Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
Pártkongresszus Kubában M a a havannai Carlos Marx Színházban nyílik meg a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa. Történel- tesi eseményre készül a szigetország, amely az idei évet „Az első kongresszus évének” Ano del Primer Congreso — nevezte. Kubában, ahol a forradalom első esztendeitől kezdve (szokássá lett valamilyen központi feladatról — legyen az gazdasági, ideológiai — elnevezni az esztendőt, a „Primer Congreso” évében nemcsak kiváló gazdasági eredmények és felajánlások teljesültek; a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket összegezhettek az utóbbi hónapok folyamán országszerte tanácskozó kommunisták. Az első és legfontosabb megállapítás — amely' Fidel Castrótól származik, de minden kubai polgár saját tapasztalatából is leszűrhetett — az, hogy Kuba túljutott a „túlélés” szakaszán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egyre jobban él. Az amerikai földrész első szocialista államára gyakorlatilag 1962-től napjainkig olyan gazdasági-politikai blokád nehezedett, amely a szocialista országok segítsége és a' Drubal dolgozók Önfeláldozása nélkül megfojthatta volna a forradalmat Az 1959. január 1. előtti Kubát olyan félgyarmati kötelékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — kész ténynek vették, hogy „renitens szigetlakok” mielőbb megadják magukat Hogy nem így történt az köszönhető a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak is. Kuba azonban minden segítség ellenére nehéz és önfeláldozó éveket élt át. A las Vegas-i kaszinók nyúlványának számító szigeten a szórakoztatóipar helyett ipart kellett teremteni: a cukornád- monokultúra mellett enni is kellett adni... A szocialista országok — élükön a Szovjetunióval — kezdettől fogva segítettek a kubai gazdasági élet megteremtésében: a kőolajtól az élelmiszerig, a villanykörtétől a gyógyszerekig, sok mindent tartalmaztak a 10—14 ezer kilométert befutó hajók. Kuba pedig eközben rengeteg önfeláldozással és igazi forradalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait A szigetország három éve tagja a szocialista országok gazdasági közösségének is, részese — a távolság ellenére — a KGST-ben megtestesülő integrációnak. Ma már nemcsak az jellemzi a megváltozott kubai körülményeket, hogy a forradalom előtti amerikai autómatuzsálemeket egyre több új Zsiguli váltja fel; hogy az áruhiány idején bezárt üzletek újra kinyitottak és sok esetben korlátozások nélkül kínálják választékukat Jellemzőbb talán az, hogy a múlt másfél évtizedben — a forradalmárok generációja után — felnőtt egy olyan ifjabb nemzedék is, amely már a szocialista Kuba neveltje. Nem ismeri a nyomort az egyenlőtlenséget, az analfabétizmust. Büszke arra, hogy a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátásban Kuba első helyen áll kontinentális viszonylatban. Raul Castrót a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkárát megkérdezte egy külföldi tudósító: miért várt a párt a forradalom győzelme után tizenhat és fél évig a kongresszus megtartásával. Raul Castro válasza rövid és egyszerű volt; lényegében azt mondta, hogy formailag bármikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett émiök a feltételeknek. S ez ugyanúgy vonatkozik a társadalmi viszonyok szocialista jellegének megszilárdítására, mint az ideológiailag erős párt élcsapat szerepének megerősítésére. Az első kongresszusig tartő út hosszú volt A forradalom győzelme után Kubában három haladó baloldali szervezet létezett: a Batista-rezsimeí megdöntő Július 26.-mozgalom {élén Fidel Casíróval), a Bias Roca vezette kommunisták, (az úgynevezett Népi Szocialista Párt) és a Március 13. Forradalmi Direktórium, amely 1957-ben kísérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szervezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együttműködött s így törvényszerű volt fronttá szerveződése is a hatvanas évek első felében. Ez az átmeneti tömörülés már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxista—leninista pártját. A párt 1965-ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet. Az első Kubai Kommunista Párt alapításának ötvenedik évfordulóján országos ünnepségeken tisztelgett Kuba az elődök előtt. A párt szellemi hagyatékát, akárcsak Jósé Marti Forradalmi Pártjának örökségét a mai Kubai Kommunista Párt is magáénak vallja. A Kubai Kommunista Párt — szilárdsága és sikerei révén — nagy tekintélyt szerzett Latin-Amerikában és a világ valamennyi földrészén egyaránt. Jellemzője ennek az erkölcsi tőkének az is, hogy Havannában került sor az idén a latin-amerikai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű tanácskozására. Az első kongresszus jó alkalom lesz az eredmények összegezésére, a párt által megtett út elemzésére, a gazdasági fejlődés számbavételére, az államigazgatás forradalmi formáinak intézményesítésére. jjf uba túlélt s ma már igazi életet él. Ügy, ahogyan a forradalom kezdetén a Sierra Maestrában még vágyként fogalmazták: „Hogy ember embernek ne legyen farkasa . .” Sok sikert kívánunk a kubai kommunistáknak és Kuba népének pártjuk és az ország életének e kiemelkedő, történelmi eseménye előestéjén. M. Lk WKQ PROLETARIAN EGYESÜLJETEK ki MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVL évfolyam, 295. szám áBái 8® S975. december 17„ szerda Szerdán kezdődik a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, Kádár János elv- társ még nem járt a szigetországban. Ezt hangsúlyozták az érkezés utáni első rádió- és tévékonunen tárok, hírmagyarázatok, kiemelvén annak jelentőségét, hogy a pártközi kapcsolatokban milyen nagy jelentősége van a személyes találkozásoknak. A magyar küldöttség a kedd délelőtti városnéző programján tapasztalhatta, hogy a kubai emberek rendkívüli rokonszenwel viseltetnek népünk iránt. A járókelők, amikor felismerték Kádár elvtársat, igyekeztek közelébe kerülni, hogy legalább egy kézfogás erejéig kifejezzék, megköszönjék az eddigi támogatást, a legnehezebb időkben nyújtott internacionalista segítséget. Ugyanez volt érezhető Havanna új városrészének, Alamámak építőivel való találkozáskor is. Magyar nyelvű feliratok, zászlók üd- | vözölték pártunk első titkárát, kíséretének tagjait. A Kubai Kommunista Párt szerdán nyíló kongresszusán a párt 200 ezer tagját 3150 küldött képviseli. Jelen lesz az eseményen több mint 80 testvérpárt képviselője. Ez a nap nemcsak Kuba, hanem a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is történelmi. Hiszen az amerikai földrészen első ízben fordul elő, Mongol áHammin'szfer Budapesten Az 1976—1980. évekre szóló Magyar—Mongol Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési tárgyalásokra kedden Budapestre érkezett Dangaszu- rengijn Szaldan mongol államminiszter, az állami tervbizottság elnökhelyettese. Szovjet—magyar ámesierefor^alitii megái lapodéi A szovjet fővárosban kedden ünnepélyesen aláírták az 1976—1980. évi magyar— szovjet árucsereforgalmi és fizetési megállapodást, amely a következő ötéves terv teljes időszakára biztosítja az országaink közötti gazdasági együttműködés töretlen fejlődését. Ugyancsak kedden írták alá a megállapodás 1076-ra szóló jegyzőkönyvét. Kedden délben, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának tanácstermében rövid ünnepség keretében Bíró József kü’kereske- delmi miniszter és Nyikolaj PoMzcseva a. Szovjetunió külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével az okmányokat Magyar részről az aláírásnál ott volt dr, Tóth József követtanácsos, moszkvai nagykövetségünk első beosztottja, Kadala Miklós főtanácsos, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője, valamint a külkereskedelmi minisztérium, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség és a nagykövetség számos m in- katársa. Szovjet részről jelen volt Ivan Szemicsaszt- nov és Mihail Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettesei, valamint Vlagyimir Valhimov és Nyi- kolaj Oszipov, külkereskedelmi miniszterhelyettes is. Ott volt Dmitrij Levcsenko, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi kirendeltségének vezetője is. Az aláírást követően a két külkereskedelmi miniszter méltatta az okmányok jelentőségét az országaink közötti gazdasági kapcsolatok sikeres fejlődésében. Nyikolaj Patolicsev és Bíró József nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek az új megállapodások legfontosabb részleteiről, hogy egy hatalmon levő kommunista párt tartja legfelső szintű tanácskozását. A kongresszus „asztalára” várhatóan 27 téma kerül. Sokat széles népi vita előzött meg a múlt hónapokban. Az ünnepi köntösbe öltözött kubai főváros házait, tereit kongresszusi jelszavak díszítik. Közöttük is a legtöbbet olvasható: „Szélesítsük kapcsolatainkat a szocialista közösséggel!” ez pedig azt is jelenti, hogy a legnehezebb időszakon túljutott kubai nép a testvéri közösségben, annak tapasztalatait hasznosítva folytatja országépítő munkáját. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség hétfőn látogatást tett egy havannai bentlakó iskolában. Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, a delegáció vezetője beszédet mondott az iskola tanárai és diákjai előtt. M. Szuszlov mutatott arra, hogy a küszöbönálló kongresszus feltárja a szocializmus építés távlatait és körvonalazza azt a hatalmas munkaprogramot, amely az ország életének minden területére hatással lesz, További sikereket kívánt hallgatóságának a tanulásban és a munkában. Szocialista kilügpiniszMí moszkvai eszmecseréid MOSZKVA Kedden délelőtt Moszkvában újabb több órás eszmecserét tartottak hét európai szocialista ország külügyminiszterei. A találkozó, amelyen hazánkat Púja Frigyes képviselte, hétfőn délután kezdődött a szovjet fővárosban, a külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházának márványtermében. A résztvevők a kétnapos megbeszélés folyamán az időszerű európai és más nemzetközi kérdések széles körét vitatták meg. A képviselt szocialista országok egyeztetett véleményét a megvitatott kérdésekről a kedden este nyilvánosságra hozott hivatalos közlemény tartalmazza. Kedden délután Moszkvában eszmecserét tartottak & találkozón részt vevő hét szocialista ország külügyminiszterhelyettesei. (Közlemény a 2, oldalonJ Mi kezdődik az országgyűlés léli ülésszaka Ä Népköztársaság KtaöW Tanácsa az Alkotmány 32. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1975. december 17-ére, szerda délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a kormány várhatóan előterjeszti a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, s az 1976. évi költ-, ségvetést Az országgyűlés szerdán kezdődő, és ebben az esztendőben utolsó ülésszakán —« napirendi javaslat szerint — népgazdaságunk újabb középtávú, ötéves tervéről döntenek a képviselők, és jóváhagyják az első tervév költségvetését. A téli ülésszak igy szorosan kapcsolódik a parlament jogalkotó munkájának egy korábbi, nem kevésbé jelentős állomásához, ahhoz az ülésszakhoz, amelyen megtárgyalták és végleges formában jóváhagyták a népgazdasági tervezésről szóló törvényt. A tervgazdálkodás Magyarországon már csaknem 30 esztendeje történelmi valóság: társadalmi és gazdasági fejlődésünk útját három-, illetve ötéves tervek jelölték ki. Ez a tartós és időt álló gyakorlat volt a legmagasabb szintű rendezés alapja, s azóta is törvény szabja meg a középtávú népgazdasági terv feladatait. Jelesül azt, hogy a terv öt esztendőre teljes összefüggésében állapítsa meg a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra, s a népgazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai célokat, s a gazdasági teendőket. A középtávú terv — a törvény szerint — megszabja a nemzeti jövedelem növekedését, felhasználásának arányait, « népgazdasági ágak fejlődéséi és a termelés fontosabb szerkezeti változásait, a tudomány- és a műszaki fejlesztési politika fő irányait, a beruházások mértékét és elosztását a fontosabb népgazdasági célok megjelölésével, a foglalkoztatás, a lakossági fogyasztás és a reáljövedelem alakulását, a lakosság szociális, egészségügyi, kulturális.., lakás- és kommunaHs ellátásának fejlődését, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a külkereskedelem fejlesztésének és szerkezeti változásainak fő irányait, valamint a termelőerők területi fejlesztésének feladatait, illetve a telepítéspolitika irányelveit, A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló javaslat teljes egészében összhangban van a tervtörvény passzusaival — így összegezhetők azok a képviselői vélekedések, amelyek az országgyűlés állandó bizottságainak közelmúltban tartott tanácskozássorozatán elhangzottak. A bizottsági eszmecseréken gyakorta szóba került: az MSZMP Központi Bizottsága november 26—27-i ülésén a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelölte meg az V. ötéves terv legfőbb feladatául. A cél a nemzeti vagyon gyarapítása, a szocializmus anyagi-technikai bázisának, a dolgozó nép életszínvonalának magasabb szintre emelése. Az eszköz: a nép- gazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelése, a tudomány és a technika eredményeinek széles körű fel- használása, a termelés korszerűsítése és bővítése, a nemzetközi gazdasági együttműködésből — különösen mi KGST-országok 'közötti gazdasági együttműködéséből — adódó lehetőségek kihasználása. Sajátos helyzetet teremt az V. ötéves terv időszakában, hogy az elmúlt egy-két évben a belső és külső gazdasági egyensúly területén nehézségek jelentkeztek. Mégis — és ezt gazdaságépítésünk szocialista jellege teszi lehetővé — következő ötéves tervünk nem a stagnálás vagy a visszaesés terve, ha- jtem az előrehaladás, a töretlen fejlődés, a további feli- emelkedés programja. Határozott álláspontja volt ez az országgyűlés valamennyi bizottságának, mint ahogy az is, hogy a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Még jobban előtérbe kell kerülniük a gazdasági növekedés intenzív tényezőinek, gyorsabban kell emelkednie a munka termelékenységének, fokozni kell a beruházások hatékonyságát, csökkenteni a termelési ráfordításokat, erőteljesen kell javítani az álló- és forgóeszközök kihasználását, és fokozott takarékosságnak kell megvalósulnia az energia- és anyagfelhasználásban. így ét csak így érhető el, hogy a nemzeti jövedelem a következő öt esztendőben 30—32 százalékkal növekedjék, hogy a lakosság életszínvonala — a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszereseit emelkedjék. Az 1976-os állami költségvetés az V. ötéves tervvel összhangban jó alapot, elegendő fedezetet biztosít e legfontosabb feladatok elvégzésére. A megnövekedett feladatok azonban minden: ágazatban nagyobb követelményeket támasztanak a gazdálkodás színvonalával szemben. Más-más megfogalma.- zásban ugyan de minden bizottsági ülésen elhangzott: növelni kell a gazdaságos és versenyképes termékek arányát, csökkenteni a gazdaságtalan cikkek gyártását, lényegesen javítani kell a népgazdaság, exportképessé-^ gét, jobbítani a munkaerő- gazdálkodást, erősítené a munkafegyelmet, gondoskodni kell az energia és a nyersanyag ésszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodás általánossá tételéről. A bizottsági vitákból kicsendült: a célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők^ Szras&löv láiögatásffl egy iskoláSjam Haramia dolgozói forr© szeretettel koszon tették Kádár Jánosé
