Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

fligyan szeressük gyermekünket?! ,*A mai gyerekek nem vi­tamin-, hanem szeretethi- ányban szenvednek” — ír­ják le mind gyakrabban a megdöbbentő megállapítást a gyermekpszichológusok és gyermekgyógyászok. Miért idézzük ezt a kínosan őszin­te mondatot most, a kará­csonyi készülődés heteiben, amikor mindenikben elmé­lyül a családhoz tartozás ér­zése, amikor ki-ki azon töp­reng. milyen örömet, megle­petést okozhatna szerettei­nek, övéinek. Nem másért tesszük ezt, minthogy segít­sünk a szülők számára a legfontosabb kérdésben: ho­gyan szeressék jól gyermekü­ket? Barátai körében egy fia­talasszony arról panaszko­dott, hogy harmadik osztá­lyos kisfiát elmarasztal'a a tanítónő: a népes szülői ér­tekezlet nyilvánossága előtt ezt mondta: — Pistike végtelen lassú. Nyolc perc alatt mondott el hat mondatot a legutóbbi feleléskor is. Erre az iskolá­ban nincs idő, az osztályban rajta kívül még harmincán vannak, anyuka, tessék a gyerekkel többet foglalkoz­ni. . ” Pista nyurga, kedves kis srác, elfoglalt szülők egyet­len fia. Ha jellemeznem kellene otthoni együt'létü- ket, ha el kellene monda­nom, milvenek az esték Pis­tike családfában, ezek a mondatok ötlenének fel el­sőként: — Pistike, maradj csend­ben! — Nem látod, hogy fárad­tak vagyunk? Ülj a helyed­re! — Nem értelek, kisfiam, miért nem foglalod el ma­gad, amikor annyi játékod van! — Nem hallod, hogy most beszélgetünk apuval, miért szólsz örökké közbe?! Ez az előzménye a kisfiú iskolai magatartásának, így köve* kezeit be, hogy amikor végre az otthon szótlanságra ítélt gyerek lehetőséget ka­pott az Iskolai beszédre, gondolatai szétszóródtak, akadoztak, a folyamatos be­széd lehetőségével nem, vagy csak alig tudott él­ni. .. Pedig Pisti polcain már alig férnek el a társasjáté­kok, a villogó-szirénázó autócsodák, mert a szülei szinte mindent megvesznek neki. Ez a „minden” mégis semmivé válik, mert Pisti nem kap szót, nem kap fi­gyelmei, meghallgatást és megértést odahaza, nem be­szélgetnek, játszanak, éne­kelnek és firkálnak vele együtt. Pistinek ehelyett ott­hon „hallgass” a neve. A gyermek kis ember, ne­ki is szüksége van kinyilat­kozásra, iskolai élete ese­ményeinek az elmondására. A legszebb ajándék sem pó­tolhatja a szülői érdeklődést, s ha eddig nem tettük, ajándékozzuk meg kará­csonytól kezdődően kisgyer­mekünket az együtt já'szás és beszél ge*és semmivel sem pótolha+ó örömével. Üljünk le mellé a szoba sarkába, s adiuk át magunkat az ő vi­lágának. Egy negyedóra el­teltével majd azt érezzük, mi lettünk gazdagabbak, a cseveaő-csicsergő gyerek ilyenkor nyílik meg előttünk igazán. Minél *öbbet mond­hat el nekünk pajtásairól, örö­meiről, tanítóiról, tekintete annál ragaszkod óbban kap­csolódik a mienkbe. Gondol­junk minderre karácsonykor is. A meteorológia nagy ha­vat jósol, épí’sünk hóembert együtt kisfiúnkkal, kislá­nyunkkal, jusson idő közös sétákra, és tartogassunk egy szép mesét számára az ün­nepi esten. A legszebb aján­dékunk pedig az legyen, hogv az év többi napján se feledkezzünk meg arról; gyermekünk elsősorban a szeretetünkre vágyikl Kocsis Évii Ki viseli a nadrágot? A női szoknyahosszak körül dúló viták elcsöndesedtek, a térdet takaró, szolid hossz diadalával. A szoknyahosszak hullámzása közben azonban nem fe­ledkeztünk meg a nadrágról A mai nő számára „klasszi­kus” ruhadarabnak számít a nadrág. Vajon a férfiak jó pár -száz éves múltra tekintő vise­leté hogyan is vált végül a női ruhatár egyik darabjává? A nadrág keleti eredetű. Európában először a gallok és egyes germán törzsek viselték. A rómaiak inkább csak lábszar­ra csavart anyagdarabokat hordtak. A Karoling-korl fran­kok már néha igazi nadrágot viseltek, néha pedig a lábat egészen takaró antik tunikát A XVII században a férfiak alapvető és általános viselete lett a harisnyanadrág. Ezt megelőzően a XV. és XVI században a különböző buggyos nadrágokhoz több méter anyagot használtak fel. Angliában és Spanyolországban egyidejűleg viseltek rövid, keskeny, bő és buggyos nadrágot. A XVII. században meg­jelenik a bőségével és térd alatti redőzésével női szoknyá­nak ható szoknyanadrág.A francia forradalomban pedig a hosszú pantalló. A pantalló a XIX. század végéig tartotta magát. De a térdnadrág 1820-ig megmaradt gáláns öltö­zetnek. A nadrágot a nők a XVI. században kezdték viselni — szoknya alá. A XIX. századi lovagló hölgyek férfinadrágot öltöttek, hosszú ruhájuk alá, hozzá csizmát, karcsúsított rövidke kabátot és romantikus filmekből jól ismert fátyolos cilindert. A kor sikeres írónője, George Sand férfiruhában, nadrágban járt és nemcsak a botrányok lavináját indította el, hanem a női nadrágviselet divatját is, 1930 körül jött divatba a nadrágszoknya, sportos vise­letként. A két világháború között a női divat fiússá vált. (1., 2. rajz.) Mindig hatással voltak a női divatra a kor nagy filih- sztárjai esetünkben Greta Garbó, Katerina Hepburn és Marlene Dietrich. Dietrich különösen kedvelte a nadrágos öltözékeket, melyeknek nagy propagálója volt. Ruhatárá­nak egyik érdekes darabja: zakó nadrággal. A nadrág egye­nes szárú, elől hajtásokkal bővült, oldalt bevágott zsebek­kel (3.) Sportos öltözék, a térdet szabadon hagyó short- nadrág, melyet széles övvel és ingblúzzal viseltek. (4). A nadrág az 50-es, 60-as években ért hódítása tetőpontjára. Megjelent a halásznadrág, a csőnadrág, a trapéznadrág, a kockás, a fekete, a csíkos nadrág. ' A modem női divatot és a modem nőt már el sem lehet képzelni hosszú nadrág nélkül. Fodor Eta í A tél őrei. (Fotó: MTI Járai Rudolf.) SZABÓ I.ORINC: Valami szép Egész héten köd nyomta téli hegytetőnk: magas fellegek fogták fazekukba a tájat ss rácsukták a fedőjüket Ma se mozdultak meg. De este fent, tág körben, kinyílt az ég, mintha egy nagy kéz felemelte volna a fazék fedelét. Más nem történt. A kődfal állt, és a csöndben csak a céltalan üveghold úszott a magasság még üvegebb habjaiban; de a zord táj már fölfigyelt rá. s bámult, mint mikor a sötét kétségbeesésnek eszébe jut hirtelen valami szép. A Mennyből a Föl­dieket Ellátó Vállalat •— ezek után MAFEV — megbízásából matt karácsonykor én kap- tam azt a megbízatást, hogy én legyek a Jé­zuska a Földön a bé­ke- cs a családszerető emberekhek. Amikor e megbízatást megkap­tam, sokan protekció­ról fecsegtek irigyeim közül, mert itt a meny. nyékben is sokan meg­érik az angyalhajukat (pénz nincst Itt se), mások azt mondták, hogy biztos gazdag élő földi rokonaim van­nak, ismét mások meg tanácsokat adtak, mit érdemes hozni a föld­ről a mennybe, és el­sősorban zsebszámoló­gépet javasoltak, Ián egy amely ott nagyon oU ka volt. A Jézus ka kálváriája avagy hogyan /ettem erdeg telező kérdéseket fel nem lettem az ellenőr­zés szabályai szerint. Nem én tehetek ró­la, Hogy Luci Ferike néven most nem a mennyekben vagyok, hanem nevemhez mél­tóan a pokolban, aho­vá sajnos nem hozhat, tam magammal a meg- kérdezetteimet. Mert ez történt. — Mit hozott a Jé­zuska? — erre a kér­désre Klacuka Lacika válaszolt. — Vacakot. Egyálta- vacak Jézus- Meg menjen-JW melltartó kell. Vagy isten verje meg. Ügy- hogy kell-e, s egyálta. nevezett két szoba összkomfortot. De ki. lines nélkül, hogy az ___isten verje meg. Kép­cső. Hogy hol nagyon «* fenébe nincs is Jé. zuska?_______________zelje el, kilincs nincs, o lcsó, azt nem tudták, zuska, csak ezek a va- — Menjen a fenébe, a fürdőszoba csapja Hiszen ők naiv an- oak kocátok vannak, TOjt hülyéskedik azzal állandóan folyik, ha­gyatok. Mindezek után mit az őseim játéknak a Jézuskával? Semmit Tom ** letörve a vil- kerül t sor a szerény, de mertek kinevezni... — se hozott. Volt pofájuk lanykapcsolókból... Az bensőséges búcsúzfa- és beletaposott a mű- kétszáz forint fizetés- aítók nehezen záród- tásomra a második anyag épitőszekrénybe. emelést adni. Kettő- no,c- • • Különben is szféra kettes angyal- Sikerrel. százat, érti? Hahaha- harmadik emelet. Hát állásáról és én máris r — Mit hozott a Jé- ha... Nekem kettőszá- est hozta nekem az a huss!, mint Jézuska je- zuska? zat! Mert jól dolgozapi. félhülye Jézuska... leniem meg a Földön. _ idearohamot. Ez a Az asszony meg sápi. Karácsonyra. Ezt ne- Közeiebbről a Jó utca hűlve Laios kéDzelie főzik, hogy miért nem veztk örömnek, meg és környékén, hogy , melltartót vett És vettem meg a beke- ajándéknak. Lakás, szétosszam azokat az ^Tmiiye,nmére- eset.. A kétszázból! “™re átmérik mon- tét. uramisten, ha az anyuskám, amit ez az • • Ez tudná, hogy mi- istenverte Jezuska ho- nemn azuj... lyen méretet Pe- zotí- abból, mi?... Na, — Hol lakott eddig, dig hányszor de tünés, tűnés, mert jó földi ember? hányszor céloztam fi- ideges leszek szent ka- . ~, Nem, mindegy? ajándékokat, amelye két az emberek kértek tőlem. Hogy miért pont tőlem, arra a ma. gasságos Űristen is megesküdött az Atya­úristenre, hogy fogal­ma sincs róla. Az ajándékok gyors szétosztása nem sok időt vett igénybe, hi­szen hála a MAFEV oktatási rendszerének. 'Mil^n női minderre alaposan fel­készítettek. Azt hittem legalábbis. Mindaddig, mígnem a MAFEV előírásainak megfele­lően másnap a meg­ajándékozottaknál meg csap a fürdőszobá­ban. .. Jó, nem volt fürdőszoba. De nem is csepegett... Neste ne­ked, karácsony — ka­pott a fejéhez is én akkor valami furcsát kezdtem érezni. Lá­bacskám végén pata, kemény pata kezdett nőni és én ezt nem bántam, sőt örültem neki, még drukkoltam is, hogy nagyobb, még nagyobb patám le­gyen. .. — azt hiszem, mégsem költözöm be. Ezek velem ne toljanak ki..Mit hozott a Jé­zuska? Szemenszedett kitolást egy dolgozó, családos emberrel... Azt hozta.., Hogy a fene ott ette volna meg.., ... és akkor nagyra nőtt patáimmal akko­rát rúgtam Pacolák Lajosnak abba a ré­szébe, amellyel nem beszélni szokás, hogy messze, nagyon messze, majdnem a felhőkön túl repült. És én bol­dog voltam és megelé­gedett. Még ugyan hallottam az Űr hang­ját a MAFEV hangszó­róján: — Fiam, fiam, most már kénytelen vagyok áthelyezni téged a le­számoló föld alatti egységhe> — de nem bántam. Megelégedet. — Nem noman, durván en- vácsony napján... Albérletben Egy kicsi, fen néztem kemény nek az ütődöttnek, Nagyot csuklottom draga albérletben, ne- patáimat, hallgattam hogy azt a karkötőt es kezdett elonteni a gyedmagammal ugyan, új nevemet, s izgatot­kérem, amely ott volt méreg. Még nem tud. de ott a kilincs az ki- tan vártam az új fela­a bal sarokban... tani, h°0V miért kezd lines volt ám. az ajtót datokat. Belzebúbom, Nem. ö melltartót inteni és micsoda, de * lehetett zárni... Ott de nagyokat is tudok vesz. És micsoda méré- ma mar tudom, hogy ° ú” nem volt, majd rúgni! ami akkor kezdett el- llo<’ 'fogott a víz­önteni. az a méreg lehet­tek ennek eddig, mit gondol? Fejőnők? (egri) „Köznapi" szava*.. A?!) Nem uz üiuiopivu Ub*a<a- é.jrt.Úv'Ui áü.iuék u cíipuea megjelölt Uuii.-..'j. . Az diU:e- A előkészülete.,. i.ózl/Oii -gyanls három atyán' uv-'a lettem figyelmes, urnuy igen gyakran jui nyelvi szerep- ..ez. Ezek a szóalakok a kö­vetkezők: cucc, ceklvtr es céeó. Az első, két szó na­gyon is célszerű eszközt ne­vez meg. A cécó név pedig ilyent szövegösszefüggések­ben hallható gyakran: „Nagy cócóra nem készü­lünk, nem csinálunk az ün­nepek ala.t nagy cécót.” Szótáraink mind a három szót a következő jelzőkkel minősítik: családias forrnál:, a bizalmas társalgási nyelv szavai, az igényes szójuisz- nálatoa mm kerülő megne­vezések stb. Valóban, mind a három szó közuapiságávu!, szürkeségével tűnik ki. Ezek a minősítések azonban nem általános érvényűek. Egy­részt azért nem, mert ezelt a megnevezések ma már szélesebb körben is haszná­latosak. Bizonyos beszéd­helyzetekben pepiig egészen fontos szavakká lényegi) 1- hetnek. Versbeli szerepük­ben pedig meghitt kifejezé­sekké fényesednek. Bizonyítsuk mindezt a sza­vak élettörténetének felvá­zolásával és használati érté­küknek megmutatásával. A cucc hangutánzó-hangfestő eredetű megnevezés. Eleinte nyelvjárási szóként a kö­vetkező rokon értelmű szó- sorba illeszkedett bele: cok- mák, celecula, holmi, ma­tyó. Később a városi argó­ban az úti,'vagy egyeb hol­mik megnevezésére szolgált. Ma már ezekkel a szavak­kal kerülhet rokon értelmű szósorba: csomag, batyu, úti poggyász, stb. Hogy verebe­it szerepek vállalására is al­kalmas, az alábbi költe- ményrószletek bizonyítják: „Bírom e mégis szusszal, / hátamon ennyi cuccal / ár­kokon át?” (Andrássy Ba­jos: Én is mehetnék). — „A tanyákról a városba jöttem, / Hoztam minden cuccom” (Brasnyó István: Száraz vi­zek). A németből, Illetőleg a ba­jor—osztrák nyelvjárásból átvett, ■ szatyor, kosár je­lentésű cekker szóról a na­gyon szigorú nyelvvédő buz­galom úgy ítélkezett, hogy igénytelen idegen eredetű szó, kapcsoljuk ki felté'le- nül nyelvhasználatunkból. Az alábbi versrészletek azonban arról győznek meg bennünket, hogy ez a meg­kopott, „viseltes” szó le mennyire megfényesedhet, sőt a nyelven túli összefüg­gésekre is figyelmet felhívó szerepet vállalhat: „Tétova édesanyám megy az utcán,/ Cekkere húzza le, / húzza.,. s a kezében a cekker, a cek­ker, a cekker” (Mezei And­rás: Tétova édesanyám). — „Egy-egy mur.kásasszony át­vág / a Közért felé, cekker- vel kezében” (Demény Ot­tó: Most még egyszer). Az ismerétlen eredetű, * zajos mulatozást, a feltű­nést keltő, mértéktelen mu­latságot, a felesleges hűhót, J nagy költekezéssel járó sszejövetelt megnevező cé­có szavunk köré már egész szócsalád formálódott: cé­có*, céeózás, cécózni stb. Hogy milyen változaté* je­lentéstartalmak kifejezésére is alkalmas szavunk, mutat­ják ezek a vensrészletek is: „Ide hozzám, hajdú eécók, kuruc keservek” (Pákozdi Ferenc: Sorakozó). —- „Fau­nok vidám patája, / eécós szavak csatája, / nem dőng dalomban már” (Tóth Ar pád: Ö, napsugár). Dr. Bakó- Y'>z*ei Nem gondoltam semmit, csak elpirul­tam. Egy Jézuska, honnan tudná, hogy nem jelentem, és a kö- egy fejőnőnek milyen volt, s később mar ar- ra is rájöttem, hogy miért is kezdett elön­teni. — Mit hozott a Jé­zuska? — Lakást, hogy az t I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom