Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-05 / 234. szám

Ügyiratszám 2251/SI— 1337/5. Határozat. Az Országos Találmányi Hivatal a fenti ügyszámú szabadalmi bejelentés tár­gyára szabadalmat ad. A' szabadalom címe: Légtisztí­tó berendezés. A bejelentés napja 1973. 08. 14. Aláírás: Szabó András osztályvezető. ■ B ■ ■ ; — Higgye el, kérem, en­gem nem az érdekel, hogy velem, illetve a találmá­nyommal foglalkozzanak, hanem az, hogy itt van egy berendezés, ami elég egysze­rű, nem túl költséges lenne felépíteni, és mégsem kell senkinek. Pedig mennyit be­szélünk mostanában a kör­nyezetvédelemről. Kéremj, én. huszonegy helyre írtam levelet, elküldtem a szaba­dalomról készített sokszoro­sított vázlatot, a leírást, és még csak nem is válaszoltak egyetlen helyről sem. — Szóval, senki nem ér­deklődött a szabadalma után? — kérdezem Szittya­hegyi Imrét, a szabadalom tulajdonosát. — Senki. Illetve egyvala­ki. Egy Kanadában élő ma­gyar keresett meg. Neki van egy harmincöt embert foglalkoztató üzeme. Azt mondta, bombaüzletet lát a szabadalomban és kizáróla­gos joggal meg akarja ven­ni. — Valóban ilyen fon loa ügyről lenne szó? Szabadalmi Közlöny 1975. január 1. szám. 22. oldal. „A találmány környezet- védelmi 'tfélt szolgáló olyan tégtisztííó berendezés, amely a levegő elsősorban ipari gőzök és pórok formájában szennyező kémények és el­szívó berendezések a légtér­be ' kiürülő tartalmának megtisztítására szolgál. A mosófolyadék célszerű fel- használásával vegyi szennye­ződések ,is megköthetők.’' ■ ■ ■ ■ A fák állva haltak me?. Az ablakunkból látszott, ahogy a cementpor vastag­szik a leveleken; egyre vas­tagodott, míg a levél olyan nem lett, mint egy eleven kőnyomat. Nyáron, amikor egy-egy friss zápor végig­verte a falut, a szürke por sűrű léalakban zúdult le a fák törzsén. Ilyenkor meg­változott a kertünk, újra zöld lett minden, és akkor beengedtek játszani a bok­rok közé is. Azóta a környezetvédelem központi kérdéssé nőtt nem­zetközi méretekben. Riasztó plakátok, fényképek, filmek, televíziós adások hívják fel a figyelmet a környezetvé­delem fontosságára. A környezetvédelem azon­ban sokba kerül. Vácott pél­dául a portalanítási re­konstrukció — amelyet há­rom ütemben valósítanak meg — százmilliókban mér­hető. Az első ütemben 50 millió forintot költöttek a környezetvédelemre. A má­sodikban már 150 milliót költenek el. A berendezések igen drágák. Az első ütem­ben nyugatnémet gyártmá­nyú zsákos porszűrőket kell beépíteni. A pénzt azonban nem szabad sajnálni, mert az ember és az egészséges környezet mindennél fon­tosabb. Hogy milyen mérvű szennyezést jelenthet egy- egy gyár, arra egyetlen pél­dát hadd említsek; amíg az új hejőcsabai cementgyár mellett működött a régi, ad­dig egyetlen nap alatt hat­van tonna por szállt Miskolc légterébe. ■ ■ ■ ■ Átvételi elismervény; „A mai napon tanulmányozásra átvettük Szittyahegyi Imre asztalos nyugdíjastól 1 db légtisztító c. vázlatot és eh­hoz tartozó műszaki leírást. A vázlat e* a leírás átvéte- . lével az alkalmazást ille­tően, semminemű kötele­zettséget nem vállalunk és ezen leírást titkosan kezel­jük. Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára, Sarkadi Nagy Endre termelési osz­tályvezető. — Mi az ön véleménye a találmányról? — A kérdés Sarkadi Nagy Endre terme­lési osztályvezetőnek szól. — A műszaki gárda meg­vizsgálta és műszakilag nonszensznek találta. Kivite­lezhetetlen. A találmány lé­nyege az lenne, hogy a ké­mény tetejére olyan zárt rendszert kellene építeni, amelyben forgó lapátok vi­zet permeteznének szét. Nos, olyan mennyiségű vizet egy­szerűen nem lehet felvinni, nem is beszélve arról, hogy a kéményekből a víz forrás­pontja fölötti hőmérsékleten távoznak a gázok. Ez eleve megkérdőjelezi az egész ta­lálmány lényegét. ■ ■ ■ ■ Párkányi László, az Or­szágos Találmányi Hivatal főmérnöke: — Divatos mostanában ex a téma. Évente körülbelül 15—20 olyan bejelentést vizsgálok meg, amely vala­miféle módon a környezet­szennyeződéssel van kap­csolatban. Ez azonban egy­ben azt is jelenti, hogy ne­kem is nagyobb gyakorlatom van. az elbírálásában. — Mi a véleménye Sztty- tyahegyi légtisztító berende­zéséről? — Talán túl egyszerűnek haj: az általa javasolt meg­oldás és azért nem veszik komolyan, ha egyáltalán is­merik a gyakorlati szakem­berek. A szabadalmi beje­lentést én vizsgáltam meg, a követelményeknek megfe­lelt. Elfogadtuk. — Milyen feltételéknek kell megfelelni ? Szabó András, irz Orszá­gos Találmányi Hivatal osz­tályvezetője válaszol a kér­désre. — A szabadalmi törvény négy feltételt szab. A beje­lentésnek újnak kell lennie^ haladást jelentőnek, műsza­ki jellegűnek és gyakorlat­ban alkalmazhatónak. — Ez egyben azt is jelen­ti, hogy Szittyahegyi talál­mánya a gyakorlatban al­kalmazható? Szabó András: Igen. — Tehát még tovább konkretizálva a kérdést, azt is jelenti, hogy az említett légtisztító berendezés tech­nikailag kivitelezhető? Párkányi László: Igen, azt jelenti. — ön szerint mennyibe kerülne egy ilyen berende­zés felépítése? Párkányi László: Azt a konkrét helyzet szabná meg. Attól függően, hogy milyen kéményre, milyen nagyságú és sűrűségű szennyezőberen­dezésre szerelnék fel. Ezt el­méletileg eldönteni nem le­het. Tízezer forinttól öt­százezer forintig minden el­képzelhető. ■ ■ ■ Dr. Burger Béla, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium műszaki fő­osztályának osztályvezetője: — Mi nem kötelezhetünk egyetlen, vállalatot sem ar­ra, hogy ezt vagy azt az újítást, szabadalmat vezes­sék be. Hogy az említett légtisztító berendezés jó vagy rossz, milyen hatásfo­kú, egyáltalán gyakorlatilag alkalmazható-e vagy sem, ezt csak akkor lehetne el­dönteni, ha valaki megcsi­nálná a gyakorlatban.1 Erre azonban senki nem kötelez­hető. Ha akad rá egy mecé­nás, akkor sor kerül a való­ságban arra, hogy kipróbál­ják, ha nem akad vállalko­zó szellemű üzem, akkor nem próbálják ki. ■ ■ ■ ■ Vélemények; Sarkadi Nagy Imre: Egy szabadalom még egyáltalán nem biztos, hogy jó attól, mert megjelenik a Szaba­dalmi Közlönyben és attól sem, hogy azt az Országos Találmányi Hivatal szaba­dalomnak minősítette. Szó­val, egy szabadalmat nem szabad úgy mellre szívni. Szabó András: Magyaror­szágon a szabadalmakkal pazarlás folyik. Van, ami­ről nem is tudnak, hogy egyáltalán létezik, van, ami soha meg nem valósul, hol­ott milliókat lehetne talán megspórolni velük. Biztos vagyok benne, hogy Szittya­hegyi találmányát a kör­nyezetszennyező gyárak 10— 15 százalékánál lehetne al­kalmazni és már ez is óriá­si jelentőségű lenne. És még egy vélemény, kérdés formájában: Ha a sza­badalmak nem jelentenek valóban olyan új műszaki megoldásokat, amelyek je­lentősen előreviszik egy-egy probléma megoldását, akkor miért foglalkozunk .velük óriási apparátust mozgatva és fenntartva értük? Ha pe­dig a szabadalmak valóban jelentős ügyek, miért nem foglalkozunk súlyuknak, je­lentőségüknek megfelelő mértékben velük? Szigethy András Ha már készen lenne is... Több száz család vár egy üzletre Gyöngyösön Nem nagyon fukarkodnak a véleményükkel a gyön­gyösi új lakótelepen az em­berek. Azok, akik ott talál­tak otthonra a Mérges utcá­ban és környékén, így be­szélnek : — Három évvel ezelőtt költöztünk ide. Azóta lebon­tották azt a kis holtot a Mér­ges utca sarkán, és az egyik földszinti lakást kinevezték üzletnek. Mintha valami fel­vonulási telep lenne ez a környék. És ráadásul semmi sem történik azóta sem. — Nézze, tőlem ne kér­dezzen semmit, mert én na­gyon megmondom a maga­mét. Látta már azt a büféko­csit a lakótelep szélén? Hát- mondja, való az egy ilyen modern településre? Nem szégyellik azok, akik oda ál­líttatták? Tudja mi az? Egy kocsma. Még annál is rosz- szabb. Azt, persze, nyitva tudják tartani olyankor is, amikor a szükségbolt zárva van. Inni mindig teremte­nek lehetőséget. És akkor még azt mondják, hogy küzdjünk az alkoholizmus el­len. így, így küzdjünk? Ezek nagyon „kihegyezett’* megjegyzések, de ha nem is fogalmaztak a megkérdezet­tek a diplomáciában szoká­sos módon, amit mondtak, az igaz. Nem kellemes az ilyen vé­leményt hallani, senki sem repes a gyönyörűségtől miat­ta, de a „békát le kell nyel­ni". ★ A most befejezéséhez kö­zeledő ötéves terv feladatai között szerepel a gyöngyösi Mérges utcai lakótelephez tartozó szolgáltatóház meg­építése is. Ezt a munkát a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat végzi. Végzi? Végezgeti. Többször és többfélekép­pen beszéltek már a tanácsi és az építőipari szakemberek erről a szolgáltatóházról. Né­hány hónappal ezelőtt az volt a gond, hogy bizonyos tartóelemeket nem lehetett biztosítani az épülethez, hiá­ba jelölte meg azokat a terv­dokumentáció. Nosza, segít­sünk ezen, ha lehet, mond­ták a tanácsiak. Módosítás, majd alvállalkozó keresése, és rövid idő alatt elhárult az akadály. Petőfibányán le-' gyártották a kért szerkezeti elemeket — Sajnos, nincs elég kubi­kosunk — mondták akkor az építőipariak. — Ha tudnának nekünk segíteni... Tudtak. A város vezetői az ipari szakmunkásképző in­tézethez fordultak. Azonnal készséggel vállalkoztak arra az Intézetben, hogy a nyári hónapokra építőtábort szer­veznek a szakmunkástanu­lókból. — Húsz fiatal jönne csak? Nem lehetne megtoldani4 a számukat még vagy tízzel? Ezt is meg lehetett csinál­ni. Csak akarni kellett. A fő mozgató rugó az volt, hogy a tervidőszakot hiány nélkül lehessen lezárni,, a Mérges utcai lakótelep több száz családja végre üzlethez, más egyébhez jusson. Az így ka­pott segítség fejében az épí­tőipariak kijelentették, hogy a szolgáltatóházat az év vé­géig elkészítik. „Ráhajtanak” — mondták, mert ennyi segítség után ezt el is várhatják tőlük. Aztán fordult a kocka, és az újabb vélemény: mégsem megy a dolog. Sajnos, csúsz­ni fognak a szolgáltatóház­zal, mert nagyon kifutottak az időből. ★ — Nemrég találkoztam Borbély Lajossal, az állami építőipari vállalat igazgató­jával — mondta Berényi Jó­zsef, a városi tanács elnöke. — Szóba került a szolgálta­tóház ügye is. És akkor azt mondta Borbély Lajos igaz­gató elvtárs, hogy a válla­lat nem akarja adóssággal zárni a gyöngyösi munkáit. Nem volt ez hivatalos ta­nácskozás, nem is rögzítettük tehát papíron azokat a kije­lentéseket, amik akkor el­hangzottak, de én nagyon remélem, hogy az Ígéret nem csupán elszálló szó marad. Tehát; adva van egy félig sem hivatalos ígéret, és ad­va van egy adag reményke­dés. Mi lesz ebből? * A szolgáltatóházban he­lyet kapna a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-boltja, egy GELKA-felvevőhely, egy Pa­tyolat-szalon, egy fodrászüz­let és egy vendéglő, presszó­val együtt. Nagyon komoly létesít­ményről van tehát szó. Ha már két évvel ezelőtt elké­szült volna, akkor sem ha­ragudtak volna érte a kör­nyékbeliek. De annak is na­gyon örülnének, ha a ter­vezett időre, az év végére át lehetne adni műszakilag az épületét. Aztán jönne még a berendezés, tehát még így is jócskán benne lennénk 1976- ban, mire a szolgáltatóház, rendeltetésének megfelelően a lakótelepiek rendelkezésé­re állhatna, azaz: működh^-1 ne. Bíznak nagyon abban a „nem hivatalos" igazgatói ígéretben. (G. Molnár K> A bútoroktól a perzsaszőnyegig Heves megye az őszi BNV-n Ezekben a napokban nagy a sürgés-forgás a kő­bányai vásárvárosban. Ren­dezők és dekoratőrök, sze­relők és szaktanácsadók né­pes csoportja dolgozik a pa­vilonokban. Rövid, alig egy­hónapos szünet után, októ­ber 15-én nyitja meg ka­puit a nagyközönség előtt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A fogyasztási cikkek nagy seregszemléjére Magyaror­szággal együtt összesen 24 ország mintegy ezer kiállí­tója küldi el legjobb termé­keit. A hazai üzemek, vál­lalatok az őszi vásáron az Otthon szektorban, mintegy hétezer négyzetméternyi te­rületen mutatják be termé­keiket. ötezer négyzetmétert kap a divat: elsősorban a ruházati cikkek, cipők és egyéb termékek. Az egy hétig nyitva tartó vásáron a hazai kiállítók között Heves megye is be­mutatkozik. A legtöbb ten? mékkel az Agria Bútorgyár jelentkezik, ezek közül is néhány újdonsággal. Bemu­tatják a stíl-, szalon lakó­garnitúrát, valamint, az Ag­ria elnevezésű bútor tovább­fejlesztett változatát, a tár­gyalószobát. Ez utóbbi ét­kezőgarnitúrának is használ­ható. Az őszi seregszemlén je­lentkeznek először a kis mé­retű stílbútorokkal: asztal­lal, komóddal és ládával, amelyek változatos színek­ben kerülnek az érdeklődők elé. Bemutatják a Könnyű­ipari Minisztérium pályáza­tára készített Trója nevű szalongarnitúrát is, amellyel elsősorban a kis lakások szo­báit lehet ízlésesen beren­dezni. Szakmai érdekesség­nek ígérkezik a bútorgyár által készített Agátc garni­túra, melyet hazai termelé­sű akácból készítettek gőzö­léséé eljárással. Rendkívül dekoratív, jg várhatóan meg­nyeri majd az érdeklődők tetszését. Újdonság lesz a bemuta­tón a már korábban sikert aratott Csini gyermekgami- túra továbbfejlesztett válto­zata, valamint a Tabán há­lógarnitúra, melynek - érde­kessége, hogy francia ágy is van, hozzá. Az Otthon szektorban kap helyet a Budapesti Bútor­ipari Vállalat egri gyáregy­ségének néhány újdonsága is. Elsősorban a hagyomá­nyostól eltérő formájú szé­kek és asztalok, valamint a hajlított ülőgarnitúra is. A Heves megyei kiállítók között lesz az Egri Háziipari Szövetkezet, amely ezúttal fehérre festett népművé­szeti étkezőgarnitúrával je­lentkezik. Ezenkívül a Pipa Ildikó művészeti díjas ál­tal tervezett fali- és padló­szőnyegeket, valamint hím­zett gyermekruhákat is lát­hatlak a látogatók! ­Bemutatják az ősz! nem­zetközi vásáron a Mátravi- déki Fémmüvekben készített tubusokat is. Többek között a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár siroki tubusokba cso­magolt Fabulon-készítmé- nyeit, az aerosolos tubusokat és a desodorpalackokat A fogyasztási cikkek őszi vásárán Heves megye kis­iparosai is bemutatkoznak. A kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben ké­szített díjnyertes terméke­ket állítják ki Budapesten. Szakács Miklós parádi üveg- csiszoló például ólomkris- tály tállal, gömb és cső ala­kú vázával jelentkezik. Már­ton János egri szűcs vörös- róka sálgallért és nyérckucs­mát mutat be. Fényes Ilona egri iparművész pedig kézi csomózása szőnyegével je­lentkezik. A - gyöngyösi kis­iparosok közül Dähnis Ri­chard, kovácsoltvas keretbe épített képeit, Lánszki Mi- hályné hímző pedig matyó- térítőjét mutatja be. A vásáron kiállítják a Ma­gyar Dohányipar, közöttük az Egri Dohánygyár ciga­rettáit és szivarjait is. iiiiiii iMpiwswi » tesnösS - ­Nem akarom clkiabálni, de elégedettek lehetünk az ősszel: szinte észre sem vet­tük, hogy megérkezett, olyan jó melegek a napok. A szokásos őszi csúcsforga­lom azonban már megkez­dődött, vasúti gócpontjain­kon rengeteg áruval megra­kott vagon halad át. Vasu­tasainkat dicséri, hogy ez a nagy őszi áramlat a füzes­abonyi és a hatvani MÄV- csomóponton zökkenőmen­tes. Megélénkültek a szőlős­kertek is: javában folyik a szüret. A jó idő kedvez a szőlő minőségének, és a munka szintén gyorsabban halad. Ha mindezt figye­lembe vesszük, elmondhat­juk, hogy jó hetet zártunk, jó hetet kezdtünk. Az egri Csebokszári-lakótclep . több mint hatezer lakosára kü­lönösen vonatkozik ez: meg­nyílt a várva várt cseme­geüzlet és üzembe lépett a GELK A-szerviz is. Mindkettőnek nagyon örülünk, csakúgy mint an­nak, hogy hétfőn, a fegyve­res erők napján a megyénk­ben rendezett ünnepségeken sokan részesültek magas ki­tüntetésben a szolgálatban mutatott példás helytállás elismeréseként. Valameny- nyien sok kézszorítást, kö­szöntő szót kaptak, s ha-, sonlóképpen köszöntés ille­ti a gyöngyösi kitérőgyár dolgozóit, akik szeptember 30-ával teljesítették negye­dik ötéves tervüket: egymil-- liárd-kétszá/.harm in eh öt­millió forint termelési érté­ket értek cl. Igen eredményesen folyik megyénkben a cukorrépa betakarítása is: rekordot értek el a hatvani határ­ban, hektáronként 600 má­zsa terméshozamot A nagy­gombosi gazdaságban 200 hektáron termesztik ezt a fontos ipari növényt, és a szakemberek igen elégedet­tek a minőséggel is, az álta­luk szállított répa ugyanis eléri a 13—14 cukorfokot Fontos eseménye , volt megyénknek az országgyű­lési képviselők Heves me­gyei csoportjának ülése. Ezen az egri pincerendszer problémáiról tanácskoztak, és megállapították, bogy a több mint 86 kilométer hosszú föld alatti folyosó­rendszer komoly veszélyt jelent Eger város számára, A közvélemény megelége­déssel fogadhatja, hogy ki­mondták: töprengésre, hu­zavonára nincs idő. Soron kívül gyors, országos segít­ségre van szükség! A szakszervezetek Heves megyei küldöttértekezlete és az úttörővezetők megyei konferenciája már a hét vé­gén zajlott le, utóbbira csü­törtökön, a szakszervezetek küldöttértekezletére pedig pénteken került sor. Négy év munkájának, eredmé­nyeinek számvetését vé­gezték el megyénk szak- szervezeti küldöttei, és ter­mészetesen sok sző esett a jövő legfontosabb feladatai­ról is. Végezetül újjáválasz­tották az SZMT-t és az el­nökséget. Az új tisztségvise­lőknek sokan fejezték ki jó­kívánságaikat. Felelősség- ' teljes munkájukhoz mi is jó egészséget, sikereket kívá­nunk, azt, hogy eredménye­sen munkálkodjanak a szakszervezeti mozgalomba tömörült Heves megyei dol­gozók népes családja .érde­kében. (ku-ti) 1975. október 5* y«anyei4,,. Tiszta vizet a kéménybe Szabadalom vagy irodalom? ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom