Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

uj vonások megyénk idegenforgalmában Alig több, mint egy eszten­deje újjáalakult — személyi összetételét és programját tekintve — felfrissült a táj értékeit ápoló társadalmi szervezet, a Mátra—Eger— Nyugat-Bükki Intéző Bizott­ság. Megvalósult az a régi t,erv is, hogy az alapjaiban társadalmi tevékenységből álló munkát — a többi na­gyobb forgalmú tájegység in­téző bizottságaihoz hasonlóan — egy függetlenített appará­tus, a titkárság fogja össze, szervezze és irányítsa. így került a titkári funkcióba Domán Imre, aki korábbi munkakörében, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályán is éveken keresztül foglalko­zott az idegenforgalommal, mint egyik reszortfeladattal. — Az utóbbi időben, az 1971-ben a tájegység fejlesz­tésére hozott kormányhatá­rozat gyorsabb megvalósulá­sát sejtető programok és el­határozások születtek. Hall­hatnánk ezckrór.’ — Előre kell bocsátanom. hogy ebben a döntő érdem a megyei párt- és tanácsi szer­veké, s e testületek által fel­kért intéző bizottsági tiszt­ségviselőké, élükön dr. Papp Lajos államtitkárral, intéző bizottságunk elnökével. Azt mondhatom, hogy a régi, mindvégig példás és dicsére­tes lokálpatrióta lelkesedés és aktivitás — amelynek nem kisebb eredményei születtek, mint éppen az említett 1971- es kormányhatározat — sze­rencsésen ötvöződött egy új, nagyobb stílű szervező mun­kával. Olyan szervező mun­kával, amely semmi mást, — de ez nem kevés —j mint a kormányhatározat következe­tes megvalósítását tűzte ki legfontosabb feladatául. Az első lépés az volt, hogy in­téző bizottságunk elnöksége ez év januárjában együttes ülésen tekintette át a Mátra- Bükk üdülőterület fejleszté­sének eddigi helyzetét és so­ron következő közös felada­tait a Huszár István minisz­terelnök-helyettes vezette szomszédos Borsod megye tájegységi intéző bizottságá­nak elnökségével. Ennek az együttes ülésnek — amelyet mindkét megyében mérföld­kőnek tekintenek az idegen- forgalmi tanácskozások kö­zött — a^. állásfoglalásai is­mertek, azokról éppen a Nép­újság számolt be. — Azt azonban meg kell említenem, hogy az ott elhatározott ja­vaslatok alapján számolták fel azóta a feladatait rosszul ellátó Turista Ellátó Vállala­tot, s az országban mindenütt helyi vállalatok és szövetke­zetek kezelésébe kerültek a régi jó hírű, de leromlott ál­lagú turistaházak. Ugyancsak ezen az együttes ülésen szü­letett az az elhatározás is, hogy a jövőben minden érin­tett Észak kelet- Magy arorszá - gon működő tájegységi intéző bizottsággal összehangolt szó­rakoztató és művelődési prog­ramokat, rendezvény eke t kell szerveznünk. így született meg a „Vendégül lát Borsod" és a Hortobágyi lovas napok rendezvényeihez.* kapcsolódva az „Agria ’75’’ programja, amely várakozáson felüli si­kereket hozott: A rendezvény középpontjába az egri vár­ban zajló Agria Játékszín elő- . adása került. Ezt egészítette ki az amatőr színjátszók kar­neválja, több kiállítás, vala­mint folklór és gasztronó­miai bemutatók sora. Az ese­ményekben részt vevő közei 50 ezer látogató, a zsúfolt házak előtt zajló előadások arra utalnak, hogy olyan sok­színű, a tájegység történelmi művészeti hagyományaira épülő rendezvényt sikerült létrehozni, amely hosszabb távon is alkalmas az orszá­gos érdeklődés felkeltésére, a belföldi, a. nemzetközi ide­genforgalom kulturális igé­nyeinek kielégítésére. Örven­detes az is, hogy az Agria ”75 eseményeiről hírt adott az ország csaknem valamennyi sajtóorgánuma. A televízió, és a rádió is többször foglalkozott me­gyénk idegenforgalmi esemé­nyeivel. — Ezek a rendezvények esak tovább növelték és nö­velik a jövőben is a megyé­be, Egerbe irányuló idegen­forgalmat. Nem okoz ez egy­ben ellátási és szállásgondo­kat? k. — A kérdés feltétlenül jo­gos. Az intéző bizottság át­szervezését követően már az 1974. évi munkában is köz­ponti feladatként foglalkoz­tunk a terület fejlesztésének lehetőségével. A napirendre került fejlesztések többsége természetesen csak hosszabb távon, nagyobb anyagi eszkö­zök felhasználásával oldha­tó meg. Ennek ellenére nem kevés alapvetően fontos ide­genforgalmi fejlesztés való­sult meg a közelmúltban, il­letve még több a megkezdett és befejezés előtt álló beru­házások száma. így tovább folytatódtak a mátrai alap­közművek, valamint a szil- vásváradi szennyvízrendszer kiviteli munkálatai, felújí­tottak néhány bükki útvona­lat, s bár szerény mérték­ben, de bővült a megyében a szálláshelyek száma is. Az intéző bizottság támogatásá­val még a múlt évben meg­kezdődött Egerben két 80 fé­rőhelyes motel építése. Egy­idejűleg javaslataink alapján a megyei tanács felülvizsgál­ta a munkásszállások és di­ákotthonok szállásférőhelyei idegenforgalmi hasznosításá­nak lehetőségeit, s intézke­dés született az ifjúsági tu­rizmus vendéglátóipari ellá-' tásának javítására. Elkészült a jövőben kizárólag gyógyá­szati célokat szolgáló török fürdő rekonstrukciós terve, valamint az egerszalóki ter­málkút hasznosításának ren­dezési terve is. Ebben az év­ben pedig az állami gazdasá­gok belföldi turizmus fejlesz­tését szolgáló alapjából mint­egy 3 millió forintos támoga­tással, Mátrafüreden, Kékes­tetőn, Mátraházán, Galyate­tőn és Szilvásváradon aján­dék-. illetve vendéglátóipari pavilonokat állítanak fel. Ezen túlmenően az Országos Idegenforgalmi Tanács pá­lyázati . rendszerében, annak anyagi támogatásával csak­nem 18 millió forint értékű idegenforgalmi beruházás in­dítása vált lehetővé. így Egerben, Kékestetőn, Parád- sasváron, büfé, illetve aján­dékpavilon, Szilvásváradon élelmiszerbolt és 91 férőhe­lyes motel, Sástón pedig 100 férőhellyel a kemping bőví­tését kezdik meg. — A fejlesztés anyagi le­hetőségeinek bővítése érde­kében titkárságunk ugyan­csak felmérést végzett az üdülőhelyi díjak felhaszná­lásáról. Kitűnt, hogy a vo­natkozó rendeletek érvény­bejuttatásával milliós nagy­ságrendű anyagi bázis állana itt is rendelkezésre. Jelen­tésünk alapján elnökségünk több minisztérium és egyéb érintett szerv és in­tézmény figyelmét hívta fel a kihasználatlan lehetőségekre. Egyidejűleg szorgalmazzuk, hogy az V. ötéves terv ké­szítése során mindenütt ve­gyék figyelembe az idegen- forgalmi érdekeket is. Faludi Sándor Hosszú, szőke haj, a világos­kék szemekben megnyerő te­kintet. Elegáns köpeny jelen­ti a munkásruhát; Kovács Ju. lia, az egri Finomszerelvény- gyárban dolgozik minőségi ellenőrként. — Két éve járok ide a gyár­ba, a 35-ös üzem MEO-cso- portjában a Mecman-elemek ellenőrzése a munkám. Sok falumbélivel dolgozom együtt az üzemben, azon a részén a gyárnak, ahonnan gyalog is haza lehet sétálni Felsőtár- kányba. Két kilométer körüli a távolság, jó időben kelle. OMmm Ü97A, október 12„ vasaraa® A szakszervezeti tanács mes séta hazáig. Kereske­delmi szakközépiskolát vé­geztem ; bizonyára csodálko­zik, hogy most mégis itt va­gyok. őszintén szólva engem, a fiatal diákot megriasztott az a nem éppen könnyű mun­ka, amit a kereskedelemben dolgozóknak végezniük kell. Itt a gyárban munkás az édesapám, és a bátyám. is, gondoltam megpróbálom. Azt hiszem nem bántam meg. — Bizonyára itt is folytat­ni kellett a tanulást... — Amióta dolgozom, egy­folytában tanulok is. Ugyan­csak az akkori bizonytalansá­gomat mutatja, hogy a szak- középiskola után beiratkoz­tam gyors- és gépíró iskolá­ba is, ezt most fejezem be. Ma mar úgy vagyok vele: nem árt ilyet is tudni. A mun­kámhoz nem nagy szükség van rá. Természetesen el­végeztem a meó-tanfolya­mot és nemrég kezdődött a marxista középiskola, ahová szintén beiratkoztam. A tanu­lásra van lehetőség bőven. Júlia szerény, csendes, ke­veset beszélő, mondják róla a társai. De soha nem húzó­dott vissza, ha valamilyen közös munkában kellett részt venni. Tagja a falubeli tánccsoportnak, a gyári KISZ-szervezetben kultúros volt a tanulás mellett. — Nem nagyon tetszett ne­kem kezdetben itt sem, ezt meg kell mondanom. Én gyá­rat akkor láttam először be­lülről, amikor már itt is dol­goztam. Szokatlan volt a zaj, a sok gép, az olaj. De aztán eltűnt ez az érzés. Később persze meg sok minden vál­tozhat, tanulás vagy más egyéb lehetőségek révén, de most jó közösségben dolgo­zom, jól érzem magam. — A munkatársak szavaza­tai útján jutott újabb tiszt­ségbe is... — Hát, igen. ' S nagyon meg is lepett a dolog. Ketlen vagyunk szakszervezeti bi­zalmiak a meo-csoportban, F.n kevés tapasztalatot szerez­tem még, nehezen is tudtam elképzelni, hogy majd kiáll­hatok a munkatársaim érde­kében, szavam, véleményem lehet jutalmak, prémiumok kiosztásában. De csak kiala­kul a dolog, s én szeretnék is helytállni, ha már megbíz­nak bennem. Azt mondják, sok helyen nemigen érvénye­sül a jutalmaknál a differen­ciálás. Az a cél, hogy min­denki kapjon egy keveset. Én nem tudtam erről eddig véle. ményt alkotni, nem volt ta­pasztalatom, de hogy beke­rülhettem ezekre a megbe­szélésekre, azt látom, leg­alábbis a mi üzemünkben, más a helyzet. A múltkor az egyik dolgozónak éppen a közvetlen munkatársa mond­ta: nézd én nem javaslom, hogy jutalmat kapj. Azt vár­tam, hogy megsértődik az il­lető, de nem így történt. A bizalmi tisztség mellett Júliát a napokban egy maga­sabb "szintű testület tagjává is megválasztották. A ^ok- szervezetek Heves megyei Tanácsának lett tagja, a szak- szervezetek megyei küldött­értekezletén. — Hogy mi volt errő! sír első igazán maradandó éteíé. nyem? Nevetni fog: % Hét ion: Margiltay Sándor orgonaestje Egerben újonca a küldöttértekezleten, amikor a hozzászólásomat elmond­tam, visszafelé jövet megbot­lottam és elestem. Persze mindez az izgalomtól, a szo­rongástól volt. Ez volt az első ilyen szereplésem. — Miről beszélt a hozzá­szólásában? — A szakszervezeteknek a fiatalokkal való kapcsolatá­ról. Arról, milyen érdekvé­delmi feladatokat kell telje­síteni. Az ifjúsági felelős megbízatása új a szakszerve­zetben. a feladatköre még nem alakult ki, de a fiatalok­nak, a kezdő dolgozóknak sok segítséget adhat. Ez is egy lépés lehet az ifjúsági mozga­lom fellendítésében, mert ahogy én látom, a legnagyobb gondot mindig egy-egy akció­ban a kezdeti lelkesedést kö­vető közömbösség okozza. Jobban szervezve a munkát meg kell őrizni a lendületet. — Mint a szakszervezeti tanács tagja, kapott-e már megbízást valamilyen fel­adatra? — A reszortok most alakul­nak ki, s azért sem mondha­tok még sokat, mert nekem is tanulnom kell ezt a tisztsé­get. A sok új ismeretlen do­log, amivel szembekerültem, tál ín el is riasztana, ha nem ér zném, hogy segítenek ne­kem. A vezetők, a tapasztal­tabb munkatársak. Közben persze a munkámat is jól el akarom végezni. Szocialista brigádban dolgozom, nekünk is vannak vállalásaink, amit teljesíteni akarunk. Ott a műszerek mellett semmi sem változott . Hekel Saudo» Az Országos Filharmónia egri bérleti hangversenysoro­zatában kerül sor hétfőn es­te, 7 órai kezdettel az egri főszékesegyházban Margittay Sándor neves orgonaművész hangversenyére. A műsoron közreműködik az Egri Szim­fonikus Zenekar Fejér György vezetésével. Az esten barokk mesterek művei szó­lalnak meg: Händel d-moll orgonaverseny, Corelli, Sara­bande, Giugue és, Badineire, Vivaldi G-dúr szimfónia és Händel F-dúr orgonavers^gr­A Magyar Nemzeti Galéria a Budai Várpalotában A Budai Várpalota újjáépített termeiben október 12-én nyitja meg kaputt a M*­gyár Nemzeti Galéria. A megnyitás alkalmával a Szolnoki Művésztelep festői, a régi magyar festészet, • modern magyar művészet és osztrák festők vendégkiállításával ismerkedhetnek meg • látogatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom