Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

/ RANGON ALULI RANGADÓ EGERBEN — JOBB VOLT A HEJŐCSABA — KIÜTÉSES VERESÉG MISKOLCON Ez történt a labdarúgó NB Ill-ban Egri Dózsa—Debreceni MTE l:lN«i:0) Eger, 2000 néző. V: Petri. Eger: Csank—Csathó, Zsidai, Horváth, Csuhái, Falvaros (Bar- ta), Vígh, Galántai, Mártha, Ho- inoiinai, Molnár. Edző: Bánkúti László. DMTE: Gilányi (Magyar G.) — Kelemen, Pál, Patai,fcBódi, Ger- ” gely, Rácz, Kiss, Ambrus, Ma­gyar A., Szabó (Némethi). Ed­ző: Szentmarjay Tibor. Napsütésben, de erős szélben ii vendégek kezdték a játékot. és már az első percben Rácz elől Csathó mentett, majd a másik o; da ion Mártha jobb oldali be­adását fejelte a jobb kapufa mellé Homonnai. A 3. percben Homonnai beadását Vígh az üres kapu előtt átlépte, de nem érker- zett csatártárs. és a vendégek felszabadítottak. A 7. percben Csank rossz kidobása okozott izgalmakat, majd Vígh beadását öklözte ki a mezőnybe a csatá­rok elől Gilányi. A 12. percben Ambrus jobbra kisodródva a jobb kapufa mellé bombázott. A 15. percben Galántai szabad­rúgása a kapu fölött hagyta el a játékteret. A 18. percben Ga­lántai szögletét Vígh a jobb alsó sarok mellé fejelte. A 19. perc­ben Szabó két csel után a jobb kapufa mellé lőtt, közben Pat- varos megsérült, elhagyta a já­tékteret., helyére Barta állt be. Az egriek támadtak többet. A 23. percben Barta szabadrúgása kerülte el a kaput, a 24. perc­ben pedig Vígh lapos lövését védte Gilányi. A 27. percben Csathó felfutás után a kapu fö­lé emelt. A 38. percben Kiss nagy helyzetben a bal kapufa mellé lőtt. Szünet után Zsidairól Szabó elé került a labda, aki ügyesen tört egyedül kapura, de aztán a kivetődö Csankot találta el. A 48. percben vezetéshez jutottak a lila-fehcrck: egy távoli lövés Gilányi kezéből kiperdülí, és a berobbanó Barta »néhány lépés után az üres kapuba továbbí­tott. 1:0. Az 52. percben Barta gólba tartó nagy lövése Víghröl vágódott • vissza a mezőnybe. Még három nagy helyzetet ügyetlenkedtek el az egriek, majd feljöttek a debreceniek is. Az 55. percben kavarodás végén Csuhái gólvonalról mentett Ger­gely elől, majd a 60. percben Csank tisztázott kivetődéssel. A 70. percben Magyar jobb oldali szögletét Rácz egyből a kapu mellé vágta. A 75. percben az előre törő Molnár elől kivetőd­ve mentett a kapus. A 82. perc­ben egyenlítettek a vendégek: egy jobb oldali beadás elsuhant a kivetődő Csank, valamint a védők mellett, és a labda Né­meti lábáról közelről a hálóba került: 1}1. A 84. percben Barta fejesét Homonnai jobbal lapo­san a bal kapufa mellé küldte. A 85. percben Ambrus lövése Csankről kivágódott, majd Csu­hái felszabadított. Az utolsó per­cek mezőnyjátékkal teltek el. A várakozástól eltérően ala­csony {színvonalú, gyenge iramú, rangon aluli, csapkodó .játékot hozott a rangadónak kikiáltott mérkőzés. Az első félidőben va­lamivel többet támadtak a ha­zaiak, de nem akadt, aki az adandó helyzeteket kihasználja. Szünet után, amikor váratlanul nagy potyagóllal vezetéshez ju­tották az egriek, meglepetésre feljavultak a vendégek, több. gólhelyzetet is kidolgoztak, vé­gül megérdemelten szerezték meg az egyik pontot a tudásá­ból keveset nyújtó dózsásokkal szemben. / Egyénileg Csank többször bra- —városán védett, de nagyobb sze­rencsével a gólt ^megakadályoz­hatta volna. A vedelem gyakran megingott, a közepest nem ha­ladta meg a teljesítménye Zsi- dainak, Csathónak és Horváth» nak. Patvaros korán megsérült a helyére beállt Bartát gyorsa­sága, és szemfüles gólja dicséri. Csuhái jól rombolt. Galántai szünet után teljesen visszaesett, Mártha középen játszott ered­ményesen, előretörésekre nem vállalkozott. Vígh akart, de sem­mi sem sikerült neki. Homonnai igyekezett. Molnárt keveset fog­lalkoztatták. Fazekas István Hcjőcsabai Cement SE— Gyöngyösi Spartacus 1:0 (0:0) Gyöngyös, 1000 néző. V: Szend- rö. Hejőcsaba: Várnai—Vár konyi, Lévai, Szabó (Váczi), Nagy Kun­falvi, Zajácz, Temesvári, Jáger, Vodicska. Krisztián (Török). Edző: Osváth Endre. Gyöngyös: Varga—Szonda, Ju­hász, Réthy (Harmath), Acs, Ullmann, Királyhegyi (Bársony), Adonyi, Gábor. Bányai, Sár­mány. Edző: Pallagi Róbert. Erős szélben a vendégcsapat előtt már az első «percben gól­helyzet adódott, de Varga jó ér­zékkel, elvetődve védte Krisztián közeli lövését. Ellentámadás so­rán Adonyi balról beívelt labdá­ját Gábor centiméterekkel fe­jelte a bal sarok mellé. A 9. percben Adonyi távoli jó lövé­sét -nehezen tudta másodszorra mégkaparintani a vendégek ka­pusa. A széltől támogatott ha­zai csaoat fokozatosan fölénybe került és a 12. percben már gól­helyzetet t haevott kihasználatla­nul. Jobb o'dáli támadás végép TjMmaun ügvesen átemelt az ot támadó balhátvéd felett, az ötös sarkából kapásból lőtt. is, de a keresztező középhátvédről szög­letre vágódott a labda. A 16. percben Adonyi 20 méteres sza­badrúgása a sorfalról kivágódott, a csatár ismételt, de második lö­vése hajszállal kicsúszott, a jobb alsó sarok mellett. A 20. perc­ben Ullmann mesterien tálalt a balösszekötő helyén kiugró Ki­rályhegyi elé, aki gólhelyzetben belevezette a labdát a kifutó ka­pusba. lövését hárította bravúrral az eg­ri kapuvédő. A 16. percben Lipták vezette fel a pettyest, a 16-os sarkából lőtt, s a guruló labdát a vetődő Tóth csak ujj­heggyel tudta érinteni, végül az a jobb kapufa be/ső lapjáról ke­rült a hálóba. 2:0. A 23. perc­ben továb növelte előnyét a ha­zai gárda: jobb oldali beadás után Lukács fejelt kapura, Tóth a szélső elé ütötte a labdát, aki másodszorra nem hibázott. 3:0. Galántai szögletét a felugró Mártha és Vígh elől a debreceni Gilányi (takarva) öklözi ki a mezőnybe. (Fotó: Szántó György) Wlh. október 14«. kedd A 25. percben jobb oldali szög- letnígás után Szonda—Sármány volt a labda útja, a szélső lá­gyan kapu elé ívelt és Király­hegyi előre vetődve kapura fe­jelt labdája a bal felső lécről perdült az alapvonalon túlra. A 30. percben az előretörő Acs és Szabó összecsapott a 16-oson, a vendégj átékos olyan súlyosan megsérült, hogy ölben vitték le a pályáról. Sokáig állt a játék, végül Ácsnak <^?öt kellett cse­rélnie. A játékvezető négy per­cet hosszabbított. Szünetig ala­csony színvonalú, csapkodó já­téknak lehettek tanúi a nézők. A második félidő a vendégek támadásaival folytatódott, mégis az 50. percben a Spartacus előtt maradt ki újabb gólhelyzet. Adonyi 25 méteres szabadrúgása után a védőkről Bányái elé ke­rült a labda, aki némi forgoló- dás után lövésre szánta el ma­gát, de a labda a vert kapus mellett a felső kapufáról kipat­tant a mezőnybe. Ellentámadás során Varga merész lábra vető­déssel tisztázott a vendégtáma- dók elöl, Az 56. percben ismét Varga védett bravúrosan szög­letre egy harminc méteres íelső- sarkos lövést. A 6»!. percben Ki­rályhegyi helyére / Bársony állt be, a 72. percben Réthyt Har­math váltotta fel. A hazai csa­pat minden elgondolás nélküli, vérszegény támadásai jellemez­ték ebben az időszakban a játé­kot a mezőnyben, * a 16-os előtt viszont elfogyott a vtámadók tu­dománya. A lelkesebb vendégek szórványos ellentámadásai sok­kal veszélyesebbek voltak és egy ilyen ellentámadás végén a 88. percben Juhász nagy hibája után Zajácz révén a Cement SE a maga javára fordította a mér­kőzést. 1:0. Az elemi hibákat vétő, terv- szerűtlenül csapkodó, mindamel­lett még lélektelenül is futkáro- zó Spartacus megérdemelten vesztett az NB III. északkeleti csoportjának egyik leggyengébb képességű csapatával szemben. Egyénileg Varga kevés dolgát jól látta él, a gólról nem tehet. Szonda lassú volt, és helyezke- dési hibákat is elkövetett. Juhász döntő hibát vétett. Ré­tit y gyengén játszott; de nem volt jobb a helyére beállított Harmath sem. Acs csupaszív já­tékával ezúttal is a csapat leg­jobbjának bizonyult. Ullmann szép dolgok mellett bosszantó hibákat vétett. Királyhegyi szin­te a pályán se volt, de nem mutatott többet a csereként be­állított Bársony sem. Adonyinak nem ment a játék. Hasonló a benyomás Gáborról ős Bányai­ról is, de ők nem is akartak. Sármány kiábrándítóan játszott. Szkocsovszky Tibor Miskolc! VSC—Egri Vasas 8:3 (4:1) Miskolc, 800 néző. V* Asztalos. MVSC: Serfőző—Szabó Z,f Locher, István, Szabó Gy., Le- iszt, Lipták, Madarász-, Szilágyi (Dulibán), Galló, Lukács. Edző: Tóth József. Egri Vasas: Tóth—Patvaros, Sípos, (Barta), Mezei, Zágonyi, Pázm'ándi, Cseh, Nagy, Patkós, Hevér, Hajdú, (Sulyok). Edző: Várallyay Miklós. A széltől támogatott vasutaí- csapat kezdett jobban. A 3. percben a kitörő Lukács elől Hevér bravúros szereléssel adta haza a labdát. A 6. percben kez­detét. vette a gólözön: egy jobb oldali szöglet után Tóth röviden mentett, a labda Madarász elé került, aki az ötösről a kapu kö­zepebe helyezett. 1:0, Két perc Az egriek első említést érdemlő támadása mindjárt ^góllal vég­ződött a 30, percbeVw amikor Patkós két vasutasvédő között remek labdával ugratta ki Hé­vért, aki 14 méterről védhetet- íenül lőtt a bal alsó farokba. 3:1. A 37. percben megpecséte­lődött a Vasas sorsa: kapu előt­ti kavarodás után Sípos lábá­ról került Tóth kapujába a lab­da. 4:1. ÖngóJ! A második félidő első tíz per­ce meddő egri fölény jegyében telt el. Az 57. percben tovább növelte előnyét a hazai csapat: egy jobb oldali beadás ívét rosz- szul számította 'ki Tóth, a lab­da átszállt felette, s mielőtt az földei ért volna, Madarász ka­pásból nagy gólt lőtt. 5:1. Kö­zépkezdés után Hevér két vé­dőt is kicselezett, majd 12 mé­terről biztosan lőtt a kapuba. 5:2. A 66. percben Leiszt az alapvonalról a 11-es pont tájá­ra továbbított és a fedezetlenül hagyott Galló a jobb alsó sa­rokba vágta a labdát. 6:2. A 70. percben az egyik vasutas-játékos a büntetőterületen belül senki­től sem zavartatva elesett. A já­tékvezető nagy meglepetésre li­est ítélt, amit Lipták értékesí­tett. 7 :,2. Három perc múlva «„egyenlített” Asztalos, mert ha­sonló esetért ismét büntetőt ítélt: Hevér 11-esét serfőző ki­ütötte, majd Sulyok csapott a labdára, aki a bal felső sarok­ba továbbított. 7:3. A 86. perc­ben fejeződött be a gólparádé,« amikor egy remek indítással Galló kiugrott a védők közül és a kifutó Tóth mellet» helyezett a bal alsó sarokba. % :3. Az újonc Egri Vasas megillc- tődötten kezdett a nagy múltú MVSC otthonában. A védelem sorra hibázott, s már az első féidőben eldőlt a két pont sor­sa. Különben ebben a játék­részben csupán három épkézláb támadást vezetett az idei leg­gyengébb játékát mutató Vasas. 7:3 után volt a mérkőzésnek eg időszaka, amikor úgy játszot­tak a bervai fiúk, ahogy azt szurkolóik elvárják. . . Ami az egyéni teljesítménye­ket illeti: a kapus és a köz­vetlen védelem hibát hibára hal­mozott. A magas beadásoknál rendre zavarba jöttek. A közép­pályán Pázmándi nyújtott elfo­gadhatót. Elől Hevér személyé­ben találjuk a csapat legjobb­ját, aki nemcsak remekbe sza­bott góljaiért, hanem kitűnő mezőnyjátékáért is dicséretet.ér­demel. Sulyok beállásával vala­mivel ütőképesebb lett a táma­dójáték. Szigefcváry József Air északkeleti csoport továb­bi eredményei: Borsodi Bányász —Rudabánya 2:1 (1:0), Salgó­tarjáni Kohász—Nyíregyháza 1:0 (1:0), .Kazincbarcika—Leninváros 5:2 (1:2), Rakamaz—Hajdú Va­sas 1:1 (1:0), Záhony—Balassa­gyarmat 1:0 (1:0), Ózd—Sátoral­jaújhely , 0:0, Balmazújváros— Borsodi Volán 0:0 A bajnokság állása: 1. Ózd 11 7 2 2 22- 8 16 2. Egri Dózsa 11 5 4 2 27-10 14 3. DMTE 11 5 4 2 24-11 14 4. MVSC 11 6 2 3 26-17 14 5. Borsodi B. 11 6 2 8 18-22 14 6. Leninváros 11 5 3 3 21-20 13 7. Rakamaz 11 5 3 3 16-15 13 8. Rudabánya 11 5 2 4 19-21 12 9. K.-barcika 11 4 3 4 34-21 11 10. Ny.-háza 11 5 1 5 27-16 11 11. Hajdú V. 11 5 1 5 24-19 11 12. Egri V. 11 5 1 5 20-21 11 13. S.-újhely 11 4 3 4 14-16 11 14. Saig. KSE íl 3 4 4 27-22 10 15. B.-gyarmat 11 4 2 5 16-19 10 Ki. Záhony 11 5 — 6 12-16 10 17. Hejőcsaba 11 4 2 5 13-22 10 18. Gyöngyös 11 3 3 5 18-20 9 19. Borsodi V. 11 2 1 8 10-29 5 20. B.-újváros 11 — 1 10 6-49 1 Kiírták a Világ Kupát Tanácskoztak a világ atlétavezetői A Nemzetközi Amatőr Atléti­kai Szövetség (F. I. A. A.), amely a Lugano Kupa gyaloglóversen y- nyel kapcsolatban Rouen egyik külvárosában tartotta meg ta­nácskozását, döntött az 1977. évi atlétikai Világ Kupa kiírásáról. Az esemény megrendezésére már jelentkezett Düsseldorf. A viadalnak hasonló lesz a formá­ja, mint az Európa Kupáé, igye­keznek azonban olyan szabály­zatot kidolgozni, hogy 1977-ben jelen lehessenek a versenyen az európai nemzeti válogatottakon kívül Ázsia és Afrika képviselői is. Ami az a Síétíkaí TÜágfaafrnófc«' ság megvalósítását illeti, ease 1 kapcsolatban folyik még a ter­vezet kidolgozása és erről leg­közelebb a jövő év áprilisában tárgyalnak. Atlétika A Gyöngyös, városi atléti­kai szakszövetség rendezésé- ' ben derült lebonyolításra a városi páiyabajnokság és az általános iskolás korú tanu­lók részére meghirdetett te­hetségkutató verseny. A tehetségkutató verse­nyen kiemelkedett Juhász Attila (II. sz. Isk.) négytusa egyéniben elért 233 pontos eredménye, valamint Henter Ágnes (VI. sz. Isk.) és Csáky Ildikó (Il-es sz. Isk.) 130 ern­es, s a még hatodik osztályos Hlavács László (VI-os sz. Isk.) 145 cm-es magasugró ered­ménye és Pintér Márta (I-es sz. Isk.) 2:05-ös 600 m-es fu­tása. Henter eOső versenyén 1727 pontos eredményével túlszárnyalta "a serdülő B- korcsoport négypróba „A” változatában az Ifjúsági bronzjelvényes szintet. Az összevont korosztályú városi bajnokságban Szalag Miklós és Géczi Ferenc sze­repelt, a legeredményesebben, mindketten négy-négy baj­nokságot nyertek. A bajnoki idény végén jó eredményt ért el Antal Mariann disz­koszvetésben, Hevér Tibor 2000 m-es akadályfutásban, Szalag Miklós távol- és Géczi Ferenc magasugrásban. A tehetségkutató verseny eredményei. Lányok. Négy­tusa, I. korcsoport: 1. Somo­gyi Rita (I-es sz. Isk.) 199, 2. Orosz Judit (Il-és sz. Isk.) Csak röviden... A labdarúgó NB II. ti. forduló­jának eredményei: Varpalota­Vasas Izzó 0:0. FOSPED Szálú­itok—BVSC 3:2 (2:0), Budafok— ÍPécs 1:0 (1:0), MÁV DAC—Nagy- bplony 2:1 (0:0), DVSC—Dorog 0:0, Dunaújváros—Szolnok 2:0 (2:0), Volán SC—Oroszlány 1:0 (1:0), ßp. Spartacus—Szekszárd 2:2 (2:2). Komló—Nagykanizsa 1:0 (0:0), Kossuth KFSE—Bábol­na 4:3 (2:1). A bajnokságban a 19 pontos Dunaújváros vezet, a 17 pontos Budafok és a 15 pon­tos Pécsi MSC előtt. . Miskolcon a Csanyik-völgyi KlSZ-iskola térségében az esé­lyesek biztos győzelmével feje­ződött be az 1975. évi országos nappali egyéni tájfutóbajnokság második, utolsó versenynapja. A férfiaknál Boros Zoltán, az Egri Spartacus versenyzője biztonsá­gi versenyzéssel is győzni tudott. Ugyancsak első lett az JSr'l7 A kategóriában Kármán Katalin (E Spartacus). A Heves megyei­ek közül Körösi Agnes (Egri Spartacus) és Honfi Gábor (Sí­rok) az értékes 3. helyezést sze­rezte meg. A KISZ Heves megyei Bizott­sága és a megyei művelődésügyi osztály közös rendezésében a felsötárkányi KISZ-táborban egyhetes országjáró diákok túra­vezetői taníolyamot rendeztek, ahol húsz középiskolából össze­sen 40-en sikeres vizsgát tettek. A 25 éves jubileumát ünneplő Papp József SE Diósgyőrött a Varga-hegyen kitűnően sikerült síroilerversenyt rendezett. A felnőtt férfiak mezőnyében in­dult — a teljes válogatott keret is, köztük Bardóczi László, a Gyöngyösi. Vasutas SC kitűnő­sége. aki biztósan nyerte a 17 kilométeres távon lebonyolított Versenyt. Vasárnap a sportuszodában csaknem ezer néző előtt játszot­ták le a vízilabda MNK-döntők utolsó mérkőzéseit. Eredmények: Ü. Dózsa—Vasas 3:2, OSC—SZE- OL 7:5. A kupa végeredménye: 1. O. Dózsa 6. 2. Vasas 4, 3. ÓSC 2, 4. SZEOL 0 ponttal. 188, 3. Henter Ágnes (VI-os sz. Isk.) 185 ponttal. il. kor­csoport: 1. Csutor Erika Hi­sz. Isk.) 134, 2. Kiss Sva (li­es sz. Isk.) 113, 3, Makarész Móni (VI. sz. Isk.) 111 pont­tal. Egyéni győztesek. 100 m: Lukács Judit (III-as sz. Isk.) 14,4. 600 m: Pintér Márta (I-es sz. Isk.) 2:05. Távol: Lu­kács Judit (III-as sz. Isk.) 415. Magas: Henter Ágnes (VI-os sz. Isk.) 130. Súly: Pintér Ágnes (VI-os sz. Isk.) 671. Fiúk. Négytusa. I. kor- csoport: 1. Juhász Attila (li­es sz. Isk.) 233, 2. Ambrus István (I-es sz. Isk.) 183, 3. Tóth Attila (Il-es sz. Isk.) 173 ponttal. H. korcsoport: 1. Brantner György (I-es sz. Isk.) 138, 2. Szeidl József (VI- os sz. Isk.) 134, 3. Pilinyi (VI-os sz: Isk.) 130 ponttal. Egyéni győztesek. WO m: 1. Juhász Attila (Il-es sz. Isk.) 13,3. 1000 to; Juhász Attila 3:31,2. Távol: Papp Miklós (I-es sz. Isk.) 449. Magas: Juhász Attila 150. Súly: Ju­hász Attila 984. Az iskolák közti pontver­senyben. Lányok: 1. VI-os sz. Isk. 54, 2. Il-es sz. Isk. 43, 3. III-as sz. Isk. 31, 4. IV- es sz. Iskola 23 ponttal. Fiúk: 1. Il-es sz. Isk. Hatvan, 2. I- es sz. Isk. 45, 3. III-as sz. Isk'. 27, 4. VI-os sz. Iskola 22 ponttal. Itt említjük meg, hogy a négyes, ötös és hetes számú iskolák nem vettek részt a versenyen. Városi összevont korosztá­lyú pályabajnokság jobb eredményei. Férfiak. 2000 ni akadály: 1. Hevér Tibor 6: 24,8. Távolugrás: l. Szalai Miklós 632. Gerely hajítás: 1. Szalay Miklós 50,70. 100 m: 1. Géczi Ferenc 11,6. Magas­ugrás: 1. Géczi Ferenc 180. A nők közül a diszkoszvető Antal Mária 35,76-os eredmé­nye dicsérhető. A városi bajnokságon a középfokú iskolák közül Csu­pán a Berze Gimnázium és a Szakmunkásképző Intézet versenyzői vettek részt, saj­nálatos módon távolmaradt a Vak Bottyán Szakközépis­kola, ’a Mezőgazdasági Szak- középiskola és az Erdészeti Szakmunkásképző Intézet. Sport és politika A SPORT az egyetemes em­beri kultúra része. Éppen ezért bármely társadalomban a spor­tot — akárcsak a kultúra egyéb ágáit — meghatározzák az adott társadalom gazdasági-poli tikai viszonyai, A sport változó arcu­lata azonban nemcsak az egy or­szágon belüli anyagi-társadalmi állapotokat tükrözi, hanem a nemzetközi kapcsolatok alakulá­sát is. Hegy napjainkban a sport és a politika elválaszthatatlanul összefügg egymással, beszédesen bizonyítja a modem, vagy más­néven újkori olimpiai játékok története. • Pedig Pierre de Coubertin, ► akinek nevéhez fűződik az olim- v piai játékok reneszánsza, éppen ellenkező célzattal szorgalmazta a játékok feltámasztását. A régi ókori sporteszményt kívánta új­raéleszteni, nagy álma — s eb­ben sokan egyetértettek vele — az volt, hogy a versenyek mint­egy társadalmon kívül, a nem­zetközi helyzet alakulására való tekintet nélkül, négyévenként egyszer az emberiség testvéries­ségét példázzák. Az utolsó (1914- es stockholmi) „békeoolitika” után a játékok nagy próbája az első világháború volt, s ebbe a próbába végérvényesen belebu­kott a j. tár-adaimon kívüli sport” utópisztikus eszméje. Bár a NOB az 1920-as olimpia rendezési jogát Budapestnek ad­ta 1914-ben, a háború után meg­változtatta döntését, és a verse­nyek lebonyolításával Belgiumot hízta meg. Antwerpenben a já­tékokat már a ko’ráWrm elí’oga­alatt nyitották meg, de az öt vi­lágrész egységének szimbólumát megcsúfolva nem hívták meg a vesztes központi hatalmakat. Az imperialista háborús gyűlölkö­dés szelleme erősebbnek bizo­nyult az olimpiai eszménél. A német sportolók csak nyolc évvel később, az amszterdami ,olimpián jelenhettek meg, s ez egyben jelzi az európai erővi­szonyok megváltozását, Német­ország gazdasági és politikai elő­retörését. Az 1932-es Los Ange­les-! olimpián a rendezők meg­próbáltak visszakanyarodni a békeolimpiák” szelleméhez, el­ső ízben olimpiai falut építettele, ahqj a különböző nemzetiségű versenyzők naponta találkoztak egymással. A nagy gazdasági válság ellenére 40 ország sporto­lói intiultak, s bár a legtöbben dicséretesen törekedtek. a sport- szerűségre, kisebb-nagyobb inci­densek is adódtak. Hoover elnök tüntetőén távol maradt a meg­nyitóról. . . Négy évvel később a berlini olimpia már a nemzetiszocializ­mus - nagyszabású demonstráció­jává fajult. A NOB — miközben a politikamentes sportot hirdet­te — mereven elzárkózott a Szov­jetunió meghívásától, s csak az utolsó pillanatokban dőlt el az amerikaiak részvéte’e is. A spa- nvol csapat a polgárháború ki­törésének hírére az olimpiai fa­luból utazott haza. Hitler nem volt hajlandó kézét fogni a négy- aranyérmes Jesse Owenkszel. . . 1940-ré Helsinki. 1944-re London kanta meg a rendezés jogát: a második világháború azonban közbeszólt, a kei, olimpia csak sorszámot kjíjfflU Öt világrész sportolói 1948-ban találkozhattak ismét Londonban. A rendezők meghívták ugyan a második világháborúban vesz­tes országokat, de a németek és japánok részvételéhez nem já­rultak hozzá. A nemzetközi sportéletbe fokozatosan belekap­csolódó Szovjetunió versenyzők helyett még csak megfigyelőket küldött. 1952 fordulatot jelentett az olimpiák történetében: először léptek színre a Szovjetunió ver­senyzői. S ezzel az olimpiai mozgalom minőségében váUozött meg. Ugyanakkor engedélyezte a NOB a japánok és a németek (egyelőre csak nyugatnémetek indultak), valamint az utolsó pillanatban a kínaiak részvéte­lét is. Négy esztendő múlva a Mel­bourne-ben megrendezett olim­piára is a feszültté vált nemzet­közi heíyzet nyomta rá bélye­gét; a szuezi konfliktus és a ' magyarországi ellenforradalmi események miatt Hollandia. Svájc, Spanyolország, Egyiptom és a Kínai NK lemondta rész­vételét. A két német állam szí­neit közös csapat képviselte, azonban a nemzeti zászlók és himnuszok kérdése konfliktusok­hoz vezetett. A viszonylag incidensmentes római és tokiói olimpia után a politikai események csaknem megakadályozták a mexikói ohmpia megrendezését: a ven­dég1 átó ország fővárosában, véres diákzavargások törtek ki. a megnyitón erős Icaion,ai készült­ség tízámál'hatott bevetésre. (Erre ékkőt* az afrikai és ‘más orszá­gok bojkottjával fenyegetett az I9ij4-ben a faji megkülönböztetés miatt kizárt Dél-afrikai Köztár­saság „rehabilitálása”. A tagor­szágok túlnyomó részének nyo­mására azonban a NOB kényte­len volt visszavonni döntését. S végül 1972-ben Münchenben pél­dátlan terrorakcióra került sor az olimpiai faluban, több spor­toló életét vesztette. . . E rövid felsorolásból, amelVv ben nem térhetünk ki minden részletre, világosan kitűnik, hogy az ókori sporteszmény feltámasz­tása nem járt — s nem is járha­tott — sikerrel. Bebizonyosodott, hogy a sport nemcsak függvénye a gazdasági-politikai életnek, eszköze is. S egyre inkább pozi­tív eszköze. Politikai erők a sporton , ke- keresztül nyomást gyakorolhat­nak gyarmatosító, fajüldöző po­litikát folytató, fasiszta dikta­túrát gyakorló hatalmakra, se­gítségével kifejezhetik a nem­zetközi összefogást, demonstrál­hatják egy-egv ország fejlődé­sét, javíthatják a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kap­csolatait stb. Nem véletlen.. lio°v a gyarmati sorból felszabadult és fejlődő országok égyre na­gyobb mértékben kapcsolódnak be a nemzetközi.sportmozgalom­ba, fölismerve, hogy gazdacávi, politikai törekvéseik a soort- kaocsolatok ápolásával is köze­lebb kerülhetnek a megvalósu­láshoz. Es eszköze változatlanul a sport a békéért és a népek bri- rátsá''áért folytatott harcnak , is. Ennyiben nem elavult ,a couber- tini gondolat, amely bizonyára tovább él az eiköve'kezendő évek olimpiáin és vilá^v^erse- nyein.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom