Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

I 20 I Péntek esti külpolitikai kommentárunk; KŐ7Ös dolgaink A SZOVJET FŐVÁROSBAN miniszterelnök-he­lyettesek — magyar részről dr. Szekér Gyulai — rész­vételével került sor a KGST végrehajtó bizottságá­nak immár 74. ülésszakára. A szocialista országok gazdasági szervezetének eddigi története természete­sen nemcsak a sikerek, hanem a problémák komoly erőfeszítésekkel megoldható feladatok története is. Az már az induláskor is nyilvánvaló volt, hogy szükség van az ilyen szervezetre. Az eltelt évek, pedig bebizonyították, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa élő, egészséges, jól fejlődő alakulat. Elég egy pillantást vetnünk a most véget ért moszkvai tanácsko­zásról kiadott hivatalos közleményre ahhoz, hogy fel­villanjon a szemlélő számára a KGST tevékenységé­nek sokrétűsége. MOSZKVÁBAN EGYEBEK KÖZÖTT szó esett e magas fórumon az országok, emberek közötti érintke­zés alapvető közegéről, a közlekedésről — méghozzá szinte valamennyi vonatkozásban. Megvitatták a vasúti, légi, tengeri, folyami közlekedés aktuális kér­déseit, számos elvi és gyakorlati kérdésben megadták, nehezebb ügyekben legalábbis felvázolták a választ. ■ji A napirenden szereplő témák tára eleve jól tük- I rözi azt az alapvető tényt, hogy a KGST igyekszik I lépést tartani korunk követelményeivel — és felzár- | kózní a lehetőségekhez. Pontosan ez történt akkor, i amikor megvizsgálták, mit lehet tenni a komplex program keretében, a gazdasági-műszaki élet egész sor területén. £s mint az életben, a moszkvai ülés­szakon sem különült el mereven az Ipar és mezőgaz­daság. Megvitatták, milyen jellegű, szupermodern gé­pekkel segíthetné jobban az agrárfeladatok megoldá­sát az eddigieknél is jobban az ipar. AZ ÜLÉSSZAK VÉGÉN a résztvevők elemezték a szocialista világgazdasági intézet munkájáról szóló je­lentést Ez is bizonyítja, hogy napjainkban csak ma­gas tudományos szinten lehet végezni az összehango­lás felelősségteljes munkáját. Ennek a munkának volt fontos eseménye a moszkvai ülésszak, Súl\os csapás a szakadárokra P A TASZSZ luandai jelen­tése szerint az Angolai Népi Köztársaság fegyveres erői az ország északnyugati ré­szén megközelítőitek a sza- kadárok utolsó erősségét, Santo Antonio do Zaire ki­kötővárost Az FNLA és a külföldi zsoldosok egységei fejveszetten menekülnek a zairei határ felé Holden Roberta az FNLA vezetője elhagyta csapatait és sietve Kínshasába, Zaire főváro­sába repült Az angolai népi hadsereg vezérkarának közleménye ar­ról számolt be, hogy az el­lenség súlyos veszteségeket szenvedett emberekben és hadianyagokban egyaránt A heves harcokban majdnem teljesen felszabadították az ország északi részét. A la­kosság örömmel fogadta az Angolai Népi Köztársaság hadseregének harcosait. Az északi fronton végre­hajtott támadással egyide­jűleg az angolai népi had­sereg egységei a keleti és a központi fronton is csapáso­kat mérnek a dél-afrikai reguláris csapatok, a fehér zsoldosok és a lázadók egyesített erőire. Ezek az erők délre szorulnak vissza annak ellenére, hogy újabb nagy amerikai nehézfegy­ver-szállítmányokat és friss dél-afrikai erősítéseket kap­tak. A washingtoni külügymi­nisztérium bejelentette, hogy Henry Kissinger a jövő hé­ten — úton Moszkvába — kedden megszakítja útját Koppenhágában, ahol meg­beszéléseket folytat Anker Jörgensen dán minisJterél- nökkel és Knud Andersen külügyminiszterrel. Az amerikai külügyminisz­ter szovjetunióbeli látogatá­sának befejezőével január 23-án Brüsszelben tájékoz­tatja tárgyalásainak eredmé­nyeiről a NATO-tanács tag­jait, majd Madridba utazik, hogy a spanyol—amerikai kapcsolatokról tárgyaljon Já­nos Károly királlyal és a spanyol kormány képviselői­vel. ROMA Aldo Mbro kijelölt minisz­terelnök pénteken beszámolt a kereszténydemokrata párt vezetőségének kormányala­kítási tárgyalásai első for­dulójáról. A vezetőség jóvá­hagyta eddigi tevékenységét, teljes támogatásáról biztosí­totta, s felkérte, folytassa erőfeszítéseit az új kormány megalakítására. BEJRUT A libanoni légierő pénte­ken először avatkozott be a kilenc hónapja tartó harcok­ba, a jobboldali fegyveresek öldalán. A légierő bevetése előtt lezárták Beirut nem­zetközi repülőterét. A liba­noni főváros és a külvilág között megszakadt a felez­és a telefonösszeköttetés. PÁRIZS Antonio Spinola, a Portu­gál Köztársaság volt elnöke pénteken elhagyta a francia fővárost — közölték párizsi jól értesült források. Uticél- ja nem ismeretes. Spinola extábomok janu­ár fO-én érkezeit Franciaor­szágba, miután a- spanyol hatóságok kiutasították Mad­ridból. ' LISSZABON Alvaro Ctinhal, a Portugál Kommunista Párt ' fő-itkára beszédet mondott Carnaxi- deben, Lisszabon egyik kül­városában megrendezett tö­meggyűl ósen. Megállapította, hogy Portugáliában ma is megvannak a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocia­lizmusért vívott harc sike­rének alapvető feltételei. Fi­gyelmeztetett rá, hogy még mindig reális a fasizmus Portugáliába történő vissza­térésének veszélye^ AZ 19» NYARÁN Hel­sinkiben aláírt záróokmány az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kerek kétéves munkájának végére tett pontot, de mint a nemzetközi élet megfigye­lői helyesen állapi'.ották meg, el is indított egy új sza­kaszt, az együttműködés sza­kaszát Ennek az együttműködés­nek igen fontos területe a gazdaság. Maga a záróok­mány is abból indul ki, hogy a „kereskedelem, az ipar, a tudomány és a tech­nika, a környezetvédelem és a gazdasági tevékenység más területein folyó együt - műkődés fejlesztésére irá­nyuló erőfeszítések hozzájá­rulnak Európa és az egész világ békéjének és bizton­ságának s megszilárdításá­hoz.” A nemzetköd kereskede­lem, az országok közti szé­les körű gazdasági együtt­működés, fontos eleme a világ békéjének. Veszélyes illúzió lenne azonban azt hinni, hogy a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok önmagukban képesen a bé­két biztosítani. Az igazság az, hogy ilyen kapcsolatok létre se jöhe.nek, ha a po­litikai viszonyokat a kon­frontáció, az ellenségeske­dés, vagy éppen a háborús k tör», január S1» Enyhülés és kereskedelem fenyegetések jellemzik. A gazdasági kapcsolatok élén­külését tehát meg kell előz­nie a politikai enyhülés­nek. A hidegháborús korszak negyedszázados dicstelen tör­ténete számtalan példát ho­zott arra, hogy a politikai ellentétek sokszor évszáza­dokra visszatekintő hagyo­mányos kereskedelmi kap- ' csőlátókat szakítottak meg. Ez súlyos következmények­kel járt, s odavezetett, hogy amikor az enyhülés politi­kája egy ünnepélyesen alá­írt, politikai szándékokat tartalmazó dokumentumban is kifejezést nyert, magá­nak a dokumentumnak kellett megállapítania, hogy „a részt vevő államok kö­zötti kereskedelem volume­ne és szerkezete nem min­den esetben felel meg gaz­dasági, valamint tudomá­nyos, műszaki fejlettségük jelenlegi szintje által nyúj­tott lehetőségeknek.” AZ ÚGYNEVEZETT kelet­nyugati kereskedelem még nem minősíthető fejlettnek, még mindig, nem ismerjük eléggé egymás lehetőségeit, egymás nroblémáit. Azt sem lehet állítani. hogy a mi külkereskedelmünk, vállala­taink — a ma már közvet­lenebb piaci kapcsolatokkal rendelkező ipari vállalato­kat äs üáe&'twsí ®5yani mértékben tudnának alkal­mazkodni a gyorsan változó piaci feltételekhez, ahogy ezt az ottani piacok termé­szete megkívánja. Ez nemcsak a gondolko­dás, a felfogás változását kívánja, hanem bizonyos szervezeti intézkedéseket, sőt anyagi áldozatokat is. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tőkés piacok termé­szete is megváltozott. Nem­csak arról van szó, hogy a régi, megszokott, „hagyomá­nyos” cikkeink már nem mindig helyezhetők el, ha­nem arról is, hogy a pia­cok, különösen a sokat ígé­rő fejlődő iparágak igényé­re orientált piacok rendkí­vül szervezettek, speciali­záltak. Ide csak az úgyne­vezett ipari kooperáció mód­szereivel juthatunk be. Nem véletlen, hogy ennek a kér­désnek a helsinki záróok­mány is megkülönbözteted figyelmet szentelt. Nem kis feladatról van szó. Elvégzé­sére sok erőt, fáradságot, anyagi és szellemi befekte­tést kell szentelnünk és még gyors eredményeket sem várhatunk. Múld ezek > a feladatok azokban csak akkor végez­hetők el, ha az enyhülés politikáia következetesen ér­vényesül. A lényeges aka­dály ugyanis politikai tér­ig- abba*, mmjhagg. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) íékok feltárását a jó! irányí­tott. szervezett és fegyelme­zett munkát, a takarékossá­got, a szocialista gazdasági integrációban való hatékony részvételt, a kapcsolatok két­oldalú fejlesztését, elsősorban a Szovjetunió, s a tőkés irá­nyú gazdasági kapcsolatok olyan jellegű fejlesztését, hogy az import jelentős nö­velése mellett az export 20 százalékponttal jobban növe­kedjék. A népfrontmozgalom múlt négy esztendejéről, az V. kongresszus óta eltelt idő­szakról szólva Sarlós István hangoztatta: a népfront- mozgalom a szocialista de­mokrácia fejlődésének je­gyében arra fordított gondot, hogy segítséget nyújtson a választott testületek munká­jához, közreműködött a tes­tületek és a lakosság közötti kapcsolatok szervezésében, s napirenden tartotta a megol­dásra váró legfontosabb kér­déseket. Az országgyűlési, ta­nácstagi választások előkészí­tésén és megszervezésén 200 ezer népfront-aktivista tevé­kenykedett, sok ezren vettek részt az embereket leginkább érdeklő-érintő törvényterve­zetek társadalmi vitájában, évente mintegy 360 ezren voltak ott a falugyűléseken, s több mint 2800 községben, városban szerveztek nép­frontesteket. előadássorozato­kat, fórumokat a politikai is­meretek terjesztése, a szocia- l’sta közgondolkodás formá­lása érdekében. Az országos tanács főtit­kára indítványozta: szeptem­ber 16—18-ra az országos ta­nács hívja össze \ a mozga­lom VI. kongresszusát. A kongresszus tűzze napirend­jére az országos tanács be­számolóját, az 1972 óta vég­zett munkáról, a kongresz- szus „állásfoglalás”-át, vá­lassza meg az országos taná­csot,' s a szervezetek megerő­södése, a mozgalom kiterebé- lyesedése miatt egészítse ki a működési szabályzatot. Ha­talmazza fel az országos ta­nács a titkárságot útmutató kiadására, amelyet a nép­frontbizottságok megválasz­tásánál hasznosíthatnak, ál­lásfoglalás-tervezet készíté­sére, s a két kongresszus kö­zötti munkát összefoglaló je­lentés összeállítására. A kül­döttértekezletekre s a kong­resszusra való felkészülés nyugati partnereink egy ré­sze még ma is tagadja, hogy az úgynevezett „tervgazdál­kodású” és „piaci gazdál­kodású” országok között le­hetséges normális kereske­delem. Ebből kiindulva az­után hátrányosan megkülön­böztető feltételeket akarnak a szocialista országokra kényszeríteni. Emögöit egy­részt a régi hidegháborús politika áll, másrészt pedig az a szándék, hogy egy vélt erősebb tárgyalási pozícióból kiindulva saját feltételeiket diktálják a szocialista or­szágoknak. A STATISZTIKAI ADA­TOK valóban azt mutatják, hogy a nyugat-európai or­szágok kereskedelmében a kelet-európai országok ré­szesedése kisebb, mint a nyugat-európai országok ré­szesedése az úgynevezett ke­let-európai országok keres­kedelmében. Azok, akik eb­ből valamiféle erőhelyze re következtetnek, elfeledkez­nek néhány fontos körül­ményről. Az egyik az, hogy ez a helyzet a fejlet: tőkés országok mesterséges elzár­kózó politikájának követ­kezménye, amely gyorsan megváltozik, ha maga az elzárkózó politika megszű­nik. A másik, hogy a szo­cialista országok töretlen gazdasági fejlődése, tervgaz­dálkodási rendszerünk nyúj­tóira biztonság olyan erő. honv ne mond’uk „adu”. am\t a józanul mérlegelő tőkés kereskedelempolitiku­sok nem hagyhatnak fi- J gyelrass kívül. megkönnyítésére munka­anyagokat adnak ki a szocia­lista demokráciáról, a szövet­ségi politikáról és a nemzeti egység kérdéseiről, a nép­front közjogi, művelődéspoli­tikai. illetőleg gazdaságpoliti­kai tevékenységéről. A kong­resszus előkészítésének me­netrendje: február IS. és március 31. között újjává­lasztják a Hazafias Népfront bizottságait, májusban kerül sor a népfront városi, ki­emelt nagyközségi és buda­pesti kerületi bizottságainak megválasztására, s júniusban tartják meg a budapesti, il­letve a megyei küldöttérte­kezleteket. Az előterjesztést követő vi­tában Gulyás Sándor Heves megyei tsz-elnök hangsú­lyozta: a tömegpolitika munkabázisai megyéjében is a népfrontbizottságok, ame­lyek nemcsak a célok ismer­tetésére, hanem a feladatok elvégzésére való mozgósításra is nagy figyelmet fordítanak. A következő felszólaló Kádár János volt A Köz­ponti Bizottság első titkára elöljáróban kijelentette: egyetért a népfront VI. kong­resszusának összehívására, a népfrontbizottságok újjává- lasztására tett javaslattal. A Hazafias Népfront kongresz- szusa — mondotta —, nem­csak a mozgalom életének, szervezeti rendjének idősze­rűvé vált aktusa, társadal­munknak is nagyfontosságú eseménye. Ez összefügg tár­sadalmunk jelenlegi helyze­tével és azokkal a feladatok­kal, amelyek népünk előtt állnak. A tennivalók ismer­tek, megfogalmazódtak a párt XI. kongresszusának határo­zata íb-n, a népfront válasz­tási felhívásában, legutóbb pedig az országgyűlés de­cemberi ülésszakán, amikor jóváhagyták népgazdasá­gunk V. ötéves tervét s az 1976-os állami költségvetést. Joggal mondhatjuk — húzta alá Kádár János —, hogy a párt határozatai, a népfront céljai, azaz a párt és a nép­front politikája a tömegek részéről megértésre és támo­Fidel Castro kubai mi­niszterelnök ismét hangoz­tatta, hogy az Egyesült Ál­lamoknak minden feltétel nélkül fel kell oldania Ku­ba blokádját, mielőtt meg­kezdődnének a tárgyalások a ké: ország kapcsolatainak rendezéséről. — A Washingtoni kor­mány azt kérte, hogy vál­toztassunk külpolitikánkon — mondotta Castro. — Ha a közeledésnek ez az ára, ak­kor, ha kell még száz évig is várunk, de forradalmi elveinkből nem engedünk. Mi nem vagyunk ellene a kapcsolatok kölcsönösen elő­nyös normalizálásának, de ellenzünk bármiféle felté­telt. A kubai miniszterelnök az újságírókkal folytatott be- : szélgetése során foglalkozott a kubai külpolitika idősze- g€ ikésriéseSvaSL At angolai gatásra talál. Ez' a megértés és támogatás hatalmas erő­forrásunk, talán a legfonto­sabb minden közül, . amivel terveink végrehajtásához hozzáfogunk. Kádár János a továbbiak­ban arról szólt, hogy társa­dalmunk politikailag egysé­ges és összeforrott., A szocia­lista nemzeti egység további erősítéséért azonban nagyon komolyan kel) dolgozni. Eb­ben a Hazafias Népfrontnak is nélkülözhetetlen és pótol­hatatlan szerepe van. Ter­veinket a dolgozó emberek nagy többsége helyesli; tá­mogatják azok a száz és százezrek, akik becsületesen dolgoznak, akik a kötelező­nél is többet adnak társadal­munknak. A jóérzésű, be­csületesen dolgozó emberek nagy többségére kell támasz­kodnunk, az 6 segítségükkel kell intenzívebb, szervezet­tebb munkát végeznünk az idén és a következő eszten­dőkben is. A Hazafias Népfront kong­resszusa, a kongresszusra va­ló készülődés is pozitív sze­repet játszhat az ország po­litikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésének előmozdításában. Hatalmas, élő erő ez, hiszen társadal­munkat a politikai aktivitás nagyfokú növekedése jellem­zi. Meggyőződésem — mon­dotta végezetül a Központi Bizottság első, titkára —„ hogy eredményes kongresz- szusi kampány elé nézünk, s sikeres, nagyon hasznos lesz a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. A vitában elhangzott indít­ványokra^ javaslatokra Sar­lós István válaszolt, majd az országos tanács jóváhagyta a referátumban körvonala­zottakat. Az országos tanács — amelynek ülése Kállai Gyula zárszavával ért véget — arról is határozott, hogy a kongresszus állásfoglalás­tervezetét — az időközben megszületett javaslatokkal módosítva — későbbi idő­pontban hozzák nyilvános­ságra. (MTI) helyzetet érintve hangsú­lyozta, Kuba kötelességének tartja, hogy segítse az újon­nan függetlenné vált ország törvényes kormányát. „M* nem a szocializmust akarjuk rákényszeríteni az angolai népre, hanem támogatjuk függetlenségi harcát, jogai­nak védelmét. A kubai ka­tonák csak azután mentek Angolába, amikor a dél-af­rikai zsoldosok kezdték eí- özönleni az országot” — ál­lapította meg. Fidel Castro Peking ango­lai szerepéről szólva rámu­tatott: „Az a szerep, amit Kína vállalt Angolában, hi­hetetlenül gonosz. Peking a legfasisztább rezsi mekkel szövetkezik, így például a dél-afrikai fajüldöző kor­mánnyal, vagy L&hn-Ame- rikában a chíM, fasssafe juntával.“' Kuba nem ad’a fel forradalmi elveit Fidel Castro Havannában Omar Torrijos tábornokkal (Népújság telefotó — MTI — KS) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom