Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

Az örökléstan titkai „Én régi, régi jobbágy­őseim, Hát éltek még? Jaj, hány rossz éven át Vonszolja még a esügge- teg utód Sötét parancsnok konok csapatát?” (Tóth Árpád : Az ősök ritmusa) Irodalmunk talán legköl- tőibb költője olyan ősi kér­dést fogalmaz meg ve 'ében, amely valószínűleg egyidős az emberiséggel. A töpren­gés a hiedelmekkel kezdő­dött, s csak századunkban formálódott tény íkkel érvelő tudománnyá. Az érdeklődés persze ma is változatlan. Ezért válasz­tott jól a Megyei Művelődé­si Központ, amikor a Tudo­mányunk nagyjai-sorozat ke­retében dr. Czeizel Endrét, az orvostudományok kandi­dátusát, az Országos Köz- v egészségügyi Intézet Humán- genetikai Laboratóriumának vezetőjét, a tévéből is jól ismert előadót hívta meg, hogy beszéljen az örökléstan titkairól. A genetika legújabb ered­ményeiről beszélgettünk a nemzetközi szakberkekben is jól ismert kutatóval, akinek egri előadását több mint há­romszázan — ez az ismeret- terjesztő előadásoknál helyi rekordnak számít — hallgat­ták meg. Mesterek nélkül — A magyar orvosok si­kereit valaha Európa-szerte számon tartották. Hol tar­tunk most? — Az 1900-as évek első két évtizedében valóban fel­figyeltek ránk. A harmincas évektől azonban megtört ez a sokat ígérő, egészséges fej­lődés, mert a fegyverekkel propagált áltudomanyos és embertelen fasiszta fajelmé­let elfojtott minden kezde­ményezést. Így hát majdnem a nulláról kellett rajtolnunk, mesterek., iskolapéldák nél­kül! Mégis gyorsan előrelép­tünk. Igaz, az örökléstan még az orvosképzésben sem szer­zett polgárjogot, ám néhány kutatónk komoly eredménye­ket produkált. Akkor is, ha egymástól elszigetelten dol­gozunk. Hadd mondjak erre egy nagyon is jellemző pél­dát. Az utóbbi években több nemzetközi genetikai kong­resszuson vettem részt. Há­gában találkoztam az ame­rikai McKusick professzorral, akit e tudományág legjelen­tősebb képviselőjének tarta­nak. Beszélgettünk, s ő meg­kérdezte: „Mondja, mivel . foglalkozik most az egri Var­ga Béla? „Értetlenül néztem rá, s ő mondta el, hogy a tudós szemészfőorvos publi­kációit mindenütt várják és * nagyra értékelik. Azt hi­szem, ez a „sztori” a jelen­legi helyzet gondjait is szemlélteti. Öröklődés és hajlam — A népesedéspolitikai ha­tározat aktualitást kölcsön­zött a témának. Mennyiben segíti ez az oly sokszor kés­leltetett fejlődést? — Felvetődik nemcsak az egyéni, hanem a kollektív, a tó "sadi Imi felelősségtudat kérdése is. hiszen nemcsak a 0% 1915, október <5. cfcütorüjk számszerű gyarapodás a cél. A jövőnek ugyanis minősé­gileg fejlettebb, károsodá­soktól mentes nemzedékekre van szüksége. Ez világszerte igény, s természetesen nem utópia! Reális lehetőség, amely megvalósul, ha köz­kinccsé válnak a humán- genetika eddigi, s leendő felfedezései. Ezért népszerű­sítik őket. Angliában járva megtekintettem a BBC egyik televíziós sorozatát: a műsor a nagyközönség számára nyúj­tott tájékoztató, hasznosítha­tó információkat. A rendkí­vüli érdeklődés ösztönzött ar­ra, hogy elvállaljam a Ma­gyar Televízió megbízását: így született meg az a nvolc- részes program, amely száz; ezreket foglalkoztatott. Van­nak már genetikai tanács­adóink: öt a fővárosban, s öt a vidéken: Szegeden, Debre­cenben, Győrött, Szombathe­lyen és Pécsett. Ezek for­galma az utóbbi időben — s ebben közrejátszott a tévé kísérlete is — megnégysze­reződött. Ma már igen sokan tudják, hogy ha előrelátóak, ha tanácsot kérnek, akkor megelőzhetik a későbbi tra­gédiákat. A gének a njérhe- tő és a nem mérhető, a mennyiségi és a minőségi tu­lajdonságok hordozói. Azt is kiszámították, hogy az ember egyetlen szülőpárjának le­származottai hetvenbillió — nem túlzás ez a szám! — kombinációban tartalmazhat­ják a nagyszülők kromoszó­máit. A normálistól való el­térés az örökletes betegsé­gekhez — ilyen például a Down-kór — vezet. A hajlam is az ősöktől hagyományozó- dik. A csípőficam, a nyúl- ajak, a farkastorok, a cukor- betegség sok gyermek életét keseríti meg. Ezektől sze­rencsére mentes a családok ttetven százaléka. Sajnos, épp azok nem keresnek fel bennünket, akik a harminc- százalékos veszélyzónába tar­toznak. A tájékozódás persze K í N Jelentéktelen külsejű, fe. keté hajú nő volt. Sovány, ideges mozgású. A repülőtér teraszán ültünk barátommal, áki itt dolgozott az irányító- toronyban. Pár percre lesza­ladt hozzám. A nő felé in­tett: — Látod ...? Furcsa egy teremtés... Itt van minden nap. Már ismeri az egész személyzet. Órákig elálldo­gál a korlátnál, nézi az ér­kező gépeket, mintha várna valakit. De soha nem jön senkije, egyedül szokott el­menni innen... Beszélgettünk még, aztán órájára pillantva elrohant. Egyedül maradtam. A te­raszról jól látszott az észak- déli kifutópálya. Egy hegyes orrú óriás éppen nekilendült, maga alá gyűrte a betoncsí­kot. Fejünk felett dongva körözött egy másik. Ki ittam kávémat, szemem ismét látómezejébe fogadta a nőt. Lobogó hajjal fogódz­kodott a korlátba, meredten nézte a leszálláshoz készülő­dő gépet. A hangszóró re­csegve megszólalt. Csillogó ruhás, fiatal lányok, gyere­kek zajosan tódultak előre, a motorok üvöltése belénk vágott. á>. aő szoborra yátt. A re­mindenki számára hasznos, hiszen a tisztánlátás bizton­ságérzetet szül. ,,Tízparancsolat”, az utódokért — Müyen tanácsokat adna a genetikus a házasulandók­nak és az ifjú házaspárok­nak? — Nevezhetném az utódok javát szolgáló „tízparancso­latnak” is. Ezekből emelek ki most néhány érdekes és figyelemre méltó dolgot. A nők számára ideális, ha 20 és 35 év között vállalnak gyermeket. Ekkor ugyanis a legkisebb a kockázat: keve­sebb a halva- és a koraszü­lés. Szabályt erősítő kivéte­lek persze vannak. Az USA- ban 1956-ban egy asszony ötvenhét éves korában hozta világra utolsó szülöttét. A kuriózumnak számító felső határ egyébként a hatvankét év! Precíz, tudományos meg­figyelések igazolják, hogy meg lehet — s érdemes is választani — a fogamzás optimális hónapját. Ebből a szempontból a legideálisabb a szeptembér. Igen veszélyes a terhesség nem mindig ér­zékelhető első öt-hat hete. Ekkor, de később is kerülni kell a cigarettázást, mert ez károsodások sorát idézheti elő. Megállapították, hogy na­pi tíz cigaretta száz gram­mal csökkenti a csecsemő súlyát, s később is hátrál­tatja egészséges szellemi fej­lődését. A genetikus idővel talán — mór ma is vannak bizonyos támpontok — tip­peket adhat a gyermek ne­mének megválasztására is Napjainkban igen sokat em­legetjük a nagycsaládokat. Nos, ezzel kapcsolatban fel kell figyelni a nem mindig biztató statisztikai mutatók­ra. A szellemi fogyatékosok zöme elsősorban onnan ke­rül ki, ahol hat-nyolc, vagy ennél is több apróság neve­léséről gondoskodnak. En­nek nemcsak örökléstani, ha­nem szociális, pedagógiai okai is vannak. Ha a fiata­lok minderre gondolnak, s igénybe veszik az ingyenes tanácsadást, akkor számukra is valós tartalommal telítőd­nek a költő sorai: „.. .Van kicsi gyermekem Énnekem is! Hátha az ősi sejt Őbenne tisztul dús öröm­re, és Minden homályos, vén bút elfelejt! ■ ■ ■ i * S dallá dobognak a szí­vekben a Bús, fáradt ritmusok, a holt apák!” Pécsi István Fiatal pedagógusok — falun — Budapesti vagyok, nem vágyódom falura. Nem isme­rem az embereket, nehezen szoknám meg a környezetet. Na és a falusiak sem szíve­sen fogadják be az idegent. — Elmegyek tanyára is ta­nítani, oda, ahol még min­dig petróleumlámpa világít... — Falun nőttem fel, és tudom, hogy visszavárnak. — Azt mondják, ne men­jek falura, mert unalmas. Nem hiszem. ★ Egy/ Heves megyei kis te­lepülésre, Tarnalelesz kör­zeti általános iskolájába lá­togattunk el, ahol a peda­gógusok 60—70 százaléka fiatal. Valamennyien letele­pedtek már, családot alapí­tottak, és még ma is olyan lelkesek, mint 4—5 évvel ezelőtt. Életükről, munká­jukról így vallanak. A legfiatalabb Vilcsek Rózsa a legfiata­labb leleszi pedagógus, egy éve került az intézménybe. A tanítóképzőt Jászberény­ben végezte. — Ki kell javítanom, hi­szen nem ez az első eszten­dő, amit ezen a pályán töl­tök. öt évvel ezelőtt a po­roszlói iskolában kezdtem, mint képesítés nélküli neve­lő. Nehéz, sok gyötrelme« órát jelentett ez az időszak. Örökké elégedetlen voltam magammal, azt hittem, hogy nem bírok majd a gyerekek­kel. A kollégáim azonban talpra állítottak. Az embe­rekkel nem volt semmi prob­lémám, hiszen én is falusi vagyok, Egerbocs a szülőfa­lum. Jelenleg Bükkszenter- zsébeten tanítok, mindennap bejárok. Édesanyám aki még ma sem törődött bele, hogy tanítok —, azt mondta, hogy az erzsébetiek a leg­jobb emberek. Ez így igaz. Az utcán mindig megszólí­tanak, beszélgetnek. Azt mondják, hogy egy idő után elszürkül a mondanivaló, hogy belefásul a pedagógus abba, hogy hússzor mond el valamit értetlen füleknek. Én nem tartom robotnak azt, amit csinálok. Nem mon­dom, sokszor elfáradok, és alig várom, hogy ágyba ke­rüljek. Volt már olyan is, hogy azpjpondtam, többet nem tanítok, aztán másnap mégis ott álltam a gyereklek előtt. A szórakozás? Minden héten bemegyek Egerbe a könyvtárba, és ilyenkor el­jutok még a színházba is. A házaspár Az egri főiskolán végzett öt éve Csík Ferenc. A tanul­mányai után itt Tama- leleszen kért állást. — Nekem is könnyű volt a beilleszkedés, vidéki va­gyok. kisnánai. Annak ide­jén lett volna helyem váro­si iskolában is, de úgy ér­zem, itt nagyobb szükség van a munkámra, mint más­hol. Ezeket a gyerekeket jobban szeretem, mint a városiakat. Itt mindenünk megvan, nem kellett évekig albérletben szoronganunk. Van egy kis kertem, ahol kedvemre dolgozhatok, és a főzésre sem kell kiadni pénzt, megterem minden az udvarban. A tantestületben nincs marakodás, könyöklés. mindenki dolgozik, és van mit tenni. A tanításon kívül akad munka a községben is Magunk készítjük a szem­léltető eszközöket. Nemrégen kaptunk egy írásvetítőt, a magnó, lemezjátszó sem hiá­nyozhat az iskolából. Csíkék szoba-konyhás, elő- szobás szolgálati lakásában másfél éves kisfiú, Tamás tipeg. Édesanyja minden per­cét vele tölti. — A férjemmel még a fő­iskolán ismerkedtem meg — mondja Bartók Ilona, törté nelem—ének szakos tanárnő. — Bevallom, amíg főiskolás voltam, jobban csábított a város, a zeneiskola, a kóru­sok. Végül a tanítási gya­korlaton dőlt el, hogy hová megyek. így kerültem ide, Leleszre. Most már több mint egy éve GYES-en va­gyok, de a zenei önképzésre így is van alkalmam. A köz­ség asszonykórusát vezetem. Vágyódom vissza a gyere­kekhez, csak sajnos bölcsőde és pótmama hiányában még ez lehetetlen Szeretnénk -jö­vőre lakást építeni pedagó- guskölcsönnel itt, a faluban, mert ez a helyiség már ki­csi lenne még egy gyerek­nek. Aki tanul — Nekem volt a legnehe­zebb dönteni, mivel tíz évig voltam Egerben — mondja Kovács Flórián. — Kisfüzesről kerültem a gim­náziumba, majd a Finom szerelvénygyárba dolgozni, és a főiskolát is a megyeszék­helyen végeztem el. A kö­tődés e városhoz még ma is szoros, hiszen a feleségem ott jár főiskolába. Sokat be széltünk a jövőről, arrói, hogy hol ütünk majd tanyát. Többször volt már itt, tet­szett az új iskola, a környe­zet. Nem akarom, hogy ki­jöjjön levelezőre, meg nem is tudnánk hol lakni, mivel minden szolgálati lakás fog­lalt. Még két éve van, az alatt még sok minden tör­ténhet. Én is tanulok, vég­zem az egyetemet. Ha pedig kedvem tartja, beugróm ko­csival Egerbe, egy hangver­senyre, moziba. O Fiatal pedagógusok — fa­lun. Van, aki már megtalál­ta a helyét, van, aki előtt még nem rajzolódott ki ha­tározottan a jövő. Egyvala­miben mégis hasonlítanak egymásra: szeretik hivatásu­kat és ez bizonyára a kez­deti nehézségeken is átsegíti őket. Szüle Rita NEMERE ISTVÁN-: Történetek pülőgép végre megállt, mel­léje simult a lépcső, ajtó nyílott. Nem vártam senkire, inkább a nőt figyeltem. A vaskoriátot markolta. Mikor az utolsó utas is eltűnt, el- ernyedt, lehajtotta fejét, el­fordult. Valahol a magasban felbőgött egy más;k érkező gép, erre felnézett, újra megmarkolta a korlátot... Néhány nappal később ezt elmeséltem/ egy társaságban. A házigazda, nyugalmazott pilóta, bólintott: — Ismerem... A férje kol­légám volt. Lezuhantak az óceán felett, hét? ... nem, nyolc évvel ezelőtt... Csak egy olajfolt maradt a vízen, egyetlen holttestet sem ta­láltak. Az a szegény asz- szonyka nem hitte el, hogy mindnyájan odavesztek. Ma sem hiszi. Visszavárja a fér jét... mindennap várja. TÉGLA Házat akartam építeni. Tégla kellett. Sok tégla. Már enyém volt a föld, ahol a falakat fel szándé­koztam húzni. Domboldalon, az erdőszéftől n?m Csak egy szomszédom volt: ígérte, hogy vigyáz majd a téglákra, míg összegyűl­nek. Tavasszal elmentem a föld­mérőkhöz. Jártuk a mezőkét, falvak határát. Nyáron bele is izzad ti^nk, eső is megver­te hátunkat, ősszel, mikor vége lett, fizettek. Vettem ezer téglát, hazavittem kis kocsimon. Télen nem lehetett dol­gozni sehol. Fűzfavesszőt sze­reztem, kosarat fontam. Kunyhómba bevert az eső, később elrekesztette a hó. Meleg ételt hetente egyszer ettem. A szomszéd olykor kijött, szánakozva: meghalsz, ha so­káig így élsz. Nem feleltem neki, csak magamban mond­tam: könnyen beszél az, aki­nek már szép, nagy, meleg háza van, kertje, mindene. De nekem előbb fel kell épí­tenem. Tavasszal eladtam a kosa­rakat, vettem megint téglát. Aztán nekieredtem munkát keresni. Ahol kapálni kellett, kapáltam. Másutt csatornát ástam, mer) azt ástak. Ősz­be fordult mar az idő* gjiú­mölcsszedés ideje jött, aztán szüret. Dolgoztam, vidáman. Zsebemben gyűlt a pénz. Hatszor fordultam a kis kézikocsival a városból, míg hazavittem az összes téglát. Sok ezer állt már ott, ha­lomba rakva. Mielőtt eljött volna a tél. letakartam nád dal, átkötöttem jó erősen. Aztán bementem a városba. Tányérokat mosogattam, fél éjszakákon át, délután meg csomagokat cipeltem a pályaudvaron, vagy vagono­kat raktam ki. Nagyon fáz­tam. Reggel fáradtan ébred­tem, de tudtam: mindennap sok téglára valót tudok fél­retenni. Nyáron megint sokszor for. dúltam a kocsival. Háznyi téglarakás várt rám, mikor utoljára jöttem. Testemben fáradtság lük­tetett, még irigykedve néz­tem a szomszéd házát: mi­lyen magas, fehér, tágas. De az enyém is olyan lesz, még olyanabb. Hiszen szükségem van rá. Én is élek, én is él­ni akarok. Annyit kínlódtam már. Körülvevő falak melege, sa­ját ablakon át látott világra, jól ismert földecske naponta ezer lépéssel lemért látásá­ra vágyom Egy házra, méh­ben én lakom. fis nekifuss, MAI műsorok: RÁDIÓ 8.22 8.52 9.27 10.05 10.30 11.05 12.20 12.35 13.40 14.00 14.13 14.29 15.10 16.05 16.34 17.05 !7.25 17.5y 18.20 18.48 19.25 20.35 21.00 21.29 Kb. 22.30 23.00 23*32 KOSSUTH Slágermúzeum Titkon innen — titkon túl Népdalok Iskolarádió Kari Ridderbusch énekel Gondolat Ki nyer ma? Melódiakoktél A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása Grabócz Miklós—Várnai Zseni: Világok mozgatója A windsori víg nők Megjelenés előtt.. . Dolgozó lettem.. . Verbunkosok, katonád*-, lók Irodalmi évfordulónaptár; Eljegyzés lámpafénynél Egy hazában A közönség kérdez, a muzsikus válaszol Mozart: C-dúr szimfónia.. Miért igen, miért nem? - Hangtárlat Népdalok Mirellie Mathicu és Gä-*i bért Bécaud énekel Irodalmi kirándulások 22.15 Sporthírek Félóra sanzon Schubert: IV. szimfónia Nóták PETŐFI 8.05 Szimfonikus zene 10.00 A zene hullámhosozáa 11.50 A „megbántottak” 12.00 Kórusművek 12.10 Verdi művészi pályája 13.03 Győri stúdiónk jelentke­zik 13.20 Hangszerszólók 14*00 Ifjúsági randevú — keééó­től ötig... 17.00 Belépés nemcsak tornaci­pőben! 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Megy a szekér agyagért 19.36 Kapcsoljuk a Zeneaka­démia nagytermét Kb. 21.35 Metronóm Kb. 21.55 Operettrészletek 22.15 Hangversenynaptár 22.30 Lammermoori Lucia 23.15 Táncdalok 23.32 Szabó Ferenc müveiből SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika — Dzsessz magyar előadók­kal — Negyedszázada ta­nácstag. Balogh György, riportja — Betyárnóták —* Válaszol a jogász — Sporthírek — BeatparáAe MiV MAGYAR 8.05 13.04 17.08 17.10 17.15 17.45 18.10 18.45 18.55 19.30 20.00 20.50 21.50 Iskolatévé Iskolatevé (isra.) Műsorismertetés Hírek „Életet az éveknek** Telesport Számadás Reklám P. M. Maserov, az SXKP PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tag­ja, a Belorusz KP KB el­ső titkára, a hazánkban járt szovjet parlamenti k üld öttség vezetőjének nyilatkozata TV-híradó A Strauss család fAngol filmsorozat) Riporter kerestetik! Készült a Televízió TV-es Stúdiójában. * TV-híradó 2. műsor 20.01 Slágerstúdib 20.35 A világ nagy cirkuszai 20.55 TV-híradó 21.15 Goethe: Iphigema riszban EGRI VÖRÖS CSILLAOc (Telefon: 22-33) du. fél 4 órakor Fogadó a törött patkóhoz Izgalmas, színes, .szovjet film, Verne legényei nyo­mán du. fél 6 és este 8 órakor Ifjúsági bérletszünet! Magas szőke férfi, felemás cipőben Színes, szinkronizált, fran­cia film víg játék Felemelt helyárak! EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Mi van doki? Ifjúsági bérletszüneW Az ok mindig és minde­nütt Barbra Streisand. Szí­nes, amerikai filmvígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor A túsz du. fél fi órakor Nyomorultak GYÖNGYÖST SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Nyomorultak este fél 8 órakor A kalóz menyasszonya HATVANI VÖRÖS CSILLAG Filmbarátok napja! Kivándorlók FÜZESABONY: A szórakozott LÖFTNCI: özönvíz Hí—IV«,

Next

/
Oldalképek
Tartalom