Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

Sopron: Pillantás a tűztoronyból (MTI fotó — Jászai Csaba felv. — KS) Kívánatos állatorvos szakértő bevonása a tervezésbe KEVÉS ALKALOMMAL fordul elő, még a különös történetek között is, hogy va- lekit meghívjanak saját ut­cájának elnevezésére, ő je­len legyen az ünnepségen, ■mikor leleplezik a róla fes­tett arcképet, amely arra van hivatva, hogy vonásait meg­örökítse az utókor számára. Egerben történt ez Csiky Sándorral, nyolcvanadik szü­letésnapján, kilencven esz­tendővel ezelőtt. Az eseményt hírlapi csata •lőzte meg. Akkoriban az or­szág kétféle politikai felfo­gásban élt. Az egyik Deák Ferenc pártján állt, aki az uralkodóházzal történt ki­egyezés munkása volt, a má­sik a negyvennyolcas függet­lenségi eszmét vallotta; ők voltak, akik nem felejtették el a szabadságharc győzel­meit, s a megtorlás keserű esztendőit. Ezek közé tarto­zott Csiky Sándor, aki há­rom évtized múltán is meg­alkuvás nélkül képviselte a függetlenségi eszmét. 1884 novemberében egy nemrégiben bejegyzett fiatal ügyvéd, dr. Alföldi Dávid, az EGER című lapban nem ki­sebb gondolatot vetett fel, mint azt, hogy a város ne­vezzen el utcát az ősz poli­tikusról, születésének nyolc­vanadik évfordulója alkal­mából, s festesse meg arcké­pét, helyezze el a város nagy tanácstermében. Indítványát szépen indokolta. Csiky Sán­dor több mint fél évszázadon át a közügyek embere volt. 1848 előtt a város ügyésze, 1848-ban nemzetőr ezredes, Heves megyének és Eger vá­rosának teljhatalmú kor­mánybiztosa. Két fiával a honvédhősök sorába lépett, mint százados harcolt, fog­ságba esett, halálra ítélték, majd kegyelmet kapott és háromévi várfogságot szen­vedett, vagyonát elkobozták, személyét állandóan üldözték 1848 után. Az önkényuralom megszűnte után a város bírá- * ja, majd polgármestere, 1861-től 1875-ig pedig ország- gyűlési képviselő volt. EZ ALATT AZ IDŐ ALATT mindig hű maradt politikai meggyőződéséhez. Városunk önmagát tiszteli meg, ha je­leseit kitünteti, egyebet úgy­sem adhat. Az új nemzedék tagjai között ritka az önzet­len hazáfi, példaképet kell tehát eléjük állítani. Csiky Sándor az EGER kö­vetkező számában nyilatko­zott. miután a napot csak múltá­val lehet dicsérni, és így az ember tetteit és jellemét is csak halála után nyílik te­re az utódoknak bírálat alá vonni, ennélfogva mindaddig, míg engem életben lenni lát, és tud, legyen szíves csen­des magányomban háborítat­lanul pihenni engedni, és így ez iránt talán folytatni kívánt mozgalmával felhagyni. Jó is, hogy Csiky Sándor elhárította magától az ün­neplésnek ezt a formáját, mert az EGER és VIDÉKE című Deák-párti lap nyom­ban támadást indított Alföl­di javaslata ellen. A függet­lenségi álláspont idejét múl-, ta, a hozzá való merev ra­gaszkodást, mint érdemet kár az ünneplés okául em­líteni. Alföldi Dávid pengéje élé­sen vág vissza: — Nem a függetlenségi elvek kitűnő harcosát javasoltuk polgártár­sunk személyében megtisztel­ni, hanem minden politikai pártkérdés nélkül az önzetlen hazafiságot, a közügyek szolgálatában kifejtett nagy tevékenységet, a mintajelle­met, szóval a polgári eré­nyeket. Nemes ellenfelei tisz­telik őt azért, mert tiszta meggyőződését követi, s azt minden anyagi érdek fölé helyezi, példa érre az 1832. évi tisztújítás. Csiky, mint káptalani ügyész, ahelyett, hogy alárendelte volna poli­tikai megyőződését Pyrker László érsek-főispán akara­tának, inkább megvált hiva­talától. Vagyona felesége ne­vén állt, de zár alá vették. Amikor a zár feloldását kér­te a császári (jgyek egri igaz­gatójától, ez azt a feltételt szabta, hogy írásban bánja meg, amit az uralkodóház el­len vétett és esküdjék hű­séget. Csiky felháborodva utasította el a feltételt és in­kább elviselte, hogy azonnál a hírhedt Üjépületbe hurcol­ják, halálra ítéljék, s vagyo­nát elkobozzák. A város képviselőtestülete dr. Alföldi javaslata mellett döntött. A jubileum eszten­dejében, 1885. február 18-án tartott közgyűlésében „elha­tároztatott Csiky Sándor vá­rosi képviselőnek folyó évi február 28-án, születésnapja alkalmából a „Speciális ut­cának”, hol az ünnepelt fér­fiú született, Csiky Sándor utczára leendő elnevezése”. AZOKBAN A NAPOK­BAN" elkészült Csiky arc­képé ^ is Sajóssy Alajos fő- gimiiáziumi tanár, akadémiai festész műtermében. — Az öreg úr — írja a lap — a térd-képen arcán a meggyő­ződés szilárdságának kifeje­zésével, jobbjával' erősen az asztal lapjához szorítja a Corpus Juris kötetét. —' A képet a törzs-kaszinó festtet- te meg. Az ünnepséget Csiky Sán­dor születésnapjának délután­ján rendezték meg, s „annak az emléktáblának leleplezé­sével kezdődött, amely váro­sunk képviselő testületének határozata folytán az eddig úgynevezett „Speciális”, másképpen Baktai utczának Csiky Sándor utczára történt elnevezését jelöli. A piros márványtábla, mely az idé­zett föliratot arany betűkkel foglalja magában, már előre befalaztátott az illető utczát a Széchenyi utczával össze­kötő saroképület, az úgyneve- vezett gymnasium-laktanya délre néző homlokzatába.”. A táblát Tavassy Antal polgár­mester leplezte le rövid be­szédben. Este küldöttség hívta meg az ünnepeltet a kaszinó nagytermébe, Zalár József vezetésével. Az arcképet Sze­derkényi Nándor országgyű­lési képviselő leplezte le, ün­nepi beszédben méltatva Csi­ky Sándor érdemeit. Az ün­nepségen az Egri Dalkör adott elő hazafias énekszá­mokat. „Csendes magányomban" — írta nyilatkozatában Csiky Sándor. Ebben az időben az ősz politikus már eltemette feleségét és tizenhárom gyer­mekét, s csak egy gyermeke élt, Csiky Attila, aki a város nak főszámvevője volt. Ö maga még hét esztendeig élt. A Hatvani-temetőben van el­temetve. A KÖZGYŰLÉSRŐL S AZ ünnepségről szóló beszámoló azért is figyelemre méltó, mert ebből tudjuk meg, hogy az utcát tulajdonképpen Bak­tai utcának nevezték. A „Spe­ciális” utca név azért ragadt rá, mert a másik oldalon Spetz József patikárus gyógyszertári táblája állt an­nak előtte, s a tréfás elneve­zés alatt megbújt a régi, az igazi név. Dr. Kapor Elemér Nem mai keletű problémát rendez a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter most megjelent rendelefce, amely az állattartási beruházások állategészségügyi feltételeit szabályozza. Ugyanis az ed­digi gyakorlat furcsa módon nélkülözte a különböző állat- tenyésztési telepek tervező- munkájában az állatorvosok részvételét. Arról van szó, hogy e tervek az állategész­ségügyi szempontok, ponto­sabban szakértők nélkül ké­szültek, s ez a megvalósult, költséges telepek használata­kor gyakran komoly gondo­kat okozott. A rendelet elsősorban a . heveny fertőző betegségek megelőzésének és helyhez kötésének a beruházás során érvényesítendő feltételeire terjed ki. Az ilyen feltételek­kel létesülő telepeken sokkal nagyobb biztonságban lesz az állomány és az esetleg mégis behurcolt betegség nem je­lentkezik robbanásszerűen, valamint könnyebben hely­hez köthető. A# állategész­ségügyi feltételek betartása egyúttal az idült fertőző be­tegségektől mentes állomány megvédését is segíti. A rendelet meghatározza azt is, hogy milyen egészség- ügyi feltételekkel, védőfel­szerelésekkel és szerkezetek­kel kell megépíteni az új ál­lattartó telepeket. A nagy­üzemi méretű telepeken pél­dául egyebek között kerítést, védő erdősávot, öltözőt, ka­pusfülkét kell építeni, illetve létesíteni. Gondoskodni kell továbbá jármüferiötlenítö medencéről, a kötetlen tarta- sú telepeken kezelőfolyosó­ról, kalodáról, vagy az álla­tok tömeges, gyors rögzítésé­re szolgáló más berendezé­sekről. A MÉM illetékesei azt ja­vasolják, hogy a telepek ter­vezésére, a gazdaságok a jö­vőben minden esetben von­janak be állatorvos szakér­tőt is. Ezzel nemcsak a beru­házó, a tervező és az állat­egészségügyi ' szakhatóság együttműködése válik köny- nyebbé, hanem a beruházás és az üzemelés összhangját is megteremtik a gazdaságok. — Igénytelen észrevételem és kérelmem az indítványo­zó kartársamhoz, kinek kü­lönben irányomban tanúsí­tott ezen jóindulata kifejezé­séért köszönettel tartozom, abban pontosul össze, hogy AZ ÉPÜLET­KARBANTARTÓ SZÖVETKEZET. azonnali j belépéssel | létez i PARKETTÁS SZAKMUNKÁST. JELENTKEZNI LEHET: Eger, Jókai u. 2/a. sí. alatt. J. Taraszon: Vadászati bárány A folyó partján sétáltam. Önfeledten szívtam magam­ba a friss levegőt Hirtelen egy mogorva öregember tűnt fel. Amint közelembe ért, láttam, hogy a nyakában egy bárányt cipel. — Hová igyekszik ezzel az állattal — kérdem szívélye­sen. — Vadászatra! — feleli. — Áldozati bárányról már hallottam, de vadászati bá­rányt sohasem láttam — mondom, miközben fürkész­ve nézem a göndörszőrü bá­rányt. — És mire vadászik ez a jámbor jószág, nyálra vagy vadkacsára? — Pézsmapocokra — mond­ja az öreg, és simogatóan hordozza végig tekintetét se­gítőtársán. Én meg az öreget mére­gettem, hogy vajon józan-e, vagy valami egyéb baja le­het. — És hogy lehet ezzel a szelíd jószággal vadászni az óvatos pézsmapocokra? — kérdezem, hogy eloszlassam kételyeimet. — Nagyon egyszerűen — mondja az öreg, és megiga­zítja a bárány nyakán a kö­telet. — A vadászati bárány­nyal odamegyünk a pézsma- pocokfarm vezetőjéhez, ő pe­dig kijelöli nekem a vadász- területet, kimegyek oda, ki­őket, felmarkolom a pénzt, és kész. — És a bárány? — Miféle bárány? — Miféle? Miféle? Hát ez i vadászati bárány. Ezzel mi lesz? — Ki törődik egy ilyen jó­szággal. A bárány különben rakom a csapdákat, begyűj­tőm az elfogott állatokat, le­rántom a bőrüket, eladom is ostoba állat, eltéved a nádasban. — Akkor meg mi értelme van, hogy magával viszi ai vadászatra? — csodálkozom$ rá még jobban a hallottak­ra. Most az öreg nézett úgyj rám, mintha be lennék rúg­va, vagy mintha hiányoznak egy kerekem, majd így szólt:} — Bárány nélkül nemi szabad. Tilos! — mondta né-i mi hallgatás után, majd el-l húzta a vállát és folytatta■> — Odamegyek a vadászati} báránnyal a pézsmapocok- farm vezetőjéhez, ő kijelölik a vadászterületet, kimegyek> oda, kirakom a csapdákati begyűjtőm a csapdábd esett£ állatokat lerántom a I bőrü­ket, eladom őket, felmarko-í lom a pénzt, és köszönök az} árnyékomnak. — És a bárány? — Miféle bárány? Mit ho­zod nekem folyton elő azt a\ bárányt? Mondtam neked,} hogy a bárány ostoba állat} és eltévedt. Nem tudott ki-', keveredni a nádtenger bői. £ Érted már, te tökfilkó!?! — Értem már — mond­tam és azt gondoltam: „Azi ördögbe is. Az öreg ezt aj bárányt nézi pézsmapocok-j nak. ennek a bőrét rántja le.j Másként miért cipelné a\ nyakában?” (Siger Imre fordítása) 1 ] ti műsorok: I ISO !Ö KOSSUTH 8.27 Nótacsokor 9.00 Titkon innen — titkon túl 9.30 Régi híres énekesek mű­sorából 10.05 Iskolarádió 10.35 Zenekari muzsika 11.39 Illés Béla művei 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiák ok léi 14.10 Ezeregy délután.., 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Grieg müveiből 15.44 Magyarán szólva. . . 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Lendvay Kamii ló kórus- műveiből 16.47 Fúvósesztrád 17.05 Két otthon között 17.30 Mozart: Kis semmiségek 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Vlagyimir Arlanlov éne­kel 19.31 Színes népi muzsika 20.03 Mindenki könyvtára 20.33 Joan Sutherland operett- felvételeiből 21.05 Huszas stúdió 22.20 Meditáció 22.30 Zongaramüvek 23.32 Ritmusok Varsóból PETŐFI 8.05 Fúvó6zene 8.33 Zenekari muzsika 9.00 Sanzonok 9.33 Derűre is derű. . . 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Operettrészletek 12.33 Wagner—Liszt: Tannhä­user 12.50 Hriszto Szmirncnszki mü­veiből 13.07 Kiskunsági népdalok 13.33 Britten: Öt virágenek 14.00 Kettőtől halig. ., 18.00 Sebestyén János cscmba- lózik 18.16 Petress Zsuzsa énekal 18.33 Verbunkosok, nóták 19.15 Energia és környezet 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Fiatalok stúdiója 20.57 Meseopera 22.31 Népdalok 23.30 Zenekari muzsika MAGYAR 8.05 Iskolatévé 9.50 Perpetuum mobile (iám) 10.35 Ki játszik ilyet? 11.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (ism.) 17.05 Torna világkupa 17.55 Szafari 18.45 Játék a betűkkel 19.30 TV-híradó 20.00 Tévétorna 20.05 A párduc (Olasz film L) 21.30 Jogi esetek 22.10 TV-híradó 3 22.20 Torna világkupa 2. műsor 20.01 Najia Mouskouá (Zenés film) 20.00 Barangolás Maliban 21.00 TV-hiradó 2 21.25 l.egenda az ezüstfenyőről (Csehszlovák film) POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.05 Egy óra múlva itt vagyok (Magyar tévéfilm) 21.23 Híradó, publicisztika 22.03 Hangverseny 22.50 Sajtószemle AAAAAAAAA<VVV\\VyVAA v/vVvV mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és ryte 8 órakor Magánbeszélgetés Színes, amerikai film A felnőtt és a középiskolai ifjúsági bérlet érvényes! EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) A felnőtt és középiskola ifjúsági bérlet érvényes! du. fél 6 és este fél 8 órakor Huckleberry Finn és a csirkefogók Színes, szinkronizált szovje film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A hosszú búcsú Ifjúsági bérletszünet! GYÖNGYÖST SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Csínom Palkó du. fél 6 és fél 8 órakor A lopakodó hold Ifjúsági bérletszünet! HATVANT VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 órakor Sivatagban, őserdőben fél 8 órakor Gyilkosságok péntek este HATVANT KOSSUTH: A halott asszony visszatér HEVES: Látogatók FÜZESABONY: Szerelmi bűntény Amíg egy utca eljut odáig... Miniszteri rendelet az állattartási beruházásokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom