Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Marokkói menet A marokkói uralkodó által meghirdetett spanyol szaha- rai menet résztvevőinek első csoportja kedden délután el­indult Ksar-el-Soukból a spanyol gyarmat határához vezető 800 kilométeres útra. A 20 ezer főből álló menet­oszlopot, amely valószínűleg szerdán késő este ér a gyü­lekezőhelyre, a határtól 20 kilométernyire levő Tarfaya városba, Ahmed Oszmán marokkói miniszterelnök bú­csúztatta. Az AFP és a Reu­ter jelentése szerint mind a két oldalról lezárták a ha­tárt Marokkó és Spanyol Szahara között, s egyes sza­kaszokon aknazárat létesítet­tek. Közben kedden váratlanul Marrakeshbe érkezett a spanyol kormány megbízott­ja, Jósé Solis Ruiz, a Falan- ge minisztere és főtitkára. Azonnal fogadta őt II. Hasz- szán marokkói király. Ezt megelőzően a rabati kor­mány madridi nagykövete találkozott Cortina Mauri spanyol külügyminiszterrel, majd néhány órás villámlá­togatást tett Rabatbain. Jelentés Luandából Portugália még nem kapott semmit a „kilencek gyorssegélyéből” Simó Endre, az MTI tu­dósítója jelenti: Az Európai Gazdasági Kö­zösség aszerint folyósítja a portugál kormánynak októ­ber 7-én megszavazott össze­get, hógy miként alakulnak a belpolitikai viszonyok az ibériai országban. Ez tűnt ki abból, amit Kergorlay, az európai közösségek bizottsá­ga külügyi főigazgatóságának helyettes vezetője mondott kedd délután tartott lisszabo­ni sajtóértekezletén. Az MTI tudósítója meg­kérdezte Kergor’.aytól, mikor számíthat Portugália a kilá­tásba helyezett hitelek fo­lyósítására. A Közös Piac képviselője azt válaszolta, hogy felhatalmazták az EGK európai beruházási bankját, olyan ütemben utalja át az összegeket, amilyen ütemben elfogadják a közös gazdaság- fejlesztési tervet. Portugália eddig még nem kapott sem­mit abból a „gyorssegély­ből”, amelyet a „kilencek" megszavaztak neki. Az első terveket megvitató vegyes bi­zottság november harmadik hetében ü] össze Brüsszelben és akkor döntenek majd ar­ról, hogy Lisszabonnak át­utalják-e az első összeget. Lisszaboni sajtókörökben megjegyzik: az EGK azért nem siet a „.gyorssegély” fo­lyósításával, mert bizonyta­lan a portugál belpolitikai helyzet további alakulásában és semmi esetre sem akar „forradalmat finanszírozni”. PORTO: Bomba robbant kedden délelőtt egy portói kommu­nista könyvesboltban. A de­tonáció kiszakította az üzlet ajtóit és ablakait, de súlyo­sabb kárt nem okozott Ugyanezen a napon Leiriá- ban benzinpalackot dobtak a konzervatív párt irodájába. A robbanás következtében itt is csak kisebb károk ke­letkeztek. Az ismeretlen tet­tesek egy száguldó autóból hajították ki a benzines pa­lackot. LUANDA: Az angolai népi felszaba­dítás: mozgalom (MPLA) csapatai — portugál katonai források értesülései szerint — a főváros közelében fel­tartóztatták a szakadár nem­zeti felszabad! tási front (FNLA) egységeinek előre­nyomulását. A FNLA kato­nái az utóbbi napokban 25 kilométerre megközelítették Luandát. Akna- és rakétatűz Bejrútban Újabb Ford elleni merény­letkísérlet tervére derült fény — utólag — az Egyesült Ál­lamokban. Hétfőn vádat emeltek két munka nélküli amerikai férfi — a 32 éves Gary Steven Desure és a 24 éves Preston Michael Mayo — ellen, akik állítólag össze­esküvést, szőttek az amerikai elnök ellen. Tervüket szep­tember 5-én, Ford Sacramen- tóban tett látogatása során szándékoztak végrehajtani, méghozzá úgy, hogy a Capi- tolium épülete előtti szenny­vízlevezető csatornát felrob­bantják és az így támadt zűr­zavarban kézifegyverrel le­lövik az elnököt. Tervüket nem hajthatták végre, mivel napokkal korábban egy betö­rési kísérlet miatt a rendőr­ség letartóztatta őket. Az igazságügyniinisztérium szóvivője szerint semmi kap­csolat sem volt a két férfi és Lynette Fromme között, aki — ugyancsak Sacramentóban — merényletet kísérelt meg Ford elnök ellen szeptember 5-én. Hétfő éjjel egy eddig is­meretlen férfi betört Ford elnök választási,,, kampányát irányító központba és ki­fosztott egy lezárt iratszek­rényt. ; A libanoni fővárosban is­mét nagymértékben kiélező­dött a helyzet. Bejrút köz­ponti negyedeiben második napja tartanak a fegyveres összecsapások a jobboldali Kataeb Párt íelíegyverzett egységei és a hazafias nem­zeti erők között. Az össze­csapások a sötétség beálltá­val fokozódnak. A főváros lakosainak többsége már a második éjszakát töltötte az óvóhelyeken, hogy így mene­küljön meg a lakónegyedek­re zúduló heves akna- és ra- kétatűztől. Ebben az évben először fordult elő, hogy a falangisták aknavetőkkel lőt­ték Bejrút nyugati körzete­it. A fő összecsapások a fő­város nyugati és keleti ré­szét elválasztó útvonal men­tén zajlottak. Kedden reggel a tüzérségi tűz elcsendesedett. Időnként azonban robbanások hallat­szottak a fővárosban. Mint a libanoni rádió közölte Bej­rútban nincsenek biztonsá­gos körzetek. Fegyveresekkel megrakott gépkocsik szágul­danak a fővárc» szinte min­den negyedében és válogatás nélkül tüzelnek a békés pol­gári lakosokra. A feszült bejrúti helyzet ellenére a 99 tagú libanoni parlament 64 képviselője ösz- szeült, egyéves időtartamra ismét a síita mohamedán Kamal Asszadot választotta a parlament elnökévé. Az újjáválasztott parlamenti elnök beszédében összehan­golt erőfeszítéseket sürgetett a jelenlegi válság leküzdésé­re és az ország egységének megőrzésére. A laoszi függetlenség 30. évfordulóién Nagyszabású tömegfel vonulással emlékeztek meg a laoszi fővárosban, Vientianeban az ország függetlenségének 30. évfordulójáról. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Quedlinburg, középkor dajkája Florakisz-beszéd i Harilaosz Florakisz, a Gö­rög Komunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára az athéni pártszervezet gyű­lésén elhangzott beszédében megállapította, hogy a fa­fasiszta diktatúra bukása óta bekövetkezett események nyugtalanítják a görög kom­munistákat. Antidemokrati­kus alkotmányt fogadtak el, aktivizálódtak a neofasiszta és a juntabarát elemek, az amerikai haditengerészeti erők hadgyakorlatokat ren­deztek Görögország területén. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy fokozni kell a harcot Görög­országnak az észak-atlanti tömbből való kilépéséért, az amerikjai és a NATO kato­nai támaszpontok felszámolá­sáért. Görögországnak — je­lentette ki Florakisz — a bé­kés egymás mellett élés poli­tikáját kell követnie. október 22„ szerda Jellegzetes „belvárosi” utca Esik az eső. Szezon vége van. Tehát csend és ember alig. Állni látszik az idő, bár a naptár halad. A Thale csúcsén, a Boszorkány-„plat- zon”, ahol a rege szerint egykor a boszorkányok rop­tak táncukat, miután a mai pompás felvonó helyett, a megbízhatóbb seprűnyélen suhantak ide fel, a Thale csúcsán most köd gomolyog. Ha megerőltetjük a szemün­ket és a fantáziánkat, a go- molygó köd, mintha testet, sőt testeket öltene, vonagló tán­cot járnak benne a félelme­tes öreg banyák és visító hangjuk igenis a boszorká­nyok hangja és nem a szűk völgyön felfelé igyekvő szél­viharé. E tájon minden lehetsé­ges. E vidéken megállt az idő. Vélhetnéd Mert persze, nincs így. és megsajdul a szíved Quedlinburg évszáza­dos utcáit járva, hogy miért nincs úgy. A quedlinburgi várkastély a kettős tornyú templomával lassan ezredéve már, hogy uralkodik e tájon és az egykori, a legöregebb ház, a kereskedők háza is lassan már hét évszázadot vallhat a maga múltjának meg-meg- támogatott, de azért már mégis csak roskatag vállán. Csendes, meghitt és kicsit varázslatos városka ez, ahol talán már negyedszer for­dulok meg. de ahol soha sem tudok betelni a szűk, közép­kori sikátorok, at méter sincs széles házacskák, a színek, a formák középkori levegőt árasztó világával. Magyarázták nékem az imént, hogy van azért itt ipar meg hogy milyen szor­galmasak és eredményesen munkálkodjak az emberek itt is, de közben azt mor­mogtam magamban szégyen­szemre, hogy elég kár. Már­mint, hogy ipar van, rfieg hogy egyáltalán minek dol­goznak ilyen helyen az em­berek. Ilyen helyen csendben pipázva, mulatozva, mint valami Brughel-képen, a kertek végében, vagy a kis házak előtti cseppnyi tere­ken tanyázva kell vidáman élnie az embernek, ha bele akar simulni a tájba, e kis város palettára való képébe. A csizmadiák utcája. Ut­ca? A házak másfél ember magasak, de emeletesek, az utca meg olyan széles, hogy egy kövér macska mái' hor­zsolt bőrrel tudna csak odább osonni. S az utca, ezek a kis utcák egy olyan térbe torkollnak, amilyet csak egy fantáziával igen dúsan megáldott színpadtervező ké­pes megálmodni egy közép­kori misztériumjáték számá­ra. Csakhogy ezek a házacs­kák itt körös-körül valódiak, csakhogy ez a tér csak egy a többi, a kisebb és na­gyobb, de egyforma varázsú tér közül, s ezek a terek, az utcák valamiféle, ma már érthetetlen rend és szabály szerint tekerödnek fel, mint fonál az orsóra, a várkastély szikláihoz, védelmet I® kérve és amannak hatalmasságát is hangsúlyozva önmaguk ki­csinységével. Tudatos középkori város­építészet, illetve szépítészet? A második világháború itt és a környéken nem okozott említésre méltó pusztítást, ha az emberek meg is vál­toztak, ha az új idők be is törtek Quedlinburg falai kö­zé, a falak és miattuk a vá­ros megkapó középkori han­gulata és arculata megma­Egykor uralkodott, ma a quedlinburgi a turisták uralják: várkastély radt Népszerű a svéd szó: skanzen. Ez nem az. A skan- • zen az élők olyan múzeuma, ahol ma nem él senki, de ahová eljárnak megnézni, hogyan élhettek olyan kö­rülmények közepette egyál­talán eleink. Ez a kis város csendes bá­jával, évszázados emlékeivel, belül immáron modernizált házaiban, otthont nyújt a mai Quedlinburg polgárai­nak. A szűk utcácskák gyer­mekzsivajtól hangosak, a valamivel szélesebbekben au­tók farolnak óvatosan, de számosán. A városháza cso­dálatosan szép. késő gótikus tanácstermében a honatyák a következő ötéves terv gondjait, elképzeléseit vitat­ják meg, az üzletek olyanok, mint Drezdában, vagy Ber­linben... Egyszóval: Qued­linburg a múlt ' itt maradt darabja és a jelen lüktető valósága. Együtt. És ez az egység az, amely megkapó ebben a kis város­ban, s amely miatt nem hol­mi Walt Disney-városban ér­zi magát itt az ember, ahol minden csak díszlet, játék. Quedlinburgban a középkor stílustörés nélkül simul bele az ezredforduló, aiz atom­korszak világába. Béke és csend van a falak között. A nyugalom, a szor­gos munka csendje. Esik az eső. Szezon vége van. Fenn a várban néhány elkésett didergő turista bá­mul le a városra. Fúj a szél, kergeti a boszorkányos felhőket és valahol a távol­ban rést nyit a gomolyagon, hogy egy pillanatra felvil­lan a napsugár. A fehér, kék, sárga, barna, zöld házak szí­nei egyszerre felizzanak, hogy aztán a napsugár tűn­vén. csendes tónustalan pasz- tellfoltokká olvadjanak ösz- sze. \ Az idő ismét állni látszik, bár a naptár helad. Gyürke Gau 1- távoli pillérekkel j A LEGUTÓBBI ÓRÁK hírügynökségi jelentései kö- > zott tallózva meglepően sok hír szól a fajüldözés afrikai S „fehér bástyájáról”, a Dél-Afrikai Köztársaságról. Ezé- > két a jelentéseket a legkülönbözőbb világtájakról keltez- > ték, mégis egységes, félreérthetetlen képpé állnak össze > a mozaikok. Lássuk a mozaikokat, ezúttal városok sze- > ríni. > BONN. Az NSZK-ban tovább gyűrűznek az úgy- f nevezett Rali-ügy hullámai. A botrány lényege: kiderült, | hogy Günter Rali, a Bundeswehr tábornoka a legna- i gyobb titokban hivatalos meghívásra Dél-Afrikában járt | és ott — nyilvánvalóan tanácsadói minőségben — „meg- < tekintette” a rezsim atomközpontját. < BŐSSZEL. A belga közvélemény mind nagyobb < visszatetszéssel értesül arról, hogy a brüsszeli NATO-köz- < ponton át egyes nyugati országok komoly katonai termé- l szetű segítséget nyújtanak Pretoriának. Bonn közremű- s I ködik az „advokaat” nevű katonai hírközlő és megfi- s gyelő rendszer felépítésében, Washington, Párizs, Róma s az ENSZ-embargó megsértésével fegyvert szállít, Brüsz- > szel fontos szabadalmakat ad át, a NATO, mint testület > pedig megosztja katonai kódrendszerét az apartheid lo- > vagjaival. > NEW I O R K, Az ENSZ-közgyűlés politikai bi- ? zottsága újabb határozatban ítélte el a fajüldöző pretoriai ? rezsimet. .A vita során néhány jelentős nyugati állam | „fenntartásait” hangoztatta. I PRETORIA. A rezsim fővárosában megjelent | Jan Smith rhodesiai kormányfő, hogy — élete legmegalá- < zóbb gesztusaként — nyilvánosan megkövesse Vorstert, < dél-afrikai kollégáját, áld egy Smith-beszéd miatt „ne- < heztelt”. A megfigyelők egyetértenek abban: Smith Pre- t toria nyugati támogatásának növekedése láttán szánta el < magát a Canossa-járásra. < MOSZKVA. A Pravda keddi számában figyel- < mezteti a nemzetközi közvéleményt arra, hogy „újabb i lépések történnek a nyugati rakciós körök és a dél- < afrikai fajvédő rezsim együttműködésének elmélyítésére”. < Mint a lapból kitűnik, Pretoria atomerőművek építéséről < tárgyal nyugati partnereivel. (Nyilván ennek egyik előz- < ménye a Rali-ügy is!) s EGYETLEN NAP hírügynökségi anyagából is kidé- S rül: a dél-afrikai „fehér bástyának” távoli pillérei van- s nak. > Két férfi robbantani akart » Újabb Ford elleni merényletkísérletre derült fény

Next

/
Oldalképek
Tartalom