Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
fOAG PROLETÁRJAI. EGVESUUt. Revízió 1997. éké AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVH. évfolyam, 3L. szám A (8 A s 80 PILLÉR 1976. január L, csütörtök Vezércikk az új esztendőről ik& étéves vezércikk ez. Pontosat»- I ban: két éves. Amikor e sorolj kát kopogtatom az írógépen, az előttem fekvő naptár még 1975. december 31-ét mutat. Amikor a sorokat olvassák, már 1976 pi- roslik a naptáron, annak is első napja van, január 1. így kapcsolódnak össze, így fonódnak egymásba éveink, dolgaink, így válik világossá, hogy nem csikorog ú.i esztendőre az öreg föld holmi rosszul kent tengelyen, hogy nem kezdhetünk bizony új életet sem: minden megy a maga útján. Ahogyan és amint tegnap megírtam újévi köszöntőmet úgy olvassa azt a mai olvasó — ha egyáltalán kedve van újságot olvasni szilveszter éjszakája után —; ahogyan tegnap letettük a szerszámot, a tollat, a könyvet. úgy és a megszokott mozdulattal vesz- szük azt fel, ha ma nem — ünnep lévén —, hát akkor holnap. Kis változások, észrevehetetlen rezdülések, egyetlen szürke nap áthúzva a naptárban, egy futó, kósza emlék és mindazok együtt egy kerek esztendő. Az esztendők együtt az élet: egy ember és egy társadalom élete. Mire kimondjuk ma, az már tegnappá válik, s mire rádöbbenünk, hogy a holnapba léptünk, már kapkodhatunk is, hogy legalább a 24. óráját megragadjuk, írtózta tó ellenségünk az idő és rettentő jő barátunk. Megadja nekünk, hogy egyetlen nap annyit éljünk meg, mint más nemzedékek az egész életük folyamán, vagy még az alatt sem, ez lehet rettenetes is, és lehet lenyűgözően szép is. A háború, a modem háború hogy mi mindenre nem használjuk már ezt a kifejezést: „modem?!” — rettenetes élményeket vés generációk leikébe. Az ember nagy- szerűsége abban rejlik, hogy még a rette- netek óráit, éveit is meg tudja szépíteni s tűnő évek ecsetjével, a halál perceiről is tud szép és emberi pillanatokra visszaré- vednL A béke. a modern béke nagyszerei élményeket ad az emberiségnek, még akkor is, ha az ember kisszerűsége, vagy hogy éppen inkább emberszerűsége az, hogy ezekben a nagyszerű dolgokban is megtalálja a rosszat, a kellemetlent, a fanyar ízt hagyó emlékeket. Most. hogy rálapozunk az 1976. esztendőre. az utolsó negyedszázadra ebből az évezredből. végtére is megelégedett lehet a mi társadalmunk is. Sőt! Európában, tá- gabb hazánkban béke van. Harminc esztendeje. Az iskolákban történelmet tanulva találkoztunk ezzel a furcsa névvel...: A harmincéves háború. Bízunk benne, hogy bekerül majdan nemcsak a magyar tankönyvekbe, de szerte a világon mindenütt ott lesz a történelemkönyvekben ez a furcsa, ám mégis szép név...: A harmincéves béke: Am, ha jól emlékezem, iskolai tanulmányaimban szerepelt ott egy másik dátum is...: A százéves háború. Miért ne lehetne az új ezredév második századában arról tanulnia ükunokáink unokáinak, hogy volt valamikor egy százéves béke is. Azaz, dehogyis ezt tanulják, a világért se ezt Tanulják azt majd a tankönyvekből. hogy volt olyan Is, hogy háború. Szükségeltessék a számukra fellapozni a majdani értelmező szótárt, hogy kitessék belőle. mit is jelent az a háború! Elkalandozik a toliam, el a gondolataim is Hol van még a 2000. év, és hol van a XXI. század. Ahhoz, hogy odáig eljusson népünk és eljussunk mind számosabban a ma élők, az írók és az olvasók közül, ahhoz nem elkalandozó, szertelen gondolatokra, hanem azokat megzabolázni tudó racionális gondo'Vndásra és teremtő munkára van szükség. Emlékszem, mint esküdöztek — ki kaján reménnyel, ki Hábrándult rezig- nációval —. emlékszem, hiszen r**” legényféle voltam, hogyan mondták 1946 új esztendején egyesek és mások, hogy soha ebbői az országból már semmi nem lesz. Eoből a semmivé lett hazából, ebből a porig rombolt országból és ezekből a lelkük-szét- szaggatott emberekből sem Magyarország, sem társadalom nem alakulhat ki. A népnek nincs hazája és a hazának nincs népe! A huszonévesek, akik ezt meet olvassák felsejdíteni érezhetnek belőle egy kissé ma már megmosolyogni való, de azért végtére is meghatóan avit. ám egykor lélekből fakadó hangulatot. Egykor? Mikor? Hát nyilván Zrínyi, vagy később Széchenyi korának hitetlenjei leikéből fakadtak az ilyen gondolatok, és 1348 után még az egykor hívőkéből is. Történelem az is, ez is immár: egyre megy mi volt 48-ban. Mármint hogy 1848-ban, meg 1848-ban? Szidjuk az építőipart, mint a bokrot. Joggal is, okkal is, meg oktalanul is. 90 ezer , lakás egy év alatt. Űj lakás! Ez tény. Meg az is, hogy hajdanán, azokban a történelmi időkben, ha a legelszántabban bízó és álmodozó kommunistának is azt mondta . volna valaki — pedig volt idő, amikor önmagunkat az egekig túllicitálni az volt a politikai sikk! —, hogy elvtársam, meg fogja érni maga is azt az időt, amikor évente 90 ezer új lakás épül, s közben úgy szidják majd az építőipart, hogy az már csuk- lani sem tud — nos, az az elvtárs pagyon felháborodott volna. A szocializmus, a kommunizmus eszméjét, az emberi akaratot ne tegye gúny tárgyává senki! — mondotta volt volna. Nem írom, hogy attól ország és attól nép és attól szocializmus mindaz, ami körülöttünk van, mert egy év alatt felépítettük ezt a 90 ezer lakást. Nem tudnám így kikerülni azt a nem is kaján, sokkal inkább bosszantóan igaz tényt, hogy —de mennyi mindent nem építettünk meg és fel, ami benne volt a terveinkben! Es miután nem 'építettük meg, hát már nincs sem nép, sem ország, sem szocializmus? Az embert viszonyokban, a társadalom egész szerkezetében, a fejekben és a lelkekben végbement változások azok, amelyek a legpregnánsabban hirdetik, hogy: e nép- nek ..van és lesz hazája és ennek a hazának volt, van és lesz népe! Amely büszke lehet önmagára és olyan mértékben, amilyen mértékben büszkék lehetnek rá azok, akik barátainak vallják magukat, s amely még saját hazája birtokának tudatában érti és érzi csak, hogy mit jelent népeknek, dolgozó osztályoknak egy országban, saját országában is hazátlannak lenni. Belelapozok a naptárba, a régibe még. Áthúzott napok, adatok, címek, emlékeztetők, a huszonnégy órák kalodájába egykoron — immár egykoron — bezárt darabjai ezek az életemnek. Megértem és megéltem becsülettel az 1975-öt. Mit kívánhatnék magamnak 1976-ra? Nézem a. naptárt, az újat, ahol és amelyben még üresek a napok rubrikái, — vajon milyen címek, órák. nevek és tennivalók sorjáznak majd, hogy végtére újból ne csináljak semmi mást, mint tettem volt az óesztendőben: dolgoztam? Jól, rosszul, talán inkább mégis egy kicsivel jobban mintsem rosszul. Hát semmi lényeges újat nem hoz se nékem. se a társadalminak az új esztendő, eme 1976? Semmit. Csak az életet. A békés és dolgos életet, mint tavaly. De hát kívánhat magának mást egy ember, ha ember? fís kívánhat mást egy ember, ha ember a saját társadalmának —, mint ezt? Kipipálhatom az 1976. év első napjának első feljegyzését a tennivalók közül: mindé® jót kívántam a minden jóért dolgozóknak. Ha ez volt a legfontosabb tennivalóm. Megtettem. H ert még 1975-tsm írtam elő magamnak! (j£y®aff&é Gésa Honfog'alók ...ez a címe B. Kun Tibor írásának a lap 3. oldalán, és akikről szól, azok a nyugdíjasok házának első egri lakói, e valóban „honfoglalók”. Optimista iragéd.i Az egri Gárdonyi Géze Színház mutatta be Vis- nyevszki) nagyhatású színművét. Az előadást Már- kusz László méltatja la-* punk 4. oldalán. Ki waifi Benyovszky? Megtudhatja az olvasó, ha elolvassa Pataky Dezső írását, amely hiteles dokumentumok alapján számol be a közelmúlt tv-hősének életéről az 5. oldalon. Bodnár András a szereplője a sportrovat írásinak, az a Bodnár, aki Egerből származott el, az OSC-ben lett világhírű vízilabdáz, de akit ma is ezer szál fűz régi városához. Petőfi emlékezete Szilveszter napján, különböző időpontokban, Petőfi Sándorra emlékeztek a kiskunsági emlékhelyeken, a költő születésének 153. évfordulója alkalmából. Kiskunfélegyházán a városi népfrontbizottság és a városi tanács rendezésében délelőtt megkoszorúzták a Petőfi-szobrot. A szülővárosban, Kiskőrösön a nemrég alakult Petőfi Társaság rendezésében ugyancsak délelőtt került sor az ern- lékümepségre. Ezt követően a társaság tagjai, a város vezetői és a költő nevét viselő üzemi kollektívák képviselői tisztelegtek a ' szülőháznál szilveszter éjszakáján pontosan éjfélkor, Petőfi születésének órájában kinyitották a. szülőház kapuját Táviratok Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dr. Fide! Castr® Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, Dr. Osvaldo Dorticos Torra- do elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA. Kedves Előtár sah! A forradalom győzelmének 17. évfordulója, a kubai nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében forró, elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek, Önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának, a hős kubai népnek. A forradalom történelmi jelentőségű győzelme óta eltelt 17 év alatt a testvéri kubai nép a Kubai Kommunista Párt vezetésével kiemelkedő sikereket ért el a társadalom szocialista átalakításában, a dolgozó nép hatalminak megszilárdításában, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésében, ® magyar nép őszintén örül ezeknek a nagy eredményeknek. A szocializmust építő Kuba példaként szolgál a nemzeti' felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek számára. A kubai kommunisták életének történelmi jelentőségű nagy eseménye, pártjuk 1975 decemberében megtartott első kongresszusa, mérföldkő a siocializmus építésében. Azok a jelentős sikerek, amelyekről kongresszusukon beszámoltak, méltán töltik el büszkeséggel a kubai dolgozó népet és joggal váltják ki a a testvéri szocialista ország, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a világ összes haladó erőinek őszinte elismerését. A kongresszus által kitűzött célok, a szocialista társadalom teljes felépítésének programja, új, nagyszerű és lelkesítő távlatokat nyitnak a kubai munkásosztály, Kuba dolgozó népe előtt. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése egyre mélyebbé és eredményesebbé válik. Együttműködésünk hasznosan hozzájárul e szocializmus építéséhez, a szocialista államok közösségének erősödéséhez, egységének szilárdításához, az imperializmus ellen, a szocializmusért, a nemzetközi békéért és biztonságért folytatott harchoz. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk Önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének, hogy érjenek el további sikereket pártjuk e ső kongresszusa határozatr„ nak végrehajtásában, e tz-~- cialísta társadalom épité ben, hazájuk felvirágozt'. sában, közös ügyünk, a s.1--- dalizmus és a béke javát kádár János, fi Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságinak első titkára LOSONCÉI PÁL, fi Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, s Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A társadalmi és tömegszervezetek táviratban fejezték ki jókívánságaikat kubai teste vérszervezeteiknek. Eredményekben gazdag új csziendöí kívánunk /
