Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

Heti külpolitikai összefoglaló AZ BSBMENYEK KRÓNIKÁJA; 5 a«990> PUMária ülést tartott Moszkvában a Szovjetuniu Kommunista Partjának Központi Bizottsága, Leanyid Brezsnyev mondott beszámolót — Ford amerikai elnök Poking be érkezett ííüOi (leves viták után kompromisszummal ért véget a közös piaci országok római csúcstalálkozója — Portugáliában államosították a rádió- és tévéadókat, kivéve a katolikus egyház Henasoenca adóját ÓBUDA i Laosa&an lemondott a király, népi demokratikus köztársaságot kiáltottak ki — Kosain tárgyalása a kuvaiti külügyminiszterrel — A3 ENSZ-kozgyülés megkezdte a közel-keleti vitát „iOiOHTOKl Ssyfanuvong lett Laosz eíső elnöke — Azévetfo portugál miniszterelnök megbeszélései a pártok vezetőivel 2NTB&Í A Szővjetunto Legfelsőbb Tanácsa és az AiDK NélA Kamarája ratifikálta a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződései — Az ENSZ Biztonsági Tanácsának libanoni vitájára meghívták a Palesztinái Felszabadulási Szervezetet is aZOtt BATi Ford elnök a Fülöp-sztgeteken foglyok szabadon bocsátása Észak-ír politikai In látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy lázsel: A palesztinok az ENSZ-ben ELES KONTRASZTOT te­net felfedezni a között, hogy a hát elején Moszkvában békéé, alkotó légkörben a Szovjetunió Kommunista Párt Központi Bizottsága az ötóv« tervről, a szovjet parlament a jövő év fel­adatairól tárgyalt, s köziben a fegyverkezésre fordítandó összegek csökkentését hatá­rozta éL ugyanakkor Bi­kiniben Teng Hsziao-ping a világháború kérlelhetetlen és elkerülhetetlen bekövet­keztéről szónokolt amerikai vendégeinek. A kínai veze­tők minden meggyőző ere­jüket latba vetették, hogy eltérítsék az Egyesült Álla­mok elnökét és külügymi- niszerét a Szovjetunióval való megegyezés keresésé­től. Gerald Ford és Henry Kissinger természetesen nem mondhatott Igent a vendég­látók igényére, emiatt aztán látványos eredmények nél­kül ért véget a négynapos pekingi tárgyalássorozat. Hogy miért volt erre szük­sége mégis Washingtonnak, holott előre lehetett látni, hogy a kínai fogadtatás hű­vösebbnek ígérkezik? Közeledik az amerikai el­nökválasztás. Ford az el­nökjelölt-elnök nem mond­hat te arról a korteselőny­ről. amit egy kínai látoga­tás szín« eseményeinek tv- közvetítése hozhat. As uta­záson történtekről az ame­rikai tv-nézők tíz- és tízmil­liói élő adásban értesülhet­te: láthatták Fordot, amint a középkori kínai templom falához hajol, odatapasztva fülét a legendás kövekhez, hogy meghallgassa, mit sut­tog a fal túlsó oldalán a felesége, és így tovább... Ford, aki köztudomás sze­rint balkezes, meg tudta mutatni, hogy ő is képes el­sajátítani a pálcikával való evést, a bankettekről ig ké­szültek tv-tudósi tások. Természetesen ennél Jóval többről is szó van: a „Viet­nam utáni korszakban” Amerikának egyeztetnie kell elképzeléseit Kínával az ázsiai kérdésekben. Csak né­hányat idézzünk ezek kö­zül: mi történjék Thaiföld­dé, amely Amerika szövet­ségese és amelynek földjén maoista fegyveresek támad­ják a bangkoki kormány csapatait? Beleegyezik-e Pe­king abba, hogy amerikai katonák tízezrei maradja­nak meg továbbra is Dél- Korea földén? Nincs-e kifo­gásuk a kínaiaknak az ellen, hogy a Fülöp-szigeteken megerősítsék az amerikai bázisokat? És így tovább, egészen addig, hogy miként lehet Tajvan jövőjét köz­megelégedésre kialakítani? x Nos, hivatalosan mit sem lehet tudni a pekingi kínai ! —amerikai tárgyalásokról, hoztak-e választ az ilyen kérdésekre. Nem adták ki a látogatás végén záróközle­ményt sem, ami azonban nem feltétlen annak a je­le, hogy egyetlen kérdésben se tudtak volna megegyez­ni. Teng Hsziao-ping is, az amerikai szóvivő is „pozi­tívnak” mondta az eszme­cserét. az Ázsiai kérdések közül egy megoldódott a héten, aligha úgy. ahogyan azt Washingtonban kíván­ták.,. Laosz, az Indokínai­félsziget e kis állama, ahol éppen huszonöt éve jött lét­re az antiimperialista nem­zeti egységfront, s ahol e negyedszázad alatt sokszor dúltak harcok az amerikai­ak támogatta királyi kor­mány csapatai és a Patet Lao egységei között, nos, ez a Laosz ma már népi de­mokratikus köztársaság. El­ső elnöke az a Szufanuvong, aki 1950-ben az első impe­rialistaellenes laoszi kor­mány vezetője volt, a aki azóta irányítja a laoszi nép harcát A hárommilliós nép most a szocialista utat vá­lasztja. A TávoJ-Kelet után .a Kö­zel-Kelet is az érdeklődés középpontjában állott ezen a héten. Előbb azzal, hoW t egyes — általában’ jólérteBÜIÍ — amerikai hírmagazinok „kísérleti léggömböt" eresz­tettek fel: tudni vélték, hogy az USA tárgyalásokra készül a Palesztinái Felszabadítás! Szervezettel,.. A „léggöm­böt” az izraeliek „lőtték le”, azokkal a terrortámadások­kal, amelyek Libanonban a palesztin menekülttáborok­ban száznál töhb halálos ál­dozatot követeltek. Libanon kormánya kénytelen volt az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz fordulni. (Kényszerűség­ről beszélhetünk, hiszen a bejrúti kabinet egyes jobbol­dali. amerikabarát tagjai nyilván nem szívesen fordul­nak Izruel ellen.) A Bizton­sági Tanács vitája az első menetben, azzal a lényeges diplomáciai eredménnyel zá­rult, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet meg­hívták az izraeli légitámadá­sok elleni panasz vitájára. Ez lesz a második menet. • Első esetben juthat szóhoz a palesztin nép képviselője a Biztonsági Tanácsban, oda eddig a washingtoni vétó következtében soha nem ke­rülhetett be. Most az ameri­kai küldött — kivonult, mert nem vétózhatott. Izrael kor­mánya bejelentette, hogy nem vesz részt a Biztonsági Tanács vitájában. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE szintén a Közel-Kelettel fog­lalkozott a héten. Felszólalt Hollai Imre nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képvise- lője is és leszögezte, hogy a békét a Közel-Keleten csak átfogó rendezéssel és nem részmegoldásokkal lehet el­érni. Üdvözölte azt a tényt, hogy a Biztonsági Tanács ja­nuárban az egész közel-keleti témakört megvizsgálja. A héten terrorcselekmé­nyek egymás után Irányítot­ták a figyelmet a világnak egy olyan térségére, amely­ről még a külpolitikával fog­lalkozók sem hallottak sokat. , Ez a Maluku-szigetcsoport, amely Indonéziához tartozik, miután három és fél évszáza­don át holland gyarmat volt Fűszerszigetek — így hívták régen magyarul, mert szeg­fűszeg és bors, muskátdió meg kakaó került onnan az „anyaország” Hollandiába. Amikor harminc evvel ez­előtt az indonéz felszabadító mozgalom Szukarno vezeté­sével az első nagy sikereket érte el, s amikor a gyarma­tosítók látták, hogy uralmuk a végéhez közeledik, az „oszd meg é3 uralkodjál” ré­gi elve szerint az indonézek ellen fordították a Maluku- szigetcsoport lakóit. Nekik külön független államot akartak szervezni a két Hol­landia nagyságú szigeteken. A háromnegyed millió körüli lakosságból ezrek és ezrek menekülni kényszerültek, amikor a Maluku-szigetceo- port Indonézia része lett, s az egykori „anyaország" fo­gadta be a volt katonákat, akik Szukarno népi egységei ellen, harcoltak. Ma körűibe' lül 4t) 000 malukui él Hollan­diában, szabályos fegyveres szervezetet alakítottak ki Dél-Maluku Köztársaság né­ven elképzelt államot is, amelynek „élére” egy tanítót állítottak. A malukui fegy veresek már néhány terror­akciót végrehajtottak, a há­gai békepalotát éppúgy megrohanták, mint Indoné­zia nagykövetségét. Most Groningen mellett a nyílt pályán egy vonatot tartóztat­tak fel, 35 utast túszul ejtet­tek, három embert meg is öltek, utána pedig Indonézia amszterdami főkonzulátusát szállták meg, ott 26 túszt szedtek, köztük 11 gyerme­ket. .. Fő követelésük, hogy Hollandia támogassa Indoné­zia ellenében az ő követelé­süket: legyen független or­szág Dél-Maluku,., A túsz­szedő drámák gyökere tehát a gyarmati múltba nyúlik vissza. CSAK RÖVIDEN PORTÉ-j GAl.lARÓL: a héten tovább! erősödött az az irányzat, amely az előző heti esemé­nyekért — amelyeket a kor mány és a jobboldal „zendü­lésnek” minősít —- nemcsak a balos csoportokat, hanem általában a baloldali erőket teszi felelőssé. Most már hadbírósági eljárás indul a „zendülők" ellen, a hadsereg vezető szerveiből pedig mind egy szálig eltávolították a baloldali katonatiszteket A baloldali sajtót szintén meg­próbálják elhallgattatni, fur­csa mód, épp az „államosí­tás” révén. keptávirúnkon érkezett Ab amszterdami indonéz tókonzulátus épületet megszáll­va tartó fegyveresek 19 túszt — közöttük még mindig négy gyermeket — tartanak lógva. A rendőrség az épületet her­metikusan elzárta a külvilágtól. A képen: a konzulátus egyik alkalmazottja, aki kétség- beesésében kiugrott a második emelet egyik ablakából s most a rendőrség fegyveres fedezete mellett indul a kór­házba. Ford elnök Djakartábó) Manilába érkezett­(Népújság telefotó — MTI—-KS) OMbMs Görög istenek — görög emberek 1« Két estém Athénban Az újságíró K napot töltött Görögországban, a tavasszal alakult utazási iroda, a MALÉV AJRTOURS vendégeként. Athé­ni főhadiszállással — egy-egy napos kirándulásokkal, sok­sok szabad, idővel. A görög társiroda, a Xenia mindenütt jelenlévő szakállas tulajdono­sával már érkezésünk hajna­lán megismerkedtünk. Maga fogadott a repülőtéren, segített « csomagokat cipelni, térké­peket, prospektusokat osztoga­tott, s később is be-bejött a szállóba érdeklődni: jól érez- zük-e magunkat... Az Akropolisz tövében a hét minden napján nyitva tart a bolhapiac, Athén zsib- vására. Divatos, csipkés blú­zok, hajdan volt népviseletek maivá formált változatai lógnak az utcára települt üz­letek előtt. Selymek, csipkék, gyöngyök ragyogása közt szuvlakit, nyárson sült bá­rányhúst, lángosba csoma­golt hagymás, paradicsomos húst áruló kicsi bódék. És mindenütt kínálják a gyöngyből fűzött, morzsolha­tó unaloműzőit — csak fér­fiaknak. A Hophalsztosz utca ma is a kovácsoké. A sánta ko­vácsistenről, Zeusz egyik fiáról elnevezett szűk siká­torban egymást érik a réz­művesek műhelyei. Kávéfő­zők, tálak, óriási edények, kolompok — görög motívu­mokkal mintázva. Vagy öt­ven üzlet, műhely egymás mellett — az egyikben idős asszony a szemünk láttára formázza, vési a réz karkö­tőket, érméket. A másikban a tulajdonos, hallván beszé­desembe* 7» wasámap ősiünket, néhány magsat:. szó--t­vai kedveskedik. Ahogy egyre beljebb Ju­tunk a bolhapiac szűk, girbe­gurba utcáin, egyre áttekint­hetetlenebb, egyre színe­sebb a kép. Az ajándék- tárgyak, a szokásos szuvení­rek mellé felsorakoznak a legkülönfélébb holmik. Régi könyvek, szakadt újságok, használt ruhák, cipők. Egy kis téren megviselt rugójú fotelek, kibelezett matracok, rozsdás lábasok, üres üvegek, fületlen bögrék, megírt ké­peslapok, s ezernyi kacat várja sorsát. A gyümölcspiac és egy bS- ­zánci templom a választóvo- - naL Eddig az ócskapiac. In­nen nyílik az olcsó negyed, hogy aztán Athén legelegán­sabb és legdivatosabb utcá­jába — az Ermouba — tor­kolljon. Az Ermouba, ahol butikok, fényes-kényes kira­katok kínálják a legújabb divatú cipőket, ruhákat A turistákat váró bazárok késő este is nyitva vannak. S jönnek az utcai árusok, néhány drachmáért horgolt gyapjúkendőt, gyöngyöt árulnak. í,? Athén zsibvására Este a Piakában fények gyúlnak, az egymást érő ta­vernákban, kiskocsmákban, bárokban, népi táncos-zenés mulatókban. Turisták ülnek a hosszú asztalok mellé, ne­kik szól a buzuki zene, ne­kik táncolnak a szigetek népviseletébe öltözött tán­cosok, nekik mondja a mű­sorvezető a világ minden nyelvén — még magyarul is! —• „Jó estét, hölgyeim és uraim! örülök, hogy a ven­dégeink.. . ” A Piaka csendes utcáiban azért az athéniek is helyet kapnak. Ilyen kevésbé láto­gatott, de nagyon hangulatos tavernába vittek egyik este athéni barátaim. S míg et­tük a műszakát, ittuk a re­tinát (gyantás bort) a ven­déglő kertjével átellenben lévő köveket nézegettük. A ledőlt oszlopok, díszes kövek hajdani gimnázium romjai, az időszámítás előtti első szá­zadból. Most macskák bújócs- káznak közöttük. Egy másik esténket Pi- reusban, a kikötőben töltöt­tük. A jachtokkal, hajókkal szegélyezett Zea-öbölben, ahol közvetlen a tengerpart mellé telepített kerthelyiség­ben helyi szokás szerint hal­féléket ettünk. Halféléket, mert nem egy-két ételt ren­del itt a Zorba nevű taverná­ban a vendég, hanem 20—25 féle kis tálat, amelyből az egész asztaltársaság kedvére válogathat. Csiga, kagyló, rák, tengeri füvek, ízes fű­szerekkel, zöldséggel körít­ve Egy három évvel ezelőtti ••• - '.éré emlékezem. Akkor is beszélgettünk, s akkor •::'iéni barátunk panaszko­dott: még Platón is indexen van, nem Népviseletbe öltözött leány görög klasszikusok. Most te­le van a könyvesbolt régi é" új görögökkel, ott sorakozni) Lenin és Marx művei is. Ezen az estén a régmúlíró’ és jelenről beszélünk. Ar: hogyan élnek ők és hogy mi — Magyarországon. /." ról, hogy Görögországban • élet a katonai diktatúrá' mérten most szabadab. : kan vannak kommunista zelműek, legálisan műkt a kommunista párt. De t hódítanak a maoista eszn: s erős az amerikai hatás. / egyik Mao-arcképes piai az egyetemistákat szólító’ zászlaja alá. A görög kom munistáknak ma sem köny nyű a dolguk. Kádár Márta {Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom