Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-16 / 294. szám
f Tavasbarlang Tapolcán Vascsónakokkal lehet bejárni a tavasbarlangot. Aligha van még egy olyan barlang a világon, mint a Tapolcai tavasoarlang: helyét, címét utca és házszám jelzi. Tapolca, Kisfaludy utca 6. A pontos helyrajzi megjelölést felfedezésének szokatlan körülményei magyarázzák. A Kisfaludy utca 6. szám alatti porta tulajdonosa a századfordulón Tóth Pál pékmester volt, aki 1902- ben elhatározta, hogy saját kutat ásat magának. Németh Ferenc kőművesmesterrel kötött alkut a kút elkészítéséről, s a vállalkozó el is kezdte a lyuk mélyítését AsoM;, csákányozott; amikor a mélyebb s keményebb talajhoz ért, még robbantott is. Egy ilyen robbantás után történt a nevezetes esemény: a kőművesmester egy tá'on- gó lyukat fedezett fel a kút oldalfalában. Előbb maga vizsgál gáttá a barlangnyflást, majd néhány barátjával be is mászott a sötét üregbe, aztán — amikor megállapították, hogy az egymáshoz kapcsolódó üregek alját víz tölti ki, értesítették Lóczy Lajost, a Balaton környékének tudós kutatóját, hogy ő is lássa e föld alatti világot Nem kellett soká vára! a tudományos"*" magyarázatra. Az üregek a földkéreg mozgása nyomán megrepedezett mészkőben keletkeztek, mégpedig úgy, hogy a mélybe szivárgó, s ott felmelegedő csapadékvíz ismét és ismét a íeltónre tört, miközben a repedéseket járatokká, barlangokká mosta. Az is kiderült, hogy miért szálak részben szárazzá a korábban vízzel elárasztott üregek: a balatoni medence a jégkorszak óta állandó süllyedésben van, így a Balaton-környék mészkőhegyeiben mind alább száll a vízszint, ezért aztán egyre több a megüresedő barlang. Persze nemcsak geológusok, földrajzkutatók ereszkedtek le a nevezetes kút torkán, hanem szép számmal jöttek más érdeklődők is A pékmester végül megunta a sok hívatlan vendéget, 1913- ban — immár a Tóth-féle portán kívül — elkészült a máig is használt lejárólépcső, majd 1928-tól kigyulladt odalent a villany is. 1938-ban összekötötték az addig különálló tavacskákat — ilyenformán igazi nevezetességgé lett a tapolcai tavasbarlang. Az ma is! Aki leballag a pár tucatnyi kőlépcsőn, odalent sejtelmes föld alatti világot talál: kis csónakok himbálóznak az alulról megvilágított zöldés vízen. Negyedóra-húsz perc alatt körbe lehet uazni velük a barlangrendszert. Közben — ha evezőinkkel nem kavarjuk fel a finom iszapot — a barlangfalakból itt-ott nyíló, ki tudja hova vezető üregek fekete szájába is benézhetünk... Persze, ma már nem minden ilyen üreg ismeretlen és titokzatos! Amikor Magyar- országon is divatba jött a könnyűbúvárkodás, első békaembereink — Rádai Ödön és Hortolányi Gyula — Tapolcát is jó merülési terep- . U&k találták: testhez tapadó fekete gumiruhájukban, hátukon az oxigénes légzőkészülékkel gyakran merültek le a tórenószer vizébe. Az ő példájukat később más köny- nyűbúvárok is követték, s a? együttes kutatás eredményeképp jelenleg háromszor any- nyi, egy kilométernyi hosszú — víz alatti víz feletti — járat ismert, mint amennyiről tudomást szerezhettek ama nevezetes kútásás után. A békaemberek kalandvágyának, bátorságának hála, mind részletesebb a tapolcai barlangok térképe, amely egy igen gazdag térbeli rendszert mutat. Valamennyi Járat fölfedezésére természetesen nem lehet számítani, hiszen az üregek java része igen szűk: nem préselheti keresztül magát rajtuk még a legvékonyabb békaember sem ... A Tapolca alatti barlang- rendszer nagyságát jól mutatja az a tény, hogy a nevezetes tavasbarlangtól nem messzire, a kórház alatt is találtak egy másik jókora föld alatti üreget. Erre 1925- ben bukkantak építkezés köz(Bojtár Ottó felvétele.) ben. de kezdetben nem sokat törődtek vele. Megerősítését például csak 1946-ban végezték el, s akkor kapott villanyvilágítást is —, mostanában azonban mind több szó esik róla. Nem mint látványosságot emlegetik, hanem mint gyógyhelyet: dr. Somogyi Józsefnek, a tapolcai kórház belgyógyász főorvosának, és dr. Fodor István klimatológusnak a javaslatára megkezdték benne az asztmás betegek föld alatti gyógyítását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékletű levegőjét egyszerre 10—15 beteg lélegzi be. Az idős, nehezen mozgó beutaltak leszállítására nemrég lift is épült, amely a kórház épületéből indul a gyógybarlang- ba. Egyelőre még nincs felelet arra, hogy a tavasbarlang kapcsolódik-e a kórház alatti nagy üreghez? De talán egy újabb szerencsés kútásás majd erre is választ ad. Akácz László ART BUCH WALD: Hogyan dacoljunk m kőolajhiánnyal? Már egy sereg javaslat létezik arra vonatkozólag, hogyan viselkedjünk az energiaválság idején. Közülük néhány dilis kissé, mások azonban elég praktikusak, és a kormánynak foglalkoznia kellene velük. Henry Applebaum profesz- szor tanulmányozta annak módozatait, hogyan takarékoskodjunk a hőenergiával, és éppen most fejezte be „A fekhely megosztása és az energiaválság” című tanulmányát, amelyet a Termosztátfelügyelők Egyesülete elé terjesztett. Tanulmányának benyújtása után Applebaum profesz- szor a következőket mondta: — Otthonainkban a legtöbb hőt az ágyban pazaroljuk el. Amerika ma már nem engedheti, meg magának azt a luxust, hogy egy ágyban csak egyetlen személy aludjon. Ha sikerül rábeszélnünk az embereket, hogy saját aka- ratukbó1 osszák meg ágyaikat, termosztátjaink fogyasztását hét fokkal csökkenthetjük. — Es ezeknek az embereknek házastarsaknak kell lenniük? — érdeklődtem. — Normális körülmények között azt mondanám, hogy igen. Ám ma a legnagyobb kényszerhelyzet idejét éljük, ami országunkat valaha is sújtotta, és úgy vélem, hogy azoknak az embereknek is, akik nincsenek összeesketve, engedélyt kell adni az ágyuk megosztására, legalábbis a váltás rnsgemasis, A csokoládé — kakaópor, tej és cukor keveréke. Mai szilárdítött táblás csokoládé formájában 1875-ben, száz évvel ezelőtt született Svájcban. Mexikóból származik (choco, annyi, mint kakaó; late annyi, mint víz), ahonnan a spanyolok hozták a XVI. század elején Európába. A kakaófa (Theobroma Cacao) gyümölcsének magját a trópusokon erjesztésnek vetik alá, megpörkölik, héjtalanítják, megőrlik. Ez a kakaópor vagy -liszt, ennek cukorral való keveréke a csokoládé. Készülhet fűszerekkel vagy pedig anélkül. A fűszerek (vanília, kávé, fahéj, szegfűszeg, kori- andum és kardamóm) kiegészítik vagy jellegzetessé teszik a csokoládé ízét. A kakaófa tulajdonképpeni hazája Amerika, eredetileg, mint fentebb írtuk, Mexikóban termesztették és őrölt gyümölcséből italt készítettek. Második hazája Afrika, főleg Fernando Póo szigete. Elég nehezen termeszthető fa. Sok nedvességre és melegre van szüksége. A közvetlen napsugarakat nehezen viseli el, ezért rendszerint öreg fák árnyékába ültetik. A tíz centiméter mélyre elültetett magból kifejlődő fa három év múlva hozza az első termést. Nem nő öt méternél magasabbra. Gyümölcse ovális alakú, narancs- sárga színű, eléri a 30 centiméter hosszúságú és 11—12 centiméter is lehet az átmérője, súlya pedig 300—600 gramm. Nem az ágakon, hanem a törzsön helyezkedik el a kakaófa gyümölcse, amelynek 25—60 magja van. Frissen kesernyés az ízük, ezért öthat napig erjesztik. Ezután megtisztítják, perzselik és megőrlik. A kakaóvaj zsírt, 1 cukrot, keményítőt, koffeint tartalmaz. Az élelmiszeripar a gyógyszer- és kozmetikai ipar egyaránt használja. A kakaóból készülő csokoládégyártás első része a kakaópor és a cukorpor intenzív összekeveréséből áll. Az eképp előállított csokoládépép különböző irányban forgó hengerpárok közé kerül, a kakaó és a cukor egyenletesebb összekeveredése céljából. Ez az úgynevezett „csiszolás” művelete és ezt a finom csokoládéáruk előállításánál még keverőteknőben való gyúrással teszik töitele tesebbé. Nagy-Britanniában 1657- ben, Franciaországban pedig 1776-ban épült az első csokoládégyár, de egészen 1875- ig csak kézi erővel dolgozták fel a kakaót. A cukortartalom az édes csokoládéfajtákban 50—60 százalék, a keserű csokoládéban 40—42 százalék. A csokoládé élvezeti cikk, de ezenkívül ( értékes tápszer is. mert a cukron kívül fehérjét és zsírt tartalmaz nagyobb mértékben. Tápértéke 100 grammonként 413 kalóriának felel meg. A gyógyászatban is jelentős szerepe van a csokoládénak, mert a vas sóin kívül maláta, kóla, pepton, élesztő stb bekeverésével orvosi célokra is felhasználják. Külföldön — főként Svájcban — igen elterjedtek a magas vitamintartalmú csokoládékészítmények. A szacharintartalmú csokoládé a cukorbetegek diétájában jut fontos szerephez. A csokoládét a cukrászat, s a tésztakonyha egyaránt és szívesen használja. Mint hideg vagy meleg italt, kávé, vagy tea helyett, tejszínhabbal élvezik, sűrűbbre elkészítve — mint mártás, gyakran rummal ízesítve — páriái t-k, krémek, tejszínes rizs, rántott fánkfélék, felfújtak kedvelt kísérője. A tésztakonyha töltelékül is használja a csokoládét rétes, palacsinta, rakott palacsinta töltésére, de mint felfújtak és kochok alapanyagaként is ismerjük. A diétás konyha tejben főtt dara, rizs, s egyéb csemegék kísérőiéként adja asztalra a csokoládét. A cukrászatban a csokoládé alkalmazása csaknem minden készítménynél lehetséges. Különösen apró sütemények és torták bevonására, de ezek töltelékéül, alapanyagául is használják. Persze, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a csokoládé, mint fagylalt, parfait és krém is kiváló, sőt jó ízű likőrt is készítenek belőle. Hazánkba a feljegyzések szerint, Mária Terézia idején került először, hogy azóta is egyik legkedveltebb csemegénk legyen. László Zsuzsa — Tehát ön az ágyak megosztását véli a hőenergia-hiány legjobb megoldásának? — Igen. Meg kell győznünk minden amerikait, hogy — Akkor s kormánynak természetesen bele kell avatkoznia a dologba és kényszerintézkedéseket kell foganatosítania. El kellene rendelni azoknak az állampolgároknak a rendkívüli megadóztatását, akik kötik az ebet a karóhoz, hogy meguk- ban fognak aludni. Az adónak olyan magasnak kellene lennie, hogy nagyon előnytelen lenne elutasítani a fekvőhely megosztását egy máhazafiatlanul cselekszenek, ha magukban mennek aludni. Országunkban fel kell lobbantam az ágyszövetség szellemének lángját. — Papíron ez nagyszerűen hangzik — ismertem el —, ám megtörténhet, hogy az emberek elutasítják, hogy fekvőhelyüket megosszák másokkal. Applebaum összecsücsőrimte m m*éM, sík személlyel. Viszont csökkenteni kellene azoknak az adóját, akik szívesen lépnek ágyszövetségre. Ha például Bob és Karolina és Ted és Alice szívesen alszanak együtt jövedelmi adójuk tíz százalékkal csökkenni fog. — Es mi lesz azokkal, akiknek célszerű egyedül aludniuk? Például a rendőrökkel, az orvosokkal és az újság- tééhksH — Nekik különleges bárca lenne az ágyukon, miszerint rájuk nem vonatkozik az ágyszövetségi törvény. Ilyen cédulát csak azok szerezhetnének, akik bebizonyították: a munkájuk olyan fontos hogy ágyukat nem oszthatják meg senki mással. — Az ön véleménye szerint az amerikai nép hogyan fogja fogadni az ágyak kényszermegosztását ? — Ügy vélem, hogy az amerikai nép kész lesz megosztani ágyait, mihelyt az elnök megmagyarázza neki a dolgot. A test melege eddig az a legnagyobb erőforrás, amellyel az ország rendelkezik, és legyűrjük az energia- válságot, ha mindenki — de valóban mindenki! — együtt fog működni. — Tegyük fel, hogy önnek van egy r agy üres ágya, de nincs senki, akivel megoszthatná. Akkor mit csinál? — Bízunk abban, hogy központi ágynyilvántartó információs központot létesítenek, melynek az egész országban lesznek fiókjai. Akkor majd abszolút elegendő lesz, ha felhív egy bizonyos számot, mire megmondják önnek, ki keres ágypartnert. Ez az információs központ naponta huszonnégy órát lenne nyitva. — Ei elég bonyolultan hangzik — mondtam —, de tételezzük föl, hogy megéri a vesződséget. — Rendben lesz a dolog — biztosított a professzor. — Hogy megnyerjük az embereket, u televízióban propagandakampányt rendezünk. — Es mi lesz a jelszavunk? — Minden egyes alkalommal, amikor megosztjátok az ágyatokat, begyógyítjátok egy-egy olajmágnás sebét, SsH&mmkgi Mss&ó fmfL M I műsorok: BUDID KOSSUTH 8.27 9.00 9.30 9.43 10.05 10.20 11.2« 11.39 12.20 12.35 13.10 13.59 14.09 14.50 15.10 15.30 15.44 16.05 16.35 17.05 17.20 18.00 19.15 19.55 20.21 21.05 22.20 22.50 23.00 23.30 Hrennyikov: II. szimfónia Beszélgetés az OTH elnökével Marenzio-kórusok Mesejáték Iskolarádió Menotti: A médium, Kétfelv. opera. Népi muzsika Előadás Kernén' Zsigmondról Ki nyer ma? Melódiákoktól Törvénykönyv Az élő népdal Ezeregy délutása Éneklő ifjúság A furtai népi együttesnél Fúvószene Magyarán szólva.. 0 Harsan a kürtszó? Kamarazene Hol járt, mit csinált? Beethovene V. szimfónia A Szabó család Népzenei Magazin A rákkutatásról Schubert: Esz-dúr trió Kilátó Kodály-müvek Meditáció... Hangszerszólók Népdalok PETŐFI 8.05 Operarészletek 8.20 Közel-Kelet közelről 8.33 Nóták 8.50 Jegyzet 9.33 Derűre is «üerfi „ „ 0 11.55 Látószög 12.00 OpercttdalaíE 12.33 Versek 12.50 Haydn-mfivek 13.33 Fúvószene 14.00 Kcttötól hatig,. „ 18.00 Zenekari muzsika, 18.33 Áriák 19.15 Riport 19.30 Csak fiataloknak: 20.33 Mágnás Miska 23.12 Könnyűzene 23.40 Operalntermezzók í TEJ 8.05 Iskolatévé 15.55 Iskolatévé (ísm.) 16.28 A kanadai tv estje 16.35 Bevezető 16.40 Énekes-zenés film 16.50 Rajzfilm 17.00 A juhar 17.25 Hangulatképek a hazáról 17.50 Az Északi-sark élővilága 18.45 Ez Itt Kanada 19.3!) Tv-híradó 20.00 Tévétoma 20.05 Quebeck (Dok.-füm.) 21.05 Énekes-zenés film 22.00 Tv-híradó, 3. i 2. műsor 20.00 A Hl. nemzetközi kisplasztikái biennálé 20.30 Flúgos futam 20.50 Tv-híradó, 2. 21.10 A lobositzi csata (NSZK tévéfilm.) POZSONYI 17.15 A csodák színháza 20.30 Költözködés (Ausztrál film.) Ifíím I EGRI VÖRÖS CSILLAG I (Telefon: 22-33.) Du. 3, fél 6 és este 8 órakor Az idók kezdetén Üj, magyar film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) du. fél 4 órakor Az idők kezdetén Magyar film. / du. fél 6 és este fél 8 órakoj A fej nélküli lovas Színes, szinkronizált, szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN; Vörös kányala GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. 3 órakor Vörös kányafa du. fél 6 és este fél 8 órakor Nincs visszatérés HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Nadira HATVANI KOSSUTH: Bekötött szemmel HEVES: Hogyan mondjam meg gyermekemnek? FÜZESABONY: Az ezredeseket akarjuk A százéves csokoládé
