Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

Anyagiakról - a világtakarékosság napján Krrol «sói az OTP Heves megyei igazgatója Országos énleklMós a szovjet koltóra napjai iránt Dr. Molnár Ferenc államtitkár nyilatkozata „Fekete gyémántok“ aWSl A takarékoskodás azok kö­zé a pozitív emberi tulajdon­ságok közé tartozik. ame­lyek nélkül a tudatos, jö­vőt építő-szépítő munka el­képzelhetetlen. Az ésszerű takarékoskodás egy ország életére, közérzetére kiható eredménnyel járhat; ezért is központi téma e gondolat manapság, és nemcsak ná­lunk. Amikor 1924-ben Milá­nóban elhatározták a világ takarékpénztárainak érte­kezletén, hogy október utol­só munkanapját világtakaré­kossági nappá nyilvánítják, nem is döntöttek olyan rosz- szul. Nálunk immáron tizen­egyedik esztendeje foglalko­zunk e napon, az ünnepnek megfelelően kissé lelkeseb­ben, mint máskor, a takaré­kosság gondolatával. Hogyan is állunk e téren Heves megyében? Vargo Jó­zsef, az OTP Heves megyei igazgatójának tájékoztatása szerint nincs okunk panasz­ra. Mint elmondotta, me­gyénkben jelenleg a taka­rékbetétekben kezelt pénz összege pontosan 2 milliárd 456 millió 841 forint! Az idén mintegy háromszázezer forintos emelkedést muta­tott a statisztika. A takarékosságra való ne­velés már iskolás korban elkezdődik. Népszerűek az iskolai takarékbélyegek: több mint egymillió forintot ke­zelt itt az idén az OTP. Ami az ifjúsági takarékbetétet illeti — jövőt alapozó, ma még újnak nevezhető taka­rékossági forma —, jelenleg több mint negyvennyolcmil­lió forintot kezel a takarék - pénztár. Az idén — félis­merve a lehetőségeket és az előnyöket — több mint hat- százan váltottak ki ifjúsági takarékbetétkönyvet. A KST népszerűsége sem csökkent. Ezen a címen több mint 35 millió forintot kezel az OTP a megyében! Az átutalási be­stét gondokat vesz le az em­ber válláról: az egyik leg­fiatalabb szolgáltatása az Országos Takarékpénztár­nak. E betétben kezelt fo­rint összege ebben az évben — eddig — mintegy három­millió forint.. S még a be­tétek egyik legnépszerűbbi- kéről, az autó-nyereménybe- tétkönyvekről: Fortuna jó­voltából a megyében ebben az esztendőben eddig hetven gépkocsit nyerlek az opti­mista betéttulajdonosok. For­tuna egyébként sem fordult ei az idén sem a megyétől. fontosabb éppen a lakásépí­tés. A negyedik ötéves terv­re 11780 lakás szerepelt az elképzelésekben, s jelenleg úgy állunk, hogy az év vé­géig több: 13 180 lakás épül meg az OTP segítségével. Ebben az esztendőben a ta­karékpénztár 6aját beruhá­zásában eddig 531 lakást adtak át, 140 házhelyet ér­tékesítettek, és csaknem két­ezer építési kölcsönt adtak ki 154 millió forint értékben. Itt külön érdemes kiemelni, hogy a korábbi évekhez ké­pest nyolc százalékkal növe­kedett a családi házak épí­tése iránti igény a megyé­ben. s ez elsősorban annak tudható be, hogy a munká­sok. a több gyermekes csa­ládok igen magas — 100 ezer forintot is elérő — ked­A nagy képzőművészeti hagyományokkal rendelke­ző Szolnokon Képzőművésze­ti Tanács kezdte meg mun­káját, a Megyei Tanács Mű­velődési Osztályának társa­dalmi tanácsadó testületé­ként. A szakigazgatási szer­vek képviselőit, alkotóművé­szeket, művészettörténésze­ket tömörítő tanács, a képző­művészeti kultúra elterjesz­tése. a közművelődés támoga­tósa érdekében programot dolgozott ki. Novemberben a vezményben részesülnek. A 883 OTP-kölcsönnel felépült családi ház közül 533 ilyen kedvezménnyel létesült. Nagy az építési kedv a tár­sasházak „körében” is. Az idén 116 ilyen ház építése fe­jeződött be, s ami a legfon­tosabb, hogy a három vá­ros és Heves nagyközség után ez az építési forma to­vább terjedt: Füzesabony­ban, Kaiban és Petőfibányán is adtak már át társasháza­kat. Mindent összevetve, újra csak megállapíthatjuk: való­ban érdemes takarékoskod­ni. Sokan rájöttek már er­re, amióta a pénzt feltalál­ták; persze, hogy egyre töb­ben rájönnek ma is és biz­tos, jövőre is. Kátai Gábor 900 éves Szolnokon harmadik alkalommal rendezik meg az Országos Képzőművész Film­szemlét. Három napon át két kategóriában vetítik az utób­bi négy esztendőben ké­szült filmeket. A Tallin Filmszínházban a mozi-, a Komarov-teremben pedig a tévéfilmeket mutatják be. A képzőművészeti alkotá­sokat elviszik a megye ipari és mezőgazdasági üzemeibe is. Országszerte nagy várako­zás előzi meg a szovjet kul­túra napjainak rendezvé­nyeit — igy összegezték a tapasztalatokat a rangos kul­turális eseménysorozat ma­gyar szervező bizottságának legutóbbi ülésén, amelyről a bizottság elnöke, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár nyilatkozott az MTI munka­társának. — A szovjet művészet nagy seregszemléjének külö­nösen nagy jelentőséget ad a magyar—szovjet kormány­közi kulturális bizottság no­vember 3-i ülése. Erre az al­kalomra Pjotr Gyemicsev- nek, az SZKP Politikai Bi­zottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális mi­niszterének vezetésével kül­döttség érkezik hazánkba: az Aczéi György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezette ma­gyar delegációval a kultúra, a művelődés, az oktatás és más — e területekkel össze­függő — időszerű kérdések­ről tanácskoznak. — Nemcsak mi készülünk azonban a szovjet kultúra széles körű rendezvénysoro­zatára, hiszen a Szovjetunió sok nemzetiségének legkivá­lóbb énekesei, táncosai, szí­nészei, előadóművészei és együttesei látogatnak hoz­zánk A magyar közönség bizonyára örömmel fogadja a hírt, hogy itt üdvözölheti a világhírű zeneszerzőt, Aram Hacsaturjánt, Jelena Obrazcova, Gidon Kremer, Jurij Mazurok, Ma­rija Biesu és mások, a nagy hagyományokkal rendelkező szovjet énekes és hangszeres előadóművészet jeles képvi­selői, az Operaház színpadán sorra kerülő fellépéseiket a zeneértő közönség nagy vá­rakozása előzi meg, miként a Leningrádi Filharmonikusok, illetve a Kirov Operaház ba_ lettművészeinek szereplé­sét, vagy például az észt fú­vósötös koncertjeit. — A program széles körű­ségét jelzi a helyi rendezvé­nyek egész sora. amelyek vi­déken, a megyékben zajlanak majd művelődési otthonok­ban, iskolákban, könyvtárak­ban és más kulturális intéz­ményekben. Szinte nincs olyan település, ahol ne kap­na fórumot a szovjet kultúra egyik vagy másik ága, műfa­ja, alkotása. — Szigetszentmiklós. Tata, Győr, Mosonmagyaróvár, Veszprém, Szombathely, Bé­késcsaba, Makó, Szentes, Eger és Esztergom —, hogy csak töredékét jelezzem azoknak a helyeknek, ahol a közönség több nemzetiség különböző művészeti ágaiból ízelítőt nyújtó, úgynevezett tematikus együtteseket kö­szönhet a művelődési házak színpadjain. A magyar szín­házak három új szovjet mű bemutatására készülnek: a József Attila Színház a kö­zelmúltban elhunyt író, szí­nész és rendező, Vassilij Suksin Tevékeny emberek című darabját, a Tnália Szín­ház társulata a Solohov no­velláiból készült adaptációt, az Emberi sorsot, a Buda­pesti Gyermekszínház pedig a Varázslatos muzsika című darabot tűzi műsorára. A fő­városi és vidéki színházak ezenkívül kilenc-kilenc orosz és szovjet művel vár­ják a nézőket. A jubiláló Dé­ryné Színház Katajev Bo­lond vasárnapját adja elő számos helyen. Összegezve tapasztalatainkat, úgy lá­tom, hogy a szocialista kultú­ra e nagyszabású és sokszí­nű rendezvénysorozata a Szovjetunió nemzetiségei művészetének méltó és nagy sikerű demonstrációja lesz. A hatvani Ady Endre Könyvtár egyre inkább gaz­dagszik hanglemezekben, ze­nei jellegű kiadványokban, tudományos művekben. A hanglemeztár és fonotélca hasznosítására most érdekes vállalkozás bontogatja szár­nyait. Zenekedvelőkből klu­bot szerveztek, amely csü­törtökönként tartja foglalko­zásait Világi István irányí­tásával. Mintegy harminc tagot számlál jelenleg ez a kis kö­zösség, de soraiban megtalál­juk a társadalom valamennyi rétegének képviselőjét, ösz- szetartójuk a nemes, magvas muzsika. A zenei, klub e'ső foglalkozásán Vivaldi Év­szakok című kompozícióját A Déryné Színház mutatja be Jókai Mór Fekete gyé­mántok című színművét. Rendező: Lacina László. Ké­pünkön: Miskolczy Ottó és Hé* Edit. (MTI fotó — Horvát Eva felv. — KS) közvetítették a fonotékából, s a jelenlevőknek arra is módjuk nyílt, hogy előzőleg megismerkedjenek a kiváló komponista életével, mun­kásságával. , Az „élő” zenével is kere­sik a kapcsolatot a klub tag­jai. Ezen a héten a Zenemű­vészeti Főiskola növendékei­nek rézfúvós kvartettje ven­dégszerepeit a könyvtárban, s ismerkedett a helyi zene­barátokkal. Örömmel üdvözöljük a hatvani könyvtár ilyetén ak­cióját. Érezni, belőle, hogy az intézmény kapuját mind­inkább szélesre tárja, s új­fajta életet teremt a nyom­tatott betűből, a lemezbe préselt barázdákból. Takarékossági világnap megyei ünnepsége Horton (Tudósítónktól) Az 51. takarékossági világ­nap megyei rendezvényét csütörtökön délelőtt Horton tartották meg. A községi pártházban rendezett ün­nepségre eljöttek a takarék- szövetkezethez tartozó köz­ségek képviselői. Az ünnep­ség résztvevőit Erdélyi Fe- rencné szakszervezeti titkár köszöntötte, közöttük Klaisz Ferencet, a MÉSZÖV elnö­két, a Gyöngyösi Járási Hi­vatal, a Hazafias Népfront és az elért eredményekről és a helyi szervek képvise­lőit. A takarékossági világ­nap jelentőségéről, a taka­rékszövetkezetek munkájáról Herczeg Alajos, a horti szö­vetkezet elnöke emlékezett meg. fílaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke megyénk takarékszö­vetkezeteinek eredményeit és a lakosság érdekében kifej­tett tevékenységüket méltat­ta, és elismerését fejezte ki a horti szövetkezet dolgo­zóinak a végzett munkájuk­ért, eredményeikért, amely- lyel országosan is kiemelke­dő helyet vívtak ki és fog­lalnak el. A MÉSZÖV elnöke a „Ki­váló szövetkezeti munkáért” kitüntetést adott át Geczki Vilmosné csányi kirendelt­ségvezetőnek, a szövetkezet elnöke pedig egy dolgozó­nak arany, három dolgozó­nak pedig bronz törzsgárda- jelvényt adott át a velejáró pénzjutalommal. A takarékossági világnap alkalmából a szövetkezet üz­letházában pénzkiállítást tar­tanak. Szabó Lajos Képzőművészeti filmszemle Szolokon Kent1! kluli alakult Hamuiba n HERCEG JÁNOS; Magány Igaz, a lottón öttalálatos szelvény ide nem esett, nem beszélve a totó és a boríté­kos sorsjegy nyújtotta lehe­tőségekről. Játszottunk! Az OTP azonban — mint ismeretes is — számos más szolgáltatást nyújt a lakos­ságnak. Ezek közül a leg­A VILÄG nagy CIRKU­SZAI című műsor ezúttal az első lengőszaltős produkcióra emlékeztet. Párizs környéki cirkuszban egy Leoíard nevű artista csinálta az azóta vi­lágszámmá lett mutatványt először. Ez a műsor 17.50-kor kezdődik. 18.2U-kor jelentkezik a LÁ­TÓKOR című sorozat —Gaz­daság. társadalom, egyén té­makörben. A vitaest Nógrád megyei vendégei a népgazda­ság legaktuálisabb feladatai­ról és a most készülő ötéves tervről beszélgetnek. 20.05- kor MONDOM a MAGA­MÉT. .. címmel Komlós Já­nos műsorának IV. része kí­nál kellemes szórakozást. £&& «ktnber 31,, péntek Mikor sötétedni kezdett, az asszony magára kapta vattás réklijét, kiment az udvarra, s az eperfánál le- oldotta láncáról a nagy, szürke komondort. Egy pil­lantást vetett az országúba, ahol valamilyen megkésett gépkocsi vágott vörös csíkot a téli estébe, mert már sűrűn esett a hó. A szomszédos ta­nyák felé nézett még, ame­lyek elmerültek a zúzmarás esti csendben aztán olyan gyors lábbal iramodott visz- sza a házba, mintha üldözte volna valaki. Magára zárta a konyhaajtót, pedig még nem akart lefeküdni Talán csak elbóbiskol majd a kisszéken, amíg haza nem jön a fia. Ki­nyitotta a sparhart ajtaját, hadd világítson a pirosán iz­zó parázs. Nem volt még Öregasz- szony. Talán az ötver,en is innen volt még. de már ab­ban a korban, amikor az asz- szonyok félni kezdenek. Kérte is a fiát, ne maradjon el sokáig a táncban, de an­nak megvolt már a szeretője, hajnal előtt hiába várta vol­na haza. De hát addig jó, amíg várakozhatik rá, így a kisszéken bóbiskolva, mind- úntalan fel-felriadva és az­tán álomba merülve újra. Addig jó, amíg itthon van, s nem hagyja őt özvegységé­ben egyedül, egymagára. Pe­dig az se sokáig lesz már. Ha elveszi azt a lányt. ha hozzáadják, akkor mehet be a faluba. az apósa házába, aki már nemigen bírja a munkát. A komondor belefogott az •"U ugratásba, de csak a Hea&xá&Bf kukákkal tele­, selgetett. Az istállóban a te- j hén is megmozdult az al­mon, hallotta a falon át ho­gyan rántja meg a kötőféket. Nem volt oka a félelemre, s ő mégis félt. Az ajtóhoz lé­pett néha, s lélegzetét vissza­fojtva hallgatta az éjszaka ismerős neszeit, aztán meg­nyugodva ült ismét vissza. Ha férjhez menne újra, vége szakadna a gyötrelmes magánynak. Akkor belenyu­godna. hogy a fia elmegy a háztól. Ha volna valahol egy jámbor agglegény, vagy rendes özvegyember, akinek ő eszébe jutna! Milyen jól elgazdálkodhatna ő még pár esztendeig, amíg a munkát bírja. Hiszen nem öreg még! A nyáron elmaradtak mellő­le a lányok a marokszedés­ben. S ha nem röstellte vol­na. nótában, jókedvben, in­cselkedő játékban is felvet­te volna velük a versenyt. Egészséges volt és erős. — Na, Lidi. mikor gyűjjek érted kérőbe? — kiáltotta vidáman Péter, az útkaparó az őszön, amikor a malom­ban lárt. Mert akkor is volt egy kevés a fejében, mivel szerette az italt, azért szóit hozzá olyan hangosan, hogy mindenki hallja. — Éppen ilyen fehércseléd nagyon el­kelne nálam! Ö elpirult, röstellte, hogy a részeg ember ilyen komoly dolgokról tréfálkozik vele. Péter is özvegy volt, s volt egy gyongeelrnete lá­nya, azt kellett volna gon­dozni valamilyen asszony­nak Péter mellett. Az a lány éjszakánként. holdsütésben kiült az országúti kőre, ki­bontotta hosszú, fekete hájét és elnyújtott hangon hajna­lig énekelt. Nem vette 5 akkor komo­lyan Péter ajánlatát. De az­óta egyre többet gondolt rá. Piros arcú, tagbaszakadt em­ber volt. Ellenzés sapkában járt, kis piros zászlót tűzött ki a kilométerkő mellé. ha az országúton dolgozott. Ta­lán csak azért ivott, szegény, mert ott volt az a boldogta­lan lánya. Ha egy jóra való asszony kicsit törődne vele. otthon fogná, józan, rendes ember lehetne belőle. Egy asszony sokat tehet az óráért! Benn a szobában mindun­talan kijött a kakukk a há­zából az időt jelezni, a spar­herdben rég kialudt a tűz. s már a kakasok kukorékolá­sára is fel kellett rezzeni, mert jóval elmúlt éjfél. Egyszer, még lánykorában, együtt voltak egy lakoda­lomban Péterrel. Hangos, jó­kedvű, erős legény yolt. Nemcsak a lányok, a fal mellett ülő mamák is álmo­dozva néztek rá. Hát hogyne! Hiszen a háborúba se vitték el, fel volt mentve, vissza­tartotta az útépítési hivatal. A zenészeket dirigálta foly­ton abban a lakodalomban, de őt népi kérte tel. Csak hajnalban állta el az útját az ajtóban, megfogta az állát és hosszan, mintha akkor látta volna először, a szemébe né­zett, s csak ennyit mondott: — Kislánynak ágyban a helye! Azóta se félejtette el. amit mondott, s ahogy ránézett! De hát azóta Péter már öreg ember, s ott van vele az 1 a féleszű lánya. Pedig hogy megnézte őt azóta is, vala­hányszor találkoztak! A komondor a kerítésnél elkeseredve ugatott. Hallani lehetett, anogy a léceket ha- rapdálja mérgében és vonít­va ugat. Valami nótaszó foszlányai is beszűrődtek a konyhaajtó résein, de ő nem mert felállni, az ajtóhoz menni és kinézni. Hideg is volt már, kihűlt a konyha, s odakinn keményre fagyha­tott a hó, egészen üveges hangja volt a kutyaugatás­nak. Didergésen húzia össze magán » nagykendőt, és ahogy" félálmából fölriadt, mintha a nevét hallotta vol­na, mintha valaki szólította volna. Nem a fia hangján, nem az ura után való ne­vén, nem is úgy, ahogyan a bajba jutott ember kiált bár­kinek a segítségéért, de lá­gyan és kedveskedve szólí­totta őt ez a hang kétszer is: — Lidi! Lidi! • De ő csak ült, fejét a mel­lére ejtette, s ahogy újra ei- bóbískolt, észre se vette, hogy elmosolyodik magában. S mintha csak megint ott lett volna abban a lakodalomban, lánykorában, ahol Péter má­sokkal táncolt, s a zenészekét dirigalU, aure á odalépett hozzá csendesen, s azt mond­ta: — Elég volt, Péter! Most már gyerünk szépen haza. A plébános úr megkezdte a hajnali misét. idehallatszik az orgonaszó. Készülnünk kell az esküvőre nekünk is már! Világos volt, amikor a fia dörömbölésére ébredt és fel­ugrott ajtót nyitni neki. Vas­tagon fehérlett a zúzmara a sapkáján, a bekecse gallér­ján, de még nagyobb volt ar­cán az iszonyat, amikor li­hegve kiáltotta, miközben le­verte lábáról a havat a kony­ha kövére: — Hát ez elkészült örökre! — Kicsoda? — Péter bácsi, az útkapa­ró! — Jézusom! — rebegte 5 szinte hangtalanul maga elé. — Itt találtunk rá nem messze a tanyánktól. Megfa­gyott. De nem is csoda! Mondják, nem találta meg a kilincset a Bagi-kocsma ajta­ján, olyan részeg volt, ami­kor elindult hazafelé. Idáig még eltántorgott valahogy, aztán mint afféle részeg, biz­tosan gondolta, majd megpi­hen egy kicsit. Mire megta­lálták, olyan keményre fa­gyott, mint a köt Mindezt lihegve, felindul- tan mesélte a legény, s még csodálkozott is, hogy anyjá­nak egy szava sincs az útka­paró halálára. Csak nézett maga elé a konyha havas kö­veire. szemébe húzott kendő­je alól s csupán annyit mon­dott, vagy azt is inkább só­hajtott»: — Csakhogy Itthon vagy mar, édes íumd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom