Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Könyv

formnjú

hangdobosok

A Videotonban megkezdték ,.Musical Encyklopedia' névén a könyv formák hangdobozok sorozatgyártását.

A nagy teljesítményű. de kis méretű akusztikai eszközök jól elférnek a modem lakás polcain, ezért keresett külföldön is az új Videoton-termék. Még ez idén 30 ezret hoznak forgalomba.

ÍMTI fotó — .Jászai Csaba Mr.)

Irányelvek a főiskolai könyvtárak fejlesztésére

A főiskolai könyvtárak fejlesztésére irányuló törekvések egybehangolása céljából, a Kulturális Minisztérium — az oktatási miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, az Országos Testnevelési és Sport- hivatallal. továbbá a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — irányelveket adott ki.

Az irányelvek célja az, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök, illetőleg a biztosított fejlesztési keretek hatékony és gazdaságos fel- használását segítse elő.

A dokumentum a főiskolai könyvtár elsőrendű feladataként a főiskolán folyó oktatási és tanulmányi munka szakirodalmi és tájékoztatási

igényeinek szolgálatát jelöli meg.

Az irányelvekben nagy hangsúllyal szerepel a hallgatók és oktatók idegen nyelv tanulását segítő, céltudatosan válogatott könyvtári állományrész létrehozása. Azokon a tanátképző főiskolákon, ahol nemzetiségi nyelvet oktató tanszék működik, szükség van a hallgatók és az oktatók nemzetiségi nyelvű szak- és szépirodalommal, segédkönyvekkel való ellátására is.

A dokumentum kitér a főiskola nevelési feladataira is; ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartja, hogy a könyvtár színvonalas állományrésszel támogassa a világnézeti-politikai nevelő- munkát. Kívánatos — fűzi

hozsaá , hogy a könyvtár a marxizmus—leninizmus oktatása közvetlen szakirodalmi szükségletén túl is szerezzen be olyan könyveket és kiadványokat, amelyek sokoldalúbbá teszik az oktatási anyag körét.

Annak érdekében, hogy a főiskoláról kikerülő fiatal szakemberek szakmai továbbfejlődése, önképzése biztosítható legyen. lényeges, hogy még főiskolai tanulmányaik során elsajátítsák az önálló kutatómunka, az irodalomkutatás és -feldolgozás módszereit. A főiskolai könyvtár feladata, hogy a főiskolai oktatókkal együttműködve forrásismereti, kutatásmódszertani bevezetést adjon a hallgatóknak.

(MTI)

er

Őszi kulturális napok Füzesabonyban

(Tudósítónktól):

A körzeti ÁFÉSZ gazdag programmal rendezte meg az őszi kulturális napokat Füzesabonyban és a hozzá tartózó négy községben. A szövetkezetben már hagyománnyá vált. hogy találkozóra hívják meg a nyugdíjas dolgozókat. Az idén a nyugdíjasok mellett részt vettek a harminc évvel ezelőtt szövetkezetét alapító tagok is.

A részvevőket .Simon Aladár tájékoztatta a három évtizedes fellődésről, majd

ajándékutalványokat adott az idős szövetkezeti dolgozóknak.

Találkozóra jöttek össze a szövetkezet kismamái is, akiket a nőbizottság elnöke fogadott és Ismertette velük az 1975. évben végzett munkát és eredményeket. A szövetkezettől gyermekgondozási segélyen levő 36 nődolgozól a találkozón ajándékozták meg.

A füzesabonyi ÁFÉSZ szocialista brigádjai az év elején sajtóterjesztési akciót indítottak és versenyre hívták ki a szövetkezeti brigádokat. A terjesztésben a megyében a legjobb eredményt érték el a „Szovjetunió" cimű lap előfizetésének gyűjtésében. Ebből az alkalomból a magyar- országi szerkesztőség és a Lapkiadó Vállalat dolgozói ankétot tartottak.

Szakmai vetélkedőn mérték össze tudásukat a szövetkezet szocialista brigádjainak képviselői. A 12 csapat legjobbjait értékes Jutalomban részesítették.

A szövetkezet könyvesboltjának szervezésében két író—olvasó találkozóra kerül sor, Füzesabonyban és Besenyőtelken. Ez alkalommal nagyszabású könyvárusítást és irodalmi összejöveteleket is rendeznek a szövetkezet KISZ-flataljainak bevonásával. Számos kisebb kulturális, irodalmi és szakmai rendezvényt 1* tartanak ezekben a hetekben.

Szabó Lajos

Eger óvodái

Kezdjük egy hiteles statisztikai adattal.

A nyáron 1858-en jelentkeztek a megyeszékhely óvodáiba: felvettek 1663 gyereket, elutasítottak 232 kérelmei:.

A korábbi évekhez viszonyítva ez jelentős fejlődés, hiszen régebben négy-ötszá- zan maradtak a kapukon kívül.

Mondjuk meg azért mindjárt, hogy a biztatónak tűnő helyzetképet gondok Is színezik, s számítani kell olyan nehézségekre, amelyek csak később jelentkeznek majd.

A zsúfoltság ma Is tény, különösképp Lajosvárosban és a Csebokszarl-iakótelepen: itt száz helyre százharminc, Illetve száznegyven gyerek jut. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz az új óvodai nevelési program szellemében hatékony és eredményes munkát produkálni.

Az is igaz. hogy több törődéssel, előrelátással meg lehetett volna előzni a bajokat. Legalábbis részben!

íme két nagyon is kifejező példa.

Több mint harcon éve alakítják át, építgetik a Lenin út 17. Szám alatti épületet. A csigalassúság oka — ezt többször megírtuk, s megállapította a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata is — a szervezetlenség, az érdektelenség. Az átadás határideje november 30., reméljük, hogy annyi huzavona után ez már valóban a végső lesz.

Egy-két év alatt ezrek költöztek az északi lakótelepre, s ezután Is gyors ütemben készülnek az új házak. Jöttek, jönnek a boldog lakók, tulajdonosok, igen sokan óvodás korú gyerekekkel. A felvételért azonban feleslegesen kilincselnek, hiszen hely hiányában elutasítják őket.

Kevesebben bosszankodnának, ha az Illetékesek számítottak volna rájuk, s legalább két óvoda építését kezdték volna meg egyszerre.

Ma is csak egy van, mert a másik lassabban készül, mint remélték. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat nem állta a szavát, s a májusi ígéret jó, ha az év végére megvalósul.

Marad a kényszermegoldás: ötven apróságot lakásokból átalakított szükség!n.

tézményben helyeztek el, jó néhányat a Cifrakapu téri és a Gárdonyi úti óvodába másították, a többieket pedig nem vehették fel.

Tegyük hozzá, hogy a ma gondjai holnap megsokszorozódnak, hiszen egyre több fiatal házaspár kap új lakást ebben a városnegyedben.

gj

Egy száz gyereket fogadó' óvoda több mint hatmillió forintba kerül. Jókora összeg, ám százezreket kell, illetve kellene fordítani a meglévők karbantartására, csinosítására. Nem is beszélve arról,, hogy a tizenhét közül kilenc elavult, korszerűtlen. Közülük elég csak a Széchenyi úti vagy a Szarvas térit említeni. Idővel helyettük is újakat kell emelni. Ha ezl is számba vesszük, s nem feledkezünk meg az egyre növekvő Igényekről, akkor értjük meg csak Igazán a problémákat.

Minden szülő tudja, hogy az óvodai nevelés új átgondolt, s a gyakorlatban is bevált program szerint folyik. Ehhez azonban nem elég a pedagógiai ambíció, hiszen a legújabb szemléltetőeszközök hiánya megnehezíti az óvónők munkáját.

Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat nyomán a városi és a megyei tanács évről évre jelentős összegeket biztosított erre a célra, mégsem sikerült minden jogos kívárl- ságot teljesíteni, hiszen ezek a felszerelések igen drágák.

A negyedik ötéves terv mérlege igen kedvező. Háromszáznyolcvan új férőhelyet terveztek, ám december végére elérik a hatszázat.

Ezzel az áldozatvállalással magyarázható, hogy csak 232 jelentkezőnek mondtak nemet. Sokat jelentett a város vállalatai által felajánlott pénz és társadalmi munka. Ilyen összefogással létesült a Nagyváradi úti és a Köztársaság téri óvoda.

S mit Ígér az ötödik ötéves terv? Többet annál, mint az elmúlt fél évtized nyújtott: újabb hétszáz egri gyerek számára kényelmes, szépen berendezett, napfényes második otthont.

Előreláthatólag enyhült a zsúfoltság a Lajosvérosban és a Csebokszárl-lakótelepen. az utóbbi helyen két új Intézmény épül majd.

Ez persze a távlat, az illetékesek azonban ma is arra törekszenek, hogy a lehetőségekhez mérten orvosolják a

jelen bajait. Mindenki tudja: milyen sokat jelentenek az óvodában eltöltött évek. Az innen kikerülő apróságok ugyanis könnyen alkalmazkodnak az iskolai légkörhöz, kötöttségekhez, s ráadásul olyan alapismereteket szereztek. amelyeket nagyszerűen hasznosíthatnak az első osztályban. Egyszóval: gyorsan lekörözik azokat, akik otthon nevelkedtek.

Ezért határozott úgy a városi tanács művelődésügyi osztálya, hogy ötéves korban minden apróságot fel keli venni. mert egy év is nagy segítséget jelent. A jó pedagógiai elképzelést, az ősszel még nem sikerült száz százalékban megvalósítani, mégis igyekeztek következetesen érvényesíteni a helyes döntést.

S

Az elkövetkező öt-tíz év azonban aggasztó kérdéseket is felvet majd. A népesedés- politikai határozat eredményeként ugrásszerűen megnő a gyerekek száma, A vállalatok visszavárják a gyermekgondozási szabadságon levő anyákat, s ők is jobban megtalálják számításukat a munkapad, az íróasztal mellett mint otthon.

Gondolni kell erre a hirtelen növekedő igényre, különben a tegnap nehézségei a jövőben hatványozódnak. Fel lehet mérni — sajnos még nem történt meg — a várható kívánságokat. Ha ez nem marad el, akkor egyértelműek lesznek a teendők. Ami mér nem futja a tanácsi kasszából, azt — legalábbis részben — pótolhatja a vállalatok összefogása, áldozatkészsége. Az eddigi eredmények indokolják az optimizmust.

Többször méltattuk a társadalmi munkát, ám az elkövetkező években mégsem célszerű erre alapozni, mert eddig nem akadt senki, aki összehangolta volna ezt a nemes tevékenységet, s a tiszteletre méltó jó szándék — ez történt az annyiszor emlegetett Lenin úti óvoda esetében is — vakvágányra siklott.

A nehézségeken könnyebben úrrá lehet lenni, ha gyorsabb tempóval, pontos átadási határidőkkel bizonyítjuk a felelősségérzetet.

Pécsi István

21.10

Művészet

magazin

A népszerű képzőm ü veszeti témájú magazin ezutUi az

Iparművészeti Múzeumból su\ géraott riportműsorral jelentkezik.

Rapcsányi László riporter kérdéseire azok a művészek válaszolnak, akik az Idei múzeumi hónap alkalmából kiállítottak.

A Nemzeti Múzeum nagy sikerű, „Perui aranykincsek” című kiállításáról és a Szép- művészeti Múzeum egyiptomi kiállításáról is hírt adnak a kamerák.

Ez utóbbi tárlat anyaga a berlini Pergamon-gyűjtemény

gszebb darabjait tartalmazza.

Végül az Ernst Múzeumban kiállító Josef Szajna egyént hangvételű tárlatát mutatja be a műsor.

1.

Kettes sorban haladt a csapat a járda mellett. Vegyesen lépdeltek benne nők és férfiak, s néhány tizenhat- tizennyolc éves diák, akik összebeszéltek az iskolában és eleget tettek a felhívásnak. Mindnyájan jól neki- öltőztek a hideg éjszakának. Este nyolc óra felé járt az idő. A hóesés megállt. Az emberek vállán szétnyitott fekete tenyerekként hólapátok lengtek.

A lassan vonuló, görbe sorban egy negyven év körüli, kendőbe burkolt fejű, alacsony asszony megezólí- totta a szomszédját:

— Maga már csinálta ezt?

Nő volt az is. Körülbelül ötvenévesnek látszott. Prém- szegélyes kucsmát viselt és hosszú Irhabundát. Lábán eltaposott sarkú halinacsiz- ma.

— En lassan már nyugdíjat kapok.

— Nagyon elfárad benne az ember?

— Kedvesem, aki itt megszakad, annak a temetésén repedt fazékkal harangoznak.

Az. alacsony asszony a szomszédját nézegette és arra gondolt, hogy melléje szegődik egész éjszakára.

A Thököly út egyik mellékutcájánál megállt a menet eleje. Az irhabundás nő a hóba szúrta a lapátját és cigarettát kotort elő a »sebéből. A másik ott toporgotl a közelében.

Az irhabundás odaszólt neki:

— Ne menjen sehová.

— Megmondják, hogy hol kezdjünk bele?

— Majd itt, ahol állunk. De előbb elszívok egy cigarettát. Nem akar rágyújtani?

— Nincs cigarettám.

A bundáé nő odatartotta a dobozt.

— En is voltam már így.

— Pedig nem kellene így lennem. De az uramnak minden pénz kevés. Iszik.

A bundás nő oda sem figyelt. Itt minden második ember így nyavalyoghatna.

Jött a munkavezető, és egy pillanatra megállt a nő mellett :

— Maga már ismeri a dörgést. Majd irányítsa egy kicsit azokat, akiknek még mncs praxisuk.

Rá sem nézett a karszalagos emberkére./ Kivett a zsebéből egy zöld patikai üveget és odanyújtotta a másik nőnek:

— Igyék egy kortyot.

Az asszony ivott egy keveset:

— Majd holnap visszaki- nálom. Itt lesz?

A bundás is meghúzta az üveget, azután megfogta a lapátja nyelét:

— Ha akarja, legyen itt mellettem. Csinálja, amit tőlem lát.

Már mindenütt csikorogtak a lapátok a fagyos kövön. Ók is dolgozni kezdtek: az úttest szélére tolt havat kellett föllapátolniuk a járdára és ott prizmákba rakni. Munka közben kissé el-eltá- volodtak egymástól, de az asszony úgy intézte, hogy mindig visszakerült az Irha- bundás közelébe. Egyszer meg a másik jött oda a cigarettával. Rágyújtottak. A nő rátémaszködött a lapátja nyelére és megkérdezte az alacsony asszonytól:

— Te mit szeretnél az életben?

— Talán azt, hogy ezt ne kelljen csinálnom.

— En utazni szeretnék. De nem városokat, vagy a tengert szeretném látni, hanem a Magas-Tátrát. — Lefújta cigarettájáról a hamut. — Te voltál már magas hegyen?

— A Nagyinócon voltam egyszer a vőlegényemmel.

— A mostani Jérjeddet?

Az asszony lassan megingatta a fejét.

— Nem vett el? — kérdezte az irhabundás.

— De elvett. Ott az egyik bokor alatt.

— Feleségnek nem kellettél?

Az asszony eldobta cigarettáját a hóba:

— Akkor már a zsebében volt a behívója. Úgy terveztük, hogy ha hazajön szabadságra, megesküszünk. Bebiztosított. Akkoriban sok férfi ezt csinálta. Csak ő nem jött vissza. Elesett a Donnál.

— A gyerek meg ittmaradt a nyakadon.

Lassan dolgozni kezdett az asszony. Hasához fogta a lapát nyelét és úgy tolta a havat, azután fölemelte a járdára és kupacba rakta. Ilyen szép, nagy hóban feküdt le valahol örökre a vőlegénye. S ez a bolond még azt kérdezi tőle, hogy mit szeretne az életben. Hátranézett. Olyan szép volt az út a fehér fákkal és a klfehére- dett fénnyel. De azért jobb lett volna pihenni otthon az ágyban. Persze, jön a karácsony, venni kell valamit a gyetekeknek. A kisebbik ra- kétakllövőt szeretne, a nagyobbik egy parkért. A vőlegényétől való fiát is szeretné meglepni valamivel. Lám. csak el kellett kezdenie, Most már tudna mit mondani annak a nőnek.

(Folytatjuk}