Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

Egv nép, amely kiha fásra volt ítélve A legutóbbi népszámlá­lás adatai szerint a Szov­jetunióban 440 aleut nem­zetiségű ember él. Vannak köztük orvosok, mérnökök, tudományos munkatársak, hosszújáratú hajók kapi­tányai. ★ Az aleutok a Szovjetunió legkeletibb területén, a csen­des-óceáni Parancsnok-szi­geteken élnek. Néhány évvel ezelőtt a Bering-szigetről, a legna­gyobb Parancsnok-szigetről szokatlan küldemény érke­zett a dán fővárosba, Kop­penhágába: két ősi bronz­ágyú. Erős apálykor buk­kantak rájuk. A homokba temetve hevertek azon a he­lyen, ahol sziklazátonyra fu­tott és összetört az a hajó, amelynek a híres tengeri utazó, Vitus Bering volt a parancsnoka. A dán szár­mazású hajós parancsnok­ként szolgált az orosz flottá­nál, és I. Péter cár megbízá­sából a Csendes-óceán észa­ki részében végzett kutatá­sokat. A Bering-expedíció felfedezései közé tartoztak azok a szigetek, amelyeket az ő tiszteletére neveztek el Pa­rancsnok-szigeteknek. Bering és útitársai több százezer értékes prémű medvefókára bukkantak itt. Az expedíció nyomában fó­kavadászok, kereskedők ér­keztek a szigetekre. 1826-bar. a cári hivatalnokok, hogy biztosítsák a fókavadászat­hoz szükséges olcsó munka­erőt, a korábban lakatlan Parancsnok-szigetekre aleu- tokat telepítettek át Attu és Athi szigetekről, amelyek akkoriban Oroszországhoz tartoztak. Az áttelepítéssel azonban az aleutok életkörülményei nem javultak meg. Továbbra Is a nyomor, az éhezés vár­ta őket, járványos betegségek tizedelték a kis népet. J. K. Szuvorov orosz tudós, aki meglátogatta a Parancsnok­szigeteket, a XX. század ele­jén ezt írta: „A szigeteken élő aleutokat a kihalás ve­szélye fenyegeti. Ha számuk továbbra is ilyen ütemben csökken, alig 50 év múlva a szigeteken csak a járási elöl­járóság marad meg, de la­kosság már nem lesz.” Valószínű, hogy a tudós jóslata beválik, ha a Pa­rancsnok-szigeteken megma­radnak a századeleji állapo­tok. Az 1917-es forradalom azonban az egykori orosz bi­rodalom legtávolabbi részén is megváltoztatta az életet. Az első orosz kommunisták, akik Kamcsatkáról érkeztek a Parancsnok-szigetekre, megmagyarázták a helybeli lakosságnak a szovjethata­lom politikáját. Az őslakos­ság támogatta ezt a politikát. A szigeteken létrehozták a kommunista párt szerveze. ' tét: 1920-ban 9 tagja volt. 1923-ban, amikor a Parancs­nok-szigeteken végérvénye­sen győzött a szovjethatalom, már minden tizedik lakos párttag volt, köztük öt nő is. Fjodor Volokityin, az egyik aleut nemzetiségű pártvezető később, 1935-ben. az első szerkesztője lett a szigeteken megjelenő Aleut Csillag című lapnak. Több­ször megválasztották az Aleut járási pártbizottság titkárának. A szigeteken kórházak, Is­kolák épültek, mindenki megtanult ími_otvasni. Nőtt • lakosság lélekszáma. Napjainkban a Parancsnok-szigeteken élő aleutok többsége a vadászati, vadtenyésztő és értékesítő állami vállalatnál dolgozik. A . kombinátban a medvefó­ka-vadászaton kívül vid- ranyestet, rókát, kékrókát tenyésztenek. A szigeteken egy tejgazdaság és egy ba­romfigyár is működik. Nvikolszkoje, az Aleut Járási székhely házaiban vízvezeték, központi fűtés, a lakásokban fürdőszoba van. A telepen bentlakásos közép- w«oia, egy zeneiskola, böl­csődék és könyvtárak mű­ködnek. A nyári szünetben a Parancsnok-szigeteken élő gyerekek a Kamcsatka déli részén levő úttörőtáborokban nyaralnak. A Parancsnok-szigeteken ugyanis az éghajlat nem ép­pen kellemes: évente alig 15 —20 a napfényes napok szá­ma. De a szigetek lakosai szeretik „zord” szülőföldjü­ket. Az aleutokon kívül oro­szok, ukránok, tatárok és más nemzetiségek is élnek itt. Az éghajlati viszonyok miatt a szigetlakok kétszeres, három­szoros bért kapnak, különbö­ző kedvezményekben része­sülnek. Évi szabadságuk — mint a szovjet Távol-Észa­kon mindenütt — duplája a szokásosnak. Nyugdíjba is korábban mehetnek, mint másutt. Érdekesen alakult a Pa­rancsnok-szigetek őslakosai­nak a sorsa. Az aleut nemze­tiségű Szergej Szuskovot ba­rátai a szigetek polgármeste­rének nevezik. Immár 18 éve áll az Aleut járási ta­nács élén. Felesége, Kszénia Szusko- va, az egyik első aleut or­vosnő. A nyikolszkojei járá­si kórházban dolgozik, amelynek igazgatója az ugyancsak aleut nemzetisé­gű orvosnő, Luiza Mulina. A kórházat a legkorszerűbb orvosi műszerekkel szerelték fel. A szakorvosok között vannak sebészek, belgyógyá- szak, gyermekgyógyászok, nőgyógyászok. A Pa ráncén«)k­sziuelekcn éló aleutok átlagos életkora körülbelül megfelel a szov­jet emberek átlagos életko­rának. A Bering- és Mednij- s/.igeleken gyakran találkoz­hatunk 70 éves aleuttal. a Napjainkban egyes aleutok, különösen a felsőfokú kép­zettséggel rendelkezők, kü­lönböző szovjet városokban élnek, többek kpzötD Petro­pavlovszk-Kamcsatszkij- ban, Lenlngrádban. Az aleut nemzetiségű Erik Grebzde a Kamcsatkai Vulkanológiai Intézet tudományos munka­társa. Szergej Tyimonykin egy nagy motoros teherhajó kapitánya. Az 54 éves kapi­tány hajóval járt már az NDK-ban, Kínában, Ja­pánban, Aden ben, Szinga­púrban, Colombóban. Azon aleutok közé tartozik, akik akkor születtek, amikor a Parancsnok-szigeteken létre­jött a szovjethatalora. Környezetvédelem a világűrből Az óceánok és az atmosz­féra szennyezési fokának meghatározásában, a szenny- anyagok helyének, kiterjedé­sének felderítésében, és nyomonkövetésében a mes­terséges holdak és az űrla­boratóriumok már ma is jelentős szerepet játszanak. Ilyen jellegű kutatásokat eddig a szovjet Kozmosz és Meteor holdak, az amerikai Nimbus meteorológiai hol­dak és az ÉRTS mesterséges hold végzett, valamint a Skylab-űrlaboratórium. Napjainkban a mestersé­ges holdak a tengerekbe került szennyanyagokat, az olajat, fémeket stb. különfé­le érzékenységű filmek, hő­érzékelők, spektrométerek és speciális radarberendezések segítségével mérik be. A Skylab felvételei jól ki­mutatták a Loire folyó hő­szennyezését. amelyet a fo­lyó 'mellé telepített atom­erőművek okoznak. Ugyan­csak a Skylab-felvételeken lehetett nyomon követni az Atlanti-óceánban az Ama­zonas folyamból beomlott vízmennyiséget, mintegy 1500 km hosszú tengersza­kaszon. A tengerbe jelentős meny- nyiségű olaj kerül mint szennyeződés. Ez lehet gon­datlanság következménye - (vízalatti olajfúrás, tankha­jó tartályának kimosása stb.), de a tankhajó-kataszt­rófák során is előfordul a nagyarányú olajszennyező­FÄBÖL KÉSZÜLT HÍMZÉS. Égy Penza melletti ősi település, Russzkij Kameskir számos házát csipkéhez hasonló művészi fafaragás díszíti. A minták változatosak. A láto­gató nem talál a faluban két egyformán mintázott házat. A házakat kiváló szakemberekből álló ácsbrigád készíti. Hírük az egész penzai te­rületen elterjedt. Rájuk bízták az egyik turistabázis épületeinek díszítését, és az ő kezük munkáját dicséri az „Aranykakas” stilizált étterem is. (Képünkön.) Az ácsok most az egyik penzai ház felújításán dolgoznak, melyben a tervek szerint iparművészeti múzeumot létesítenek, hogy azután ismét visszatérjenek mindennapi munkájukhoz, a kolhozparasztok számára épített, művészi fafaragással díszített házak építéséhez. (Fotó: J. Bagranszkij felvétele APN—KS) dés. Az olajat a tenger szí­nén elég könnyű kimutatii! Nehezebb feladat elé ál­lítja az embert a tengerbe került fémszennyeződés ki­mutatása a világűrből. A fémek nem lebegnek a víz felszínén, hanem mélyebb régiókba süllyednek le. A fotokamerák és az elektro­mágneses hullámok segítsé­gével nem lehet „lelátni” a tenger mélyére. A fémszeny- nyezés nem okoz mindig olyan „színes” elváltozást mint 1972-ben az olasz vö- rösiszap-botrány. Ennek so­rán a Montedison cég ha nyagságábói nagy mennyisé­gű titán-bioxid került Kor­zika partjainál a tengerbe, A vegyszer a tengervízzel érintkezve vörösre festette a vizet. A színes tengerrészt könnyű volt felderíteni a vi­lágűrből közönséges fényké pészeti módszerekkel is. A legtöbb esetben azonban a fémszennyezés nem okoz színváltozást a tengervízben. Ilyenkor a vízre telepített mérőbóják segítenek. Sajnos, nemcsak a tenge­rek, de az atmoszféra is szennyeződik az ember te vékenysége következtében. A légköri szennyanyagokat is meg lehet határozni a világ­űrből. A szovjet Meteor és az amerikai Nimbus holdak fel vannak szerelve olyan érzékelőkkel, amelyeknek segítségével meg lehet hatá­rozni az atmoszféra szeny- nyezettségét mennyiségi és minőségi szempontból min­den irányban. Az ipari tevékenység so rán különféle gázok és gő zök kerülnek az atmoszfé­rába. A tudósokat azonban talán ennél is jobban nyug­talanítja az atmoszférában lebegő finom porszemcsék jelenléte és az ózonréteg változása. A finom porszem­cséket a fizikusok aeroszo lóknak nevezik. Ezek rész­ben elnyelik, másrészről megtörik a nap sugarait Mindez természetesen kihat Földünk időjárásának aia kulásara. Az aeroszol problé mánál a kutatók veszélye­sebbnek tartják azt, hogy a mérések szerint az elmúlt 15 évben az atmoszféra ózontartalma megcsökkent. Az ozonószféra a légkör 15 —40 km magasságban elhe­lyezkedő ózontartalmú ré­sze. Ennek az ózonrétegnek az a feladata, hogy a Nap­ból a Földre érkező és az élő szervezetre káros ultra­ibolya sugarakat elnyelje. Ugyanakkor az infravörös sugárzást is szabályozza az ózonréteg. Az ózonegyensúly felborulása hatással lehet Földünk élővilágára is. Hírek szerint szovjet űrku­tatók is mesterséges holdas és űrlaboratóriumos mérése­ket szándékoznak végezni az ózonréteggel kapcsolatban, A környezetvédelemben tehát a világűr a jövőben fokozottabban veszt ki ré­szét, az itt keringő mester­séges holdak és űrlaborató­riumok segítségével. M AJ [ műsorok: Amikor a nyáron Párizs­ban jártam, francia baráta­im elvittek egy sztriptíz bár­ba, hadd lássam a nyugati kultúrát. Elfoglaltuk a he­lyünket, aztán a tenyérnyi színpadra tapadt tekinte­tünk, amely szakasztott olyan volt, mint az egykori Lili- %mti Színházé. A zenekari árokban egy hegedűs, egy zongorista, no meg az elma­radhatatlan dobos bizgatta a kíváncsiságot. Végre megkezdődött az előadás. A háromtagú zene­kar olyan zenebonát cSapott, amely tőle csak tellett. Fel­ment a függöny. Táncos moz­dulatokkal megjelent az első hölgy nyakig felöltözve, mintha divatbemutatóra menne. Levetette felsőka-. bátját, lépett egyet-keltüt, aztán kosztiimkabátját, amely alatt ott domborodott a kombinéja. Lekerült róla a szoknya, s amikor a ha­risnyánál tartott, megszólalt mellettem egy borízű hang: — Tout ea ce n’est rien du tout. Ez mind semmi. Hátranéztem.. A hang tu­lajdonosa egy kopasz úr volt. Párizsban A második szám szőke hölgy, ez kék kosztümben, kivágott szoknyában lepett a parányi színpadra. Inassá, óvatos mozdulatokkal do­bálta le magáról a ruhada­rabokM, végül ott UH előt­tünk *pőrén, Eva-kosztüm- ben. Tcqps hangzott és újra megszólalt a már ti vert borízű hang: — Ez mind semmi.' Nem volt idom gondol­kozni, vajon ki lehet ez a kopasz úr, vajon mi lehet a mestersége, mert az tn szí­vem is a torkomban dobo­gott és megjelent a műsor harmadik száma. Most vöröshajú *áneosnő lépett a színpadra, é'.znmár csak kivágott pongyola volt, ingerkedő színekkel. A né­zők visszafojtották lélegze­tüket. a fiatalabbik pedig kiguvadt szemmel figyelték, mi történik. Az ifjú higya cipőn kezdte, majd mezít­láb táncolva levetette o ha­risnyáját, végül háttal állva lekerült róla az utolsó ruha­darab is. Amikor megfordult és meghajolt, taps csattant És az öregúr hangja: — Ez mind semmi! A táncosnő kilibbent a színpadról, a függöny össze­gördült, az előadás végeiért. A nézők az előcsarnokba vonultak és kisebb .nagyobb csoportokban izgatottan be­szélték meg, melyik hölgy mívelte mesterségét tűvé- szibb színvonalon. A kopasz mellé sodród­tam, aki műélvezetünket közbeszólásaitxd zavarta. Apró cédulákat osztogatott. — Monsieur — szólítot­tam meg — bocsássa meg, ha zavarom, miért mondta minden mutatvány után, hogy „Ez mind semmi!'’ Hi­szen a három hölgy igazán levetett mindent, ami levet­hető ... Szeretném megkér­dezni, ön szerint mi a vala­mi? . _ — A valami — felelte megfontoltan — a valami az ahogy a hölgyek nálam vetkőznek. a Az első pillanatban arra gondoltam, hogy ez a kopasz úr a piszkos konknnencia itt valahol, de semmi eset­re messze, valahol le’iei egy másik sztriptíz bár, ahol más három hölgy míveli a lisz­tes ipart. Oda csalogatja a nézőket. Az öreg nem sokáig ha­gyott kétségek között: — Ha majd valamelyik hölgyismerősének szüksége lenne rám, keressen fel. Nekem is átnyújtott egy cédulát. Névjegy -volt. Utca és házszám fölött a követ­kező szöveg volt olvasható: dr. Jules DUVIVIER Gynécologue ★ Az egyik bisztróban ül­tünk már, amikor párizsi barátaim közül az egyik így szólt: — A Nyugat. hiába csak Nyugat. Nálunk még a nő­gyógyászoknak is hirdetniük kell magukat. Szúts István 8.27 9.00 9.30 10.05 10.35 11.39 12.20 12.35 14.06 14.50 13.10 15.20 15.44 16.05 16.35 17.05 17.30 18.00 18.30 19.15 19.33 20.24 20.52 21.05 22.20 22.50 23.00 8.05 8.33 8.50 9.00 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.10 13.33 14.00 18.00 18.33 19.15 19.30 20.33 20.36 RADIO uoobUTH Sámson és Delila A ludat világa Szovjet népek zenéjéből Iskolarádió Beethoven-múvek Illés Béla müvei Ki nyer ma? Melódiakoktél Ezeregy délután Éneklő Ifjúság Az élő népdal Hangszerszólók Magyarán szólva... Harsan a kürtszó! Holnap közvetítjük... Vendégségben Mendelssohn: IV. szimfó­nia A Szabó csalad (Ism.) Esti magazin Vlagyimir Malcsenko énekel A szovjet kultúra hete Franck: A-dúr szonáta Ady Endre két verse Húszas stúdió Magyar együttesek felvételeiből Meditáció Népdalok PETŐFI Fúvószene Máté Péter énekel A szakszervezet tárgyalta Híres énekesek könnyű­zenei felvételeiből Szabó Pál nyomában Biharugrán A zene hullámhosszán Látószög Énekegyüttesek músorábo* A .szovjet kultúra hete Dvorzsák műveiből Verbunkosok, katonadalok Brahms: Magyar táncok Kettőtől hatig... Mozart: B-dúr zongora­verseny Szivárvány völgy Elektromágneses terek az. emberben Csak fiataloknak! Technikai szünet Magyarország—Anglia ökölvívó-mérkőzés 21.03 Nóták 21.31 Erkel: Hunyadi László MI ■ Y Ah 8.05 Iskolatévé 10.30 Tel Izsák 11.03 Iskolatévé 13.05 Iskola téve (Ism.) 17.0D Mag;-, arc­ok ül vívó-m ÓV.. J ' - z> 18.10 Mindenki k * ' 18.10 Játék a b. it ükkel 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna glta 20.05 A szovjet kultúra napj Kb. 21.45 Felszabadult művészet 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Magyarország Anglia ökölvívó-mérkőzés II. r. 2. műsor 20.01 Az állatvilág titkai 20.23^A gótika kincsei 21.10 A maszk (NDK bűnügyi film) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és fél 6 órakor Kopjások A népszerű regény izgal más, magyar filmváltozata Este 8 órakor Ifjúsági bérletszünet! Gyilkosságok péntek este A gyilkos, aki nem öl. Szí­nes, angol bűnügyi film. Felemelt helyárak! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Ifjúsági bérletszünet! Harc Rómáért Kétrészes, színes, szinkro nizált, NSZK—román törté nelmi film. Dupla helyárak! Este fél 8 órakor T fj úsági bérletszünet! Az utolsó völgy Színes, angol történelmi kaland film. Csak 16 éven felülieknek! GYÖNGYÖST PUSKIN: Du. fél 4 órakor Robinson és a kannibálok Du. 3 4 6 és este 8 órakor Ostromállapot GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Jt)u. fél 4 órakor Ostromállapot Fél 6 éj fél 8 órakor Robinson és a kannibálok HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Gyémánt lady * HATVANI KOSSUTH: Magánbeszélgetés ÜZF.SABONY: Nagyvárosi fények

Next

/
Oldalképek
Tartalom