az Üjpesti fiú előnyét. Végül a harmadik lövés döntőit Kovács javára. A büntető perceket beszámítva Ko­vács 29 másodperccel előzte meg Bardóczit. Eredmények. 20 km. Baj­nok: Kovács József (Ű. Dó­zsa, edző: Holló Miklós) 1:32:16,0 (12 büntetőpont), 2. Bardóczi László (GYVSC) 1:29:45,0 (15 bp.). 3. Szőllősi István (Papp J. SE) 1:31:17,0 (15 bp). Csapatbajnok: Bp. Honvéd 5:44:30,0, 2. Ű. Dó­zsa 5:58:53,0, 3. Bp. Vasas 6:15:56.0. Vasárnap friss, gyors hó fogadba a „koronglövése-,” tíz kilométeres biatlon spimt­bajnokság résztvevőit. Eb­ben a számban győzelemre elsősorban az számíthatott, akinek erős oldala a vágtá- zás, de 2,5 kilométerenként meg kellett „birkózni” a kis üvegkorongok eltalálásával is, mert ellenkező esetben: ahány korong fentmaradt a táblán, úgy annyi 150 m-es büntetőkört kellett futni a versenyzőknek. A bajnoki cím végül is a kitűnően futó gyöngyösi Bardóczi László birtokába került, annak elle­nére, hogy a sorrendben utá­na végzett három versenyző is jobb lőeredményt ért el. Eredmények. 10 km-es sprint. Bajnok: Bardóczi László (GYVSC. edző: Hor­váth Béla) 5 büntetőkor — 45:58. 2. Dosek (Bp. Vasas) 4—46:54, 3. Kovács J. (Ü. Dózsa) 4—47:26. Csapatbaj­nok: Bp. Honvéd 2:30:44, 2. Bp. Vasas 2:34:11, 3. SKSE 2:34:15. MÜLESIKUAS, futás Az északi pályán a Kéke­si Sas SC rendezett kétfuta- mos műlesiklóversenyt. A 350 méter hosszú, 150 méter szintkülönbségű és 32 kapu­val nehezített pálya csak a megfelelő technikai t tudással rendelkező - versenyzőknek kedvezett, mert a friss porhó alatt jégkéreg húzódott. A felnőttek mezőnyében ismét Kékesi Sas SC győzelmek születtek. Eredmények. Férfiak. Fel­nőttek: 1. Kovács Zsolt 61 01 mp, 2. Gazdig 61.66, 3. Bor­sos (mind Kékesi Sas) 63.27. Ifjúságiak: 1. Csiszár (Ü. Dózsa) 66.13, 2. Csanádi P. (BKV Előre) 74.09, 3. Fejér (Bp. Honvéd) 96.45. Serdü­lők: 1. Novák (Ű. Dózsái 79.18, 2. Forrai (Ü. Dózsa): 94.87, 3. Völgyesi (Bp. Hon­véd) 95.27. Nők. Felnőttek: l. Peltzer Katalin (Kékes: Sas) 74.40, 2. Fontos (OSC) 75.65, 3. Guba-si (Külker. SO 97.90. Ifjúságiak: 1. Bácsy Kita (Kékesi Sas) 77.07. 2. Sztrilirh (OSC) 82.43, 3. Egri (BKV Előre) 88.89. Serdülök: 1. Apjok Cs. (OSC) 82.68, 2. Horváth (Kékesi Sas) 108.28, 3. Kecskeméthy (OSC) 113.71 Az úttörők részére külön pályán rendeztek versenyt. Itt 38 an álltak rajihoz. Eredmények Úttörő fiúk: 1. Kriszt (Bp. Honvéd) 27.1. 2. Sík (Bp. Honvéd) 29 4. 3. Já- ki (Külker. SC) 32.2. Úttörő lányok: 1. Vér (BKV Előre) 29.1, 2. Apiok Zs. (OSC) 37.4, 3. Végh (OSC) 50.2. A Budapesti Honvéd a sí­futó nők és utánpótláskorú férfi versenyzők részére a kékesi Pezső-kő környékén jól sikerült sífutóversenyt rendezett, ahol több mint száz versenyző állt rajthoz. Itt az ifjúságiak második korcsoportjának három kilo­méteres versenyén Gaál, a Zalka SE versenyzője tizen­hét perc 30 másodperces idővel a harmadik helyen végzett. Szigetváry József A jövő sportja? Nem! Csatatér a filmvásznon A XXI. század sportja.. Vajon milyen is lesz? Erről különböző embereknek kü­lönböző a véleménye. Egye­sek sudár atlétákat képzel­nek el, akik a mai fogalmak szerint fantasztikus eredmé­nyeket érnek el. Barátság, egymás kölcsönös megbecsü­lése, abszolút becsületesség — szerintük ezek lesznek a jövő sportemberének legfőbb jellemvonásai. Mások vi­szont — pl. Norman Jawison, a Rollerball című film alko­tója — a jövő sportját véres viadalokban, a sportolók egymás iránti gyűlöletében látják. A közelmúltban forgatott Rollerball lényege — írja a Sports Illustreted című ame­rikai folyóirat — abban áll, hogy mivel a XXI. század­ban — úgymond — nem vár­ható háború, a sport lesz az emberek számára az „agresz- szivitás kiélésének” formája. A vér és a gyilkosságok a versenyek elidegeníthetetlen tartozékai lesznek, vélik Ja­wison és követői. Mi is tulajdonképpen „a jövő játéka” — a rollerban? Egy kerek pályán két tíz-tíz A. fpifMnwiH j^tékvozetók Sakk Cs ebokszári—Eger Barátságos levelező (táv) sakkmerkőzés fős csapat mérkőzik egymás­sal. Mindegyik csapatban he­ten görkorcsolyán robognak, hárman motorkerékpáron. Egy 12 cm átmérőjű acél­gömböt dobnak be a pályára Az a csapat, amelyik meg­szerezte, átadja az egyik mo­torosnak és szoros gyűrűt von köré, hogy a másik csa­pat játékosai ne tudják el­venni tőle a „labdát”. És ek­kor kezdődik a vérfürdő! A sportolók a szó szoros értel­mében elvesztik emberi ar­culatukat. Az ún. „játék” végére a nézők a stadionban szintén vadállatokká változnak. És nincs senki, aki megfékezné az őrjöngő „szurkolókat”. Üss, ölj, amennyi csak tet­szik. Hiszen éppen ez a Rol­lerball című film „eszmei mondanivalója”. Jawison a premier után nagy hangon kijelentette, hogy semmi sem „dobja fel” az embereket annyira, mint a halál és a vérontás. És ez az — enge- delmet — sportrendező még „igazi sportbarátnak” tartja magát! „Szeretem a profi jég­korongozást, különösen, ha a jégen vér folyik A hoki adta az ötletet a Rollerball forga­tásához is. Filmemben azt fejezem ki, milyennek lá­tom a jövő sportját.” V. MtRin (A Mologyozs Esztonyiiből Fordította: Zahemszky László) 1. számú tábla: vezérindiai védelem, világos Csebokszári, csapatkapitány: Alekszej Sztugyenyeckij 1. d2—d4, Hg8—f6 2. Hgl—f3, e7—e6 3. e2—e3, c7—c5 4. Ffl—d3, b7—b6 5. Vdl—e2, Fc8—b7 6. Hbl—d2, Ff8—e7 7. 0—0, 0—0 2. számú tábla: Philidori védelem, világos Eger, csapatkapitány: Dobroviczky Ferenc 1. e2—e4, e7—e5 2. Hgl—£3, d7—d6 3. d2—d4, Hb8—d7 4. Ffl—c4, c7—c6 5. 0—0, FÍ8—e7 6. d4—e5, d6—e5 7. Hí3—g3 ? A 7. forduló után a Nép­újság és csuvas testvérlapja, a Szovjetszkaja Csuvasia kö­zötti levelező (táv) sakkmér­kőzés mindkét tábláján sta­bil állások, fejlődési szaka­szok alakultak ki. Az állá­sokból ítélve túl sok k«vet- Saeztetéafc még zxet Mset, le­vonni. Az 1-es táblán, a Cse­bokszári—Eger játszmában továbbra is hatalmas pozí­ciós harc várható, addig a 2-es . számú táblán, az Eger —Csebokszári játszmában változatosabbnak tűnik min­den, — de ez csak a pilla­Olvasóink leveleiket, me­lyekben a játszmák folytatá­sához fűzött javaslataikat, észrevételeiket közlik, a kö­vetkező címre küldhetik be: Népújság Szerkesztő-,iné. Sportrovat 3301 Eger, Beloi­annisz. u 3. A borítékra ír­ják rá: A barátság sakkmér- fegaSafe ................... i A z év leg'obh atlétája LOS ANGELES: A „Track and Field News” amerikai atlétikai szaklap az új-zélandi John Walkert vá­lasztotta 4975 legjobb atlétá­jának. Walker 194 szavazatot kapott, mögötte a második az amerikai súlylökő Brian Oldfield 180 szavazattal, majd a nyugatnémet kala­pácsvető Karl-Hans Riehm következik 138 ponttal. A to­vábbi sorrend: 4. Guy Drut, a 110 m-es gátfutás francia világcsúcstartója 122 p., 5. Bruce Jenner amerikai tíz- próbázó 114 pont. Az év legjobb fedett pályás atlétája címet az amerikai magasugró Dwight Stones nyerte el, a legjobb egyetemi atlétának pedig a Í00 yardos síkfutás egyik világcsúcstar­tóját, Houston M'Teart Mist meg SSL «zaViay

Next

/
Oldalképek
Tartalom