Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

mÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! kl MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA SXVE. évfolyam, 897. szám Ä 88 A s 8« PB (LILI 1975. december Uh. pémtófc Az országgyűlés elfogadta az űj ötéves tervet Folytatódott ú téli ülésszak Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülés­szaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően folytatódott a vita a népgazdaság V. öt­éves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, e Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint g Minisztertanács tagjai. A ^diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában elsőként dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Dr. Szekér Gyo'a felszólalása Tisztelt országgyűlési Kedves képviselő elvtár- sakl Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén a ÍV. ötéves terv teljesítésének értékelésekor megállapította, hogy az utóbbi öt esztendő­ben a gazdasági építőmun­kában jó eredményeket ér- y tünk el: jelentősen bővült a nép­gazdaság teljesítőképes­sége, termelésbe lépett csaknem száz korszerű gyár, özem, számottevően nőtt a társadalmi munka hatékonysága,, folyama- (sósam emelkedett as éEet- színvonal. A kimagasló eredmények el­lenére az új ötéves tervben mégis célszerű szerényebb haladást terveznünk, hiszen az utóbbi két évben a vi­lággazdaságban bekövetke­zett és hazánkat érzékenyen érintő változásokat, az ener­gy ahordozók, a nyersanya­gok, a korszerű gépek és be­rendezések drágulását mindeddig nem tudtuk még a saját munkánkban létező tartalékok kiaknázásé ved el­lensúlyozni. Hazánk adottságaiból kö­vetkezően sohasem mulaszt­hatjuk el a külgazdasági hatások figyelembevételét, a gazdasági építés belső és kül­ső tényezőinek együttes vizs­gálatát. Ezért vessünk egy rövid pillantást a világgaz­daság helyzetére. A KGST- országok gazdaságát a len­dületes és tartós növekedés jellemzi. Ezzel szemben a fejlett tőkés országok gaz­daságában a viszonylag hosz- szú ideig tartott konjunktúra után gazdasági válság bon­takozott ki. A fejlett tőkés országok ipari termelése a sok évi dinamikus fejlődés után tavaly már megtorpant és az idén előreláthatólag S —10 százalékkal csökken. A munkanélküliek száma eléri a 14 milliót A behozatalt a korábbi gyors ütemű fejlő­dés helyett, a múlt évi stag­nálás után ez évben a visz- «zaesés jellemzi, ami érési a 10—20 százalékot is. Megállt exportjuk korábbi gyors nö­vekedése és e téren is jelen­tékeny visszaesés várható ez évben a legtöbb fejlett tő­kés országban. Mindezeket a tényezőket mérlegelni kell tehát ötéves tervünk jóváha­gyásakor. Az előirányzóit gazdasági növekedés fontos forrásai — haza' erőfeszítéseinkre tá­maszkodva — a dinamiku- { g*® fejlődő külgazdasági rtsag^ csőlátók, különösen ezek ha­tékonyabb és nagyobb biz­tonságot nyújtó új formái. A tervjavaslat ezért a követke­ző öt évre a külkereskedelmi forgalom 40—50 százalékos növekedését irányozza elő, úgy, hogy ezen belül na­gyobb mértékben emelkedjen a kivitel, különösen tőkés vi­szonylatban. Fejlődésünk szempontjából változatlanul a Szovjetunió­val kialakított kapcsolata­ink a legfontosabbak, a leg­jelentősebbék, miután a Szovjetunióval bonyolítjuk le teljes külkereskedelmi forgal­munk egyharmadát. Orszá­gaink között a következő öt évben a külkereskedelmi for­galom csaknem 50 százalé­kos növekedését tervezzük. Igen örvendetes, hogy energiahordozó-importunk — kalóriaalapon számolva — több mint 60 százalékkal nő. A nyersanyag- és energia- szállítások növelését részben azzal alapoztuk meg, hogy különböző magyar szállítá­sokkal részt veszünk a Szov­jetunió területén a kiterme­lő kapacitások bővítésében. Igen örvendetes, hogy a Szovjetunióba irányuló ma­gyar gépexport csaknem két­harmada kooperációs'és sza­kosítási megállapodásokon alapul. A magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezményt a közelmúltban hosszabbítot­tuk meg 1985-ig. Ez az együttműködés adott módot a hatvanas évek közepétől arra, hogy hazánk egyik je­lentős ásványi kincsét, a bau- xitot, energiaszegénységünk ellenére is gazdaságosan hasznosíthassuk. Külkereskedelmünkben is fontos helyet foglal el az alu­míniumipar. Míg a magyar külkereskedelmi forgalom a világforgalom egy százalékát sem éri el, a hazai alumíni­um készáruk exportja az alumínium készáru világfor­galom 4 százalékára becsül­hető. A KGST-tagországokkal ki­épült járműipari együttmű­ködés keretében a jármű-, részegység- és alkatrészgyár­tás ugyancsak jelentős, szét­gyűrűző hatással van az egész magyar gazdaságra. A járműipari együttműködés ma már a különböző szako­sítási és kooperációs egyez­mények egész körére épül, melyeket a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániá­val és Jugoszláviával kötöt­tünk. A Szovjetunióval és az NDK-val öt évre szerződés­ben rögzített szállítások ezen a területen példa nélküliek a világon: sehol nem szállíta­nak egyetlen megállapodás keretében ilyen nagy meny- nyiségű autóbuszt. Az idén már megközelítően 9000 au­tóbuszt küldünk a KGST- tagországokba. Az NDK-bar például nemrégiben Indult útjára a 20 ezredik magyar autóbusz. A Szovjetunióba pedig eddig több mint 30 ezer autóbuszt szállítottunk. Tíz év alatt a közúti jár­műiparral új, korszerű ága­zat fejlődött ki hazánkban. Az érintett gyárak a techno­lógiai eljárások és gyártmá­nyok magas műszaki színvo­nalát teremtették meg. Világ- viszonylatban piacképes au­tóbuszokat, versenyképes részegységeket gyártunk. Egyes részegységek, például a győri hátsóhidak iránt foko­zódik a kereslet a szocialista és nem szocialista országok­ban egyaránt A magyar—szovjet petrol­kémiai együttműködés a hazai korszerű petrolkémiai ipar alapjainak lerakását segítette elő, nagymérték­ben hozzájárulva tőkés műanyagimportunk csök­kentéséhez. Az együttműkö­dés keretében tíz éven át, évenként 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szov­jetunióba, ahonnan azonos értékbe® hatféle műanyagot vásárolunk vizára. A petrolkémiád együttmű­ködésben ma 'már a Saw- Jetunió mellett Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Ro­mánia is részt vesz. A magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés kere­tében a legutóbbi évben számos új egyezmény szü­letett. A megkötött és elő­készített egyezmények és megállapodások között — fontosságát és perspektívá­ját tekintve — kiemelkedő az olaj- és fö'd gáz vezetékek műszer- és hírközlőrendsze­rének további közös fej­lesztésére és gyártására vo­natkozó szerződés. Ezek a berendezések a Szovjetunió­ban & több ezer kilométe­res gáz- és olajvezetékek (Folytatás a 2 oMnlsm) Hét órán át állt a mikrofon ®lőM Fiáiéi ©asír®, a Kuba: Kommunista Párt első titkára a kubai testvérpárt kongres­szusának nyitó napján. A képen: Fidel Castro beszédét hall gatják az elnökség és a külföldi vendégek; az első sori»;; jobbról Kádár János, az MSZMP KB első titkára. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS$ „Sohasem felejtjük el, hogy anélkül a nemzetkö­zi szolidaritás és támo­gatás nélkül, amelyet osz­tálytestvéreink nyújtottak dolgozóink elszánt harcához, és különösen az általunk nagyrabecsült szovjet nép támogatása nélkül a kubai forradalmárok nem győzhet­tek volna a hatalmas és ag­resszív imperializmus elleni harcban” — jelentette ki Fi­del Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a párt I. kongresszusán mondott elő­adói beszédében. Fidel Castro részletesen és szakaszok szerint elemezte Kuba népének a gyarmato­sítók, az amerikai imperia­lizmus, a külföldi monopó­liumok védencei ellen, a sza­badságért és az ország füg­getlenségéért folytatott hosz- szú és nehéz harcát. Különö­sen hangsúlyozta az 1917. évi oroszországi forradalom győ­zelmének jelentőségét, kije­lentve, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő szerepet játszott Kuba sorsá­nak alakulásában. Éppen a dicső október esz­meinek köszönhetően 1925. augusztusában Kubában megalakult az első marxista —leninista párt — mondotta Castro. Annak az őt évtizednek a politikai fejleményeit jelle­mezve, amelyben Kuba az Egyesült Államoktól teljes függőségben élt, a szónok rá­mutatott a forradalmi harc fokozódására ás az antüm- perialista hangulat növeke­désére. A haza teljes szabad­ságáért folytatott harcban az ifjú forradalmárok, a kom­munisták, Kuba minden dol­gozója részt veit. A szónok beszélt az 1961-es Playa ' Giron-i fegyveres in­tervenció leveréséről, az 1962 októberében a karib-tengeri térségben kialakult robba­násveszélyes helyzetről. Ép­pen a Szovjetunió határo­zott beavatkozása eredmé­nyeképpen küzdötték le a ben — hangsúlyozta Cftstri, Az októberi válság — foly tatta — a szocialista tábc • győzelmét hozta, mert a for radalom fő politikai céljait ;, való eltávolodás nélkül őru ték meg a békéi A Kubai Kommunista Pá; Központi Bizottságának els titkára fontos politikai te nyezőnek nevezte a nemz« közi erőviszonyok megváltó zását a szocializmus javára Egész Kubában igen nag érdeklődés és figyelem kisés a kongresszus munkáját. F; del Castro beszédét. Bár nyomtatott sajtó a beszámol elhangzása után közli a tét jes szöveget, az eddig el hangzottakat milliók isme' hették meg. A televízió és i 1 kubai rádióállomás egyen;: 1 adásban közvetítette és köz­vetíti a tanácskozást. Az ut cákon, az üzemekben hang szórókon keresztül mi Ilié.; hallgatták a párt első titk: rának beszámolóját, a pél - maligetben, parkokban, tel­ken elhelyezett televíziós k. szülékek segítségével pet; százezrek lehettek tanúi kongresszus tanácstermébe . zajló eseményeknek. Az esti órákban került so: a testvérpártok küldöttsége vezetőinek első felszólalásai ra, köztük Kádár János üd­vözlő beszédére. Ezzel kap csolatban Havannában emlé kertelnek arra, hogy a ma gyár és a kubai nép mélyül barátsága, mind szorosabb, váló kapcsolatai jelképnek is. tekinthetők egy időbeli egy­beesés: éppen másfél évti­zeddel ezelőtt, i960, decem­ber 18-án létesített a két or­szág diplomáciai kapcsolatot Ezeket az intemacionaliz - mus alapján kiteljesedő kap csőlátókat jellemzi, hogy kői csönösekké és rendszeresek ké váltak a párt- és állam vezetők személyes találkozó sai, bővült az együttműködá a tudomány, a kultúra, a:; oktatás területén, s a két or­szág közötti kereskedelrr forgalom esztendőnk ssste áég® adtratesafe, , t fiCubai pärtkongressius Nagy érdeklődés kísérte Fidel Castro beszédét

Next

/
Oldalképek
Tartalom