Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

Próbaszámolás ■p lőttünk az esztendő utolsó negyede, azok a hónapok következnek, ame­lyekben eldől: erőfeszítése­ink gyümölcsöt hoznak, vagy inkább gondjainkat gyara­pítják. Aligha kétséges, az októberi. napokban, főként még a jelen tennivalói kö-' tik le a vállalati vezetők figyelmét. Ám a naptár lap­jainak fogytává! a követke­ző tervidőszak feladatai is egyre határozottabban kiraj­zolódnak. Mi tagadás: a tennivalók kontúrjai azt jelzik, hogy nincs olyan vállalat, amely az elkövetkezendő hónapok­ban. években ne találna ma­gát szembe bonyolultabb, valljuk meg. nehezebb fel­advánnyal. Ezúttal nemcsak munkájuk iránti fokozott igényekre, a nagyobb minő­ségi követelményekre, a pon­tosabb határidőkre, a haté­konyság növelésére, egyszó­val erőteljes megújulásukra gondolhatunk. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a magasabb mércének —sport­nyelven szólva — más stí­lusban kell nekirugaszkodni. Valóban, összetett tenniva­lóra szorít 1975 vége. Ezek közé soroljuk mint legfonto­sabbakat: az évi, valamint ötéves terv teljesítését. Bár ez önmagában megalapozza — pontosabban megalapoz­hatja — a jövőt, mégis a következő tervidőszak mun­kaprogramjának vázlatát is célszerű már most kimun­kálni. Azaz: fő vonalaiban hosszabb távra kijelölni egy- egy vállalat tervét, méghoz­zá úgy, hogy annak egésze és része minél jobban szol­gálja a népgazdaság égető gondjainak megoldását. Az általánosnak tűnő, szin­te közhelyszámba menő meg­fogalmazás nagyon eleven és nagyon fontos igényt takar: talán 'még soha nem húzta alá az élet ennyire az össz­hang és az arányosság, a Kiegyensúlyozottság követel­ményét. A népgazdaság ne­hezén viselné el azt, hogy vállalatok ne tartsák kellő­en szem előtt a központi cé­lokat; hogy lényeges kérdé­sekben különbözzenek az el­gondolások lent és fent, nem is beszélve mindennek gya­korlati velejáróiról. Röviden: ez annyit jelent, hogy a majd elkészülő vállaláti terveknek és a népgazdaság igényeinek fő vonalaiban harmonizálni­uk, egyezniük kell. Ám felvetődhet a kérdés: hogyan törekedjék a vállalat harmóniára, egyezésre, ha nem ismeri a központi szá­mokat, ha még nem fejező­dött be az V. ötéves terv ki­munkálása? Miként igazod­janak — ha nincs mihez? Kétségtelen: az ideális helyzet az lenne, ha a ponto­san kimunkált népgazdasági terv már ott lehetne vala­mennyi illetékes, érdekelt vállalati szakember előtt. Csakhogy a gazdasági élet váratlan fordulatai, a világ­piac sokszor előre nem lát­ható változásai a legprecí­zebb terveket is átalakításra, kiegészítésre és kiigazításra késztetik. Talán nem fölös­leges hangsúlyozni: a köz­ponti terv máig is tartó ala­kítását, finomítását éppen az utóbbi két, de különösen a legutóbbi esztendőnek az elő­re számításba vettől lényege­sen eltérő folyamatai igény­lik./ Mindezek után az a kér­dés is jogos: az előkészítő munkával, az előregondolko­dással várni kell-e a végle­gesen jóváhagyott központi tervekre? A lehetőségeket és az előre­látható feladatokat figyelembe véve a késlekedés fölösleges és ártalmas lenne. Mert nap­jainkra — ha nem is végle­gesen —, de kirajzolódtak már az elkövetkezendő évek gazdasági cselekvésének leg­fontosabb útvonalai, ame­lyeken a vállalatoknak jár­nia kell. Ismertek a szabá­lyozórendszer legfontosabb új elemei, pontosabban az, ahogy az új szabályozórend­szer behatárolta keretek kö­zött 1976 januárjától gazdál­kodni lehet és kell; világo­sak a népgazdaság helyzeté­ből adódó tennivalók is. fX z egyik híradástechni­' * kai vállalatunknál a minap „tanuló értekezletet” tartottak. A közgazdasági osztály benyújtotta próba­elszámolását az elmúlt fél évről: az 1976-tól életbe lépő új szabályozók szerint készí­tették el kísérletképpen a vál­lalati számvetést, majd a próbatervet is felülvizsgálták. Amikor a próbaszámolás végére értek, az igazgató e szavakkal zárta az értekezle­tet: „Lehet, hogy mindezt még néhányszor átdolgozzuk, ám hiszem, az eddigi számít, gatásainkkal, közös gondol­kodásunkkal, máris lépés­előnyt szereztünk.” M. I. Gy. Bővül a vegyes iparcikkek választéka A szövetkezeti kereskedelem őszi-téti felkészülése Ezekben a hetekben ka­mionok egész sorát rakják meg őszi-téli árukkal és in­dítják útnak a vidéki boltok­ba, áruházakba a SZÖVÁRU soroksári úti telepéről: meg­kezdődött a szövetkezeti ke­reskedelem felkészülése a hi­degebb hónapokra. A szövet­kezetek beszerző és ellátó vál­lalata nem csupán a meleg ruházati cikkek széles válaszú tékáról gondoskodik, hanem sokféle vegyes iparcikkről is, Mintegy 270 millió forint ér. tékű árut juttatnak el a bolt­hálózatba, jelentős részüket az év hátralevő hónapjaiban. A tavalyihoz képest előre­láthatólag az idén jobb lesz az ellátás gáztűzhelyekből, mert a múlt évinek csaknem kétszeresét hozzák forgalom­ba. Olajtároló kannákból megháromszorozták a beszer­zést, és sokféle alkatrészt biz­tosítanak a Mecalor-típusú olajkályhák .javításához. Csehszlovákiából beszereztek hagyományos kályhákat is. Ugyancsak szocialista im­portból 1400 hőpámát, és 800 RHC-típusú hőkandallót is behoznak. Részint a korszerűsödő, ré­szint pedig az új otthonokra gondolva 11 400 hűtőgépet, 4750 mosógépet, 2900 porszí­vót, 3970 különféle méretű bojlert, 165 000 izzót, fény­csövet, több ezer televíziós készüléket rendeltek a hazai íparvállalaroktól. A szovjet behozatalt több cikkből, köz­tük gyermekkerékpárból — megkétszerezték a múlt évi­hez képest, Rakéta porszívó­ból pedig a múlt évi 4000 he­lyett most 15 000-et hoznak be. Az importáruk listáján szerepel egyebek között 600 Albalux mosógép és 3700 moped is. Porszívóból, izzó­ból, fénycsőből, asztali és hor­dozható rádiókból, kismoto­rokból, import kerékpár­ból, továbbá elemárukból várhatóan zavartalan lesz az ellátás. A háztáji kertek őszi mű­velésének, a gyümölcsfeldol­gozásnak és az állattenyész­tésnek az elősegítésére egye­bek mellett 10 000 kézi és 7700 elektromos darálót, 20 000 ol­tókést és metszőollót, több mint 12 000 különböző méretű gyümölcsfakefét szállítanak a boltokba. Megkezdődtek az áregyeztető tárgyalások kü­lönféle olasz eredetű szer­áruk — ásó, kapa, lapát, ge­reblye — beszerzésére. A téli permetezést, illetve a tava­szi felkészülést segíti a még az idén beérkező 7500 külön­féle típusú permetező. Az épületfelszerelési cik­kek során jelentős tétel a 32 000 ereszcsatorna és idom, a 35 ezer négyzetméter mű­anyag padlóborító, a 600 mil­lió tetőszorító viharkapocs és a 23 ezer méter tűzd horgany- zású fonat. (MTI) Barátság hídja Gyöngyös és Ringsted között Mintegy egy hétig tartóz­kodott a dániai Ringstsed város öttagú küldöttsége Gyöngyösön. Most már évek óta baráti kapcsolatok fűzik össze a két várost, és ez a különös híd egyre inkább erősödik. Eddig még csak a városi vezetők jutottak el egymáshoz, kivételt képezett ez a mostani, szeptemberi ta­lálkozás, amikor a ringstedi kézilabdások is együtt érkez­tek Gyöngyösre polgárfnes- terükkel, G. Möller Rasmus­sen úrral, hogy részesei le­gyenek a szüreti napok ren­dezvényeinek. Megtört a jég: már spor­tolók is útra kerekedtek a messzi baráti városból, és ha ez a kölcsönös érdeklődés tovább fokozódik, várható­an a cserelátogatók köre is bővül. A dán küldöttség elutazá­sa előtt kértünk interjút G. Möller Rasmussen1 polgár- mester úrtól, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre. — Polgármester úr, úgy gondolom, a ringstedi delegá­ció vezetőjeként a búcsúzás­kor összegezni fogja a kül­döttség tapasztalatait. Bizo­nyára sok mindent érinteni fog, az ilyenkor szokásos ud­variassági és protokolláris formulák segítségével. En­gedje meg, hogy most köz­vetlenebb, személyesebb jel­legű kérdésekkel próbálkoz­zam, Mindenekelőtt azt sze­retném tudni, hogyan lett Ringsted polgármestere? — A politika már ifjú ko­rom óta érdekelt. Vonzott a liberális irányzat, ezért a dán parasztpárt ifjúsági szer­vezetébe léptem : be. Egy egészen apró ; dán falucska ifjúságával poli­tizáltam együtt. Nem sokkal később már az ifjú­sági szervezet országos veze­tőségének lettem a tagja, majd amikor nagykorúságom elérkezett, akitor párttaggá váltam. A parasztpárt 1986- ban a választásokkor Ring­sted város tanácsába jelölt. Elnyertem a választópolgá­rok bizalmát, tanácstag let­tem. Néhány évvel ezelőtt pedig polgármesterré válasz­tottak. . — Milyen személyes jelle­gű célok vezették a politikai tevékenységben, sikerült-e ezeket megvalósítania? — Mindig a fiatalsággal szerettem a legjobban foglal­kozni. Ez annyira lekötötte minden időmet, hogy „nem értem rá” megnősülni. Per­sze, ez csak tréfás kiszólás. Nagyon foglalkoztatott az­Díjazott modellek Ä Magyar Dívái Intézet­ben bemutatták a szakembe­reknek a Könnyűipari Mi­nisztérium „Korszerűség—di­vat” pályázatára beérkezett legsikeresebb, díjazott mo­delleket. A divatiparban dol­gozó tervezők, gyártmányfej­lesztők közül több mint 1500- an vettek részt a 700 pálya­mű elkészítésében. Hatvan tervező, illetve modellező csoport nyert pályadíjat. A díjazott modellekkel az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a könnyűipari vál­lalatok önálló kiállításain, a divatbemutatókon ismerked­ilgfeefr a járatok, Gazdaságcentrikusság ? Aligha akad manapság olyan ember, akit ne érde­kelne gazdasági helyzetünk alakulása. Egyrészt azért, mert a jelenlegi tervidőszak utolsó esztendejében va­gyunk, s ettől az évtől nem az függ csupán, hogy mi­ként sikerül a mostani terv­időszakot „lezárnunk”, hanem az is, hogy milyen alapokról kezdhetjük a következőt. Másrészt a kiélezett világ- gazdasági helyzetben jobban körvonalazódtak gazdaságunk gyenge pontjai, jobban fel­színre kerültek a fejlődést akadályozó tényezők, s ért­hető módón mind az MSZMP Központi Bizottságának el­múlt év decemberi ülésén ho­zott, mind pedig a XI. párt- kongresszus gazdaságpolitikai határozatai arra ösztönöznek mindenkit, hogy az eddigi­nél még hatékonyabban, mind körültekintőbben gazdálkod­janak, termeljenek. MEGYÉNKBEN IS, mind az ipari, mind a mezőgazda- sági üzemekben, intézkedési tervek készültek a határoza­tok alapján, s a tennivalók időszakos végrehajtásáról fo­lyamatosan beszámolnak a gazdasági egységek. A párt- alapszervezetek. a pártszer­vezetek is folyamatosan el­lenőrzik a gazdasági munkát, s ahol hibqk vannak, fel­hívják a figyelmet azok mi­előbbi, gyons kijavítására. A szervezeti vezetőségeknek is egyik legfontosabb és legki­emeltebb feladatuk ez ma­napság. Azért tehát, hogy ha valaki szinte a gazdasági ve­zető „szintjén” érti és érzé­keli a problémákat, alkotó véleménye van a jövőt ille­tően — mindenképpen elis­merést érdemel. Ugyanakkor azonban sen­kinek sem szabad megfe­ledkeznie arról, hogy az alapszervezeteknek, ha az egyik legfontosabb is, de nem kizárólagos feladata a gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munka. Hogy mi­ért vetjük fel ezt a termé­szetesnek tűnő megállapí­tást? Azért, mert akadnak olyan tapasztalatok is, hogy néhány üzemi, termelőszö­vetkezeti párttitkár időnként beleesik a tervmutatók, szá­zalékok, egyszóval a terme­lés alakulását jelző számok bűvöletébe és a szükségesnél kevesebb energiát fordít más feladatokra. Pedig hát ten­nivaló, a gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munka mellett még bőségesen akad. PÉLDÁUL A KÁDER- MUNKA. Hogy miért éppen ezt a területet ragadjuk ki? Azért, mert a gazdaságszer­vező és a kádermunka szin­te elválaszthatatlan egymás­tól. Ugyanis jól képzett, szé­les látókörű vezetők, közép- káderek, de főképpen brigád- vezetők nélkül akadozik a termelés. De gond vari afc kor is, ha mondjuk egy párt­csoportvezető, vagy szakszer­vezeti bizalmi lelketlenül, kelletlenül végzi munkáját. Mindez azt bizonyítja, hogy a termelés alapvetően az em­berek „szintjén” dől el, ép­pen ezért állandó és folya­matos feladat az emberekkel való foglalkozás, oktatásuk, képzésük megszervezése, vagy éppen vezetővé való nevelésük. S e téren bizony még nincs minden rendben. Hányszor fordul elő olyan eset, hogy hetekig-hónapokig húzódik egy vezetői poszt betöltése, mert — „nincs rá alkalmas” ember. Azt ugyan . elvileg mindenki belátja és 'egyetért is vele. hbgy „vezetőnek nem születik az ember”, csak azzá lehet nevelni, de ez a nevelés fáradságos munkát igényel és bizony hosszú idp- ig is tart. E KIRAGADOTT példa is azt igazolja, hogy ugyan bi­zonyos időszakokban vannak „kiemelt feladatok”, ugyan­akkor ez korántsem azt je­lenti, hogy más feladat aztán nincs. A pártmunka nehéz­ségét, de egyben szépségét is jelenti, hogy mindig meg szükséges teremteni az össz­hangot, hiszen akármilyen jól is megy egyik részterü­leten a munka, az nem je­le '1 mentséget arra, ha más- h •' viszont lemaradás va­Kagosi Leve»te ­előtt is az ifjúság nevelése, a nevelési intézmények mun­kája, a korszerű nevelési fel­tételek kérdése. Ebben sze­rettem volna valamit elérni. Nálunk is az új iskola köti le most a figyelmünket. Az iskolai szakbizottságban kezdtem el dolgozni annak idején, mint tanácstag. Ma a polgármesteri teendőim mel­lett ezt a szakbizottságot is vezetem. — Amikor magánember­ként töltheti el szabad ide­jét, mi foglalkoztatja, mi ér­dekli, mi ad önnek kikap­csolódást, felfrissülést? — A szakmám. Mielőtt polgármesternek megválasz­tottak volna, egy szövetkezeti sajtgyárban dolgoztam, mint sajtmester. Ha van egy kis időm, most is oda sietek ki, nézem, mit csinálnak, ho­gyan csinálják, rendben megy-e minden. Tehát azt mondhatom, két dolog érde­kel mindenekelőtt. Az egyik a politika, a másik a sajt­gyártás. — Polgármester úr, mióta vannak bővebb ismeretei Magyarországról? — Amióta ez a baráti kap­csolat elkezdődött'a két vá­ros között. A dán és a ma­gyar ember eléggé eltér egy­mástól természetben. Mi, dá­nok, inkább már északi em­berek vagyunk, kissé zárkó- zottabbak, hűvösebbek, de a lényeges dolgokban a véle­ményünk megegyezik a ma­gyar emberek véleményével. Mi is azt szeretnénk, ha mi­nél jobb körülmények között élhetnénk, ha a bajokat, gondjainkat minél gyorsab­ban megszüntethetnénk, ha a békés életmód megerősöd­ne. Bár mások a politikai el­veink, ennek ellenére is azt kell keresnünk, amikben egyetértünk, és nem azokat a dolgokat felemlegetni, me­lyek elválasztanak bennün­ket. , — Mielőtt elindult volna Gyöngyösre, bizonyára vé­giggondolta, mit szeretne a legjobban látni, megismerni nálunk? — Hadd utaljak arra. hogy én már a városi tanácsnak a tagja voltam Ringstedben, amikor az első delegáció el­indult Magyarországra. Ahogy visszatértek, részlete­sen beszámoltak tapasztala- takiról. Nagy érdeklődéssel figyeltem minden szavukra. Érthető tehát, hogy most, el­indulás előtt az foglalkozta­tott a leginkább, vajon mi­lyen lesz a valóság, megfe­lelnek-e majd a személyes tapasztalataim is mindan­nak, amit annak idején a be­számolóból megtudtam. Ez be is következett. Talán még fokozottabban is pozitívabb mértékben is. Bármerre jár­tunk, azt tapasztaltuk, hogy nyíltak, őszinték az embe­rek, szívélyesek, mindig mosolyognak. Igen, a szüre­ti napok és a bor, de az a véleményem, hogy a jóked­vük nem a jó bornak a kö­vetkezménye. Még egy na­gyon személyes jellegű meg­állapítást, ami talán nem is feltétlenül tartozik az inter­júhoz: nagyon szépek a ma­gyar nők. — Ha hazatér, jó ismerő­sei, jó barátai körében mi­ről fog beszélni? — Igaz szívből mondha­tom, sok a „legjobb” a ma­gyarországi élményeim kö­zött. Ebből bármit kiemelni, nagyon nehéz. Felejthetetlen volt a mai nap is, a szüreti felvonulás, nem is csupán az egésznek az összképe, a népi vjselet, a fiatalok néphagyo*- mányt őrző magatartása, hanem a belső kisugárzás, ami mindent beragyogott, az a belső derű, ami nagyon erős hatással volt rám, és felejthetetlenné teszi az it­teni napokat. — Mint magánember, visz- szajönne-e Magyarországra, ha igen: mi vonzaná ide új­ból? — Elhatároztam, hogy mint privát személy, kihasználom majd a lehetőségemet. Jó volna még több időt eltölteni a különböző iskolákban, if­júsági nevelési intézmények­ben. De nagyon szívesen vennék részt egy olyan szü­reten is, mint amilyet a gyöngyösi szövetkezeti gaz­daságban megnézhettünk. Ügy érzem, bár nyelvi ne­hézségek voltak , köztünk, mégis őszinte baráti szálak fűznek össze bennünket a szövetkezeti gazdákkal is. Óriási élmény volt számom­ra a szüret, a szüretelők ma­gatartása. — Mit mondana még el mostani látogatásáról? — Nem kérdezte tőlem, milyen érzéseket váltottak ki bennem az itteni élmé­nyek, Hadd mondjam el te­hát, hogy nagyon mély be­nyomásokkal megyek haza. Képletesen szólva: a rakéta első fokozatát önök begyúj­tották, a második fokozat begyújtás előtt áll, a har­madik fokozat begyújtását közösen kell elvégeznünk. Ehhez idő kell. ez már ta­lán az utánunk következő generációnak lesz a felada­ta. Ez a rakéta tehát a két nép ügye. Még mindig nem ismerjük egymást eléggé, de a megismerés útját tárgyalá­sok segítségével tudjuk majd egyengetni, a köznapi embe­rek kapcsolatainak kialakí­tása viszont nemcsak a hi­vatalos tárgyalások szándé­kától függ. Reméljük, a két város és a két nép barátsá­ga egyre szorosabbá és sok­oldalúbbá válik. Ezt szívből kívánom. _ — Köszönöm, polgármester úr az interjút, kérem, le­gyen népünk tiszteletbeli nagykövete Ringstedben, Dá­niában! G. Molnár Ferenc Energiatakarékossági ankét Az idei gazdálkodási és ta­karékossági intézkedések alapján mintegy 300 ezer tonnával sikerült csökkente­ni a kőolajtermékek tőkés importját, s további 200 ezer tonna feldolgozott kőolajter­mék helyett mindössze 150 ezer tonna nyersolajat vásá­roltunk. így ebben az év­ben hozzávetőlegesen 50 mil­lió dollár értékű megtakarí­tást értünk el — jelentette be Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes a Technika Házában szerdán rendezett A megtakarítás lehetővé tet­te, hogy a tőkés kőolajter­mékek áremelkedésének na­gyobb részét átvállaló álla­mi költségvetés terhei is csökkenjenek, az előirányzott hatmilliárd forint értékű költségvetési támogatás mint­egy 4,5 milliárdra mérsék­lődjön. MßMiMQ energiatakarékossági aok&o& október 3» csütdrtőfc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom