Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

/ Kedd esti külpolitikai kommentárunk­j Ui feiá'lás : Wascvngtonban «f < Vajon a bel- és külpolitikailag szorongatott Ford 5 azért menesztette Schlesinger hadügyminisztert, hogy > megkönnyítse Kissinger külügyminiszternek a külpoliti- i kai ..egyeduralom” elvesztését? Avagy talán a választási > gondokkai küszködő elnök azért beszélte rá Kissingert > a nemzetbiztonsági tanácsadói poszt feladására, hogy 5 könnyebben nyelethesse le a jobboldallal a SALT-ellenes ^ hadügyminiszter menesztését? Hasonlóképpen kérdezhetjük: F.ockefellernek vajon azért kellett kiszállnia az alelnökjelöltségből, mert a Köztársasági-Párt jobboldalának az ő személye kínálta a legjobb céltáblát? Avagy talán Rockefeller kiválásának elfogadásával véli Ford leszerelni e pártütő jobboldalt? Amint látható, a legfrissebb amerikai vezetési válto­zásokat többféleképpen értékelhetjük; legalábbis egyelő­re: amíg a főérdekeltek kénytelenek megőrizni a látsza­tot, s nem kezdik él — jó washingtoni szokás szerint — kiszivárogtatni a hétfői drámai kormányátalakítás ku­lisszatitkait. (Fogadhatunk: nem. fogják elmulasztani.) Addig tehát óvakodnunk kell az elhamarkodott következ­tetésektől, annál is inkább, mert a washingtoni erővona­lak szerfelett bonyolultak, a politikai megítélési különb­ségek mellett számításba kell venni a személyi ellentéte­ket, a hatalom új csillagának helyezkedés: törekvéseit a régi, egyre kopottabb fényű csillagokkal sjemben. Néhány észrevételt azonban máris megtehetünk. Rockefeller alelnök mindössze pár hete, az Us News and World Reportnak adott nyilatkozatában a halvány jelét sem mutatta annak, hogy jövőre be akarná fejezni politikai karrierjét. Viszont a republikánus jobbszárny képviselőjének, Reagan volt kaliforniai kormányzónak az aktivizálódása mind vészjósőóbb volt a Ford—Rockefeller páros számára. Hajiunk arra, hogy az iménti kérdések kö­zül a másodikra adjunk igenlő választ: Rockefeller sze­mélye régóta elfogadhatatlan a republikánus konzerva­tívok „pápája”, Goldwater szenátor számára. A szenátor nem bátorította Reagan pártütését, s talán most kész fel­zárkózni a Rockeffe’ler nélküli Fordhot?, amivel jócskán megcsappannának Reagan esélyei. A miniszteri mozgások megítélésében érdemes figyel­ni az olyan SALT-ellenes héják reagálására, aminő Jackson szenátor, Kissinger enyhülési politikájának vad támadója. Máris a külügyminiszternek ítélte a „győzel­met”, s ez — tekintve a SALT ügyében régóta tartó Schlesinger—Kissinger kötélhúzást — biztatóan hangzik. Az a Scowcroft tábornok , aki Kissingér helyetteséből avanzsált a fehér házi főtanácsadói posztra, politikailag nincs egy súlycsoportban Kissingerrel, és persze az új hadügyminiszterrel, Donald Rumsfelddel sean. Az utóbbi pályázott erre a pozícióra, s így alighanem salamoni dön­tés született: Kissinger — ellenkezését feladva — bele­törődött „egyik kalapjának” elvesztésébe, feltéve, hogy azt nem az alelnöki, később Ford utánra elnöki remény­ségnek tekintett Rumsfeld kapja (hiszen az valóban lé­nyegesen csorbította volna a külügyminiszter befolyását); Rumsfeld viszont nyilván nem ment bele abba, hogy had­ügyminiszterként közvetlenül Kissinger tanácsadó elle­nőrzése alatt maradjon. Schlesinger persze nemcsak a SALT-ügyben került szembe Kissinger külpolitikai vonalával, hanem a közel- keleti taktika kérdésében is: a külügyminiszter mind Kairónak, mind Tel-Avivnak túl sokat ígért, a Pentagon viszont a saját szempontjait helyezte előtérbe. így tehát Ford döntése egyfelől támogatásra találhat a SALT—3 megegyezést sürgető köröknél, másfelől a közel-keleti ügyekben — mindkét oldalon! — érdekelt csoportoknál. Más kérdés, hogy Rockefeller „számyszegett kacsává” vált, és így ma, kisebb támogatást jelent a kormányon belül volt tanácsadójának, Kissingemek, mint látszott akkor, amikor éppen Rumsfeld lázongott a Ford-kor- mányzást „beárnyékoló” Rockefeller—Kissinger „duó” ellen. A CIA-üggyel levitézlett Colby menesztése nem meg­lepő. Mindenesetre most már az egyetlen Kissinger kivé­telével teljesen „Ford-kormányról” beszélhetünk, hiszen sorra távoztak a Nixon-emberek (és ne felejtsük el: Kis­singer a választások utánra jelezte lemondási szándékát!) Rumsfeld és Bush már a Rockefeller alelnöki kijelölése­kor is versengett a második helyért; most ez megújul a választások előtt, ök az „új republikánusnemzedék” kép­viselői, a Watergate-sártól tiszták... sajátos módon kerül közéjük a Nixon-kormányban több miniszteri tárcát is kipróbált Richardson, aki a párt „megtisztulásának” jel­képeként tetszeleghet (és szólhat bele az előbbi kettő ver­sengésébe); ő éppen a Watergate-ügy miatt szakított drámaian a volt elnökkel. Libanonban még mindig nincs nyugalom Az eddigi legszigorúbb megtorló intézkedések kilá­tásba helyezése ellenére sem sikerült Libanonban érvényt szerezni a két napja kihir­detett tűzszüneti megegye­zésnek. A hírügynökségi je­lentések szerint keddre vir­radó éjszaka, röviddel az­után, hogy Karami minisz­terelnök a béke helyreállítá­séról biztosította a lakossá­öiü 1915. november 5„ szerda got, ismét fellángoltak a harcok Bejrutban. Pokolgép robbant a l’Orient le Jour és az An Nahar című tekinté­lyes libanoni napi lapok szerkesztőségében. Mindkét szerkesztőség a Libanoni Bank és a tájékoztatásügyi minisztérium közelében he­lyezkedik el. A robbanás te­kintélyes anyagi kárt oko­zott és hét személy megse­besült. Hasonló incidens tör­tént a Newsweek című ame­rikai hetilap és a UPI ame­rikai hírügynökség irodájá­ban is. Karami miniszterel­nök a keddi napon folytat­ja tárgyalásait a politikái pártok vezetőivel. November 11-től Luanda független A nyilatkozatot az MPLA jelenti be Agostinho Neto, az MPLA vezetője kedden úgy nyilat­kozott, hogy november 11- én az általa irányított füg­getlenségi mozgalom nevé­ben fogja kinyilvánítani az ország függetlenségét. Az AFP francia hírügynökség luandai különtudósítója sze­rint hét nappal a portugál csapatok kivonásának befe­jezése előtt az angolai fővá­rosban nyugodt a helyzet. Háromezer portugál katona marad Luandában november 10-ig, a függetlenség kikiál­tásának előestéjéig. Az Egyesült Államok lu­andai konzulátusának tiszt­viselői közölték, hogy a dip­lomáciai képviselet vala­mennyi alkalmazottját azon­nal evakuálják és ideiglene­sen bezárják angolai misz- sziójukat. A diplomaták kö­zölték, hogy képviseletük felszámolását hétfőn rendel­ték el Washingtonból. A dip­lomáciai szóvivő szerint a döntés politikai és nem ka­tonai jellegű. / Megélénkült a belső mozgás Spanyolországban MADRID: A kedd reggel kiadott or­vosi jelentés szerint az éj­szakai műtét után ismét nor­malizálódott Franco tábor­nok, spanyol államfő állapo­ta. A hétfőn fellépett súlyos belső véi-zés következtében Franco válságos állapotban volt, az orvosok ezért hatá­roztak el műtétet, a szívmű­ködés gyöngesége ellenére is. A tábornok állapotának súlyosbodása Hírére ismét megélénkült a belső mozgás Spanyolországban. A délutá­ni és az esti órákban sorra kereste fel a Pardo-palotát Juan Carlos herceg ideigle­nes államfő, Arias Navarro miniszterelnök, valamint a komány számos tagja. A Cortes elnöksége, illet­ve a Régenstanács állandó ügyeletet tartott, hogy az ál­lamfő halála esetén azonnal megtehessék a szükséges in­tézkedéseket. Ebben az eset­ben ugyanis Juan Carlos idegilenes megbízatása meg­szűnik, és végleges beiktatá­sáig a Régenstanács venné át a hatalom gyakorlását. A palota előtt egész éjsza­ka igen sok újságíró várako­zott, a posta Nobil-telefon- egységeket helyezett üzembe, hogy biztosítsa a tudósítások folyamatosságát. Ismét visz- szakerültek a térre a film­kamerák, amelyek az elmúlt napokban már eltűntek a palota elől. Spanyolországban egyéb­ként a terrorizmus elleni törvényre hivatkozva tovább tartanak a rendőri Intézke­dések. Galícia tartomány kü­lönböző városaiban a rend­őrség több mint húsz em­bert tartóztatott le, azzal vá­dolva őket, hogy a FRAP nevű szervezethez tartoznak. Madridban a rendőrség el­fogott egy csoportot, amely még a nyáron politikai pla­kátokat ragasztott ki a met­ró egyik állomásán. Valla­dolid városában még vasár­nap a rendőrség elkobozta az El Norte de Castilla cí­mű lap példányait. Barce­lonában a Diario de Barce­lona mellékletének megjele­nését tiltották be. Áremelés Chilében A chilei junta újabb ár­emelkedéseket jelentett be. A tej ára 12,5 százalékkal drágult, az autóbusz viteldí­jak pedig csaknem 25 száza­lékkal emelkedtek. Az idén immár hatodszor emelkedett a benzin ára, ezúttal 19,4 százalékkal. A Szovjetunió kulturális miniszterének tévényilatkozata Pjotr Gyemicsev, az SZKP Központi Bizottság Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere kedden nyilatkozott a magyar televízió munka­társának. Nyilatkozatát szer­dán a magyar rádió 17 óra 05 perckor, a televízió pedig 20 óra 50 perckor sugároz­za. Robbanás a tengeri olajkiifnál Halálos áldozatokat követelt az a robbanás, amely a Norvégia délnyugati partjai­nak közelében levő olajfúró kútnál történt A képen: helikopter szállította Stavangerba a robbanás túlélőit (Télefotó — AP — MTI — KS) Libanon! élmények (3.) A barikád két oldala A kommunista párt lapjá­nak szerkesztőségében Tawi elvtárs, a főszerkesztő fogad. A Nida helyiségei nem pom­pásak, szerény szobák egy bérház első emeletén. Az egyikben csomagolják a la­pot az aktivisták, a másik­ban tükröt rajzol egy szer­kesztő. Van valami hősi korra emlékeztető a hangu­latban. Tawi fiatalember. Nem egyszerű vallásháború — Maga is hallotta a Bel­fast—teóriát? Nos, tetszetős, mert valóban így is lehet osztályozni az erőket: ke­resztények—mohamedá­nok. De ma már nem ilyen egyszerű. Amikor a maroni- ták „lejöttek a hegyekből” — ahogy erre mondják a gazdasági szintre lépésüket — még többségben voltak a keresztények. Ma már meg­változott a tényleges hely­zet. A kialakult politikai és társadalmi képlet konzerve az 1943-i íratlan alkotmány. Csakhogy ezen túl vagyunk. És ami a fő: Karami kormá­nya is kénytelen volt elis­merni, hogy a vallási hata­lommegosztás a hadseregen belül nem tartható, hogy társadalmi reformok kelle­nek, hogy a palesztinokat is megilletik az állampolgári jogok, hogy új államhatalmi rendszer szükséges. És ez a felismerés egyben azt is mu­tatja: a nini küzd^em a vallási háttér mellett osz­tályharcos vonásokat is tar­talmaz. S arra is választ kell adni: Libanon közösséget vállal-e az arab üggyel? A jobboldal A libanoni nagytőke és a vele szoros kapcsolatot tartó — vagy éppen az azt irányí­tó — nyugati tőke számára kínos a színvallás. A titkos és néha nyílt szövetséges fa- langista előretolása mindig al­kalmas arra, hogy kirobbantsa a belső harcot, hogy elterel­je a figyelmet a valódi gon­dokról, kipróbált módsze­rekkel lehetetlenné tegye a palesztinokat, és mindezzel egyidőben gyengíti a haladó erők kilátásait. — Ma Dzsumblatt a legjobb alternatíva — mondja Tawi. — Ö áll a Haladó Erők Frontja élén, ez a mohame­dán progresszió ereje. Ide tartozik a mi pártunk is. Nem véletlen, hogy velünk vannak azok, akik Nasszer iskoláján nőttek fel; Szadr imám is, aki Irakban vált a síiták vezetőjévé, támo­gatja ezt az erőt. A Haladó Erők Frontját nehéz lenne csak vallási formulának fel­fogni. Világos, hogy a jobb­oldal így nemcsak számbeli­leg, de eszmeileg is komoly ellenfelet kapott. Nem lehet véletlen, hogy az imperia­(.1 szerző felvetet«} lizmus erőfeszítésed egyre agreszívebbekké válnak. Ezért nem egyszerűen Bel­fast ma Bejrut, A Hamrán Rendezni kell a hallotta­kat Egyre könnyebb, hiszen a tengerpart, a belváros, a villanegyed és a külvárosok képének puszta egymás mellé rakása segíti az eliga­zodást. Bármennyire tetsze­tős is a keresztény—moha­medán megosztás, nem lehet megmaradni mellette. Itt a mélyben osztálygyökerek rejlenek. Az a séma sem igaz, hogy minden keresz­tény gazdag és minden mo­hamedán szegény. A Ham­rán, ezen a Váci utcaszerű nyüzsgő forgatagban próbá­lok egy kávéház teraszán rendet teremteni a friss új­ságok hírei és a hallottak dzsungelében. A tűzszünet őrál a teljes békét idézik! errefelé. Za­vartalan a bevásárlás, a ta­xik űzik egymást, szép bar­nára sült vállak vonjak el a szemet, új krimi és horror reklámját szerelik a mozi bejárata fölé. Az üdítőárus kínálja a leveket, a pénzvál­tó egykedvűen, de szemében levantei ravaszsággal váltja be a csekket. A bankok előtt szorgos kiskatonák javítgatják a homokzsák-barikádokat. Acélsisakjuk alól folyik a veríték. És, hogy teljes le­gyen a kép, egy arab ka­masz lép mellem, és egy csomó újság közül kínálja tört franciasággal: — Liba­noni pornó, uram, a legfris­sebb. Csak Bejrutban kap­ja,.. Bürget

Next

/
Oldalképek
Tartalom