Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-24 / 301. szám
Párttagok nyugdíjban „DOLGOZÓKÉNT a párttag is eióDQ-utóDö nyugaijuci megy, kommuruscakent soha. ’ Ez a széles körben elterjedt mondás jól kifejezi hogy a kommunisták nyugdíjon vonulásuk után is a párt harcosai, katonái maradnak. A .napi nyolcórai munka már fárasztó szúi- mukra, de a közéleti-politikai tevékenységet nem akarják abbahagyni. Hiszen túlnyomó többségüknek a pártban eltöltött hosszú esztendők alatt belső igényévé vált a politikai részvétel. Politizálni szerető, a köz ügyéért tevékenyen fáradozó emberek voltak, s ezt a tulajdonságukat továbbra is megőrzik. Erejükhöz, teherbíró képességükhöz mérten részt akarnak venni a párt előtt álló feladatok megoldásában, s a párt számít is közreműködésükre, tapasztalataikra, tetteikre. A nyugdíjba menetellel azonban megváltozik a politikai munka színtere. Kikerülve a munkahelyi közösségből, a párttagok túlnyomó ■ többsége az addigi kommunista kollektívától is, megválik. Egyesek még ide- ig-óráig volt munkahelyük pártszervezetének tagjai maradnak — az irányító pártszerv engedélyt adhat erre, ha az illető párttag politikai, társadalmi munkája, illetve a termelésben nyugdíjasként engedélyezett tevékenysége révén aktívan részt tud venni volt munkahelye életében. A jellemző és a természetes azonban mégis az, hogy — eltekintve most a termelőszövetkezeti pártszervezetek tagjaitól — a nyugdíjba menő egy másik elvtársi közösség: lakóterülete alapszervezetének tagja lesz. Az esetek jó részében ez a változás íjem megy köny- nyen végbe, nem mentes a zökkenőktől, olykor a megrázkódtatásoktól sem. S nemcsak a búcsú, az elválás nehéz, hanem az új közösségbe való beilleszkedés is. Kisebb községekben még csak egyszerűbb a dolog, hiszen ott az emberek általában ismerik egymást, de városon az új kollektíva tagjai jórészt ismeretlenek az újonnan odakerülő számára. S azok sem isuierik őt, addigi tetteit, életútját. EZEKEN A GONDOKON azonban lehet segíteni, az irányító pártszervek, az érintett alapszervezetek meg tudják találni a változással iáró feszültségek feloldásának módját. Több helyen élnek már azzal a nagyon okos és helyes módszerrel, hogy a nyugdíjba ment párttagot elbúcsúztatása után volt pártszervezetének képviselői átkísérik a körzeti alapszervezethez, s ott a taggyűlésen bemutatják új kollektívája tagjainak. A. két vezetőség • képviselőinek megbeszélése és a taggyűlési bemutatás azt 'is elősegíti, hogy az illető elvtárs testére szabott, képességeinek és érdeklődésének megfelelő pártmunkát, megbízatást kapjon. , Minden esetben — például a faluról városi munkahelyre bejárók esetében 1 is- — ezt természetesen nem tudja a pártszervezet megtenni, nincs hozzá idő és energia. De akkor is meg lehet termi, hogy írásban tájékoztassák a lakóhelyi pártszervezetet új tagjának érkezésiről, addigi pártmunkájáról, képzettségéről. S azt is meg tudja tenni a munkahelyi pártszrevezet, hogy az átigazolást követően időnként érdeklődjék volt tagjai felől, tájékozódjék arról, hogyan tudtak átállni és a területi pártmunkában részt venni, nincs-e szükség valamilyen segítségre. A munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek együttműködése nagyon fontos tényező a zökkenőmentes átmenetben, az első lépések megkönnyítésében. A továbbiak azonban már főként maguktól a területi pártszervezetektől, s az őket irányító pártszervektől függnek. Nagyon gondos és körültekintő mérlegelést kíván ugyanis, hogy mit kérnek, kívánnak a nyugdíjas párttagoktól. Hiszen helyzetük, körülményeik ugyancsak eltérőek. Vannak közöttük 56 és 86 évesek, életerősek és betegeskedők, tett- rekészek és gyámoűtásra szorulók. Éppen olyan hiba túl sokat kívánni, mint túl keveset; éppen olyan káros feladatokkal elhalmozni az:, ki már nem bírja a rehdszeres tevékenységet, mint „leírni” a közös munkából kihagyni azt, aki még akar és tud is tenni. E2 UTÖBBí annál inkább hiba lenne, mivel a lakóterületen igen sok tennivalója Van a pártszervezetnek, a politikai munkában igen sok feladatot kell megoldania. Nem ennek az írásnak a rendeltetése felsorolni a lakóterületen adható pártmegbízatásokat, a közéleti cselekvés sokféle lehetséges formáját.. De azt hadd emeljük ki, hogy a nyugdíjas párttagok életismerete, politikai tapasztalata, felhalmozott tudása nagy politikai erőt rejteget, amit nagyon jól lehet hasznosítani. Igazságtalan és indokolatlan az a lebecsülő hangsúly, amely- lyel némelyek a ^nyugdíjas pártszervezeteket” emlegetik. 'Inkább azok érdemlik meg az elmarasztalást, akik képtelenek ezt az erőforrás* okosan és célszerűen hasznosítani a közösség javára. Az a tudat, hogy a közösség, a párt számít. rájuk, igényt tart . véleményükre, közreműködésükre — minden bizonnyal a legfontosabb tényezője a nyugdíjas párttagok jó politikai közérzetének. De igen fontos tényező — s egyúttal a feladatok megoldásának egyik feltétele — alapos és rendsze- ' rés tájékoztatásuk az országos és helyi politikai kérdésekről. Nagyon lényeges a helyzetükkel, személyes gondjaikkal való rendszeres törődés, a figyelmesség is. Apró gesztus, hogy, több területi pártszervezetben például a vezetőség születésnapjukon köszönti a nyugdíjas párttagokat. S a figyelmességnek még számos formája van és lehet. A TÁRSADALOM JAVARA folytatott sok éves fáradozásuk kötelez a nyugdíjban levő párttagok iránti figyelmességre. Képességeik, tenniakarásuk körültekintő hasznosítása pedig nemcsak személyes ügyük, hanem közösségi érdek. Cyénes László A% épülő „atomváros 9f Pakson, az épülő „atomvárosban”, az elkészült lakóépületek között, amelyeket most még munkásszállásnak használnak, már parkosításhoz készülnek és járdákat építenek. (MTI fotó — Bajkor József felv) 130 ezerrel csökkent a tagság — mégis nőtt a termelés Egyesülő tsz területi szövetségek Országszerte megtartották azokat a küldöttközgyűléseket — Heves megyében, Egerben december 2-án volt az egyesülés —, amelyeken a közös gazdaságok társadalmi képviseleti szerveinek a tsz területi szövetségeknek ösz- szevonásáról határoztak, illetve elfogadták az újonnan alakult szervezetek alapszabályát. Az összevonásról dr. Németi László, a TOT titkára az MTI munkatársának elmondotta: 1967-ben nem megyénként, hanem gazdasági körzetenként alakultak meg a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei. Szám szerint 50 szervezet jött létAlatka, Boconád, Puszta- fogacs, Tárnáméra, sajátos alföldi vidék. A homokos talajú Jászság pereme találkozik itt, a Kiskörére, Tama- szentmiklósra és Pélyre jellemző szikkel, de — különösen a pusztafogacsi részen — megtalálható itt az úgynevezett jó zsíros, alföldi fekete föld is. Az ipar — főként az elmúlt évszázadban, s még a legutóbbi évtizedekben is — távol volt e falvaktól, s bizony, kemény, szorgalmas munkával lehetett megélniük az itt lakóknak. Boconád- ról szólva — ahonnan a Se- don család egyik ága is ered — több mint két és fél száz esztendővel ezelőtt így írt a neves megyeleíró könyvében Bél Mátyás: „... szegényes falu, földje kavicsos, rétje hasznavehetetlen, lakói szegények ...”, de másütt, Tar- naméráról is képet villantva hozzáteszi: „ ... a nép nagyon szorgalmas, a szűkös viszonyok ellenére is boldogul” Hát boldogult, mert dolgozott látástól vakulásig — mondja idősebb Sedon János, a Tarnamenti Egyesült Termelőszövetkezet állattenyésztője. aki maga is, de apái is mindig a földből élt, illetve éltek. Hol igen szűkösen, hol jobban, de így, mint az utóbbi években, évtizedben, még soha. Én már másfél évtizeddel ezelőtt láttam a boldogabb jövő körvonalait, amikor Forgácson megalakítottuk a termelőszövetkezetet — mondja az apa, idősebb Sedon János, s bizonyítékként csak egy dolgot említ: — Egyetlen fiamat, Jánost — aki ekkor állt a pályaválasztás küszöbén. arra kértem, hogy maradjon a földnél, az állatok gondozásánál. a mezőgazdaságban. így is tett, nem maradt hűtlen az' elődök hivatásához... m a a m — Megélni a földből, ez ' Tolt mindig az apäm, a nagyapáim szívósságok bizaMegélni a földből... kodást árasztó, egy. életre útmutatást nyújtó programja. Tagadhatatlan, hogy erős volt ez a földszeretet, mondhatom úgy is, hogy hivatástudat, hiszen — az új idők oly sok és csábító más lehetősége ellenére — magam is ezt választottam. .. így vall munkájáról, hivatásáról ifjabb Sedon János mezőgazdasági technikus, az egyesült termelőszövetkezet legnagyobb üzemegységének, a boconádi üzemegységnek a vezetője, aki alig harmincéves fejjel tölti be ezt a fontos funkciót. — Azt hiszem, hogy nem is lennék képes pusztán az iskolában, a szaktechnikumban tanultak alapján munkám ellátására, ha nem ebből a környezetből kerülök ki. És — elsősorban a kezdeti években, amikor a régi boconádi, majd az alatkai tsz-ékben főállattenyésztőként dolgoztam —, ha nem kérdezem meg oly sokszor az apámat is erről-arról. — Az ember jelene folyton magába foglalja a múltat is. Ezt tapasztalom, amikor egy- egy fontos feladat, döntés -előtt a legjobb megoldásokon gondolkodom. Állandóan elevenen él bennem a gyermekkor sok-sok élménye. A pusztafogacsi tanyasi élet, majd amikor kezdődött a nagy termelőszövetkezeti átszervezés, s jöttek az apámhoz. Nemcsak az agitátorok, de a környező tanyák gazdái is. Benne volt a bizodalmák, s nekem ma is tetszik} ha visz- szidézem, ahogy ő, az egyik íogacsi kis tsz első elnöke, a tanyai közélet — 103 tanyából állott még akkor Fogacr — egyik motorja irányított, szervezett, tevékenykedett Nemcsak a közös gazdaságban volt tennivalója, időt szállított a kultúrház. a túz- oltóegyesület megszervezéséhez, létrehozásához Ír, Na és aztán otthon a sok háztáji állat: szarvasmarha, sertések, rengeteg baromfi. Á máma és az én mindennapi segítkezé- sem mellett, ezt a kisgazdaságot is ö irányította, s végezte a nagyja tennivalókat. Szóval, lehet, hogy furcsának tűnik, de mindez azért maradt eleven emlék bennem, mert ezt a sokféle mindennapi cselekvést igényli a mostani mezőgazdásztól, falusi vezetőtől is az élet. Szakosodtunk és szakosodunk, de a dolgokat, a folyamatokat nem lehet mesterségesen szétválasztani. A szemléletben, a megítélésben egységesen kell látni minden részfeladatot. urnám — Megértem már néhány változást, egy-két egyesülést az utóbbi két évtizedben is mondja az apa. — Előbb a két egykori fogacsi kis tsz egyesült a volt két tarnamé- rai szövetkezettel. Egyik az egyikkel, másik a másikkal. Aztán ez a két mérai egymással. Azután a boconádi a tarnazsadápyival és a hódival, majd ezek 1974 végén Tarnamérával, Zaránkkal és a volt alatkai Kossuthtal. — Mindig a jobbért, a többért küzdöttünk. Emlékszem az első évekre, amikor a legnagyobb gondunk a szakemberek és a gépek, meg a szükséges nagyüzemi tapasztalatok hiánya volt. De mindig lelkesek, bizakodóak voltunk, noha mindez csak egy. ideig pótolhatta úgy, ahogy a termelési tapasztalatok hiányát Jancsi fiam megértett, s tanult és aztán hazajött. Ő is tanúsíthatja, hogy nem, bánta : >eg. Magam is jóleső érzéssel mondhatom, hogy megnyugvással adtam át szinte a fiamnak a stafétabotot." A munka persze lankadatlanul tovább tart. s az állattenyésztő számára cseppet sein könnyű.. Egy -gondozóra -tetszőnkét tehén jut, s itthon a háztáji — a fiamék új háza a szomszédban, nekik is én gondozom az állataikat —, szóval, szinte minden szabad perc foglalt. Nincs háborítatlan vasárnap, nincs karácsony, szilveszter. Ez persze a dolognak csak az egyik oldala. A másik a szép pénz, az elégedettség, s az, hogy az ember érezheti: „megtettem a magamét...” ■ ■ a ■ A mi családunk valóban a földből él ma is — mondja ifjabb Sedon Jánosáé, az egyesült termelőszövetkezet modern tarnamérai irodaházában dolgozó fiatalasszony, aki egyik könyvelője, közgazdásza a szövetkezetnek. — Sajnos, igaz, hogy az elfoglaltság nem kevés, főleg a férjemé, akit gyakran még vasárnap is felkeres egy-egy tsz-tag, mert úgy érzi, csak most jut idő az általa fontosnak tartott dolog, probléma megbeszélésére. Mindenkit jó szívvel i fogadunk, hiszen itt éltünk a boconádiak, a mérai ak, meg az egykori pusz- tafogacsiak között mindig. Legfeljebb olykor a kislányunk „reklámál” az apjánál.: „Apu, a héten még nem is láttalak, hol jártál..Mert a férjem reggel korán indul, s nem ritka eset,' amikor hazajön, hogy már alszik a csöppség. — Elégedettség? Azt hiszem, joggal és okkal mondhatjuk, hogy ma munkánk után jól élünk. Szép, korszerű,, összkomfortos. új családi házunk van. Édesanyám is velünk lakik, ő vezeti a háztartást, mert mi mindnyájan mindennap munkába sietünk. .. Igaza Volna Bél Mátyásnak ma is egy dologban: ez ,... .a nép nagyon szorgalmas,. és boldogul...”- - Bámát>g ■ re, megyénként általában két-három, helyenként négy szövetség kezdte meg működését a termelők szolgálatában. Abban, hogy a tsz-ek bruttó termelési értéke a negyedik ötéves terv időszakának utolsó évére — a tervezettnél nagyobb ütemű, évente átlagosan 4,5 százalékos termelésnövekedés mellett — elérte a 104 milliárd forintot, nagy szerepük van a szövetségeknek, amelyek szervezetten mozgósították a szövetkezeti termelőket a központi tervek, célkitűzések teljesítésére. Különösen nagyra lehet értékeim a vállalati, gazdálkodás szinte valamennyi szférájában nyújtott szaktanácsadó, információs és köz- gazdasági segítséget, amely öt év alatt a szövetkezeti tagság számának 130 ezres nagyságrendű csökkenése mellett tette lehetővé a termelés fokozását. Ily módon az üzemek teljes egészében a termelékenység növelésével biztosították a korábbinál lényegesen magasabb színvonalú lakossági ellátást és az export fedezését. A szövetségek tevékenyen elősegítették a tsz-ek szociális és kulturális ellátásának javulását, tartalmasabb lett a szövetkezeti parasztság élete. Az elmúlt évek mindennapos gyakorlatában bebizonyosodott: a szövetségekre, mint „intézményekre” szükség van, a termelők igénylik és elvárják segítségüket Fel kellett figyelni azonban néhány olyan, részben gazdasági jellegű változásra, amely végső soron a szövetségek működésére is hatott. Nyolc év alatt 2100 ról 3500 hektárra gyarapodott az egy tsz re jutó átlagos terület, miközben 1600-ra csökkent a gazdaságok száma. A kon- centrálódás'nyomán egyértelműen kitágult a gazdasági körzetek hátára, ennélfogva egy-egy szövetség számára már „szűk” lett a terület, ami az érdekképviselet hatékonyságát is visszavetette Az új évben összesen 22 szövetség tevékenykedik; megyénként egy-egy testület szolgálja a tsz-ek gazdálkodásának fejlesztését, három megyében két-két szövetség működik majd, és országosan egy halászati szövetség tevékenykedik. A szövetségek országos hálózatában dolgozó szakemberek létszáma csökken, egy-egy szövetség azonban — figyelembe véve a koncentrálódó termelésből adódó feladatokat — a korábbinál nagyobb létszámmal tevékenykedik. Célunk, hogy az ötödik ötéves terv minden eddiginél erőteljesebb, évi 5 százalékos termelésfejlesztési előirányzatának megvalósítására a tsz-ek — szövetségeik segítségével — hatékonyabb termelési struktúrát alakítsanak ki, olyat, amelyik pontosan megfelel a népgazdasági előirányzatoknak, a területi célkitűzéseknek, és az üzemi érdekekkel sem ellenkezik. Az új szövetségek elősegítik az ötödik ötéves terv szabályozó rendszerének hatékony érvényesülését, összefüggésben például a belső tartalékok feltárásával és a takarékossággal. A szövetségek szövetkezet- politikai tevékenységét — az igényeknek megfelelően — szintén tovább fejlesztik. A revizori irodák létszámát nem csökkentik, ellenkezőleg növelik, éppen azért, hogy a szövetkezeti demokratizmus — egyebek között a belső ellenőrzés és a belső üzemi információ — a közös gazdaságokban még teljesebben kibontakozzék. Miután idér a korábbinál lényegesen több mintegy 700 szövetkezeti tag dolgozik átlagosan egy-egy tsz-ben, az üzemi demokrácia fórumai is rész ben újszerűek lesznek, ú: tartalommal gazdagodnak a területi szövetségek folyamatos politikai és gazdasági támogatásával. (MTI) Egri gyermekruhák, szőnyegek exportra Nemcsak a hazai vásárlók, de a külföldi partnerek is kedvelik az Egri Háziipari Szövetkezet termékeit. Különösen a gyermekruhák, a női blúzok és a szőnyegek népszerűek, A szövetkezet áz idén, régi hagyományaihoz híven, csaknem tízmillió forint értékű árut exportált a Szovjetunióba, Svájcba és a. Német Szövetségi Köztársaságba. Mint Czuczai Lajos elnök érdeklődésünkre elmondta, a Pipa Ildilcö iparművész által .tervezett .perzsa- is m hagyományos mintáidra! ellátott csomózott szőnyegek rendkívül megnyerték a svájciak tetszését. Exporttevékenységüket a jövő ész- tendőben is folytatják az ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. Termékeik várhatóan továbbra is öregbítik, majd a szövetkezet hírnevét. MSoSUMa öi 193$. december 24., szerda J
