Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-02 / 231. szám
Az örökléstan titkai „Én régi, régi jobbágyőseim, Hát éltek még? Jaj, hány rossz éven át Vonszolja még a esügge- teg utód Sötét parancsnok konok csapatát?” (Tóth Árpád : Az ősök ritmusa) Irodalmunk talán legköl- tőibb költője olyan ősi kérdést fogalmaz meg ve 'ében, amely valószínűleg egyidős az emberiséggel. A töprengés a hiedelmekkel kezdődött, s csak századunkban formálódott tény íkkel érvelő tudománnyá. Az érdeklődés persze ma is változatlan. Ezért választott jól a Megyei Művelődési Központ, amikor a Tudományunk nagyjai-sorozat keretében dr. Czeizel Endrét, az orvostudományok kandidátusát, az Országos Köz- v egészségügyi Intézet Humán- genetikai Laboratóriumának vezetőjét, a tévéből is jól ismert előadót hívta meg, hogy beszéljen az örökléstan titkairól. A genetika legújabb eredményeiről beszélgettünk a nemzetközi szakberkekben is jól ismert kutatóval, akinek egri előadását több mint háromszázan — ez az ismeret- terjesztő előadásoknál helyi rekordnak számít — hallgatták meg. Mesterek nélkül — A magyar orvosok sikereit valaha Európa-szerte számon tartották. Hol tartunk most? — Az 1900-as évek első két évtizedében valóban felfigyeltek ránk. A harmincas évektől azonban megtört ez a sokat ígérő, egészséges fejlődés, mert a fegyverekkel propagált áltudomanyos és embertelen fasiszta fajelmélet elfojtott minden kezdeményezést. Így hát majdnem a nulláról kellett rajtolnunk, mesterek., iskolapéldák nélkül! Mégis gyorsan előreléptünk. Igaz, az örökléstan még az orvosképzésben sem szerzett polgárjogot, ám néhány kutatónk komoly eredményeket produkált. Akkor is, ha egymástól elszigetelten dolgozunk. Hadd mondjak erre egy nagyon is jellemző példát. Az utóbbi években több nemzetközi genetikai kongresszuson vettem részt. Hágában találkoztam az amerikai McKusick professzorral, akit e tudományág legjelentősebb képviselőjének tartanak. Beszélgettünk, s ő megkérdezte: „Mondja, mivel . foglalkozik most az egri Varga Béla? „Értetlenül néztem rá, s ő mondta el, hogy a tudós szemészfőorvos publikációit mindenütt várják és * nagyra értékelik. Azt hiszem, ez a „sztori” a jelenlegi helyzet gondjait is szemlélteti. Öröklődés és hajlam — A népesedéspolitikai határozat aktualitást kölcsönzött a témának. Mennyiben segíti ez az oly sokszor késleltetett fejlődést? — Felvetődik nemcsak az egyéni, hanem a kollektív, a tó "sadi Imi felelősségtudat kérdése is. hiszen nemcsak a 0% 1915, október <5. cfcütorüjk számszerű gyarapodás a cél. A jövőnek ugyanis minőségileg fejlettebb, károsodásoktól mentes nemzedékekre van szüksége. Ez világszerte igény, s természetesen nem utópia! Reális lehetőség, amely megvalósul, ha közkinccsé válnak a humán- genetika eddigi, s leendő felfedezései. Ezért népszerűsítik őket. Angliában járva megtekintettem a BBC egyik televíziós sorozatát: a műsor a nagyközönség számára nyújtott tájékoztató, hasznosítható információkat. A rendkívüli érdeklődés ösztönzött arra, hogy elvállaljam a Magyar Televízió megbízását: így született meg az a nvolc- részes program, amely száz; ezreket foglalkoztatott. Vannak már genetikai tanácsadóink: öt a fővárosban, s öt a vidéken: Szegeden, Debrecenben, Győrött, Szombathelyen és Pécsett. Ezek forgalma az utóbbi időben — s ebben közrejátszott a tévé kísérlete is — megnégyszereződött. Ma már igen sokan tudják, hogy ha előrelátóak, ha tanácsot kérnek, akkor megelőzhetik a későbbi tragédiákat. A gének a njérhe- tő és a nem mérhető, a mennyiségi és a minőségi tulajdonságok hordozói. Azt is kiszámították, hogy az ember egyetlen szülőpárjának leszármazottai hetvenbillió — nem túlzás ez a szám! — kombinációban tartalmazhatják a nagyszülők kromoszómáit. A normálistól való eltérés az örökletes betegségekhez — ilyen például a Down-kór — vezet. A hajlam is az ősöktől hagyományozó- dik. A csípőficam, a nyúl- ajak, a farkastorok, a cukor- betegség sok gyermek életét keseríti meg. Ezektől szerencsére mentes a családok ttetven százaléka. Sajnos, épp azok nem keresnek fel bennünket, akik a harminc- százalékos veszélyzónába tartoznak. A tájékozódás persze K í N Jelentéktelen külsejű, fe. keté hajú nő volt. Sovány, ideges mozgású. A repülőtér teraszán ültünk barátommal, áki itt dolgozott az irányító- toronyban. Pár percre leszaladt hozzám. A nő felé intett: — Látod ...? Furcsa egy teremtés... Itt van minden nap. Már ismeri az egész személyzet. Órákig elálldogál a korlátnál, nézi az érkező gépeket, mintha várna valakit. De soha nem jön senkije, egyedül szokott elmenni innen... Beszélgettünk még, aztán órájára pillantva elrohant. Egyedül maradtam. A teraszról jól látszott az észak- déli kifutópálya. Egy hegyes orrú óriás éppen nekilendült, maga alá gyűrte a betoncsíkot. Fejünk felett dongva körözött egy másik. Ki ittam kávémat, szemem ismét látómezejébe fogadta a nőt. Lobogó hajjal fogódzkodott a korlátba, meredten nézte a leszálláshoz készülődő gépet. A hangszóró recsegve megszólalt. Csillogó ruhás, fiatal lányok, gyerekek zajosan tódultak előre, a motorok üvöltése belénk vágott. á>. aő szoborra yátt. A remindenki számára hasznos, hiszen a tisztánlátás biztonságérzetet szül. ,,Tízparancsolat”, az utódokért — Müyen tanácsokat adna a genetikus a házasulandóknak és az ifjú házaspároknak? — Nevezhetném az utódok javát szolgáló „tízparancsolatnak” is. Ezekből emelek ki most néhány érdekes és figyelemre méltó dolgot. A nők számára ideális, ha 20 és 35 év között vállalnak gyermeket. Ekkor ugyanis a legkisebb a kockázat: kevesebb a halva- és a koraszülés. Szabályt erősítő kivételek persze vannak. Az USA- ban 1956-ban egy asszony ötvenhét éves korában hozta világra utolsó szülöttét. A kuriózumnak számító felső határ egyébként a hatvankét év! Precíz, tudományos megfigyelések igazolják, hogy meg lehet — s érdemes is választani — a fogamzás optimális hónapját. Ebből a szempontból a legideálisabb a szeptembér. Igen veszélyes a terhesség nem mindig érzékelhető első öt-hat hete. Ekkor, de később is kerülni kell a cigarettázást, mert ez károsodások sorát idézheti elő. Megállapították, hogy napi tíz cigaretta száz grammal csökkenti a csecsemő súlyát, s később is hátráltatja egészséges szellemi fejlődését. A genetikus idővel talán — mór ma is vannak bizonyos támpontok — tippeket adhat a gyermek nemének megválasztására is Napjainkban igen sokat emlegetjük a nagycsaládokat. Nos, ezzel kapcsolatban fel kell figyelni a nem mindig biztató statisztikai mutatókra. A szellemi fogyatékosok zöme elsősorban onnan kerül ki, ahol hat-nyolc, vagy ennél is több apróság neveléséről gondoskodnak. Ennek nemcsak örökléstani, hanem szociális, pedagógiai okai is vannak. Ha a fiatalok minderre gondolnak, s igénybe veszik az ingyenes tanácsadást, akkor számukra is valós tartalommal telítődnek a költő sorai: „.. .Van kicsi gyermekem Énnekem is! Hátha az ősi sejt Őbenne tisztul dús örömre, és Minden homályos, vén bút elfelejt! ■ ■ ■ i * S dallá dobognak a szívekben a Bús, fáradt ritmusok, a holt apák!” Pécsi István Fiatal pedagógusok — falun — Budapesti vagyok, nem vágyódom falura. Nem ismerem az embereket, nehezen szoknám meg a környezetet. Na és a falusiak sem szívesen fogadják be az idegent. — Elmegyek tanyára is tanítani, oda, ahol még mindig petróleumlámpa világít... — Falun nőttem fel, és tudom, hogy visszavárnak. — Azt mondják, ne menjek falura, mert unalmas. Nem hiszem. ★ Egy/ Heves megyei kis településre, Tarnalelesz körzeti általános iskolájába látogattunk el, ahol a pedagógusok 60—70 százaléka fiatal. Valamennyien letelepedtek már, családot alapítottak, és még ma is olyan lelkesek, mint 4—5 évvel ezelőtt. Életükről, munkájukról így vallanak. A legfiatalabb Vilcsek Rózsa a legfiatalabb leleszi pedagógus, egy éve került az intézménybe. A tanítóképzőt Jászberényben végezte. — Ki kell javítanom, hiszen nem ez az első esztendő, amit ezen a pályán töltök. öt évvel ezelőtt a poroszlói iskolában kezdtem, mint képesítés nélküli nevelő. Nehéz, sok gyötrelme« órát jelentett ez az időszak. Örökké elégedetlen voltam magammal, azt hittem, hogy nem bírok majd a gyerekekkel. A kollégáim azonban talpra állítottak. Az emberekkel nem volt semmi problémám, hiszen én is falusi vagyok, Egerbocs a szülőfalum. Jelenleg Bükkszenter- zsébeten tanítok, mindennap bejárok. Édesanyám aki még ma sem törődött bele, hogy tanítok —, azt mondta, hogy az erzsébetiek a legjobb emberek. Ez így igaz. Az utcán mindig megszólítanak, beszélgetnek. Azt mondják, hogy egy idő után elszürkül a mondanivaló, hogy belefásul a pedagógus abba, hogy hússzor mond el valamit értetlen füleknek. Én nem tartom robotnak azt, amit csinálok. Nem mondom, sokszor elfáradok, és alig várom, hogy ágyba kerüljek. Volt már olyan is, hogy azpjpondtam, többet nem tanítok, aztán másnap mégis ott álltam a gyereklek előtt. A szórakozás? Minden héten bemegyek Egerbe a könyvtárba, és ilyenkor eljutok még a színházba is. A házaspár Az egri főiskolán végzett öt éve Csík Ferenc. A tanulmányai után itt Tama- leleszen kért állást. — Nekem is könnyű volt a beilleszkedés, vidéki vagyok. kisnánai. Annak idején lett volna helyem városi iskolában is, de úgy érzem, itt nagyobb szükség van a munkámra, mint máshol. Ezeket a gyerekeket jobban szeretem, mint a városiakat. Itt mindenünk megvan, nem kellett évekig albérletben szoronganunk. Van egy kis kertem, ahol kedvemre dolgozhatok, és a főzésre sem kell kiadni pénzt, megterem minden az udvarban. A tantestületben nincs marakodás, könyöklés. mindenki dolgozik, és van mit tenni. A tanításon kívül akad munka a községben is Magunk készítjük a szemléltető eszközöket. Nemrégen kaptunk egy írásvetítőt, a magnó, lemezjátszó sem hiányozhat az iskolából. Csíkék szoba-konyhás, elő- szobás szolgálati lakásában másfél éves kisfiú, Tamás tipeg. Édesanyja minden percét vele tölti. — A férjemmel még a főiskolán ismerkedtem meg — mondja Bartók Ilona, törté nelem—ének szakos tanárnő. — Bevallom, amíg főiskolás voltam, jobban csábított a város, a zeneiskola, a kórusok. Végül a tanítási gyakorlaton dőlt el, hogy hová megyek. így kerültem ide, Leleszre. Most már több mint egy éve GYES-en vagyok, de a zenei önképzésre így is van alkalmam. A község asszonykórusát vezetem. Vágyódom vissza a gyerekekhez, csak sajnos bölcsőde és pótmama hiányában még ez lehetetlen Szeretnénk -jövőre lakást építeni pedagó- guskölcsönnel itt, a faluban, mert ez a helyiség már kicsi lenne még egy gyereknek. Aki tanul — Nekem volt a legnehezebb dönteni, mivel tíz évig voltam Egerben — mondja Kovács Flórián. — Kisfüzesről kerültem a gimnáziumba, majd a Finom szerelvénygyárba dolgozni, és a főiskolát is a megyeszékhelyen végeztem el. A kötődés e városhoz még ma is szoros, hiszen a feleségem ott jár főiskolába. Sokat be széltünk a jövőről, arrói, hogy hol ütünk majd tanyát. Többször volt már itt, tetszett az új iskola, a környezet. Nem akarom, hogy kijöjjön levelezőre, meg nem is tudnánk hol lakni, mivel minden szolgálati lakás foglalt. Még két éve van, az alatt még sok minden történhet. Én is tanulok, végzem az egyetemet. Ha pedig kedvem tartja, beugróm kocsival Egerbe, egy hangversenyre, moziba. O Fiatal pedagógusok — falun. Van, aki már megtalálta a helyét, van, aki előtt még nem rajzolódott ki határozottan a jövő. Egyvalamiben mégis hasonlítanak egymásra: szeretik hivatásukat és ez bizonyára a kezdeti nehézségeken is átsegíti őket. Szüle Rita NEMERE ISTVÁN-: Történetek pülőgép végre megállt, melléje simult a lépcső, ajtó nyílott. Nem vártam senkire, inkább a nőt figyeltem. A vaskoriátot markolta. Mikor az utolsó utas is eltűnt, el- ernyedt, lehajtotta fejét, elfordult. Valahol a magasban felbőgött egy más;k érkező gép, erre felnézett, újra megmarkolta a korlátot... Néhány nappal később ezt elmeséltem/ egy társaságban. A házigazda, nyugalmazott pilóta, bólintott: — Ismerem... A férje kollégám volt. Lezuhantak az óceán felett, hét? ... nem, nyolc évvel ezelőtt... Csak egy olajfolt maradt a vízen, egyetlen holttestet sem találtak. Az a szegény asz- szonyka nem hitte el, hogy mindnyájan odavesztek. Ma sem hiszi. Visszavárja a fér jét... mindennap várja. TÉGLA Házat akartam építeni. Tégla kellett. Sok tégla. Már enyém volt a föld, ahol a falakat fel szándékoztam húzni. Domboldalon, az erdőszéftől n?m Csak egy szomszédom volt: ígérte, hogy vigyáz majd a téglákra, míg összegyűlnek. Tavasszal elmentem a földmérőkhöz. Jártuk a mezőkét, falvak határát. Nyáron bele is izzad ti^nk, eső is megverte hátunkat, ősszel, mikor vége lett, fizettek. Vettem ezer téglát, hazavittem kis kocsimon. Télen nem lehetett dolgozni sehol. Fűzfavesszőt szereztem, kosarat fontam. Kunyhómba bevert az eső, később elrekesztette a hó. Meleg ételt hetente egyszer ettem. A szomszéd olykor kijött, szánakozva: meghalsz, ha sokáig így élsz. Nem feleltem neki, csak magamban mondtam: könnyen beszél az, akinek már szép, nagy, meleg háza van, kertje, mindene. De nekem előbb fel kell építenem. Tavasszal eladtam a kosarakat, vettem megint téglát. Aztán nekieredtem munkát keresni. Ahol kapálni kellett, kapáltam. Másutt csatornát ástam, mer) azt ástak. Őszbe fordult mar az idő* gjiúmölcsszedés ideje jött, aztán szüret. Dolgoztam, vidáman. Zsebemben gyűlt a pénz. Hatszor fordultam a kis kézikocsival a városból, míg hazavittem az összes téglát. Sok ezer állt már ott, halomba rakva. Mielőtt eljött volna a tél. letakartam nád dal, átkötöttem jó erősen. Aztán bementem a városba. Tányérokat mosogattam, fél éjszakákon át, délután meg csomagokat cipeltem a pályaudvaron, vagy vagonokat raktam ki. Nagyon fáztam. Reggel fáradtan ébredtem, de tudtam: mindennap sok téglára valót tudok félretenni. Nyáron megint sokszor for. dúltam a kocsival. Háznyi téglarakás várt rám, mikor utoljára jöttem. Testemben fáradtság lüktetett, még irigykedve néztem a szomszéd házát: milyen magas, fehér, tágas. De az enyém is olyan lesz, még olyanabb. Hiszen szükségem van rá. Én is élek, én is élni akarok. Annyit kínlódtam már. Körülvevő falak melege, saját ablakon át látott világra, jól ismert földecske naponta ezer lépéssel lemért látására vágyom Egy házra, méhben én lakom. fis nekifuss, MAI műsorok: RÁDIÓ 8.22 8.52 9.27 10.05 10.30 11.05 12.20 12.35 13.40 14.00 14.13 14.29 15.10 16.05 16.34 17.05 !7.25 17.5y 18.20 18.48 19.25 20.35 21.00 21.29 Kb. 22.30 23.00 23*32 KOSSUTH Slágermúzeum Titkon innen — titkon túl Népdalok Iskolarádió Kari Ridderbusch énekel Gondolat Ki nyer ma? Melódiakoktél A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása Grabócz Miklós—Várnai Zseni: Világok mozgatója A windsori víg nők Megjelenés előtt.. . Dolgozó lettem.. . Verbunkosok, katonád*-, lók Irodalmi évfordulónaptár; Eljegyzés lámpafénynél Egy hazában A közönség kérdez, a muzsikus válaszol Mozart: C-dúr szimfónia.. Miért igen, miért nem? - Hangtárlat Népdalok Mirellie Mathicu és Gä-*i bért Bécaud énekel Irodalmi kirándulások 22.15 Sporthírek Félóra sanzon Schubert: IV. szimfónia Nóták PETŐFI 8.05 Szimfonikus zene 10.00 A zene hullámhosozáa 11.50 A „megbántottak” 12.00 Kórusművek 12.10 Verdi művészi pályája 13.03 Győri stúdiónk jelentkezik 13.20 Hangszerszólók 14*00 Ifjúsági randevú — keééótől ötig... 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Megy a szekér agyagért 19.36 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét Kb. 21.35 Metronóm Kb. 21.55 Operettrészletek 22.15 Hangversenynaptár 22.30 Lammermoori Lucia 23.15 Táncdalok 23.32 Szabó Ferenc müveiből SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika — Dzsessz magyar előadókkal — Negyedszázada tanácstag. Balogh György, riportja — Betyárnóták —* Válaszol a jogász — Sporthírek — BeatparáAe MiV MAGYAR 8.05 13.04 17.08 17.10 17.15 17.45 18.10 18.45 18.55 19.30 20.00 20.50 21.50 Iskolatévé Iskolatevé (isra.) Műsorismertetés Hírek „Életet az éveknek** Telesport Számadás Reklám P. M. Maserov, az SXKP PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, a Belorusz KP KB első titkára, a hazánkban járt szovjet parlamenti k üld öttség vezetőjének nyilatkozata TV-híradó A Strauss család fAngol filmsorozat) Riporter kerestetik! Készült a Televízió TV-es Stúdiójában. * TV-híradó 2. műsor 20.01 Slágerstúdib 20.35 A világ nagy cirkuszai 20.55 TV-híradó 21.15 Goethe: Iphigema riszban EGRI VÖRÖS CSILLAOc (Telefon: 22-33) du. fél 4 órakor Fogadó a törött patkóhoz Izgalmas, színes, .szovjet film, Verne legényei nyomán du. fél 6 és este 8 órakor Ifjúsági bérletszünet! Magas szőke férfi, felemás cipőben Színes, szinkronizált, francia film víg játék Felemelt helyárak! EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Mi van doki? Ifjúsági bérletszüneW Az ok mindig és mindenütt Barbra Streisand. Színes, amerikai filmvígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor A túsz du. fél fi órakor Nyomorultak GYÖNGYÖST SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Nyomorultak este fél 8 órakor A kalóz menyasszonya HATVANI VÖRÖS CSILLAG Filmbarátok napja! Kivándorlók FÜZESABONY: A szórakozott LÖFTNCI: özönvíz Hí—IV«,
