Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

r A gazdaságosabb szarvasmarha-tartás érdek^b^n Meglátták és megcsinálják... Miért kell? Amikor a kapitalista világ­ban zajló válság egyik ki­sebb ,, hullámverése” még megyénk legészakibb fekvé­sű — és ma talán már a legkisebb — hegyvidéki ter­melőszövetkezetébe, Szeder­kénypusztára is elért. Murá­nyi Gábor elnök és Pálfi Ti­hamér párttitkár, az erdé­sze ti - fafeldolgozási ágazat vezetője nem riadtak meg. Ugyanis bármilyen furcsán hangzik is: az egyik nyugati üzletfél váratlan szerződés- bontása nagyon érzékenyen érintené ezt a főleg erdejé- ből-fájából élő kis hegyvi­déki gazdaságot. Egy bizo­nyos fagyártmányra — meg­lehetősen tekintélyes meny- nyíségre volt szerződésük, de nemrégiben, valóban a nyu­gati válság hatására a szer­ződés felbomlott. A két ve­zető azonnal új lehetőség . után nézett, s így jutottak el Szalkszentmártonba, ahol olyasmit láttak, amelyet fel­tétlenül követésre méltónak találtak. Szarvasmarha-telep fából... A Mezőgazdasági és liléi­mé zésügyi Minisztérium ja­vaslatára az illetékes terve­zők egy olyan — a hazai lombosfa felhasználására ala­pozott — istállótípust tervez­tek. amely lényegesen ol­csóbb és gyorsabban felépít­hető. mint a hagyományos tégla-beton épületek. Az el­készült tervek alapján az el­ső különleges, ragasztott fa­elemekből „összeállított” is­tállók Szalkszentmártonban épültek fel. Egy-egy istálló 12 méter széles, félkör alakú, pavilonszerű, s a legnagyobb magassága középen öt mé­ter körüli, hossza pedig 40 méter. Belső elrendezése va­riálható. s a tervezők sze­rint célszerű úgy kiképezni, hogy szükség esetén gyorsan többféle, egyéb használatra is átalakítható legyen. Pél­dául a szarvasmarha-tartás helyett juh- vagy baromfi­tartásra, esetleg gabona­vagy műtrágyatárolásra. És ez a gyors átalakíthatóság nagy érték, hiszen módot nyújt a termelés szerkezeté­nek olcsó és rugalmas meg­változtatására. f Istenmezeje belevágott! A Szederkénypusztán szé­kelő istenmezeji termelőszö­vetkezet vezetői nemcsak megnézték ezt a távoli kez­deményezést. hanem maguk is belevágtak: tervet készít­tettek. s már meg is kezd­ték a pavilon-istállók egyiké­nek kivitelezését. Ezt azon­ban afféle „prototípusnak” szánják, mert — mivel az említett körülmények miatt fájuk és feldolgozó kapaci­tásuk van bőven — .,ráálla• nak” a megyében, a környé­ken ennek az új típusú is­tállónak az építésére. A ki­vitelezés technológiáját már „ellesték”, de becsületesen előbb a saját portájukon próbálják ki. Felkészültsé­gük olyan, hogy évente 20— 25 „pavilont” tudnak össze­állítani. s ezáltal nemcsak zászlóvivői. meggyorsítói lesznek egy jó kezdeményezés elterjesztésének, de a saját kis gazdaságukban is lekiiz- dik azt a nehézséget, ame­lyet az említett nyugati cég Haszon ötmilliónál is több sertés «■ Ot év alatt nagyot javult az ország húsellátása Megvalósultak a tervidő­szak húsipari fejlesztései, sőt az állatforgalmi és húsipari vállalatok a negyedik ötéves terv előirányzatát túl is tel­jesítik. Az elmúlt öt évben az or­szág húsellátása nagyot ja­vult. Fokozódott a termelői kínálat — a sertésfelvásár­lás a tervezettet több mint egynegyedével haladta meg •—, és meggyorsult az ipar technikai fejlődése is. A vágóhidak az előirány- ' zottnál mintegy ötmillióval több, összesen 25,6 millió sertést vágtak le. A csarno­kokba. hússzékekbe az elő­irányzottnál több marhahús is került. A belkereskedelem a tervezettnél 4 százalékkal több húskészítményt vett át, öt év alatt összesen 1,25 mil­lió tonnát. Csaknem egyne­gyedével növelték a gyulai és az egyéb szárazkolbász gyártását. Az elmúlt öt évben — a harmadik ötéves tervhez ké­pest — ötszörié többet for­dítottak fejlesztésre, beruhá­zásra. Például csak idén két­szer akkora értékű műszaki fejlesztést valósítottak meg, mint 1966—70 között össze­sen. Tizenhárom vállalatnál fejeződött be rekonstrukció. Miskolcon új húskombinát épült. A beruházások nyo­mán az ipar 2,5 millió ser­téssel növelte vágási kapa­citását. A tervidőszak egyik fon­tos szakmai eredménye, hogy az ipar fokozta az értéke­sebb búskészítmények gyár­tását. öt év alatt 35 ezer ton­nával több csontos húsból előállított húskészítményt adtak. A belkereskedelem­mel együttműködve hozzá­láttak a hús- és húskészítmé­nyek kis adagú elörecsoma- golásához. Évente 800 tonná­nyi áru csomagolására sze­reztek be gépeket. Az ötödik ötéves tervben az eddiginél is nagyobb fel­adatai lesznek a húsipari ágazatnak. A tovább növek­vő felvásárlás zavartalan fo- ffídására fejlesztik a techno- fotui 1 és növelik a vágóka- WWíit. Újabb beruházások­ra kerül sor: Szegeden bőví­tik a szalámigyárat, Gyulán már épül az új húskombinát. Új létesítmény lesz a szek­szárdi és bajai húskombinát is. Az eddiginél nagyobb arányban látnak hozzá a hulladékok fehérjetakar­mánnyá való feldolgozásá­hoz. (MTI) / váratlan szerződésbontása okozott a számukra. Magya rán arról van szó. hogy ez a tevékenység pótolja azt a kie££st, s egyben népgazda- ságilag is legalább olyan hasznot hoz, mint annak a bizonyos fagyártmánynak az exportja, hiszen közvetve — az olcsóbb szarvasmarha-tar­tással — ez a tevékenység is növeli a kivitelt. Nem'fá bői. hanem húsból... Mennyivel olcsóbb? Bár általában az eléggé gyors árváltozások korát él jük. azt azért biztonsággal ki lehet számolni ma is, hogy mennyibe kerül napja­inkban a hagyományos tég­laépületekben egy szarvas- marha-férőhelv. s ez hogyan aránylik az említett pavilon- épületek költségeihez. A mezőgazdasági szakem­berek szerint a mostanában épült szarvasmarha-telepeken egy-egy férőhely költsége el­éri. sőt helyenként megha­ladja a 16—17 ezer forintot. Ennek éppen a felébe kerül — a mai árak szerint — az Istenmezején megkezdett is­tállóban, várhatóan egy ál­latférőhely. Ugyanis egy 160 férőhelyes pavilonépület költségvetése alig (öbb mint egymillió forint! Ha ehhez még azt is hozzá ■ tudnánk szállítani, hogy mennyit je­lent az a bizonyos olcsó és gyors átalakíthatóság más­féle használatra.1 ha a piaci igények, avagy a gazdaság helyzete ezt csak átmeneti­leg is megkívánja — bizo­nyára >még előnyösebbnek mutatkoznának ezek a költ­ségek i Az újjal, a szokatlannal 1 szemben áltálában bizalmat lanságot tapasztalni mindé nütt. Nem vitás: az úttörő kezdeményezéseknek komo­lyabbak, nagyobbak a koc­kázataik. Azonban a jól be­vált módszert is el kellett egyszer kezdeni. Reméljük — szeretnénk —, hogy most is egy majdan jól bevált­nak. hasznosnak minősített kezdeményezést bátorítunk... Faludi Sándor ind a pártalapszerve- ■ ■ zetekben, mind a párt- bizottságoknál, de a vállala­toknál, intézményeknél is most készülnek, vagy már el is készültek az úgynevezett ■középtávú oktatási tervek. Ezekben a tervekben mind az alapszervezetek, mind az in­tézmények vezetői kidolgoz­ták, hogy az elkövetkezendő öt év során kinek milyen ok­tatási formában érdemes és szükséges tovább képeznie magát — akár politikai, akár szakmai vonalon. Az új ok­tatási tervek érdekessége, hogy nem csupán nagy vona­lakban rögzítik a kitűzött célokat, nem csupán száza­lékokban határozzák meg a feladatokat, hanem személy szerint és évekre bontva je­lölik meg *a konkrét tenni­valókat. Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, hogy az el­következendő időszakban az eddigieknél is megalapozot­tabb és szélesebb körű lesz a kommunisták, de a párton kí­vüli dolgozók politikai és szakmai továbbképzése. Sokszor felvetődik azonban a kérdés; hogy vajon nem túlzott mértékű-e hazánkban, s így természetesen me­gyénkben is az oktatás, s né­ha úgy is megfogalmazódik ugyanez a kérdés, hogy va­jon nem luxus-e az embere­ket tömegméretekben elvon­ni a munkától, a termelés­től? A kérdés — bár kiinduló­pontja hibás — bizonyos mértékig mégis rátapint a lényegre, ma nálunk valóban tömegméretűvé vált a tanu­lás. Erre nem is szükséges különösebb példákat felhoz­ni, mindenki tapasztalja ezt a jelenséget a saját munka­helyén. A közelmúltban a ba­ráti Targoviste megyéből bolgár újságírók jártak az egri Finomszerelvénygyár­ban, s ott a gyár pártbizott­ságának titkára elmondta, hogy a több ezres üzemi kollektívának legalább az egyharmada állandóan tanul. S nem csupán azok, akiknek alacsonyabb az iskolai vég­zettségük, hanem a mérnö­kök, technikusok is. Hogy miért van erre szük­ség? Egyrészt azért, mert a technika, a tudományok hal­latlan ütemű fejlődése követ­keztében az ismeretek igen hamar elavulnak, állandóan frissítésükre van szükség. Amerikai szociológusok fel­mérése szerint, ma az Egye­sült Államokban a dolgozók fele olyan szakmában dolgo­zik, amely még nem. is léte­zett akkor, amikor annak idején munkába álltak. Te­hát teljesen új szakmát kel­lett időközben elsajátítaniuk, hogy megfeleljenek a jelen­legi követelményeknek. Ha­sonló jellegű szociológusi fel­mérés készült a közelmúlt­ban a 'Szovjetunióban is. A szovjet szakemberek megál­lapították, hogy évente leg­alább ötszáz új szakma „szü­letik'’, és egyre több az olyan munkahelyek száma, ahol — éppen a rendkívül magas követelmények miatt — kizárólag mérnökök és felsőfokú technikusok dol­goznak — fizikai állomány­ban. Igen sok területen nálunk Is hasonló a helyzet. Húsz évvel ezelőtt aligha keres­tek még hazánkban számító­gép-programozókat — hiszen ha volt is akkoriban számí­tógép, bizonyára elenyésző számban. A technika gyors fejlődése tehát egyszerűen kikénysze­ríti a tudás, az ismeretek ál­landó „karbantartását’’ és felfrissítését akár szakmun­kásról, akár mérnökről le­Január 1-től új biztosítás a mezőgazdasági nagyüzemeknek Az Állami Biztositó, * rendelkezésnek megfelelően, január 1-től új biztosítási rendszert vezet be a mező­gazdasági nagyüzemek ré­szére. Az új módozat szerint kétféle növénybiztosítás, öt­féle állatbiztosítás, vala­mint álló- és forgóeszköz- biztosítás közül választhat­ják ki a gazdaságok a tech­nikai fejlettségüknek. ter­melési profiljuknak legmeg­felelőbb formát. Az előző évekhez képest kü lönösen az állatbiztosítások száma növekszik, hiszen az ál­lami gazdaságoknak eddig nem volt ilyen biztosításuk. A növénybiztosítási lehető­ségek közül a legtöbben a korszerű, üzemi szintű ter­mésátlagon alapuló biztosí­tási fajtát vették igénybe, s eddig több mint 500 gaz daság kötött biztosítást száj- és körömfájásra. Szelíd motorosok Avagy: drukkban, verítékben az M-ért Igen. lét. és most minden motoros szelíd. Vizsga van. Akik gépkocsi- vágj' mo­torkerékpár-vezetői jogosít­ványt kívánnak szerezni, most adnak számot elméleti felkészültségükből. Fél óra áll rendelkezésükre1 a teszt­lapok kitöltéséhez, és az­tán. .. Majd meglátjuk. Az Autóközlekedési Tanin­tézet-egri iskolájában Deme­ter György iskolavezetővel beszélgetünk eredményhirde­tésig. Vizsgáról és vizsgázók­ról. — Kezdjük azzal, amit a folyosókon tapasztaltunk, a nagy zsúfoltsággal. Ebből nyilván arra következtethe­tünk, hogy ma — csúcsfor­galom van. — Itt mindig csúcsforga­lom van — helyesbit az is­kola vezetője. Évente 40 ezer vizsga van nálunk. — Ez 40 ezer jogosítványt is jelent? ^ — Hát nem egészen. Eb­ben benne vannak a megis­mételt vizsgák is: a máso­dik. a harmadik... És a so­kadik. Legtöbb problémánk a motorosokkal van: a siker­telenül vizsgázók 90 százalé­ka azok közül kerül ki, akik nem vesznek részt tanfolya­mon. S hogy ezzel kapcsolat­ban még egy „biztatót” mondjak: most, az új KRESZ belépésével,, még több lesz a sikertelen vizsgák száma. Ezért is kérjük és javasoljuk: használják ki a motorosok is az elméleti képzés lehetősé­gét. — És a gépkocsivezetők? — Heves megyében heten­te ötszázan tesznek elméleti vizsgát, úgyhogy — nagy a forgalom nálunk. Ezért gyak­ran nem tudjuk teljesíteni a kérést, hogy mielőbb, gyors vizsgabeosztásokat adjunk. Jó lenne, ha erre a jelentke­zők is tekintettel lennének. —• Az oktatás és a vizsga­ködösét és szakmunkáskép­zést is. Jövőre már folyama­tos lesz a szakmunkásképzé­sünk. A vállalatok biztosít, ják és iskolázzák majd be a hallgatókat. akik sikeres vizsga esetén szakmunkás­bizonyítványt kapnak. Az ez évi kísérletinek tekinthető tapasztalataink egyébként jók. egyik osztályunk 100 százalékos eredménnyel vizs­gázott Egerben. A másik osz­zás rendje, lehetősége körül tehát minden a régi ? — Nem egészen. Megvá­sároltuk a Kun Béla Kollé­giumot, ahol nemcsak gép­kocsivezetői tanfolyamok be­indítását tudjuk biztosítani, hanem szaktanfolyamok mű­tály vizsgái ezekben a na­pokban folynak Hatvanban, reméljük, szintén sikerrel. — Mi a véleménye a régi jogosítványról és az új KRESZ-ről ? — A régiek is vegyék elő as új KRES2.könyvett hogy; az új közlekedési szabályok­ból ne csak vizsgázni tudja­nak, hanem alapos tudás birtokába is kerüljenek. A közlekedés biztonságának és kulturáltságának biztosításá­hoz csak így járulhatnak hozzá hatékonyan. Mert a régi rutin kevés az új köve­telményekhez. Közben véget ért az elmé­leti vizsga. A tesztlapokat a vizsgázók kitöltötték, és megtörtént az értékelés is. Cserháti Ferenc ismerteti az eredményeket, de min­denki saját magának is el­döntheti, vajon sikerült-e? Ha igen, a megfelelő kockába M betű került: — Megfelelt. — S ha nem? — Újra lehet vizsgázni — válaszol a fiatal vizsgabiztos. — A mai csoportok? — 75-en vizsgáztak „B”- KRESZ-böl. Ebből 47 sike­rült. Szerkezet tanból szintén sokan jelentkeztek vizsgára, összesen 48-an. Közülük 39- nek sikerült. — Mit kívánhatunk a leen­dő gépjárművezetőknek? — Alapos tudást, biztonsá­gos közlekedést, az előírt sza­bályok mindenkori pontos betartását. Mert az nem baj, ha itt, a vizsgateremben nem jól sikerül valami, csak az baj, ha a vezető az ország­úton bukik meg. — Szóval: inkább itt tíz­szer, mint ott egyszer. — Igen: inkább itt ne sike­rüljön hússzor, harminc­szor, de — ne az országúton. Akti gyen szó. Ez a követelméaf természetesen nem szűkíthe­tő le csupán azokra, akik termelő üzemekben dolgoz-* nak, hiszen a továbbképzés „létkérdés” az orvos, a ta­nár, vagy a mezőgazdász szá­mára is. S az is nyilvánvaló, hogy a szakmai képzés mellett igen fontos a politikai kép­zés, továbbképzés is. A ve­zető beosztásúaifkal szemben nem csupán elvárás, hane.m követelmény is. hogy ne csu­pán szakemberek, hanem a politikában jártas, széles lá­tókörű, az emberek gondja­it is érző és értő politikai vezetők is legyenek. Számuk­ra tehát kötelező, hogy a marxizmust—leninizmust mind magasabb fokon sajá­títsák el és alkalmazzák is. Ugyanez vonatkozik a kom­munistákra. Az viszont, ha nem is „írott”, de a mai kor követelménye, hogy a pár- tonkívüliek is jól eligazodja­nak a napi politikai esemé­nyekben, akár hazai, akár külföldi eseményekről le­gyen szó. A politikai, a szakmai kép­zésnek jól ki kell egészíte­niük egymást. Napjainkban ez is a gyakorlat, s a most készülő, vagy már elkészült oktatási tervek még inkább összhangba akarják hozni az oktatás eme két fajtáját. Ép­pen azért, hogy politikailag és szakmailag egyaránt jól képzett emberek töltsék be a különböző posztokat. ÍJs, hogy tudásuk mindig megfe­leljen az adott időszak szint­jének. Ezért fontos tehát nap fa­“ ivkban a képzés, a to­vábbképzés. — és ezért vált tömegméretűvé a tanulás. Kaposi Levente Teljes orvosi ellátásban részesülnek az orenburai gázvezeték magyar építői Nagyüzemi szintű lesz a Szovjetunióban az orenburgi gázvezeték építésében részt vevő magyar dolgozók ellá­tása-----erről tájékoztatták az Egészségügyi Miniszté­rium illetékesei az MTI munkatársát. Az Egészség- ügyi Minisztérium az Orszá­gos Mentőszolgálat támoga­tásával három helységben — Huszton, Bogorodcsányi- ban és Guszjatyinban — egy- egy üzemi körzeti orvosi szolgálat települ, amely a központban szakorvosi In­tézménnyel bővül. Máris 17 orvos." illetve egészségügyi szakdolgozó gondoskodik a kompresszor­állomásokat építő munkások ellátásáról, s mire teljes lesz e nagy horderejű beruházás magyar építőinek létszáma, állomásonként egy-egy or­vos, ápolónő, illetve asszisz­tens, mentőtiszt, közegész­ségügyi és járványügyi ellen, őr óvja majd az építők egészségét. Feladatuk lesz a dolgozók gyógyító-megelőző ellátása, munkahelyen és a lakáson is. Az ellátás törzs­karánál — a földrajzilag kö­zépen fekvő Bogorodcsányi- ban — szakorvosi brigád: belgyógyász, sebész, nőgyó­gyász, labor és 24 ágyas fek­tető áll a dolgozók rendelke­zésére. A szakorvosok, — közöttük a fogászok — leg­alább kéthetenként minden „magyarlakta” helyre eljut­nak, mozgó szolgálatot telje­sítenek. Nagy segítséget jelent, hogy a szovjet rendelőkben térítésmentesen végzik a szakorvosi konzíliumokat, röntgen- és a különböző la­boratóriumi vizsgálatokat, az előfordulható rendkívüli esetekben pedig repülőgép­pel szállítják Magyarország­ra a betegeket. Itthonról fo­lyamatosan történik egyéb­ként a gyógyszer utánpótlás: a magyarországi alapellátás­ban szereplő valamennyi gyógyszert negyedévenként, az azonnal szükséges medi­cinát soron kívül szállítják. (MTI) iMtmmo 197a. november péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom