Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-06 / 261. szám
A? innepfő !gri Gyermekvárosban Ma este premier „Csókák” az egri színpadon Piros nyakkendő. fehér inges úttörők, föidísritett folyosók, ünnepi kiállítások, rendkívüli programok; sakkbajnokság, sportversenyek fogadják a napokban az Egri Gyermekvárosba látogatókat. Tíz, tíz, tíz — hirdeti a hatalmas faliújság, az iskola csapatnaplója, s a diáklap, a Híradó. Egy évtizeddel ezelőtt, 1965. novemberében nyitotta meg kapuit a dombra épült kis város, amely otthont kínál a család; biztonságot és sze- retetet nélkülöző gyerekeknek. Erre a jubileumra emlékeztek kedden délután az Egri Gyermekvárosban, ahol -megjelent dr. Sípos István, n megyei pártbizottság titkára, Szalay István, a megyei tanács általános elnök- helyettese, Horváth Tamás, az egri városi pártbizottság osztályvezetője, Molnár ’Ászióné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei Bizottságának titkára, valamint Pély Béláné, a megyei úttörőelnökség elnöke is. Az úttörők kedves műsora után Kameniczky Antal, a megyei tanács művelődési osz- I : Ivónak helyettes vezetője méltatta az eltelt évtizedet. Tíz évvel ezelőtt... Hosszú idő telt el a kapunyitás óta. Szabó Zoltánná, az iskola párttitkára egyike azoknak, akik az első pillanattól kezdve itt dolgoznak. Így emlékszik vissza a hőskorra: — Nehéz volt a kezdet. Pedig rengeteg tervvel, ötlettel, lelkesedéssel érkeztünk Egerbe 1965 őszén. De itt bizony, akkoriban még meglehetősen vigasztalan kép: meztelen sártenger, rendetlenség, kőtörmelék fogadott bennünket. Szerencsére a város lakói, az üzemek dolgozói, patronálóink segítségünkre siettek, s szombatonként, vasárnaponként rohammunkával parkosítottunk, fásítottunk, hogy mire a kicsik megjönnek, már ne csak a szobák, a termek, de a környezetük is barátságos, szép legyen. — Száztíz nevelő és háromszáz gyermek. A mikulást, a karácsonyt már eny- nyien vártuk az otthon falai között. De az örömök mellett kijutott számunkra a dologból is. Hiszen meg kellett terveznünk, ki kellett alakítanunk egy egészen új életformát, munkarendet, olyat, amelyben egészséges közösség születhetik. Bár az volt az elvünk, hogy Itt nemcsak szaktudással, de a simogató kézzel, egy-egy mosollyal is nevelhetünk, mégis gondot jelentett az, hogy csak 45 pedagógusunk volt. De a fáradságért azonnal kárpót’ást kaptunk. Az első kis lakók közül ma már kevesen vannak a gyermekvárosban. Az évek során fölnőttek, kirepültek. A nyolcadikosok legtöbben a hatvani József Attila Kollégiumba igyekeznek, ott még újabb négy évig együtt maradhatnak. Kapcsolatuk persze Egerrel sem szakad meg. hiszen szinte minden vasárnap kopogtat egy-egy gvpT-e>i< visszalátogatnak, fölkeresik az itt hagyott barátnőket. barátokat. A jubileumi ünnepségre is többen eljöttek. KöS2Önöm ■> (prdet nlgfgt Ecsedi Ernő, a ma már negyedikes középiskolás, fel- nőítesen fogalmazza meg, mi húzza vissza újra és újra az intézetbe: — Nagyon sokat köszönhetek egykori nevelőimnek. Tulajdonképpen a rendes életet. Hiszen annak Idején, amikor idekerültem, már jó néhány kisebb-nagyobb lopás, csavargás állt a hátam mögött. Az alatt a néhány esztendő alatt, amit itt töltöttem, elfelejtettem a tévútra csábító cimborákat, a rossz otthoni körülményeket. Megszerettem a munkát, a tanulást. A gyenge diákok közül hamarosan a legjobbak közé jutottam, így aztán nem volt akadálya annak, hogy a fóti középiskolába kerüljek. Most már rövidesen érettségizem. s szakmát is kapok, autószerelő lesz belőlem... A hajdani nevelők, a régi pajtások közül egyre kevesebbet talál itt Ernő. De Bíró Marikára és Sípos Lacira még jól emlékszik, hiszen ők is az elsők között voltak. Mindketten négyéves koruk óta az intézet neveltjei, minden zúgot, szegletet jól ismernek. Szívesen kalauzolnak hát birodalmukban. Megmutatják a nyolcosztályos iskolát, a tantermeket, az ebédlőt, amelyet mindig finom illat leng körül. Az óvodát, ahol rengeteg játék veszi körül a kicsiket. S körbevezetnek az otthonon is, bekukkantunk a barátságos tanulókba, a színes heverőkkel berendezett hálókba, végül az egyik klubszobában letelepszünk. Marika és Laci az idén jnár elhagyják az intézetet, nyolcadikosok. Természetes, hogy a kissé nyugtalanító jövő foglalkoztatja őket, legszívesebben erről mesélnek. Marika kevés dologra emlékszik kicsi korából, de arra jól, hogy már az oviban is mindig boltost játszott. Azóta is érdekli az „adok-veszek”. — Ha van egy kis szabad időm, irány a Centrum Aruház, fogom a kosarat, nézem a cipőket, próbálgatom a kabátokat, körülnézek, tájékozódom. S még vásárolok is ezt-azt, ha van egy kis zsebpénzem. Az iskolában is a matekot tanulom legjobban, s úgy tervezem, jövőre kereskedelmi szakközépiskolába jelentkezem. Sípos Laci viszont sokáig töprengett, merre induljon. — Egerben maradok, így közelebb lehetek Szóláton élő szüléimhez. Bár én minden szabad időmet motor- szereléssel töltöm, mégis a festő-mázoló szakmát választottam. Hogy miért? Az könnyebb munka, és — mutat végig mosolyogva magán — ez nálam számít, mert elég apró termetű vagyok. Önb'zalmat adni... Antal Istvánt, a gyermek- város igazgatóját a jövőről kérdezem. — Rengeteg tervünk van, hiszen az intézet fejlődése 10 év után sem állhat meg. Az elmúlt esztendőkben már sikerült elérni azt, hogy diákjaink tudásszintje fölzárkózott a városi gyerekekéhez. Most az a legfontosabb nevelési célkitűzésünk, bogy gyermekeink megállják a helyüket, bárhová kerülnek tőlünk. Szeretnénk, ha egyre nagyobb önbizalommal lépnék át a kapukat. Persze, hogy ezt megvalósítsuk, egyre jobb feltételeket kell teremtenünk az intézeten belül is. Az iskola fölszerelésével többé-kevés- bé már elégedettek vagyunk. De az iskola udvarán még sok tennivaló akad, sportpályákat szeretnénk építeni, parkosítani, s tervünk többek között az is. hogy kicseréljük az otthon fűtőberendezéseit, a szekrényeket, a padlózatot... Nem is sorolom tovább, több évre szóló programunk van. Németi Zsuzsa Mozgalmas, csaknem zsúfolt színpad. Középen egy férfitársaság folytonosan vitatkozva kártyázik. Jobbról fiatal lány fotelba kuporodva sír. Dalról ágy, benne nő fekszik, öregasszony ki- s bejár. Mindenki beszél és mindenki mást. A vízvezeték csöve megrepedt a kripta kulcsa elveszett... A legszorgalmasabb színházbarátok. a kritikák rendszeresei- vasói a fentiekből bizonyára rájöttek: ez csak a Csóka család színpada lehet. így van. a színpadon a Csókák mozognak, élik sajátos életüket, az előadás címe azonban: őszinte részvétem. Hogy miért éppen ez, azt minden néző könnyedén megfejtheti. . Szurdi Miklós rendező — Major Tamás legifjabb tanítványainak egyike — címmagyarázatnál sokkal lényegesebbnek tartja, hogy Gyurkovics Tibor világában kalauzoljon bennünket. — Az őszinte részvétem írója — szerintem — a legjobb magyar szerzők közé tartozik; témaválasztása is rendkívül izgalmas. A Csóka család tagjai között nincs egyetlen rossz ember sem, de valami — én úgy nevezem — „alapszerencsétlenség” mindegyikre jellemző. Félbe maradt, elrontott, ki nem teljesedett életek... Itt mindenki fél valamitől. Ezért is akarják mindenáron megkeresni, megtalálni az elhunyt apa hagyatékát, a félelem elleni gyógyszert Mert az nemcsak egy szabadalom. amit majd jól megfizetnek. sokkal több annál! — Mintha túlságosan is sajnálná a Csókákat? — Erről szó sincs, bár kétségtelenül van bennük sze- retetreméltóság. Főleg az önsajnálatuk miatt haragszom rájuk. Az önsajnálat rengeteg energiát emészt fel. Ha kevesebbet szenvelegnének és sajnálkoznának maguk felett. több idejük jutna a hasznos cselekvésre. De mondhatnám ezt többes szám első személyben is... Szeretném — a tragikomédia követelményeinek megfelelően — megteremteni a produkciónak azt a sajátos hangvételét és ritmusát, mely a legjobban képes kifejezni Gyurkovic«! gondolatiságát. A színészek élvezik a bizarr játékot, mely estéről estére alkalmat ad arra, hogy még inkább felfedezzék a népes családot mozgató érzelmeket, indulatokat. Kiderült, hogy mindezek nagyon is ismerősek... Az őszinte részvétem bemutatásához legjobb erőit vonultatta fel a színház. Demeter Hedviggel, Fehér Tiborral. Máthé Évával, Sallós Gáborral, Somló Ferenccel, Meszléry Judittal, Csiszár Andrással, Zoltán Sárival, Szili Jánossal és M. Szilágyi Lajossal találkozhatnak majd az egri nézők az előadáson. Premier: ma este a Gárdonyi Géza Színházban. — Gy — 20.00: Bumbaras SZOVJET FILM. A filmet Arkagyij Gajdar Írásai, novellái alapján rendezte Ny. Rasejev és A Narogyicklj. A polgárháború éveiben Játszódó történet főhőse Bumbaras. a tétova, álmodozó fiatalember, aki akarat nélkül sodortatja magát az eseményekkel. Nem lép se Jobbra, se balra, de a körülmények tragikus fordulatot vesznek és Bumbarast választásra, állásfoglalásra kényszerítik. A film művészi módon bizonyítja a választás elkerülhetetlenségét, a harmadik út lehetetlenségét. Bumbaras szerepében ValeVij Zalatuhint láthatjuk. Szocialista brigádok vetélkedője Hevesen (Tudósítónktól) Tartalmas, tanulságos vetélkedőre került sor kedden délután a MEZŐGÉP Hevesi Gyáregységében- A nagyközségi pártbizottság szervezésében az üzemek, a gazdasági és a szolgáltató egységek szocialista brigádjai vizsgáztak abból, hogy mennyire ismerik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetét, a XI. kongresszus határozatait és Heves múltját, jelenét. A versengés ezt bizonyította, hogy a kollektívák lelkiismeretesen felkészültek. Az első helyezett a MEZŐGÉP „csapata” lett. Cseh Béla Gyógyfürdőben fiatal korában, annak ebben a fürdőben van egy téglája• A sokat használt testrészek Nyakig ülök a gyógyforrás medencéjében és bámulom egykedvűen, hogy a kupola hatszögű, színes üvegjeiből piros, kék és narancssárga sugárkévék törnek utat a párás levegőbn, aztán szétporladnak a víz apró hullámain. Arra rebbenek föl, hogy fáradt mozdulatokkal két öregúr telepszik mellém és váltig merülnek a gyógyító vízbe. — Tudja, kérem — kezdi az ősz hajú —, a derekam miatt vagyok itt. Alighanem régi foglalkozásomnak iszom meg a levét. — Mi volt a foglalkozása? — Sofőrként kezdtem vagy ötven éve. Hű, vittem ám finom kisasszonyokat, meg vittem szóf ukar urakat is, de hányat! És tudja, én még olyan gépkocsivezető voltam, aki mindig ugrott, hogy segítsen kiszállni az utasoknak. Hej, de sokat hajlongtam, míg a kezembe nyomták a borravalót. Az én szakmámban nem a reuma a foglalkozási betegség, hanem a derékfájás. A sok hajlon- gásra ez az isten büntetése, a legszívesebben most is otthon ülnék, a derekamon pokróccal, mert ha lépek, vagy felállók, nyilall a derekam. Elgondolkozva megszólal a kopasz: — Azt hiszem, a foglalkozási betegségeket újra kellene értékelni. Az alighanem igaz, hogy a nyomdász foglalkozási betegsége az ólom- mérgezés, a bányásznak a szilikózis, a folyton szaladó újságíróknak az agyérelmeszesedés, vagy a lábikragörcs. Az én esetemben azonban tévednek. — Az úr milyen panaszokkal jött ide? — Aki sokat hajladozik megsínylik a szüntelen koptatást. — Kíváncsi vagyok, uram. — Tudja, én abban a minisztériumban kezdtem, amelyhez a taxivállalat tartozott, míg az isten feljebb nem vitte a dolgomat. Spondilózisom van, nyaki csigolyáim elvesztették rugalmasságukat. A röntgen azt mutatja, hogy a lágy részekben meszes lerakódás van. Valaha fürge ember voltam, uram., és most ni. alig tudom mozgatni a fejemet. — annyit használta a fejét? — Hát igen... Fiatal tisztviselő koromban nagyon sokszor bólintottam, hogy „igen” és „igenis”. Naponta legalább százszor. Mert abban az időben az ember csak akkor jutott előre, ha nem ellenkezik, hanem bólint. A háborúban már nem voltam egyszerű tisztviselő a minisztériumban, akkor már mindenki előre köszönt és én csak bólintottam. Naponta legalább százszor. Engem ez a sok biccentés vitt a romlásba. Az én szakmámban sem a magas vérnyomás a foglalkozási betegség, hanem a sajgás... Most is annyira sajog, hogy szinte könny szökik a szemembe. A medence partjáról számot kiáltanak. A kopasz öregember kiemelkedik a vízből, és anélkül, hogy a fejét megmozdítaná, megindul a dögönyözöbe. A letörlőbe együtt érünk. Egy udvarias alkalmazott lepedőt terített ránk. Nagyon túrta az oldalam és megkérdeztem: — A bácsinak mi volt a foglalkozása? — A régi közlekedésügyi minisztériumban voltam a miniszter titkára. És neked mi volt a foglalkozásod r'"sém? Szűts István millió huoáUTH 8.27 Magyar dalok november 7-re 8.35 Lányok, asszonyok 9.00 Bruschino úr 9.39 A szovjet kultúra hete 10.05 Részletek balettzenékből 10.40 A szovjet kultúra hete 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Melódiakoktél 14.05 Tenoráriák 14.25 Szerkesztőségi beszélgetés 14.55 Üj zenei újság 15.35 A szovjet kultúra hete 16.14 Láttuk, hallottuk 16.29 Egy hét az egyenlítő mentén 17.05 Simándy József énekel 17.50 Ünnepi köszöntő 18.05 Az Alekszandrov-együt- tes felvételeiből 18.30 Esti magazin 19.15 A szovjet kultúra hete Kb. 21.45 Népdalok 22.20 A beat kedvelőinek 23.05 Gounod és Bizet operáiból PETŐFI 8.05 Zentai Anna operettdalokat énekel 8.33 Népdalcsokor 9.33 Karüa Beáta és PAIS Péter énekel 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Népi zene 12.33 Zenekari muzsika 13.05 „Az ilyen fontos beszélgetések... ’ 13.33 Népszerű kórusmtunika 14.00 Napraforgó 15.00 Tánczene 15.25 Orvosok a mikrofon előtt 15.33 Versek világa 15.50 Klasszikus operettekből 18.33 Szimfonikus zene 17.05 Nóták 17.30 Közkívánatra! 19.30 Népszerű muzsika *0.33 Egy szegény vándorlegény kalandjai *1-31 Varázskeringő (Operettrészletek) 22.10 Nóták *2.33 Barokk kamarazene 23.05 Nyolc rádió dalaiké SZOLNOKI RADIO ' 17.00 Műsorismertetés — Hírek HAS Hétközben... Zenés riportméssr 12.00 Alföldi krónika — Bzs cfiszf elvételek — Műsorismertetés TEJ MAGTAR 9.00 iskoláiévá 9.50 Az állatvilág titka 10.15 A Strauss család (Tam4 11.05 Mindenki közlekedik. (Isra.) 11.95 Slágerparádé "M; 16.05 Műsorismertetés 16.15 Ember a felvevőgéppel (Dók.-film) 17.10 Hírek 17.15 Felszabadult művésask 17.35 Magyar rövid filmek 18.10 Telesport 19.15 Ünnepi köszöntő 18.45 Történelmi dallamok 19.30 Tv-híradó 20.00 Bumbaras (Szovjet film) **.05 Tv-híradó 3. *2.15 Charles Aznavoor aa Olympia színpadán 2. műsor ».01 Verdi: Falstaf* (Vígopera) POZSONYI 10.00 Híradó, publicisztika 19.45 A békét akarod I (Szovjet dok.-film) ».35 A meg nem alázott város (Szovjet film) 21.40 Híradó 22.05 Az esztergályos (Szovjet fiira) *3.00 Sajtószemle I mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. 3, fél 6 és este 8 órakor Vörös kányafa Színes, szinkronizált szovjet film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Vörös kányafa Színes, szinkronizált szovjet film Du. fél 6 órakor Svejk, a derék katona I—II. Színes, szinkronizált, csehszlovák film. Dupla helyárak! GYÖNGYÖST PUSKIN: Du. fél 4 órakor A diktátor Este háromnegyed 6 órakor Front szárnyak nélkül I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Nyugtalan ifjúság HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Nem adom a lányom FÜZESABONY: A határon szolgálók TÖBTNCT: A felrobbantott pokol