Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
Cet vadászat hi antarktiszon ÉtA Szovjetunió nemcsak, szóban, hanem ténylegesen is csökkenti antarktiszi cetvadászatát” — jelentette ki Vlagyimir Trevjanovics, a Szovjetunió halgazdaságügyi minisztériumának egyik fő- specialistája abban az interjúban, amelyet a TASZSZ hírügynökség tudósítójának adott a küszöbön álló halászati idény problémáival Icapcsolatosan. Az idén — mondotta T verjanovic? —- a szovjet cetvadászok kivonták az expedícióból az abban részt vevő három flottilla egyikét, s ezzel lényegesen csökkentették a működő halászhajók számát. A cetvadászatról tavaly nyáron Londonban megkötött nemzetközi megállapodásnak megfelelően a' cet- halakat csak az előre kijelölt körzetekben lehet vadászni. A Szovjetunió továbbra is változatlanul figyelembe veszi a nemzetközi halászati bizottság ajánlásait. A bizottság képviselői reszt vesznek a szovjet cetvadászbázisok munkájában. A tervezett és éppen a közelmúltban elindított expedíción biológusok vesznek részt, akik az óceánban élő cetek szaporításának lehetőségeit fogják tanúimé▼fZ: 'BUSt. Kanyó Ferenc (Kecskemét) felvétele, amely a Népújság és a MEBIB fotópályázatán II. díjat nyert. LUANDA! PILLANATKÉP Miről tudhat a gyerek? H-elkap egy eezc feszlányt jcszélgetésünkböl a gyerek, s a természetes kíváncsiságtól hajtva megkérdezi, hogy miről is van szó, kéri, mondjuk el neki is a dolgot. Ha elhessentjük őt azzal, hogy nem rá tartozik, s ez többször megismétlődik, hosszú időre elhal benne a törekvés, hogy magáénak érezze a család ügyes-bajos dolgait, segítsen megoldásukban. Megérteni sem tudja, miért nem tartozik rá, kirekesztve éra magát a családból. Valóban, mit mondhatunk d, miről tudhat a gyerek? Nem tudnék hirtelen titkolni való dolgokat felsorolni. Hisz sast is elmondhatjuk, hogy néhány hónap múlva kistestvére születik, ez szárnyakat ad segítókeszségenek, az édesanya iránti tapintatának, egész viselkedése megváltozhat. Sőt, a hogyanját sem kell titkolni, sok pedagógiai cikk sürgeti ezt mostanában. De vegyük csak sorra, mibe is kell feltétlenül beavatni a gyereket! Ne legyen titok előtte a család anyagi helyzete, a szülők jövedelme. Ismerje munkájuk jellegét és nehézségi fokát. Hadd tudja azt is, mire telik belőle, hogyan osztják be. Mindezek ismeretében kevésbé áll elő indokolatlan zsebpénzigény- nyel. Talán még a holmiját is jobban megbecsüli, hisz tisztában van vele, hogy a szülőnek kell lemondania valamiről, ha Idő előtt kell újat venni. Pesti kollégisták között figyeltem meg, hogy taxival jártak színházba, 30 forintos cigarettát vásároltak nagyon szerény anyagi körülmények között élő szülők gyerekei, akiknek halvány fogalmuk sem volt a család pénzügyi dolgairól. Nem baj. ha elmeséljük a munkahelyünkön történteket. Például a szocialista brigád tevékenységét, de az igazságtalan, basáskodó főnökről fes szólhatunk. Persze, vigyázva rá, nehogy az egyedi esetből általánosítson a gyerek, s túl feketének lássa a világot, félelemmel gondoljon arra az időre, amikor maga is dolgozó lesz. Ismerje a család terveit Is. Hova mennek üdülni a nyáron, mit szeretnének építeni, vásárolni. Hogyan, min kell takarékoskodni a célok megvalósításához. Nagyobb lesz az öröme, ha lépésről lépésre nyomon követheti a tervek beérését, nem áll elő megvalósíthatatlan kérésekkel. Sőt, nem egyszer titokban maga is összegyűjti forintjait, s a vásárlás előtt diadalmasan átnyújtja. Meséljünk a családról is. Hadd tudja meg, hogyan éltek elődeik, akiknek véréből származik, az általa talán már nem ismert emberek. Meséljék el a szülők megismerkedésük történetét, az egybekelés, a családalapítás apróbb-nagyobb eseményeit. Meséljék el, milyen örömteli izgalommal várták gyermekük megszületését. Tudjon róla, mi történt vele kicsi korában. Ezáltal is mind jobban kapcsolódik érzelmileg a családhoz, egyre több szállal fűzzük őt magunkhoz. Ha a gyerek előtt nincsenek érthetetlen titkok, ha otthon érzi magát a családban, nem is szorul rá soha, hogy esetleg kétes értékű baráti körrel próbálja pótolni a családot. ö is hazahozza titkait, s érzelmével sem tüntet ki — a magány szorításában — esetleg arra méltatlanokat. Atányl Horváth László (Fotó: í,’ Humanité Dimaneht# „Arab sör" Hogyan lehet olyan Halt g tani, amelynek sör ize van, és mégsem sör. Ez a nagy probléma foglalkoztatja M angtlai Tlieakston sörfőzőt. A mester ugyanis találkozott egy szaúd-arábial üzletemberrel, aki sört akart importálni országába. Az iszlám azonban tiltja uz alkohol fogyasztását, ezért er az arab üzletember olyan Hallal kívánja ottani honfitársai szomját, amely olyan, mint a sör, de mégsem az „Igazi”. A fő probléma az, hogyan >•» hetne kialakítani azt az lét, amely a hires old peckular fftel azonos, de az Hal nem tartalmaz alkoholt. Az „arab si vább folynak. »I» • Legenda a plágiumról Adóm. az első ember, hamar elunta magát a Paradicsomban. Bármennyire szerette is Évát, elöbb-utóbb rá kellett jönnie, hogy nem jól választott: az asszony meglehetősen sekélyes teremtés. akinek csak az öltözködésen jár az esze, folyton új meg új falevelek után kutat, mintha a konfekció-fügefalevél nem volna jó a célra. Adóm már szinte bánta is, hogy alávetette magát annak a sebészeti beavatkozásnak, minek következtében egy bordával szegényebb és egy fjéggel dötax. kom/ ismeret- romkodott kedélyeim kezdő létedre uj- sen. — Látszik, hogy jat mersz húzni egy olyan költöfejedelemmel, mint az angol Shakespeare. Mert ő fogja megírni Rómeó és Júlia tragédiáját, sok ezer év múlva. Még plá- giumper is lehat a dologból... Az első ember elbámult: — De hiszen tenmagad mondád, hogy az a bizonyos Shakespeare csak sok ezer év múltán fogja megírni a maga darabját. Ezek szerint én megelőzöm őt. Hol itt a plágium részemről7 Ördögi mosoly ült ki Lucifer arcára, s a mosolyt máris sátáni kacaj követte. — Eger angyal és mennyország! — ká»V. gazdagabb lön. A férfi szárnyaló képzelete magasabb régiókba menekült a kicsinyes édeni dolgok elől; becsvágya költői alkotásra ösztönözte, de járatlan lévén még az irodalmi berkekben, előbb bizalmasához, Luciferhez fordult tanácsért. Ádárn mindjárt el is mondta. hogy drámai műben szeretné megörökíteni egy boldogtalan ifjú szerelmespár történetét. A tragédia alapja az, hogy a két szerelmes családja engesztelhetetlenül gyűlöli egyymást. Lucifernek nem tetszett a téma. — Isteni ötlet — mondta lekicsinylőén. — Vakmerő gonFa o-xt mennyire nem vagy otthon, a majdani világirodalomban. Mit se tudsz a görög Aesopusról, aki az időszámítástok előtti hatodik században megírja majd híres meséjét a farkasról és a bárányról. A bárány ugyanabból a szágot azzal, hogy megzavarositja az ő ivóvizét... Namár- most. mit gondolsz, ki ad majd neked igazat, te <, szegény bibliai legendaalaknak, a hús-vér nagy drámaíróval szemben? Rajtad szárad a plágium vádja, a víz se mossa le rólad, hogy idegen toliakkal ékeskedtél... Akkor azután mehetsz majd panaszra az Úristenhez. — Akkor hát mihez nyúljak? — kérdezte Ádám kétség- beesetten. — Hiszen új téma, illetve régi téma ezek szerint nincsen, mindent meg fognak írni utánam ,,. — Ez tény — felelte Lucifer, s az eddig gunyoros hangja szinte jóságosra válozott. — De azért csüggedésre nincs okod. Egy a fontos: jegyezd meg magadnak. hogy jelentős írótól jelentéktelen ötletet se szabad ellopni, mert abból mindig csak baj lehet. De egy kevésbé jelentős írónak akár a világraszóló témáját is nyugodtan elorozhatod, emiatt sohasem ütöd meg a bokádat. Válassz hát ki magadnak valami szürke kis költöcs- két. sajátítsd ki forrásból ivott, legjobb gondolatát — amelyből a farkas, s aludhat ilyen, hiszen bár a jámbor fűerő lejjebb állt a patak folyása menten, a nagy étvágyú ragadozó az erősebb jogán mégis megvádolta az ártatlan jóit vak tyúk is talal szemet! — és akkor nyugodtan ki is vehetsz egy jó adag alkotási szabadságot... Heves Ferenc Számoló szólásaink Lapunk hasábjain megjelent egyik cikkből idézzük ezt a mondatot: „Az ember mindig az esze segítségével tudott könnyebben ötről hatra jutni” (Népújság 1975. nov. 12.), Ebből a szövegrészből emeljük ki az ötről hatra jutni nyelvi formát Először azt állapíthatjuk meg róla, hogy benne a nyelvi szerephez juttatott számok nem eredeti használati értékükben szerepelnek, mert elsősorban nem a számokkal kifejezhető mennyiséget jelölik meg, hanem átvitt értelmű, szemléltető erejű és erősen hangulati színezetű szólásként élünk e számjegyekkel. Maga a szólás képes értelmével az alábbi nyelvi képletek sorába illeszkedik bele szervesen: anyagi helyzete javul, rendeződnek anyagi ügyei, elérte, amit megtervezett sitb. Különben ez a szólás abba a sajátos szólástípusba tartozik. amelyben a számok vállalják a’ legfontosabb közlő szerepet. Az is érdekes jelenség, hogy éppen az öt és a hat számérték olyan feltűnően sok közmondásban, szólásmódban, szóláshason- jöiiban jut nyelvi szerephez. Ezek a szólások mind kép- szerűségekkel, festői erejükkel, mini erős hangulati színezetükkel hívják fel magukra a figyelmet. Hogy milyen változatos beszécjhely- zetekben használhatjuk ezeket a szólásformákat, bizonyítják alábbi példáink is: Beadja az ötöt (megadja magáé). — Beadta az ötöt, ki kell tölteni a hatot (a vállalt feladatot teljesíteni kell, állni kell szavunkat). — ösz- szeve.i az ölöt .a hattal (meg- hányja-veti a dolgot, jól átgondolja a problémát). —■ Tudja mind az öt ujját (jói ismeri a dolgot, tájékozott). — Ötödik kerék a kocsiban (felesleges, nincs rá szükség). — Érti a hat vágást (jól végzi a dolgát). — Egynek hatot, másnak vakot vet a kocka (egynek sok jut, másnak semmi). Igen gyakran tartalmi értékük és stílusbeli felhasználhatóságuk révén nemcsak a szellemes ötletek, hanem az élcelődés, a gunyorosság, sőt az elitélő kritika kifejezésére is alkalmasak az ót és a hart számértékekre formált alábbi szólások: ötöst vesz (lop). — Haton adják, ötön veszi (pénzért adják, de ő lopja). — Haton kérik ötön adja ío/raba, tökflHtó, nagyon engedékeny). — Nincs ki a hatra (balga, öli tondi, bumfordi). — Befogt* mind a hatot. — Hatot kérdői, egyre felel (dölyfös, rátarti, kevély) stb. Dr. Bakos József az ókori Egyiptomban A mind ez ideig ismert, legrégibb képregény mintegy 5000 évvel ezelőtt készült az ókori Egyiptomban. Saqqara egyik gyászkápolnájában került napvilágra. A kápolnában egy neves építészt temettek el. A kaliforniai egyétem régésze, Alexander Badawi a kápolna falán számos művészi értékű falfestményt fedezett fel. A képek között feliratok olvashatók, amelyek bizonyos esetekben magyarázzák a képen látható jelenetet, máskor viszont a képen látható személyek „beszélgetését” tartalmazzák. Kétségtelen, hogy Badawi professzornak ez a felfedezése valójában a mai képregények őse. Egyiptom egyébként számos ilyen ősi képregénnyé! szolgál. Egy képen pL két paraszt látható, amint éppen ökröket hajt Az első így szól: „Húzd az ekét”, majd a második: „Húzd jó erősen”. Egy másik jelenetben egy pásztort láthatunk, amely meghúzza egy szamár fülét, miközben így szól: „Fuss, ahogy csak tudsz!" Néhány ezer évnek kel! eltelnie, amíg a középkorban temet találkozunk a képregénnyel. A saqqara-i gyászkápolna, amelyről Badawi ír az Illustrated London News hasábjain, más szempontból is igen jelentős. Ábrázolja a világ egyik legrégebben élt, ismert építészét. Ismerteti az építész hobbiját, az orvostudományt (a képek néhány kö- rülmetélési, masszírozást és gyógyítási jelenetet ábrázolnak). A rajzok arról tanúskodnak, hogy az építész rendkívül gazdag volt A képeken csodálatos ékszerek láthatók, amelyeket a képregény szövegének tanúsága szerint közvetlenül a fáraótól kanott aiándékba.
