Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

A füzesabonyi járás könyvtárhelyzetéről k A Heves megyei Tanács , V. B. Művelődésügyi Otsste- ' lyanaií roegDizasaixil konyv- \ tárj 6zaiU.fciugyei.eU vizsgu- iatoi folytattak a füzesabo- [ nyi járásban. Arra keresett I választ a szakfelügyelet, 1 hogy a Művelődésügyi Mi- i íüsziérium által kiadott | szakmai irányelvek és a me- I gyei tanács határozatai szse- i rint fejlődtek, fejlődnek-e a I terület könyvtárai? j A vizsgálat eredményéről a napokban számoltak be a j füzesabonyi járási könyv- I tárban. Az értekezleten el­mondták, hogy jelenig a teldebrői könyvtár a terület legkorszerűbb intézménye. Egeríarmoson és Sarudon az újonnan épített klubkönyv- I tár gazdagította a szolgála­tot. Aldebrőn és Tófaluban a megszüntetett iskolai tan­teremből alakítottak ki mai igények szerint megfelelő könyvtárat Sajnos, a járás nagyobb településeiben meg nem sikerült megoldani a könyvtárak megfelelő elhe­lyezései. A járási feladato­kat ellátó füzesabonyi könyvtár felvonulási épület­ben szorong. Sok helyen megjavultak a könyvtári berendezések. Ehhez jelentős segítséget adott a Megyei Könyvtár is. Jelentősen emelkedett a könyvtárak költségvetése is. Nagyon szegényes az intézmények folyóirat- és űjságválaszté­ka. Baranyi Imre Gyöngyös Nekem sem könnyű Nem tudok szó nélkül el­menni a Népújság 1975. december 15-én megjelent „Gyár — nagy T-betűvel” című cikke mellett Két munkatársuk megjelent u hevesi gyáregységben, hogy riportot készítsen az üzem tovább tanuló dolgozóival. Ügy érzem — bár nem vagyok újságíró — egy ilyen riport' kapcsán alap­vető feltétel, hogy a riport­alany nevét pontosan je­gyezzék fel. Ez nem tör­tént meg. (Nádai György- nének írta az újságíró. A szerk.) így nem lehet el­várni, hogy az illető ripor- ' tér visszaadja a szavak lé- ■ nyegét. 1 Nyilatkozatom pontosan úgy szólt, hogy én nem va­gyok tipikus eset, nekem könnyű tanulni, a gyerekek már nagyok. Keressenek olyan asszonyokat, akik 2— 3 gyermek és háztáji gaz­daság mellett képezik to­vább magukat E helyett — „az igazság az, hogy kirázom a kisuj- jamból” képaláírással, na­gyon kétes megvilágításban bekerültem a Népújságba „Egy asszony, akinek köny- nyű” címmel, pedig nekem •sem könnyű —, csak min­den relatív. Szeretném továbbra is ol­vasni lapjukat, de rossz szájíz nélkül. Jő lenne tud­ni, hogy mással ilyen majd nem fordulhat elő! Nádai Györgyi Heves (Teljesen egyetértve le­vélírónkkal, szives elnézé­sét kérjük. S csak egy lé­nyegtelennek tűnő megjegy­zés: az említett írás XIT. 14-én és nem 15-én jelent meg! A szerk.) 0 Nyiigdíjasla'álkozó a MÁV Egri Vontatási Főnökségén A MÁV Egri Vontatási Főnökség pártszervezete, szakszervezeti bizottsága és szolgálati főnöksége közös rendezésében nyugdíjasta­lálkozóra került sor Eger­ben a vasutas dolgozók klubjában, ahol a főnökség és a füzesabonyi kirendelt­ség 80 nyugdíjasa jelent meg. A vasúti műszaki szol­gálat veteránjait Fekete Imre főmérnök, a szolgálati hely főnöke köszöntötte, majd az elmúlt évek vasút­fejlesztés! munkáiról szólt, így többek között az Eger— Füzesabony vonal villamosí­tásáról és a folyamatban le­vő dieselesítéséről. A vas­utasszakszervezet füzesabo­nyi nyugdíjas csoportjának elnöke, id. Szigetváry Jór zsef köszönte meg a tájé­koztatót, majd tolmácsolta a nyugdíjas bizottság üdvöz­letét. Ezután vendégül lát­ták a vontatási főnökség volt dolgozóit, akik felele­venítették a gőzmozdony- korszakot, a nehéz füstös Időket is. Szigetváry József Füzesabony Népművelés és közművelődés A közművelődés es 3 nép­művelés fogalma ma egyre inkább összekapcsolódik. A népművelők száma egyre nő, az egyetemek mellett ma már a tanárképző főiskolák is nyújtanak ilyen képzést. Egyetértek Kocsis litván cikkével, aki a népművelés egyik legfontosabb céljának tartja a nevelést, hiszen a emberek művelődési igényé­nek növelése pedagógiai fel­adat. Méghozzá igencsak összetett feladat. Ma már ugyanis nem elégedhetünk meg az úgynevezett nagy- rendezvények sikeres, vagy kevésbé sikeres megvalósí­tásával, mert ezek önma­gukban kevés eredménnyel kecsegtetnek, Logikus, hogy a közmű- ! velődés a közműveltség sta- ' tisztikailag is kimutatható J emelkedését kell, hogy je- 1 lentse. De .nem általános, hanem konkrét eredmé­nyekre var szükség. A klu- ! Iwk. szakkörök viszonylag ! Czűk körének munkáján vi­szont nehéz lemérni a szint­növekedést. A népművelő-nevelőnek minél szélesebb réteghez kell szólnia — t> bár a klu­bok és szakkörök működése igen fontos — én ezeket in­kább csak részfeladatoknak érzem. Tehát mégis szükség van a pedagógiailag meg­szervezett nagy rendezvé­nyekre. Az igényeket reálisan kell mérlegelni. Például a ka­landfilmek nem " a legjobb programjai a közművelődé­sért folytatott harcnak, de a közönséget előbb megkell nyerni „be kell vinni a mo­ziba”, s ezt leghatásosab­ban ma még így lehet meg­valósítani. Be kell tartani a folyamatosság elvét, mert nehezen hiszem, hogy a mo­ziba járó embereket rögtön Jancsó-filmnél lehet meg­nyerni a filmkultúrának. Szóljunk itt a szakembe­rek felelősségéről is. mert nekik nemcsak a széles nép- nétegek, <Sm önmaguk mér­céjét is, egyre magasabbra kell állítaniuk. Sajnos, meg­történhet az is, hogy a sok időt és energiát felemésztő népművelési munka során aa alapvetően szükséges ön­művelésre, önnevelésre nem jut idő. Pedig ahhoz, hogy valaki művelődési , progra­mot biztosítson, ez elenged­hetetlenül szükséges. A főbh, célok megfogal­mazása ma még nem egyér­telmű, így a részfeladatok megoldása felé elindulni na­gyon nehéz. A közművelő­désről és a vele együtt járó népművelő munkáról bizo­nyára még sok szó esik — kell is vele foglalkozni — hiszen nem elszigetelt do­logról, hanem közérdekről van sző Kain Béla Eger 45 EVES A RECSKI TOZOLTÓTESTULET Ünnepi gyűlésen emlékez­tek meg a recskiek az ön­kéntes tűzoltóegyesület fenn­állásának 45. évfordulójá­ról Az 1930-ban létesült egyesület alapító tagjai kö­zül még ina is élnek: Gál János, Gál József, Pócs Mi­hály, akik részt vettek az ünnepi egy taggyűlésen, s köszöntötték utódaikat. Ven­dége volt a gyűlésnek Lu­kács Bélé. őrnagy és Barta István százados a megyei, illetve városi-járási tűzoltó- parancsnokság képviseleté­ben, s kitüntetéseket, okle­veleket, jutalmakat adtak át. Emlékérmet és pénzjutalmat kaptak a 20, 15 és 10 éves tagok. Az ünnepi gyű'ésen a község vezetői fokozott tá­mogatásukról biztosították az önkéntes tűzoltó-egyesü­letet. Maruzs János Recsk KARÁCSONY! SZOKÁSOK Napjainkig is megőrizték kedves hangulatukat a kará­csonyi hagyományos szoká­sok. Falunkban negyven-öt- ven évvel ezelőtt is állítot­tak karácsonyfát, azonban azt még nem szaloncukor, csokoládédísz ékítette, szü­léink, nagyszüleink fáján dió, alma, mézessütemény volt. Az ünnephez hozzátarto­zott a betlehemezés, a betle- hemesek házról házra járva elmondták jókívánságaikat a háziaknak. A gazda meg­kínálta őket valamivel, s vi­dám énekléssel mentek to­va. Ezekre ma már csak az idősebbek emlékeznek. Most másképp .ünnepelünk. A betlehemeseket korszerűbb csoport váltotta fel, a mű­velődési ház irodalmi szín­pada. Karácsonyi ünnepi műsorral készültek fel, me­lyet bemutattak a tanács­ülésen, az öregek napközi otthonában, ahol sok magá­ra maradt öreg ünnepelte együtt a karácsonyt, s elő­adták műsorukat az Alfa ifjúsági klubban is. Karácsondon az 1975. év karácsonya, békében jó hangulatban telt el. Dán Gyula Karácsond Örü tünk a képregénynek Még csak 14 esztendős va­gyok, de ennek ellenére szorgalmas olvasója a Nép­újságnak.. Igaz, nem az el­ső oldallal kezdem, de a po­litikai hírek is érdekelnek. Az utolsó oldalt szeretem a legjobban, mert napról nap­ra érdekes cikkek jelennek meg ott. Légjobabn a va­sárnaponként megjelenő ma­gazinban, a technikai rova­tot kedvelem. Sajnálom, hogy képre­gény csak ritkán \ jelenik meg. Még másodikos-har­madikos koromból emlék­szem a Szigeti veszedelem című kéoregényre. Azóta már olvastam a nagy re­gényben és a filmet is lát­tam róla. Már akkor felfi­gyeltem arra, milyen jók és izgalmasak a képregények. Akkor minden egyes részt kivág.am, szorgalmasan ösz- szegyűjtöttem, és szüleim segítségével írtam a szer­kesztőségnek, és borítót" kér. tem a képregényhez. Azóta is megvan a poloomon a regény. Most is szeretnék borítót is kapni hozzá. Nagyon megmozgatta a fantáziámat ez a „Bermuda háromszög”. Már sokfélét ol­vastam róla, többek között a mágneses térről. nagyon jónak tartom, hoey egy „fantasztikus regény” is fog­lalkozik a dologgal. Egyéb­ként is nagy raiongója va­gyok a fantasztikus regé­nyeknek. Szokodi Gyula Hatvan Karácsonyi ajándék a káli teleioneléfizetüknek Napjaink egyik legelter­jedtebb hírközlő eszköze ■— nyugodtan nevezhetjük nem egy munkahelyen munka­eszköznek -J- a telefon. A telefonálók ügyes-bajos dol­gaik intézésekor kevésbé gondolnak arra, hogy tech­nikailag hogyan is vannak megoldva a telefonhívások és kapcsolások. Csak azon bosszankodnak, miért kell olyan sokat várni a vonal­ra és a kapcsolásra. Vidéki viszonylatban, így a káli telefonközpontban is, a hagyományos, úgynevezett L. B. rendszerű, kézikapcso- lásos központ üzemel Az idő múlásával, a technika fejlődésével ez a rendszerű központ elavult és szüksé­gessé vált a konszeruoo, gyorsabb, technikailag tö- ke.e.esebb központok, besze­relése, illetve üzembe állítá­sa. • A karácsonyi ünnepekre elkészültek a posta műszaki dolgozói a káli központ át­szerelésével és üzembe he­lyezésével s így a telefon­előfizetők a jövőben az új telefonközpontot hívhatják. Az új központ üzembe he­lyezése megkönnyíti a t tele­fon-előfizetők és a közpon­tok munkáját egyaránt, s ugyanakokr a forgalmazás minősége, hallhatósága is je­lentősen megjavul. Varga Gyula Kál Jogkövetésre nevelés Minden munkahelyen megalakítható a társadalmi bíróság A szocialista demokrácia fejlődése lehetővé teszi, hogy — 13 esztendő tapasz­talatait hasznosítva — a ko­rábban csak vállalatoknál működött társadalmi bírósá­gok Intézménye az eddigi­nél szélesebb hatókörűvé váljon: gyakorlatilag min­den munkahelyen — , hiva­talban, intézménynél is — megalakítható társadalmi bí­róság 1976. január 1-től. Rö­viden szólva, a dolgozók választott szervei a társa­dalmi bíróságok, amelyek­nek — (1962-ben bevezetett) működéséről új jogszabály jelent meg, mégpedig — a törvényekkel azonos értékű formában, nevezetesen — törvényerejű rendeletként. Ennek jóváhagyása is meg­történt az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán. Szakértőktől — az új Tvr. előkészítésében is közremű­ködött Igazságügyi Minisz­tériumban — kért tájékoz­tatást az MTI tudósítója a társadalmi bíróságok szere­péről, feladatairól, működé­sének hogyanjáról. Elmond­ták: e munkahelyi testületek — a hatáskörükbe tartozó ügyek elbírálásával — fel­adata. hogv döntéseikkel ne­velték a cM crrv/őknt a szó­Tnorfí'ri'r^^c^'T'T. a főmről­mezeit munkám» a Mrsad»!- jat tulajdon védelmér» és segítsék elő a szocialista de­mokrácia fejlesztését. Az új jogszabály elvá­lasztja az állami igazság­szolgáltatás fórumrendszeré­től a társadalmi bíróságo­kat, s ez utóbbiakat bekap­csolja a munkahelyi demok­rácia továbbfejlesztésének rendszerébe. Nem teszi kö­telezővé a Tvr. a társadalmi bíróság létrehozását, hanem ennek eldöntését rábízza a dolgozó közösségekre. Ugyanakkor a létrehozás le­hetőségeit a jogszabás tá­gítja is, mert (a korábbi gyakorlattól eltérően) úgy rendelkezik, hogy társadalmi bíróság — az eddigi válla­lati kereteken túlmenően — működhet minden állami vállalatnál egyéb állami gazdálkodó szervnél, intéz­ménynél, hivatalnál szövet­kezetnél is. Az új rendelkezések sze­rint a szocialista brigádok is bekapcsolódhatnak a társa­dalmi bíróságok munkájába. Lehetőséget kapnák például arra, hogy társadalmi bíró­ság megítélése alá tartozó ügyekben maguk járjanak el, illetve a társadalmi bí­rósági eljárást kezdeményez­zék. E íehet^ég^k is a Tnur»Vjj!»eTvi fn­érvényesülését szol­gáink. Miivon fírrvoVSon tárhat el a társadalmi Mrteág? Mindenekelőtt a szocialista társadalmi együttélés sza­bályainak megsértése miatt, valamint a fegyelmi elbírá­lásra is alkalmas, de a fe­gyelmi jogkör gyakorlója (például a vállalat igazgató­ja) által hozzá utalt ügyek­ben. A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság csak akkor küldhet a társadalmi bírósághoz ügyet, ha az el­bírálás alá kerülő magatar­tás nem bűncselekmény vagy nem szabálysértés, vi­szont a társadalmi nevelés indokoltnak látszik. Társadalmi bírósági eljá­rást a vállalatnál működő társadalmi szervezetek, a vállalat igazgatója, a szö­vetkezet vezetősége és a fegvelmi jogkör gyakorlója mellett a vállalat dolgozói is indítványozhatnak. Három — választott — tagja van az eljáró társadalmi bíróságok­nak. Határozatában a tár­sadalmi bíróság figyelmezte­tést. dorgálást vagy megro­vást mondhat ki; ugyanak­kor felhívhatja a társadalmi bíróság a tárgyalt ügyben tapasztalt rendelteiddé« meésriintetésáre az illetékes személy figyelmét; továbbá ha alkohol is+a ü «vében iár el akkor kezdeményezheti kötelező gyóovVezelés elren­delését la. ÍMTD MAI műsorok: RAflID KOSSUTH 8.25 Aranyvőlgy 3.00 A hét zeneműve 9.3« Dalaim 9.40 Mit jálsszunk, lányok? 10.05 Legénynéző Ilinka 10.15 Hindemith: Várost építünk 10.30 Bombabiztos beton — bontásbál 10.45 Zenekari muzsika 11.34 Olvastam egy novellát 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.35 Régi magyar dalok és táncok 13.54 Ezeregy délután 14.24 Énekeljenek a népek* 14.54 Édes anyanyelvűnk 15.10 Találkozásaim 16.05 Rádiőiskola 16.47 Gyurkovics Mária operettfelvételeiből 17.05 Van új a nap alatt i 17.20 Sztravinszkij: Tavaszi áldozat 17.55 NépzenekedvelÖknek 18.25 írj könyvek 18.30 Esti magazin 19.15 Ünnepi órák az operaszínpadon 20.16 Ha köztünk vagy, Holman Endre (Hangjáték) 21.05 Ferencz Éva és Tihany* József népdalokat énekel 22.30 Új lemezeinkből 23.39 Kard és szerelem PETŐFI 8.05 Barokk fűvószene 8.33 Haydn: tisz-moll szimfónia 9.00 Tánczene Varsóból 9.33 Fortunio dala > 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Nóták 12.33 Az álarcosba! 13.33 Réti József eneke! 14.00 Kettőtől Ötig... 17.00 Az Ifjúsági Rádió órája 18.00 A tudat világa 18.33 Couperin-műVek 18.53 Tavasz 19.33 Népdalok 20.10 A Fáv-egyöttes műsorából 20.33 Senki többet harmadszor! 21.50 Slágermüzeum 22.33 Derűre is derű.. • 23.00 Verbunkosok, nóták 23.40 Castelnuovo—Tedesco; üitárverseny SZOLNOKI RADIO 17.05 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Hétfői hullámhosszunk 18.09 Alföldi krónika 18.15 Az év slágerei 18.27 Hírösszefoglaló — Lapelőzetes 14.39 Szlovák műsor (Ism.) EGRI VÖRÖS CSILLAG t (Telefon: 22—33) . Du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Fekete farkasok üvöltése Színes NSZK kalandíilm EGRI BRÖDY: (Telefon: i4—(17) Du. fél 4 és fél 6 órakor Gábor diák Színes magyar film Este fél 8 órakor Jöjjön el egy kávéra hozzánk /Színes olasz film Gyöngyösi puskin: A Charloth-ok bejárják Spanyolországot GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hugó, a víziló HATVANT VÖRÖS CSILLAG: Kenyér és cigaretta HATVANI KOSSUTH; Csak délután fél 6 órakor Front szárnyak nélkül I—II HEVES: Mackenna aranya FÜZESABONY: Robinson és a kannibálok LŐRINCI: Ml van doki? , PÉTERVASARA: Kőszívű ember fial I—IL liflfT"» r> “» !/ ff* c* 1975, december 29.» hetié

Next

/
Oldalképek
Tartalom