Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-08 / 236. szám
Akkor is kitalálnánk, ka mesn tudnánk, hogy ezt a filmet nő, iW »szaros Márta rendezte. A téma is valószínű tőle származik, hiszen a forgatókönyvet is Hernádi; Gyula és Grunwalsky tereire társaságában ő irta, o szerkesztette. Azért juk, hogy szerkesztette mert « képek mozgása es a törte netben elhangzó «övegek akár egy jegyzőkönyvből -s származhatnának, annyi megkomponáltak és szei - késztettek. Mészáros Mái’ta eg> kis faluba visz el bennünket, a Duna mentén. Kertes 1habban, a városiaknak nagyon is avultnak, szokatlannak tűnő körülmények között él a kétlaki asszony- Kétlaki úgy is, úogy munkás, a varosban szekla bat farag, csiszol — egy ^ átkozott női Midieiangelo aztán haza mgazik <f. “fi®1,. vés magányában dédelgeti azt a kevés kis boldogságot, ami neki jutott, a mástól lopott szerelmet. De rendhagyó ő. a rendhagyas kedvet. Kívánságával semmihez sem viszi flagat„k^' lebb csak minket egy te Sh^ahhoz a szürke:k* boldogsághoz, amivel veeul í kénytelen megelegedm. nehéz alku árán Jóskát is, megszeret a maga kis boldogságát is. ks meg _ ez a ráadas is sok egy » uzrény, szerencsétlen maga- - házassághoz juttat egy fiatal lányt is, aki éppoty ^ült, mint ó épm oly magányos, mint o Spülern tud «ádáz élet rettenetes ketsze kettőjéből, mint o. Efc a kétszerkettő nagyon ü, igaz ebben a filmben. Itt, ezek 32a hősök hallatlanul egyszerű kívánságokká)^ leP_ nek a színre, szánté k kattal, vagy szerencsésebben születtünk, élünk es vagyunk, mit jelent az, ha egy emberre, ha egy asszonyra amúgy istonigazábol rászakad az egyedüllét. Es az meg rettenetesebb, ha ezt az egyedüllétet a társadalom, mi, emberek meg azzal is súlyosbítjuk, hogy tilalomfákat rakunk a magány koré. Elemi erő kell ide, a megkutatásnak és életösztönnek egy olyan sűrítményé, amely fenn tudja tartani a víz felszínén a fuldoklót. Kata fuldoklik. Nincs levegő körülötte. A munka, a gyár nem tudja elnyelni indulatait. Ott nem tud barátságot keresni, mert munkatársai, az asszonyok és a férfiak a fűrészport leporolják ugyan egymásról, mert Örökbefogadás Magyar film ez a kölcsönös kötelesség egymás iránt, de aztán semmi: faarccal mennek el egymás mellett, nincs közösség, nincs barátság, meló van, kétezer-ket tőszázért. Amiből meg lehet élni és annyi nyugalmat szerezni, hogy álmodozhassunk. Például olyan „őrültségről”, hogy egy magányos nő negyvenkét évesen szüljön. Ez lenne az a bizonyos kétszerkettő, ami Katának nyilvánvaló, de szeretőjének, Jóskának elviselhetetlen. És itt. ezen a ponton jön a külső megoldás. A faluban „intézettek” vannak, onnan szerez igazi barátot Kata, Annát, aki talán a boldogság révébe el tud jutni. A nyitást, a környezetet és lélektani rugókat azért vázoltuk fel, hogy Mészáros Mártát, az ő világát érdeme szerint tegyük rokonszenvessé. Az is, őszinteségével, puritánságával, és főképp azzal, hogy nem akar elkendőzni semmit. Ez azonban így, ekkora, egész estét betöltő játékfilmre talán nem elég. A kamera hosszú időkig áll az arcok előtt, keresd azt a többletet, azt a belső izgalmat, amit a filmes Mészáros' Márta érzett a téma megfogásakor. Az, hogy a szereplők csak néha szólnak és akkor is mázsás közhelyeket, köznapi banalitásokat, olyanokat, amiktől a képek nem fényesednek át mindig, önmagában véve még nem az a film, amiért díjakat kellene adni. A képek ritmusa sokáig nem tud vagy nem akar elevenebb lenni, nem igyekszik felgyorsulni, mintha a rendező azt várná, hogy sokáig emésszük az előttünk lejátszódó jelenetet. És ez a kivárás akkor is tart még, amikor már jócskán benn járunk a miliőben, minden szituációt értünk, vagy úgy hisszük, hogy értünk. Pedig az életből hozott szereplők érdekes arcok, jellemüket jól megmutatják, a helyzetek fontosságát hangsúlyozzák, mint egy feszesre szerkesztett riportban, de a témát, az igazit, a nagyot, amiért Nyu- gat-Berlinben a XXV. fesztivál nagydíját kapta, csak a fináléban adja. Anna la-, kod aim an, a lányok arcának egymásra borulásában, ab» ban a szófián és kegyetlen vallomássorozatban, ahogyan a fiatal lányok sóvárognál; a boldogság után és rÖSS7" kednek Annára. Annára akt már nem is érzi magát boldog* nak, amiért ennyi arcot iát így maga körül. És közben a felnőttek vidámak, mintha mi sem történné. Ennek a filmnek a rítmu- sa lassúbb, mint amit meg-, szoktunk. Talán az is hiányzik. az a felrobbanó küzdelmi csúcspont, ahova a hősnő. Kata eljuthatna, hogy aztán onnan lenézve rendezne mindent. maga korul. Szűkszavúság és csendesseg mindenütt, mintha ezek a hősök szégyellnék, hogy az élet csak az egyszeregye- engedte megtanulni nekik es nem többet. Ennél azonban mint amit itt láttunk, valahogyan gyorsabban es bonyolultabban sajlik az elet. A film puritán, fekete-fehér és ez illik is a rendező elképzeléseihez. Kvltai Lajos operatőr nem szépít képéin, nem takar a jelenből és a valóból semmit es ezzel lesz komoly alkotó társává Mészáros Mártának. Kovács György zenéje ritkán szólal meg ebben a filmben, akkor is inkább feloldani, mint magyarázni akarja a gúzsba kötött érzelmeket. Berek Kati. játssza a főhőst. Nem tudjuk neki elfeledni versmondó múltját, annyira az él bennünk, hogy szinte várnánk: megropogtatott magán- és mássalhangzóiból mikor kerekedik Va már végre egy vers. Vígh Gyöngyvér A-nnaja nemegyszer kitűnően fogja el az alkalmas pillanatot, amikor a rendező jóvoltából is bemutatja szelíd, de határozott egyéniségét, azt az áldozatot, akiért valóban sár, ha veszendőbe menne. Kár, hogy ez az egyéniség nem kapott pontosabb, vagy árnyaltabb fogalmazási. Ugyanez a véleményünk Jóskáról is, akit Szabó László formál meg, nem is rosz- szul. Arc, amiből több viharzás is kitelne, hiszen a férfi önzését, szerelmet és kisszerűségét, békly ozottsa gát, a falusi ember toho- nyaságát, azt. hogy « mindenkinek eleget akar tenni, ennél bőbeszédűbben, viharosabban is lehet talán kellene — megmutatni, a meggyőzés kedvéért is. A filmen, lehet vitatkozni, I kinek mit mond, vagy kinek mit nem mond, egy bizo- rnvosa rendező szuverén! egyéniség, azt a világot tárja fel, amit 6 megértett, aminek az igazságában hisz. Így hisz. Ez tiszteletre méltó. Farkas András A múzeumi hónap keretében íelzarándokolnak az Egri Zeneiskola tanárai a várba és a képtárban hangversenyt adnak, kamarazenét, amely illik a helyhez, a környezethez, és ahhoz az atmoszférához, amelyet a múzeum áraszt magából. Meghitt ünnepi hangulat veszi körül a zene rajongóit Ligeti nagy formátumú képe alatt, ahonnan a szepesi vár tekint le az alatta szerénykedő kéttornyú templomra, és a közönségre, míg a másik falon a barokk vadászat éhes kutyái harcolnak a medvékkel. A sokféle hatás, például az Emauszi tanítványoké — hatásos színpadi kompozíció — elvinné a figyelmünket, de csak a várakozás perceiben, mert az egri vonósnégyes — Radnóti Tibor, Lévai Zsolt, Dombóvári János, Farkas István — Mozart F-dúr di- ver ti mentójával felébreszt minket a szemlélődésből, örömünk a jókedvű és játékos muzsika hallása után csak folytatódik, amikor Radnóti és Dombóvári a korán elhunyt Kodály-tanít- vány, Weiner László egyik művét szólaltatja meg. Nem vitásan hatott a világhírű mester a tanítványra, de képzeletünket az is foglalkoztatja, mivé lett volna esetleg ez a zenész, ha a háború alatt, huszonnyolc évesen meg nem hal? Hogyan folytatta volna Kodályt esetleg netán önmagát. Farkas Ferenc Piccola musicája hangulati átmenetet jelentett Beethoven Fúvósötöséhez. amelyet Asztalos Loránd, Miklovitz László, Szepesi György, Vágv Imre és Papp János adott elő. A kitűnő környezetben a muzsika is másképp hatott, mint bárhol Egerben, hiszen ez a hely is van annyira alkalmas, sőt inkább, mint bármi más ebben a városban, ilyen jellegű bensőséges kamarazenélés megrendezésére. Az Emauszi tanítványok, a szepesi vár, a csaholó kutyák látványa az életre és az összhangra emlékeztettek a zenével együtt. i (f. a.) A Művészeti Szakszemetek Szövetségének Vili. kongresszusa Kedden a Vasas Székházban befejezte munkáját a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének VIII. kongresszusa. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Orbán László kulturális miniszter — a beszámoló feletti vitában felszólalt dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár is. Hangsúlyozta, hogy nincs az életnek olyan területe, amelyre ne gyakorolna ha20.30: Antikvárium Ismét jelentkezik az Antikvárium című műsor, amelynek .antikváriusa” — saját bevallása szerint is sokat látott, olvasott könyvmoly — Várkónyi Zoltán. Ebben az összeállításban a régi könyvek vásárára, könyvárverésre is ellátogathatnak, ahol nemcsak a régi táist a kultúra. A közművelődés ügye társadalmi üggyé vált. Amikor tehát közművelődésről beszélünk, nem csupán a szellemi élet egyik területéről van szó. hanem a fejlett szocialista társadalom, a szocialista jövő egyik kulcskérdéséről; a szocialista életmód tudati, műveltségi tényezőjéről — össztársadalmi feladatról. könyvekkel, hanem vásárlóikkal is megismerkedhetnek. Belepillanthatnak egyben az árverés legrégebbi, legérdekesebb könyveibe is. Az árverésre kerülő könyvek olykor meg is elevenednek. Szellemes pantomim jelenet kíséri például a Magyar Párbajkönyv t*m utalását; felhangzik Arany János zenéje az 1884-es kiadású könyv alapján. Megelevenednek Az igazi humoristák — Mikszáth hasonló című könyve alapján; valamint Darnay Kálmán Anekdotái. Egyébként az árverés legdrágább könyve a Vörösmarty Mihály által szerkesztett Tudományos Gyűjtemény 23 kötete volt. amely 18 000 forintért talált gazdára — jelen esetben az Országos Pedagógiai Könyvtárban. (Részlet) (Befejező rész) .Jónásné tud nevetni! Pedig azt hihetné akárki, hogy ilyen száraz, beesett arccal, ilyen imitt-amott fogakat, fogcsonkokat kimutató szájjal nevetni se lehet. Fejkendője isis csücskével töröli a szemét, csak úgy pereg, gyöngyözik a nevetése. De mi is az, amin Jónásné tud nevetni ? Az, hogy megint bent járt Gyarmaton... bent járt, és elintézte...! 0, az árvíz óta mennyi &,kénwős, JJ>?5. október helyen járt bent Jónásné. Elmondta, amikor, hazajött. Az a tementel^rn sok iroda! Abban az irdatlan sok ember. mind asztal mellett ül! Mind körülrakva papírral. Az asztalok, a szekrények, a polcok. Te jó Isten, mennyi, de mennyi huncutság azokon a papírokon. Amikor az árvíz volt, elment Jónásné háza is. Az lett volna az igazság, hogy az övé maradjon. Akkor. De később már látszott, hogy nagy igazságtalansag történik, ha a Jónásné háza marad. Csakugyan, szerencse, hogy összeomlott, talán legelsőnek. Mert most a Jónásné udvarán egy szép új ház van. Lent a kertben még egy ház, az csak vályogból. násne adott neki helyet, hát Pistának is kell lakni valahol, nem igaz? A Jónásné új háza cserépből, jajveszékelésből, téglából, kisirt könnyekből, kőből, betonból, nevetésből, OTP-kölcsönből... Jónásn é vette fel. Készült neki is tervrajz, mint másnak. Hej, azok az idők. Az árvíz után Jónásné ment végig legelőször az utcán. Jött a rengeteg csomag. Azt hordani kellett hazafelé. Ruha, cipő, pokróc, eccájg, jaj, mennyi ócska ruhát kapott Jónásné! Csakhogy Jónásné nem. vak! Akihez berakták a csomagokat. akik azzal voltak megbízva, hogy osszák szét, először átválogatták. Gyerünk a javát! Jónásné int a kezével maga felé. Aztán, hogy a darabszám ’ meglegyen, az elosztó bizottság tagjai tettek oda a feleségeik rongyaiból... Ezt ismerte meg Jónásné ... Nem tud tali, mit szólni, amikor felmutatta. Ez így volt! Aztán jött a kátéesz, az emberekkel, ó, mennyi huncut ember járt itt akkoriban. De meg mennyi jó, rendes. I eg többje mint egy falat kenyér! Jószívűek. Kenyérre lehetett volna némelyikét kenni — Jónásné így r mondja. Közülük senki nem kérdezte azt, amit itt a faj zat építsen.. . kölcsönt vegyen fel. .. Hát még neki is jár ? De bolond világ... Áll a Jónásné háza. Megy Jónásné az utcán, megy a postára, viszi a csekket, befizet. Minden hónapban kell fizetni. Ez elég nem jól van így, mert kicsi a kereset a csoportban! Gyűjti a (sekkeket, szépen, sorban, egymás mellé, a következőt hoz- záölti az előzőekhez tűvel, cérnával. Mennyi csekk van már, de mennyinek kell lenni, mire letelik. Sose írják ki jól, hogy mennyi hát az a pénz! Vagy kell még fizetni, vagy küldenek vissza egy pár forintot, de sose pászol. Mert ugye, volt a saját erő.,. Azt a kátéesz először nem számolta. Csakhogy tudja Jónásné, az OTP-ben is van egy ember, aki meghallgatja a szegényt! És a kátéeszben is! Jaj, hányszor járt ő már azoknál. Legelőször a folyosón kezdte. Jöttek kifelé az irodákból. Minden papír megvan. Még az a jó. Mert először a tiszta állami segélyt sem vonták le, azt is törleszteni kellett. Most visszajár Jónásnénak egy csomó pénz, de nem veszi fel, hadd menjen az is a törlesztésbe, mert azért a szegény st olyan szegény máma inár, mint régen. azért ez ne volna, ez a törlesztés, Van, akinek ingyen épült árvizes ház a faluban, van, ez biztos, de az nem Jónásné. Ez is biztos! Jónásnénak van nyugdija. Ember hallott ilyet? összeszedte ő azokat az éveket a nyugdíjhoz mindet, mindet, amennyi csak kellett. Beszámoltatta azt is, amit a téeszben töltött el, meg amikor még a falué volt. Így mondta a pásztorság éveit, ötszázhetvenhat forint. Nem sok. de ezért már nem kell dolgozni semmit. Ezért nem. így a jó. mert amúgy Jónásné egy hajszállal sem dolgozik kevesebbet az idén, mint tavaly, amikor még nem volt nyugdíjas. Hogy is gondol valaki olyat, hogy ő befejezte? ő. Jónásné? Megy, megy az ember utcán, amíg menni kell, amíg menni bír. amíg él. Cipel, viszi haza, amit haza kell vinni. Néha megáll az utcán, egyik-másik kapuban szót váltani, vagy csak azért, mert amit visz, nehéz, néha le kell tenni. Mert hiába szokta meg a kar, a láb, néha belereszket a cipekedésbe. Ha pihent, szorít, markol a kéz megint. Megsimulnak az erek, aztán kidagadnak újra a Jónásné kezén. Jónásné keze az örökke- •valóság. Csupa ránc. csupa in, görcsös, remegő szorításait Pista építette oda, ., , Megy az utcán Jónásné. Jó- I™SVötan ic>n h<W3S1 a ^ heftaetott «sekket, jaj. SOSSUTH 8.2? Folklór. 8.4:i A színháztörténész mondja. 8.58 Zenés képeskönyv. 9.13 Zenekari muzsika. 10.05 „Nyitnikék. 10.40 Dénes Vera gordonkazik. 11.30 Régi hires énekesek műsorából. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Látogatás a szegedi Gabonanemesftö Intézetben. 13.40 Verbunkosok, katona* dalok. 14.00 Ezeregy délután. 14.30 Csajkovszkij-művek. 15.10 Iskolarádió. 15.55 A Közönségszolgálat tájékoztatója. 16.00 Népdalok. 16.17 Czine Mihály kónyT- szemléje. 26.27 Beszéljünk Liszt Ferencről. •. 37.05 Változó horizont. 17.25 Lengyelország—Magyar- ország válogatott labda- rúgó-mérkőzés. 18.30 Esti magazin. 19.15 A Rádiószínház bemutatója. 19.58 Vinczc Viktória műsorából. 20.34 Kis magyar néprajz, 20.39 Verdi-cikJu*. 23.32 Könnyűzene — orgonára, PETŐFI 8.05 Könnyűzene. 8.33 örökzöld dallamok. 9.13 Kct operettnyitajiy. 9.33 Cigánydalok. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Szabó család. (Tsm.) 12.00 A Magyar Rádió eszi rád- zenekara játszik. 12.33 Jancsi és Juliska. 13.00 Kánki György: Két bon ökröeske. 13.33 „A gyermekeknek irta: Bartók Béla.” 14.00 Kettőtől — ötig . . . 17.00 Diákt,arisznya. 18.00 West Side-i történet. 18.30 Lengyelország—Magyar- ország válogatott labdarúgó-mérkőzés, második félideje. 19.30 Népdalok. 20.00 Ez is, az is . . . 22.00 Bach: Magnificat. 22.33 Veronika. 23.00 Népdalok. 23.32 Beethoven: G-dúr szonáta. SZOLNOKI RADIO 17.00—18.00 Műsorismertetés. — Hírek. — Zenés autóstop. 18.00 Alföldi krónika. — örökzöld slágerek. MAGYAR 9.20 Iskola-tv. 10.20 Tv-torna. 10.25 Delta. (Ism.) 10.50 A férfi, aki elégette saját holttestét. (Olasz film.) 12.25 Játék a betűkkel. 17.25 Lengyelország—Magyar- ország labdarúgómérkőzés. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Cigányzene. 20.30 Antikvárium. 21.40 Falu a Hortobágy szélén. 22.20 Maszk nőikül. 22.45 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Don Carlos. (Tv-film.) 21.40 Tv-hiradó. 2. mozi ) —___ EGRI VÖRÖS CSILLAG* (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 3 órakor örökbef ogadás Magyar film Berek Kati főszerep] ésével EGRI BRODY. (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 es fél 3 órakor özvegy aranyban 1 fjúsági bérletszünet! Színes, szinkronizált fran- * cia—olasz bűnügyi filmvígjáték 14 éven aluliaknak nem ajánlott! GYÖNGYÖST PUSKTN: du; fél 4 órakor A túsz du. fél 6 órakor Nyomorultak GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Nyomorultak Este fél 8 órakor A kalóz menyasszonya HATVANT VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 órakor Mágnás Miska du. fél 6 és fél 8 orakor Mr. Süket trükkjei HATVANT KOSSUTH: Ne sírj tele «»éjja! Múzeumi hónap *75 Képtári koncert
