Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
1552. október 17—1975. október 17. A falak ereje nem a kövekben varion... Eger város históriájának legfényesebb lapjairól sugaraik felénk október 17-ének dicsőséges mementója, amikor több mint öt kemény heti ostrom utón a Török Birodalom eladdig Magyarországon verhetetlen serege rendkívül súlyos veszteségek után csak Dobó vára alól való szégyenteljes elvonulás árán menthette meg állománya roncsait. Az egri végváriak hazafiságtól fűtött hősi helytállásának energiája kiapadhatatlan, s napjainkban is hat nemcsak itt, az ősi falak tövében, de a végtelen óceánokon túl is megmelengeti minden magyar szívét. Mi volt tehát Dobó és vitézei sikerének a forrása? Az egyik és legfontosabb komponensének • védők egy. xégé és a győzelembe veteti hite bizonyult, melyet állandóan erősített és fenntartott az a harci közösség, mely a ▼érés küzdelém poklában tisztet és parasztot, mester- ' embert és közvitézt, nőket ée legény ke apród oka* is összekovácsolt. A védők mindegyt, ke, bárhová is állította a parancs, a maga potxtján a legtöbbet nyújtotta, — s ez az adott viszonyok közepette nem összeadta erejüket, hanem meghatványozta. Az egri várbeliek mindegyike teljes tudatában volt annak, hogy részvétele és munkája nélkülözhetetlen része a védelemnek, akár fegyverrel, akát csákánnyal szolgálta azt. A viadal nehéz viszonyai között a demokratizmus bizonyos vonásai jelentkeztek. Ea hatékonyan erősítette a vár hadi népe között a bajtársi szellemet, mely éppen úgy megnyilvánult a tiszteknek a vitézekhez való viszonyában, mint abban, hogy az alacsonyabb rangú és beosztású tisztek, a hadnagyok részt vettek a várat illető parancsnoki döntésekben. Gondoljunk csak az ostrom előtti „szörzés”-re. Dobó vitézei azzal vívták ki az „EGRI NEVET”, hogy nem a vár falai nyújtotta viszonylagos biztonságban bíztak, hanem halált megvető bátorsággal, meghátrálást nem -ösmerő fanatikus lendülettel vetették magukat a több mint öthetes küzdelembe. A keresztény hit és gondo20.55: Őrizzük a lángot Az Iskolatelevízió filmje a harmincéves úttörőmozgalomnak állít emléket. Felidézi a régi hangulatokat, sok régi híradórészlet, filmtudósítás bemutatásával. Megszólalnak . a műsorban olyan- vezetők, akik részben régi magukra, saját úttörőéletükre emlékeznek, részben beszélnek mai kapcsolatukról az úttörőmozgalommal. Hallunk arról, hogy mit vár a KISZ. a népfront az úttörőmozgalomtól, 6 mit tud nyújtani neki. Valamint, hogy milyen a kapcsolat az iskola és az úttörőszervezet -között, hiszen mindkettő közös célja a sokoldalú,, képzett szocialista ember formálása: hogyan valósítja meg a közös célt az iskola és a mozgalom, külön-kü- , lön... — ezek a kérdések kerülnek terítékre az emlékező műsorban. Műsorvezető: Kelemen Endre. 975. október 17., péntek lat, mely ugyan kétségtelenül szerepet játszott, de az mást és mást jelentett nemes és jobbágy ember számára. Az egyiknek feudális jogait s a kizsákmányolás biztosítását, a másiknak családja, kis házacskája, puszta sanyarú életsorsa védelmét. S mivel a hódító szándékkal támadó törökök mindkettőt fenyegették, ezért mind a jobbágynak, mind pedig a nemesnek fegyvert kellett fognia. Ez azonban nem az osztályellentétek megszűnését jelentette, de a pillanatnyi veszélyes helyzetben együttműködésre kényszerítette a támadástól fenyegetett mindkét osztály tagjait. Az „egri siker” egyik kom. ponense vitathatatlanul Dobó Istvánnak a maga korában szinte példátlanul álló szervezőképessége volt, — s ez kivált akkor tűnik szemünkbe, ha egybevetjük a század többi végvári parancsnokának ebbeli tevékenységével. Ez • példás szervezés biztosította a zavartalan lőszerellátást, lehetővé tette, hogy minden fegyveres és „civil” zökke- nésmentenes megkapta az elegendő napi hús-, kény érés boradagját, hogy az elromlott fegyverek nem maradiak javítás, a sebesültek pedig orvosi ellátás nélkül, ■ a lőpormalmok összedőlése után rövidesen új malom kezdte meg pótolhatatlan működését. A várban elnézést nem tűrő katonai fegyelem uralkodott, amelynek kivált a harc alatt szerzett érvényt a tiszti- és a parancsnoki kar. Mint tapasztalt katonák, tudatába* voltak annak, hogy egy-egy fegyelmezetlen, magáról megfeledkezett vagy éppen megingott jellemű ember mily veszélyt jelenthet a védelem kollektívájára. Éppen ezért csírájában, irgalmat item ismerve fojtották el" Hegedűs és társai árulási kísérletét. De Dobó és tisztjei egy pillanatig sem tűrték el, hogy bárki is pillanatnyi riadalmában, fáradtságában vagy félelmében vonakodjék a falakra, a vártákra menni. Tinódi többször említi, hogy Dobó és Mekcsey ilyen esetekben, bottal hajtotta azt a néhány embert a falakra. Ne feledjük, hogy magyar végvárak hosz- szú-hosszú sora időnek előtte, — nemegyszer tragikus módon! — a védők körében lábra kapott pánik. az eluralkodott „törökfélelem” miatt jutott a hódítók keiére. Dobó István, bár személy szerint a belső vár védelmét irányította, de természetesen az ő kezében futott össze a védelmi harc minden szála. Ruszkai Dobó István nem valami félistenként trónolt az elérhetetlen parancsnoki méltóság feudális barikádjaival védett székében, nem biztos fedezékből irányított és szervezett, hanem harcolt is. Elévülhetetlen érdeme, hogy fáradhatatlanul munkálkodott a győzelemért. Dobó közel félmillió holdnyi birtokával az ország egyik legnagyobb földesura volt, de ő mégis fenntartás nélkül vállalta a török elleni harcot, a vele járó fáradságot s a nem kicsiny halálveszélyt, ellentétben társaival, akik kitértek a nehéz és felelősségteljes teher vállalása alól, meghúzódtak biztonságos felvidéki birtokaikon, s ölbe tett kézzel, mástól várták a török elleni segítséget. Dobó nagysága éppen azzal magasodott az uralkodó osztály és kortársai fölé, hogy egyéni céljait egri várkapitánysága során V}in- den vonatkozásban alá tudta rendelni az ország céljainak, képességét is a nép védelme szolgálatába állította. Kimagasló érdeme, hogy az egri küzdelem során bátran és fenntartás nélkül bízott a jobbágyi népben s fegyvert vagy szerszámot adott a kezébe, hogy képességét és tudását a védelem szolgálatában értékesítse. Mindenképpen szerencsés véletlennek mondható, hogy a mága nemében olyan jól kiképzett magyar főtisztekkel volt körülvéve, mint Mekcsey, Bornemissza, Pethő és Fige- dy. Mindegyikük más-más egyéniség, de megalkuvás és ingadozás nélküli harcos magatartásukkal kiemelkedtek a kor átlagos tiszti színvonala fölé. Zsámboki János, Tinódi Sebestyén egri énekének latinra fordítója, a kortárs jól értesült éleslátásával így fejezte ki egyetlen tömör mondatban az egriek katonai sikerének titkát: „A török végtélen sokasággal rendelkezett, mégis ezzel az ostrommal nagy gyalázatot szerzett magénak: elárulta, hogy NEM A SZÁMON MÜLIK A GYŐZELEM, HA. NEM SOKKALTA INKÁBB A LELKEK EGYETÉRTÉSÉN S A KATONAI RENDTARTÁS ES FEGYELEM VÉDI MEG ÉS FEJLESZTI KI A BIRODALMAT”. Sugár István . äMHpM lp i| i * ' .* ' >1 • : •• ■: ' ■ SiA*tnÍ nav A kellemesen és csodálatosén szép vénasszonyok nyara «tán í ct—r egyik napról a másikra köszöntött be az ősz. A hideg szél könyörtelenül megtépázta a fák koronáit, a sétányokon bokáig süpped az ember lába a lehullott, dércsípte levélcsomó kba. Az qsz ezernyi színével, teljes pompájával vonzza a természet kedvelőit Az éj köntöst öltött Mátra lankáit,kanyargós ösvényeit a turisták ezreI keresik feI egy-egy szombaton, vasárnap. A halak ilyenkor is „kopnak”. A horgászok éppen ezért jöttek ki a tó partjára, s ezen az őszön talán nem is utói járó... Mindez az ősz szeszélyétől függ. (Fotó: Szabó Sándor) Gazdag választék a politikai könyvnapokra A Kossuth Könyvkiadó gazdag választékkal készül a politikai irodalom nagy seregszemléjére, a politikai könyvnapokra. Az évről évre növekvő olvasói érdeklődés kielégítésére ezúttal is számos érdekes, régen várt kiadvány kerül a boltokba. A kiadó nagy vállalkozásaként három kötetben jelennek meg Marx—Engels válogatott művei. A könyvek egyebek között bő válogatást kínálnak a forradalmi munkásmozgalom két nagy teoretikusának egymáshoz irt leveleiből in A maga nemében egyedülálló könyv „Az európai szocialista országok gazdasága” című munka. A szerzői kollektíva műve nyolc szocialista ország — a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia. Románia, Jugoszlávia, Bulgária és Albánia — gazdasági fejlődését mutatja be 1945-től napjainkig. „A tudományos-technikai forradalom és' az oktatás forradalma” című könyv korunk két izgalmas és mindinkább kibontakozó jelentőségének összefüggéseiről szól. A ▼. n. szovjet tudós által írt munka olvasmányos formában beszél egyebek között a pedagógusok megnövekedett szerepéről és számos, az oktatás-nevelés bonyolult folyamatával összefüggő kérdésről. A Magyarország megyéi és városai című kiadvány útikalauzként vezeti végig olvasóit a megyéken és városokon, részletes adatokkal, a történelmi eseménykhez igazodva mutatja be, hogy milyen változások mentek végbe, az élet és a gazdaság különböző területein- Tartható-e a jövőben a magyar mezőgazdaság utóbbi három évben tapasztalt gyors ütemű fejlődése? — erre a kérdésre keres választ Lovas Márton, a Mezőgazdaságunk fejlődése és távlatai című műve, amely mélyrehatóan és konkrétan elemzi az eddigi fejlődés hajtóerőit. A politikai könyvnapokon mintegy négyezer helyen rendeznek helyi vásárokat, amelyeken együttesen állítják ki a politikai Irodalom a megSZÜTS LÁSZLÓ: Fruzsinka fiai — Anyám — nézett ki Lali a konyhába — tudna adni tiszta inget? Az asszony egy pillanatig meglepetten bámulta a fiút. Az új szandál volt rajta, amit két hete vettek, nadrágot is másikat húzott, arca simára borotvában piroslott és kölniillát töltötte be a konyhát. — Be kellene vinned azt a barackot. Apád azzal hagyta itt, hogy beviszed. — Arra készülök — fordult vissza Lali a szobába s a tükör elől még egyszer kiszólt. A sárga nyakkendőm meg. van még? Az asszony míg inget vett elő s a nyakkendőt kereste, egyre álmélkodott. Vasárnaponként ha meg szokott borotválkozni a fiú! Egész héten szakállasán végezte a dolgát. Ünneplőt meg még vasárnap se öltött, inkább hogyha semmi dolga nem volt, kifeküdt napozni a kertbe. A sárga nyakkendő? Még akkor hordta, mikor a városban tanult. — Talán bál lesz! az átvevőnél? — mosolygott a kiöltözött legényre. Az nem szólt egy szót se, csak nevetve homlokon 'Csókolta az anyját. ★ A vasúti forgalmista hajat vágatott a borbélynál. Sűrű, sötét haj csomók váltak le a tarkójáról. A borbély ször- nyülködött. — Ilyen szép művészfrizérát levágatni! Mi ütött beléd? — Pokolba a művészfrizú- rával! Nem győzőm tisztíttat- ni a galléromat, öregem. Napok alatt bezsírozódik. —Azelőtt nem voltál ilyen kényes az ilyesmire — csattogtatta ollóját gúnyosan a borbély. Később megkérdezte: — Szeszt parancsolsz? — Természetesen — mondta a vasúti forgalmista. — És bajuszigazítást is kérek. S mikor felállt, azt mondta: — Kefélje le egy kicsit! Tele vagyok hajszálakkal. / i ★ A fiatál mezőgazdász nagy igyekezettel fényesítette a cipőjét. A kocsivezető bejött az irodába. — Indulhatunk? — Azonnal! — Hát te is bernész? — kérdezte az Öreg könyvelő megrökönyödve. — Jobb. ha ott vagyok! — Eddig is minden simán ment — mpndta sértetten a kocsivezető —, amíg nem volt ott. De ha egész délután ácsorogni akar! A mezőgazdász körültekintően piszkálta a körmét. Majd nagy igyekezettel kezet mosott. A kocsivezető türelmetlen lett. — Ügyis beszáll a por a kocsiba — mondta. — Majd vigyázunk! S amikor felültek a megrakott teherautóra, a fiatal mezőgazdász úgy beburkdlózott a porkabátjába, hogy az arca is alig látszott ki. A kocsivezető nem győzte csóválni, a fejét. + Valahányszor Fruzsinka a papírtap fölé hajolt, egy rakoncátlan hajtincs mindig a szeme előtt hintázott. Többször el kellett fújnia onnan. A vasúti forgalmista megjegyezte: —Én levágatnám! Minek az oda? — Legényfogónak! — nevetett Fruzsinka s alsó ajkát előre tartva hatalmasat fújt felfelé, hogy a barna hajtincs levegőbe lebbent, mint egy kis könnyű pihe a kiszakadt párnából. A fiatal mezőgazdász aZ asztal sarkára ült. — És kit akar megfogni vele? — hajolt közelebb Fruzsinkéhoz, tolakodó gyerekekhez hasonlóan, akik azt szeretnék, hogy észrevegyék őket. A lány hamiskás mosollyal a szemében körbejártatta a tekintetét a fiúkon. A forgalmista a másik asztalon lóbál- ta a lábát, egyenruhához nem illő hányaveti helyzetben, hanyag eleganciával. Lali a háta mögött állt, a virító sárga nyakkendővel, piros arccal, most kissé még hátrább húzódva, mintha azt mondta volna: No71 A lány szeme veszedelmesen csillogott, d« min* valami rózsaszín párnára ültetett gyémánt, minden irányban egyformán szórta a fényét — Igen, kit akar megfogni vele? ... ★ Az ajtó nyikorgóit, ahogy félénken megnyitották. A belépő, kis tömzsi parasztember, nehézkesen ejtette a szót — Odakint... azt mondják. ., megmérnék még a barackot. .. ha itt... — Már lezártuk az átvételt, bácsikám — sajnálkozott Fruzsinka. — Tanyáról jöttem... tizenegy kilométer... — Reggel kellett volna elindulni! — Akkor szedtem. — Hozta volna be holnap! — Exportra szántam... gyönyörű... — Vegye át — mondta a fiatal mezőgazdász. — Legföljebb újra számolunk. Mi az nekünk? Az öreg elégedetten fordult ki az ajtón. Odakint az ügyvezető ránevetett az átvevőre. — Nem volt rossz gondolat szerződtetni melléd ezt a lányt!.,. El vagy látva ingyen munkaerőkkel. Nézd, hogy számolnak odabe! — Soha ilyen könnyű dolgom nem volt — nevetett az átvevő is. — Minden úgy megy, mint a karikacsapás — aztán az öreghez fordult. — Bizony, papa, magának is ez a szerencséje\! .. . (Folytatjuk) I újdonságait valamint tárgykörben korábban Jelent irodalom színe-javát A különböző hasznos lexikonok és kézikönyvek sorában bizonyára nagy érdeklődés» kelt majd a dr. Farkas Gyula—dr. Gáspárdy László— dr. Holló András szerzőtrió „A család jogi védelme" című jogi kézikönyve. A fontos kiadvány elősegíti, hogy a családot érintő minden fontos jogi kérdésben ügyvéd igénybevétele nélkül isköny- nyen eligazodhassanak a jogi kérdésekben egyébként járatlan emberek. (MTI) Szülőknek nevelésről a gyöngyösi járásban Az idén immár harmadszor rendezik meg a gyöngyösi járásban a Szülőknek nevelésről című mozgalmat, amelynek célja, hogy az óvodások és az általános iskolások szüleit megismertesse a legkorszerűbb pedagógiai tervekkel, módszerekkel. Az óvónőknek, tanítóknak és a tanároknak eddig is volt lehetőségük arra, hogy hivatalos iskolai programokon;, szülői értekezleteken, családi látogatásokon és a fogadóórákon találkozhassanak a gyerekek hozzátartozóival. De ezeken a megbeszéléseken általában csak az egyes tanulók eredményeiről, magaviseletéről, esetleg más, a csoportot, az osztályt érdeklő kérdésekről esett szó. A „Szülőknek nevelésről"* előadássorozat egyik fő feladata, hogy ezeken a találkozásokon tájékoztassa a résztvevőket az iskolák, óvodák általános céljairól is, rámutasson arra, hogy menj«? nyíre fontos a családi és 4 társadalmi nevelés összhangé ja, s az iskola és a család szoros kapcsolata Is. A mozgalom emellett küzd a régi helytelen nevelési hagyományok, valamint az érzelem- szegény családi légkör ellen. A rendezvénysorozat sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőkben több mint négyezer édesanya és édesapa hallgatta a pedagógiai, pszichológiai, ideológiai, egészségügyi és pályaválasztási előadásokat. A nevelési rzakemberek: az óvónők, tanárok, orvosok a jövőben szeretnének még több családdal találkozni, ezért nem csak az iskolákban, hanem kultúrotthonokban, könyvtárakban is rendeznek majd kerekasztal-beszélgetéseket. ’ Az 1975—76-os tanévben csaknem ötszáz előadásra kerül majd sor.
