Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-04 / 259. szám
Egv nép, amely kiha fásra volt ítélve A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a Szovjetunióban 440 aleut nemzetiségű ember él. Vannak köztük orvosok, mérnökök, tudományos munkatársak, hosszújáratú hajók kapitányai. ★ Az aleutok a Szovjetunió legkeletibb területén, a csendes-óceáni Parancsnok-szigeteken élnek. Néhány évvel ezelőtt a Bering-szigetről, a legnagyobb Parancsnok-szigetről szokatlan küldemény érkezett a dán fővárosba, Koppenhágába: két ősi bronzágyú. Erős apálykor bukkantak rájuk. A homokba temetve hevertek azon a helyen, ahol sziklazátonyra futott és összetört az a hajó, amelynek a híres tengeri utazó, Vitus Bering volt a parancsnoka. A dán származású hajós parancsnokként szolgált az orosz flottánál, és I. Péter cár megbízásából a Csendes-óceán északi részében végzett kutatásokat. A Bering-expedíció felfedezései közé tartoztak azok a szigetek, amelyeket az ő tiszteletére neveztek el Parancsnok-szigeteknek. Bering és útitársai több százezer értékes prémű medvefókára bukkantak itt. Az expedíció nyomában fókavadászok, kereskedők érkeztek a szigetekre. 1826-bar. a cári hivatalnokok, hogy biztosítsák a fókavadászathoz szükséges olcsó munkaerőt, a korábban lakatlan Parancsnok-szigetekre aleu- tokat telepítettek át Attu és Athi szigetekről, amelyek akkoriban Oroszországhoz tartoztak. Az áttelepítéssel azonban az aleutok életkörülményei nem javultak meg. Továbbra Is a nyomor, az éhezés várta őket, járványos betegségek tizedelték a kis népet. J. K. Szuvorov orosz tudós, aki meglátogatta a Parancsnokszigeteket, a XX. század elején ezt írta: „A szigeteken élő aleutokat a kihalás veszélye fenyegeti. Ha számuk továbbra is ilyen ütemben csökken, alig 50 év múlva a szigeteken csak a járási elöljáróság marad meg, de lakosság már nem lesz.” Valószínű, hogy a tudós jóslata beválik, ha a Parancsnok-szigeteken megmaradnak a századeleji állapotok. Az 1917-es forradalom azonban az egykori orosz birodalom legtávolabbi részén is megváltoztatta az életet. Az első orosz kommunisták, akik Kamcsatkáról érkeztek a Parancsnok-szigetekre, megmagyarázták a helybeli lakosságnak a szovjethatalom politikáját. Az őslakosság támogatta ezt a politikát. A szigeteken létrehozták a kommunista párt szerveze. ' tét: 1920-ban 9 tagja volt. 1923-ban, amikor a Parancsnok-szigeteken végérvényesen győzött a szovjethatalom, már minden tizedik lakos párttag volt, köztük öt nő is. Fjodor Volokityin, az egyik aleut nemzetiségű pártvezető később, 1935-ben. az első szerkesztője lett a szigeteken megjelenő Aleut Csillag című lapnak. Többször megválasztották az Aleut járási pártbizottság titkárának. A szigeteken kórházak, Iskolák épültek, mindenki megtanult ími_otvasni. Nőtt • lakosság lélekszáma. Napjainkban a Parancsnok-szigeteken élő aleutok többsége a vadászati, vadtenyésztő és értékesítő állami vállalatnál dolgozik. A . kombinátban a medvefóka-vadászaton kívül vid- ranyestet, rókát, kékrókát tenyésztenek. A szigeteken egy tejgazdaság és egy baromfigyár is működik. Nvikolszkoje, az Aleut Járási székhely házaiban vízvezeték, központi fűtés, a lakásokban fürdőszoba van. A telepen bentlakásos közép- w«oia, egy zeneiskola, bölcsődék és könyvtárak működnek. A nyári szünetben a Parancsnok-szigeteken élő gyerekek a Kamcsatka déli részén levő úttörőtáborokban nyaralnak. A Parancsnok-szigeteken ugyanis az éghajlat nem éppen kellemes: évente alig 15 —20 a napfényes napok száma. De a szigetek lakosai szeretik „zord” szülőföldjüket. Az aleutokon kívül oroszok, ukránok, tatárok és más nemzetiségek is élnek itt. Az éghajlati viszonyok miatt a szigetlakok kétszeres, háromszoros bért kapnak, különböző kedvezményekben részesülnek. Évi szabadságuk — mint a szovjet Távol-Északon mindenütt — duplája a szokásosnak. Nyugdíjba is korábban mehetnek, mint másutt. Érdekesen alakult a Parancsnok-szigetek őslakosainak a sorsa. Az aleut nemzetiségű Szergej Szuskovot barátai a szigetek polgármesterének nevezik. Immár 18 éve áll az Aleut járási tanács élén. Felesége, Kszénia Szusko- va, az egyik első aleut orvosnő. A nyikolszkojei járási kórházban dolgozik, amelynek igazgatója az ugyancsak aleut nemzetiségű orvosnő, Luiza Mulina. A kórházat a legkorszerűbb orvosi műszerekkel szerelték fel. A szakorvosok között vannak sebészek, belgyógyá- szak, gyermekgyógyászok, nőgyógyászok. A Pa ráncén«)ksziuelekcn éló aleutok átlagos életkora körülbelül megfelel a szovjet emberek átlagos életkorának. A Bering- és Mednij- s/.igeleken gyakran találkozhatunk 70 éves aleuttal. a Napjainkban egyes aleutok, különösen a felsőfokú képzettséggel rendelkezők, különböző szovjet városokban élnek, többek kpzötD Petropavlovszk-Kamcsatszkij- ban, Lenlngrádban. Az aleut nemzetiségű Erik Grebzde a Kamcsatkai Vulkanológiai Intézet tudományos munkatársa. Szergej Tyimonykin egy nagy motoros teherhajó kapitánya. Az 54 éves kapitány hajóval járt már az NDK-ban, Kínában, Japánban, Aden ben, Szingapúrban, Colombóban. Azon aleutok közé tartozik, akik akkor születtek, amikor a Parancsnok-szigeteken létrejött a szovjethatalora. Környezetvédelem a világűrből Az óceánok és az atmoszféra szennyezési fokának meghatározásában, a szenny- anyagok helyének, kiterjedésének felderítésében, és nyomonkövetésében a mesterséges holdak és az űrlaboratóriumok már ma is jelentős szerepet játszanak. Ilyen jellegű kutatásokat eddig a szovjet Kozmosz és Meteor holdak, az amerikai Nimbus meteorológiai holdak és az ÉRTS mesterséges hold végzett, valamint a Skylab-űrlaboratórium. Napjainkban a mesterséges holdak a tengerekbe került szennyanyagokat, az olajat, fémeket stb. különféle érzékenységű filmek, hőérzékelők, spektrométerek és speciális radarberendezések segítségével mérik be. A Skylab felvételei jól kimutatták a Loire folyó hőszennyezését. amelyet a folyó 'mellé telepített atomerőművek okoznak. Ugyancsak a Skylab-felvételeken lehetett nyomon követni az Atlanti-óceánban az Amazonas folyamból beomlott vízmennyiséget, mintegy 1500 km hosszú tengerszakaszon. A tengerbe jelentős meny- nyiségű olaj kerül mint szennyeződés. Ez lehet gondatlanság következménye - (vízalatti olajfúrás, tankhajó tartályának kimosása stb.), de a tankhajó-katasztrófák során is előfordul a nagyarányú olajszennyezőFÄBÖL KÉSZÜLT HÍMZÉS. Égy Penza melletti ősi település, Russzkij Kameskir számos házát csipkéhez hasonló művészi fafaragás díszíti. A minták változatosak. A látogató nem talál a faluban két egyformán mintázott házat. A házakat kiváló szakemberekből álló ácsbrigád készíti. Hírük az egész penzai területen elterjedt. Rájuk bízták az egyik turistabázis épületeinek díszítését, és az ő kezük munkáját dicséri az „Aranykakas” stilizált étterem is. (Képünkön.) Az ácsok most az egyik penzai ház felújításán dolgoznak, melyben a tervek szerint iparművészeti múzeumot létesítenek, hogy azután ismét visszatérjenek mindennapi munkájukhoz, a kolhozparasztok számára épített, művészi fafaragással díszített házak építéséhez. (Fotó: J. Bagranszkij felvétele APN—KS) dés. Az olajat a tenger színén elég könnyű kimutatii! Nehezebb feladat elé állítja az embert a tengerbe került fémszennyeződés kimutatása a világűrből. A fémek nem lebegnek a víz felszínén, hanem mélyebb régiókba süllyednek le. A fotokamerák és az elektromágneses hullámok segítségével nem lehet „lelátni” a tenger mélyére. A fémszeny- nyezés nem okoz mindig olyan „színes” elváltozást mint 1972-ben az olasz vö- rösiszap-botrány. Ennek során a Montedison cég ha nyagságábói nagy mennyiségű titán-bioxid került Korzika partjainál a tengerbe, A vegyszer a tengervízzel érintkezve vörösre festette a vizet. A színes tengerrészt könnyű volt felderíteni a világűrből közönséges fényké pészeti módszerekkel is. A legtöbb esetben azonban a fémszennyezés nem okoz színváltozást a tengervízben. Ilyenkor a vízre telepített mérőbóják segítenek. Sajnos, nemcsak a tengerek, de az atmoszféra is szennyeződik az ember te vékenysége következtében. A légköri szennyanyagokat is meg lehet határozni a világűrből. A szovjet Meteor és az amerikai Nimbus holdak fel vannak szerelve olyan érzékelőkkel, amelyeknek segítségével meg lehet határozni az atmoszféra szeny- nyezettségét mennyiségi és minőségi szempontból minden irányban. Az ipari tevékenység so rán különféle gázok és gő zök kerülnek az atmoszférába. A tudósokat azonban talán ennél is jobban nyugtalanítja az atmoszférában lebegő finom porszemcsék jelenléte és az ózonréteg változása. A finom porszemcséket a fizikusok aeroszo lóknak nevezik. Ezek részben elnyelik, másrészről megtörik a nap sugarait Mindez természetesen kihat Földünk időjárásának aia kulásara. Az aeroszol problé mánál a kutatók veszélyesebbnek tartják azt, hogy a mérések szerint az elmúlt 15 évben az atmoszféra ózontartalma megcsökkent. Az ozonószféra a légkör 15 —40 km magasságban elhelyezkedő ózontartalmú része. Ennek az ózonrétegnek az a feladata, hogy a Napból a Földre érkező és az élő szervezetre káros ultraibolya sugarakat elnyelje. Ugyanakkor az infravörös sugárzást is szabályozza az ózonréteg. Az ózonegyensúly felborulása hatással lehet Földünk élővilágára is. Hírek szerint szovjet űrkutatók is mesterséges holdas és űrlaboratóriumos méréseket szándékoznak végezni az ózonréteggel kapcsolatban, A környezetvédelemben tehát a világűr a jövőben fokozottabban veszt ki részét, az itt keringő mesterséges holdak és űrlaboratóriumok segítségével. M AJ [ műsorok: Amikor a nyáron Párizsban jártam, francia barátaim elvittek egy sztriptíz bárba, hadd lássam a nyugati kultúrát. Elfoglaltuk a helyünket, aztán a tenyérnyi színpadra tapadt tekintetünk, amely szakasztott olyan volt, mint az egykori Lili- %mti Színházé. A zenekari árokban egy hegedűs, egy zongorista, no meg az elmaradhatatlan dobos bizgatta a kíváncsiságot. Végre megkezdődött az előadás. A háromtagú zenekar olyan zenebonát cSapott, amely tőle csak tellett. Felment a függöny. Táncos mozdulatokkal megjelent az első hölgy nyakig felöltözve, mintha divatbemutatóra menne. Levetette felsőka-. bátját, lépett egyet-keltüt, aztán kosztiimkabátját, amely alatt ott domborodott a kombinéja. Lekerült róla a szoknya, s amikor a harisnyánál tartott, megszólalt mellettem egy borízű hang: — Tout ea ce n’est rien du tout. Ez mind semmi. Hátranéztem.. A hang tulajdonosa egy kopasz úr volt. Párizsban A második szám szőke hölgy, ez kék kosztümben, kivágott szoknyában lepett a parányi színpadra. Inassá, óvatos mozdulatokkal dobálta le magáról a ruhadarabokM, végül ott UH előttünk *pőrén, Eva-kosztüm- ben. Tcqps hangzott és újra megszólalt a már ti vert borízű hang: — Ez mind semmi.' Nem volt idom gondolkozni, vajon ki lehet ez a kopasz úr, vajon mi lehet a mestersége, mert az tn szívem is a torkomban dobogott és megjelent a műsor harmadik száma. Most vöröshajú *áneosnő lépett a színpadra, é'.znmár csak kivágott pongyola volt, ingerkedő színekkel. A nézők visszafojtották lélegzetüket. a fiatalabbik pedig kiguvadt szemmel figyelték, mi történik. Az ifjú higya cipőn kezdte, majd mezítláb táncolva levetette o harisnyáját, végül háttal állva lekerült róla az utolsó ruhadarab is. Amikor megfordult és meghajolt, taps csattant És az öregúr hangja: — Ez mind semmi! A táncosnő kilibbent a színpadról, a függöny összegördült, az előadás végeiért. A nézők az előcsarnokba vonultak és kisebb .nagyobb csoportokban izgatottan beszélték meg, melyik hölgy mívelte mesterségét tűvé- szibb színvonalon. A kopasz mellé sodródtam, aki műélvezetünket közbeszólásaitxd zavarta. Apró cédulákat osztogatott. — Monsieur — szólítottam meg — bocsássa meg, ha zavarom, miért mondta minden mutatvány után, hogy „Ez mind semmi!'’ Hiszen a három hölgy igazán levetett mindent, ami levethető ... Szeretném megkérdezni, ön szerint mi a valami? . _ — A valami — felelte megfontoltan — a valami az ahogy a hölgyek nálam vetkőznek. a Az első pillanatban arra gondoltam, hogy ez a kopasz úr a piszkos konknnencia itt valahol, de semmi esetre messze, valahol le’iei egy másik sztriptíz bár, ahol más három hölgy míveli a lisztes ipart. Oda csalogatja a nézőket. Az öreg nem sokáig hagyott kétségek között: — Ha majd valamelyik hölgyismerősének szüksége lenne rám, keressen fel. Nekem is átnyújtott egy cédulát. Névjegy -volt. Utca és házszám fölött a következő szöveg volt olvasható: dr. Jules DUVIVIER Gynécologue ★ Az egyik bisztróban ültünk már, amikor párizsi barátaim közül az egyik így szólt: — A Nyugat. hiába csak Nyugat. Nálunk még a nőgyógyászoknak is hirdetniük kell magukat. Szúts István 8.27 9.00 9.30 10.05 10.35 11.39 12.20 12.35 14.06 14.50 13.10 15.20 15.44 16.05 16.35 17.05 17.30 18.00 18.30 19.15 19.33 20.24 20.52 21.05 22.20 22.50 23.00 8.05 8.33 8.50 9.00 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.10 13.33 14.00 18.00 18.33 19.15 19.30 20.33 20.36 RADIO uoobUTH Sámson és Delila A ludat világa Szovjet népek zenéjéből Iskolarádió Beethoven-múvek Illés Béla müvei Ki nyer ma? Melódiakoktél Ezeregy délután Éneklő Ifjúság Az élő népdal Hangszerszólók Magyarán szólva... Harsan a kürtszó! Holnap közvetítjük... Vendégségben Mendelssohn: IV. szimfónia A Szabó csalad (Ism.) Esti magazin Vlagyimir Malcsenko énekel A szovjet kultúra hete Franck: A-dúr szonáta Ady Endre két verse Húszas stúdió Magyar együttesek felvételeiből Meditáció Népdalok PETŐFI Fúvószene Máté Péter énekel A szakszervezet tárgyalta Híres énekesek könnyűzenei felvételeiből Szabó Pál nyomában Biharugrán A zene hullámhosszán Látószög Énekegyüttesek músorábo* A .szovjet kultúra hete Dvorzsák műveiből Verbunkosok, katonadalok Brahms: Magyar táncok Kettőtől hatig... Mozart: B-dúr zongoraverseny Szivárvány völgy Elektromágneses terek az. emberben Csak fiataloknak! Technikai szünet Magyarország—Anglia ökölvívó-mérkőzés 21.03 Nóták 21.31 Erkel: Hunyadi László MI ■ Y Ah 8.05 Iskolatévé 10.30 Tel Izsák 11.03 Iskolatévé 13.05 Iskola téve (Ism.) 17.0D Mag;-, arcok ül vívó-m ÓV.. J ' - z> 18.10 Mindenki k * ' 18.10 Játék a b. it ükkel 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna glta 20.05 A szovjet kultúra napj Kb. 21.45 Felszabadult művészet 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Magyarország Anglia ökölvívó-mérkőzés II. r. 2. műsor 20.01 Az állatvilág titkai 20.23^A gótika kincsei 21.10 A maszk (NDK bűnügyi film) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és fél 6 órakor Kopjások A népszerű regény izgal más, magyar filmváltozata Este 8 órakor Ifjúsági bérletszünet! Gyilkosságok péntek este A gyilkos, aki nem öl. Színes, angol bűnügyi film. Felemelt helyárak! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Ifjúsági bérletszünet! Harc Rómáért Kétrészes, színes, szinkro nizált, NSZK—román törté nelmi film. Dupla helyárak! Este fél 8 órakor T fj úsági bérletszünet! Az utolsó völgy Színes, angol történelmi kaland film. Csak 16 éven felülieknek! GYÖNGYÖST PUSKIN: Du. fél 4 órakor Robinson és a kannibálok Du. 3 4 6 és este 8 órakor Ostromállapot GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Jt)u. fél 4 órakor Ostromállapot Fél 6 éj fél 8 órakor Robinson és a kannibálok HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Gyémánt lady * HATVANI KOSSUTH: Magánbeszélgetés ÜZF.SABONY: Nagyvárosi fények