Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

JNLA6 PROLETÁR.a; AZ /V1SZ/V1P HEVES BEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 3CSCVL évfolyam, 303, szám 1975. december 29., hétfő ICosíigin Törökországban Gyáravatás Iskenderunban Alekszej Koszigte, a Szovjetunió Minisztertanácsának Aeöke négynapos hivatalos látogatásun Törökországban tartózkodik. Képünkön török kollégájáYal, Süleyman Be­rnire! török miniszterelnökkeL (Népújság teleíotó — AP—MTI—KS) niumipari kombinátot, egy kőolajtisztító üzemet és egy kénsavgyárat szovjet közre­működéssel. A Szovjetunió segíti Törökországot az ipa­rosítási feladatok megoldá­sában és az iskenderuni ko­hómű üzembe helyezése fon­tos lépés ebben az irányban — mondotta, A népgazdaság 1976. évi terve A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala közli; A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1976. évi tervét, amelyet a IV. ötéves tervben elért gazdasági fejlődésre alapoz­va, a kialakult bel- és kül­gazdasági feltételek, vala- mint az V. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoz­tak ki. i A népgazdaság 1975-ben eredményesen fejlődött. A nemzeti jövedelem a terve­zettnek megfelelően, mint­egy 5 százalékkal emelke­dett. A növekedés a terme­lékenység emelkedéséből származott. Javult a terme­lés gazdaságossága, fokozó­dott az anyagi és pénzesz­közökkel való takarékosko­dás. A termelés hatékony­ságának növekedése mind­emellett a szükségesnél és lehetségesnél lassúbb, naég Agostinho Met© nyilatkozata Angola népét nem lehet megfélemlíteni Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában többek kö- szött hangoztatta: A függetlenség kihirdetése és az az út, amelyre az an­golai nép lépett, nem tetszik az ország ellenségeinek. Azok, akik a közelmúltban a gyar­matosítókat segítették, most arra törekszenek, hogy meg­fojtsák a fiatal köztársaságot. Az elnök az angolai nép első számú ellenségei között em­lítette az Egyesült Államok vezette nemzetközi imperia­lizmust, a Dél-afrikai Köz­társaságot, valamint Zairét, továbbá néhány más ország árulóiból és bűnözőiből to­borzott zsoldosokat, Agostinho Neto a további­akban kijelentette, hogy az angolai kormány és nép kü­lönösen hálás a Szovjetunió­nak és a világ több más ha­ladó országának, amelyek a nehéz időben önzetlenül és bőségesen támogatják Ango­lát. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke nyilatkozata vé­gén meggyőződését fejezte ki, hogy a köztársaság bős né­pét nem lehet megfélemlíte­ni, a nép és hadserege győ­zelmet arat, és felszabadítja az ország egész területét. Kikelt a jövő évi kenifémekvaló A gazdaságok jói megalapozták a termést Csupaszon, hó nélkül ma­radt a decemberi határ. A szokásostól eltérően nem ta­karta be fehér védőlepel az őszi gabonavetéseket. Az idei esztendő hátralevő napjai­ban sem igen várható más. December mégis szokatlan- meglepetést tartogatott, már­mint azzal, hogy a hónap 'de­rekán havazás helyett jócs­kán esett az eső. A szokatla­nul sok csapadék alaposan meg is áztatta a földeket. ' A vetések az utóbbi néhány hétben Heves megyében is szépen kikeltek. Az idén megnövekedett területen, 53 125 hektáron került földbe az őszi búza. a hevesi és a füzesabonyi járás gazdaságai­ban a vetéstervet csaknem 10 százalékkal túlszárnyal­ták. L A nagyüzemek a vetést op­timális időben, nagy szerve­zettséggel végezték. Az előző évihez képest igen jó mag­ágyat készítettek és a lehető­ségek szerint megfelelő elő- vetemény után tették földbe a búzát. A terület túlnyomó többségére jó minőségű, fémzárolt vetőmag került. Ezért elismerést érdemel a Vetőmag Vállalat Észak-ma­gyarországi Központja, amely időben, elegendő, mennyiségű búzavetőmaggal látta el a nagyüzemeket. Az utóbbi hetekben a ked­vező időjárás miatt megerő­södött a vetés, hozzájárult ehhez, fyogy közös gazdasá­gaink az idei- őszön többféle búzát vetettek, különösen télálló fajtákat: Bezosztájat, Ljubilennaját, Kavkázt, Au­rórát és Rannáját. Ezeken kí­vül a, vetésterület szá­zalékán Kompoltí—v és mar- tonvásári búza is földbe ke­került. Ezek valamennyien télállóak, jelentőségük az idén is nagy, hiszen a határ­ban jelenleg nincs összefüg­gő védőtakaró, így fennáll a fagyveszély. A nagyüzemek a múlt évi kedvezőtlen tapasztalatok alapján az idén nagyobb gon­dot fordítottak az őszi mély­szántásra is. A korábbiaknál jobban megszervezték ezt a fontos munkát és az őszi mélyszántásnak több mint 95 százalékát már el is végez­ték. A jó talajművelés a jövő «vi termés kialakításában sorsdöntő jelentőségű. Külö­nösen fontos ez azokon a táb­lákon, melyeken nagy meny- nyiségű szerves ayagot is juttattak a talajba. .fmentaszj nagyok a M nem használt tartalékok. Az ipari termelés megkö­zelítőleg a tervezettel, 6 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Az átlagosnál na­gyobb és' a tervezettet meg­haladta a vegyipar és a gépipar termelésének növe­kedése, a tervezettnél las­sabban fejlődött a kohászat és a könnyűipar. Továbbra is lassú a termelés gyárt- mányösszetételének korsze­rűsödése és nem kielégítő a minden irányú exportképes- . ség fejlődése. Az ipar a na­gyobb termelést változatlan létszámmal, a termelékeny­ség emelkedésével érte el. A munkaerő-gazdálkodás azonban nem javult olyan, mértékben, hogy lehetővé tette volna a helyenkénti munkaerőhiány megszünte­tését Az ipar' állóeszköz­állománya több mint 8 szá­zalékkal emelkedett. Ered­ményesen valósulnak meg a központi fejlesztési progra­mok. Üj, nagy létesítmé­nyeket helyeztek üzembe és növekedtek a vállalatok be­ruházásai. Az építési-ezerelési telje­sítmény mintegy 5 százalék­kal nagyobb az előző évi­nél, a munka termelékeny sége a korábbinál gyorsab­ban, a foglalkoztatott lét­szám kisebb , mértékben emelkedett. A gyorsított üte­mű megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése megfelelő. A felújítási-kar­bantartási tevékenység i terv szerint fejlődött, na­gyobb volt a lakosság ré­szére végzett építés is. A mezőgazdaság termelé­se — a kalászos növények ben és a gyümölcsösökben jelentős károkat okozó ked­vezőtlen nyári időjárás . el­lenére — mintegy 1 száza­lékkal haladta meg az elő­ző évit. Búzából az előző évinél kevesebb, kukoricá­ból több termett Jelentős mértékben növekedett a nap­raforgó-, valamint a cukorré­patermés, de alacsony a cu- (Folytatás 3. oldalon} Heiz hónapok váriak az anro'okra Az angol gazdaság nehéz évet élt át és további nehéz • hónapok várnak rá — jelen­tette ki vasárnap Harold Wilson miniszterelnök a BBC tudósítójának. Az óév mérle­gét megvonva az új esztendő kilátásait ecsetelve, az inter­júban Wilson Anglia külön­leges belső bajait csupán a gazdasági világjelenségek ré­szének tüntette fel, s azt mon­dotta, hogy az angliai felépü­lés főleg az olajár-emelkedés sújtotta nemzetközi gazdasá­gi élet fellendülésétől függ; A kormányfő mindazonál­tal úgy látja, hogy 1975. a „nagy változások éve” yűt, abból a szempontból, hogy a kormány, a nagytőke és a szakszervezeti főtanács veze- t tősége együttműködött egy­mással a pénzromlás ütemé­nek lelassítása érdekében. Az együttműködést — amely to­vábbra is elkeseredett. tilta­kozást vált ki és sztrájkok előidézője a bérstoppal 7 súj­tott keresők több kategóriájá­ban, Wilson eredményesnek és „történelminek” nevezte, s felszólította a rossz hangu­latú munkásságot arra, hogy ' dolgozzék többet és jobban indiai bányaszeren­csétlenség Kétszázötven-háromszáz bányász rekedt az elöntött aknákban az indiai Bihar ál­lam egyik bányájában. A szombaton történt szeren­csétlenséget robbanások okoz­ták, melyek nyomán az ak­nákban feltört a talajvíz. A hatóságok máris hozzáláttak a mentési munkálatokhoz, s csak azok befejeztével derül ki, hogy valójában hányán szorultak bent az aknákban A bihari miniszterelnök sze­rint számuk 250—300, nem pedig 900, ahogy az első hí­rekben szerepelt. Felavatták az új egri nyomdát .Bégen várt létesítménnyel gazdagodott Heves megye: vasárnap délelőtt új otthoná­ba költözött a Heves megyei Nyomda Vállalat. A mostoha körülmények között, szűk helyen dolgozó üzem régen megérett már a felszámolásra. Jogos igénye volt a vállalatnak ez a beru­házás, amely jelentős állami támogatás mellett valósulha­tott meg. Dicséret illeti a He­ves megyei Tanácsi Építőipa­ri, Vállalat dolgozóit, akik hónapokkal határidő előtt fe­jezték be az építkezést és ad­ták át a területet a gépek szerelőinek. Aí avatási ünnepségen a vendégek között volt Szalag István, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese, Polgár Miklós, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Kovács János, a városi pártbizottság titkára és ár. Varga János, a városi tanács elnöke is. Édes József, a megyei tanács ipari osztályának vezetője köszön­tőjében elmondta, hogy a megye tanácsi vállalatai az elmúlt öt év alatt megkét­szerezték termelésüket, s nagy értékű beruházásokat valósítottak még. E gyors fej­lődés részese volt a nyomda vállalat is, amely különösen az egész országot ellátó jegy­nyomással gyorsan növelte termelési értékét. Minden­képpen szükséges volt új, az igényeknek megfelelő körül-, ményeket teremteni, hogy nagyobb teljesítményre, jobb minőségre legyenek képesek. Ezek a feltételek részben adottak, bár a beruházási költségekből kevés jutott új gépekre, s így jórészt a régi berendezésekkel folytatják a munkát az új üzemben is. A következő évek legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy fokozatosan beszerezzék a -szükséges új gépeket -smsS csak így felelhetnek meg a növekvő követelményeknek. Ezt követően Szalay István a szalag átvágásával ünnepé­lyesen átadta az üzemet a dolgozóknak, majd kitünteté­seket adott át a beruházáson kiemelkedő munkát I végzők­nek, A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta Ruzsinszky László, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat csoportvezetője, Nagy János brigádvezető. Madarast Gyula, a Heves megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőre, Sólymos József, a Heves megyei Nyomda Vállalat igazgatója és dr. Komári Endréné, a nyomda vállalat, főkönyvelő­je. Avatási ünnepség a nyomda új üzemcsarnokában* (Poiái Perl lísfeenderunban vasáma ünnepélyesen felavattak eg fémkohászati üzemet, amei saóvjet—török együttmükc dés keretében épült Az avatáson teszt veti Szovjetunió kormányküldött sége Alekszej Koséigin mi niszterelnök vezetésével, va lamint Süleyman DeMárei tö tök kormányfő. Az ünnepség alkalmábc ■náaygyűiési rendeztek, ame yen a szónokok hangsúlyoz ták sz üzem jelentőségét a ország gazdaságfejlesztés ezampeatjábóL . A’ aa©’gyűlésen felszólal Alekszej Koszigin és Süley man DemíreL A szovjet kormányfő hang súlyozta, hogy már hagyó mányossá vált a gazdaság együttműködés a Szovjet unió és Törökország között A kezdetét még a 30-a években megvetették, ami kor szovjet szakemberek köz r «működésével felépült Tö rökországban két textilkom binát. Ez lényeges szerepe töltött be a török textilipar káderek képzésében, A Szovjetuniónak — foly­tatta Koszigin — szándéké ban áll fenntartani és fejlesz tetti a hagyományos baráí együttműködést déli szom ezédjával — Törökországgá: Ezzel kapcsolatban megemlí tette, hogy nemrégiben he Jyeztek üzembe egy alumí

Next

/
Oldalképek
Tartalom