Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
KEVESEN Ismerik Robincon Cl"soe igaz történetét. Mert Daniel Jefoe vaiosá- &os históriát örökített meg regényéDeh De nézzük közelebbről : mi js történt tulajdonkeppen. Chile partvidékétől mintegy 400 mérföldre terül ei a tizenhárom mérföld hosszú ságú sziget, amely bevehetetlen erődként emelkedik ki a Csendes-óceánból. Egy hatalmas kőszirt aljában. 6záz méterre a parttól, barlangnyílás látható. Itt talált menedéket Alexander Selkirk. 23 éves skót tengerész, miután 1704-ben partra tették, mert fellázadt a hajóján uralkodó embertelen körülmények ellen. Négy hosszú éven és négy hónapon keresztül magányos remeteként élt Selkirk ezen a lakatlan szigeten. „Furcsa és meglepő kalandjai” inspirálták Daniel Defoe-t klasz- szikus regénye, a Robinson Crusoe megírására, amelyet első ízben 1719-ben adtak ki. Miután hajlékot talált az egyik hegyoldalon, Selkirk naponta végigfürkészte a tengert, hajókat keresve, de azok nem tűntek fel a láthatáron. Kétségbeesett (akárcsak Crusoe). Lassanként azonban enyhült melankóliája. Mind nagyobb örömöt talált a természet szépségében és a magányban. Két kunyhót épített — az egyikben lakott, a másikat konyhaként használta —, mégpedig nehezen megközelíthető helyen, ahová csak a sziklákon átugrálva lehetett eljutni. AZ ELSŐ időkben Sel- kirknek sok keUemetlenséRobinson Crusoe igaz története get okoztak a patkányok; a lábába martak és tönkretették a ruháját. A patkányok a hajókról kerültek a partra és ott hihetetlen gyorsasággal elszaporodtak. Szerencsére a hajósok á’tal a p?~ton hagyott macskák ugyancsak elszaporodtak. Selkirk megmentő je, Woo- des kapitány elmesélte, hogy „kecskehússal táplálta a macskákat’', s annyira megszeretette azokat, hogy százszámra éltek körülötte és hamarosan megszabadították a patkányoktól. Társaságot örömmel töltötte el a magányos férfit, aki azzal s'^’-akozott, hogy a legtanulékonyabb macskákat táncra fogta. Selkirk legfőbb táplálékát a kecskcVnjs jelentette. A kenyerét káposztával pótolta, és hagymát, valamint retket is ta’ált a szigeten; ezeket évtizedekkel azelőtti telepesek ültették. Szelídített kecskéi „gondoskodtak” a tejellátás- róL S miután ruházata teljesen elrongyolódot, öltözetet is szárított kecskebőrből készítette. coívmv lőporkészlete csakhamar elfogyott, de a szirtek megmászása közben izmai megacélosodtak, és meglepő ügyességgel több mint ötszáz vadkecskét puszta kezzel fogott el. Rogers kapitány feljegyezte, hogy Selkirk a később,ekben naponta több kecskét fogott megmentői élelmezésére. Miért betegednek meg gyakrabban az elsőéves bölcsődések és óvodások? Minden új tanévben visszatérő panasz: szokatlanul gyakran betegszenek még azok a gyermekek, akik előzőleg közösségbe nem jártak. és akikkel korábban szüleiknek ilyen gondjaik szinte sohasem voltak. Dr. Solt Katalin, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos íomunkatársa ezzel kapcsolatban elmondotta az MTI tudósítójának: — - Az otthon nevelkedő kisgyermeket, csecsemőt kevés ember veszi körül. A családi környezet ezért bizonyos védettséget jelent számára, hiszen a felnőttek már igen sok fertőző betegség kórokozóival szemben védettek: nem „viszik haza” a fertőzést. A pagyobb közössegekben. bölcsődékben, óvodákban, iskolákban — ahol hosszabb időn át sok hasonló korú gyermek van együtt — sokkal nagyobb a lehetősége annak, hogy a fertőző betegségeket előidéző kórokozókkal, baktériumokkal, vírusokkal „találkozzanak". — A pár évtizeddel ezelőtt még súlyos lefolyású, szövődményekkel járó,’ gyakran sok áldozatot is követelő betegséget — a tuberkulózist, a diptheriát (torokgyíkot) a szamárköhögést, a tetanuszt, a járványos gyermekbénulást — az életkorhoz kötött, kötelező védőoltások segítségével már csaknem teljesen kitöröltük a gyakori gyermekbetegségek listájáról, s ezt várjuk a jövőben a kanyarót illetően is. — Más fertőző betegségek ellen még nem rendelkezünk megfelelő hatékonyságú, tartós védettséget biztosító oltóanyagokkal. A korszerű kezelés, az antibiotikumok használata azonban — mint például a vörheny, vagy a vérhas esetében — enyhíti lefolyásukat, meg- gyorsitia a gyógykezelés időtartamát. — Legtöbbször vírusok idézik elő a legkülönbözőbb náthás, láz7.al. torokgyulladással, vagy néha köhögéssel is járó megbetegedéseket de kiválthatnak láz nélkül Is lezajló, «ölkét napig tartó hasmenése« vagy lázzal és különböző kiütésekkel járó megbetegedéseket is. Több mint 200 különböző vírustípust ismerünk, melyek a felsorolt tünetekkel járó megbetegedéseket idézhetik elő. Az ilyen betegségeken áteshet az otthon gondozott kisgyermek is. Közösségben viszont jóval több alkalom adódik arra. hogy a gyermek valamelyik vírussal „találkozzék”, s ha még nem szerzett védettséget ellene, megbetegszik. Ezért minél később kerül valaki közösségbe, annál később szerzi meg a védettséget a különböző fertőzésekkel szemben. — Arra minden szülőnek fel kell készülnie, hogy közösségbe kerülő gyermeke előbb-utóbb átesik ezeken a betegségeken. Bizonyos időnek minden esetben el kell telnie addig, amíg minden kollektívába kerülő gyermek megszerzi a védettséget a leggyakrabban előforduló fertőzésekkel szemben. Ezért, akik bölcsődéből kerülnek az óvodába, már kiscsoportos korukban — az első évben — is ritkábban betegszenek meg, mint akik az óvodában kezdik el közösségi életüket. Akik pedig az óvodából kerülnek át az iskolába, még ritkábban betegszenek meg első osztályos korukban: hosszabb közösségi életük alatt ugyanis sokkal több kórokozóval szemben szereztek védettséget, mint azok a társaik, akik nem jártak óvodába. — A közösségbe először kerülő gyermekek szülei mindenekelőtt arra ügyeljenek, hogy ha gyermekük nyűgösebb, hurutos, náthás, köhög, széklete hígabb, vagy hasmenése van, illetve ha belázasodik, semmi esetre se vigyék úgy a közösségbe, hogy a tünetek „tompítása” érdekében a beteg gyermeknek gyógyszert adnak. Ehelyett forduljanak vele minél hamarabb orvoshoz. Ezzel a gyermek mielőbbi gyógyulását segítik elő, s egyúttal megakadályozzák, hogy társait is megfertőzze — mondotta ir. SUt Katalin. £MT|). A Rogers kapitány megérkezéséig ekeit évek alatt csaK Két spanyol fregatt kötött ki a szigeten. (Spanyol - ország askonban hadban állt Angliával.) Együtt érkeztek és Selkirk csak a gyorsaságának Köszönhette, hogy sikerült megmenekülnie legénységük elől, akik puskavégre fogták a kecskebőrbe öltözött remetét. Egy sűrű lombú fán rejtőzött, míg üldözői közvetlenül a fa alatt haladtak el. Teltek az évek, s végül 1709. február 1-én a délutáni órákban Selkirk észrevette, hogy két hajó közeledik az öbölbe. A partra rohant és nagy sietve tüzet gyújtott. Az öbölbe érkezett Duke és Duchess hajók legénysége csapdától tartott, s délig nem kötött ki... SELKIRK meghökkentette megmentőit történetével, amelyet feljegyeztek a kapitány naplójába. Rogers kapitány má$od tisztjévé nevezte ki Selkirk matrózt, amikor a Duke és a Duchess észak felé indult rablóhadjáratra. Később Selkirk lett egy zsákmánnyal ejtett spanyol hajó kapitánya. Rogers hajói még tizenegy hónapon keresztül hajókat raboltak ki Chilétől (Mexikóig, zsákmányukat később nyolcszázezer fontra értékelték. Selkirk vagyonos hajósként JL711. október közepén London mellett szállt partra. Nyugtalan szelleme azonban nem tudott megpihenni. Jelentkezett a haditengerészetnél és néhány évvel később a Weymouth hajón, Afrika partjai mellett, 45 éves korában meghalt. U Z*. Őszi Ikiránduláshoz Őszre ajánljuk ezeket a sportos, praktikus kabát- modelleket. Könnyű szövetből, ballonból, orkánanyagból készíthetjük. A sportos hatást az anyagokon kívül a tűzések, a nagy zsebek, a cipzár és gomb-csat díszítések biztosít ják. Gürcöl Mindennapi életünk nyelvhasználatában egyre gyakrabban jut szerephez az ismeretlen eredetű címbeli szóalak. Mint valódi nyelvjárási szó a fáradsággal, sok gonddal, bajjal kedvetlenül és megerőltetéssel végzett munkát nevezte meg a gürcöl ige, s használati értékét tekintve ebbe a rokonérteJ- mű szósorba illeszkedett bele: robotol, bajlódik, erőlködik, vesződik, kínlódik 6tb. A güriz alakváltozat éppen napjainkban kezd elterjedni, elsősorban a szóbeli közlésekben. A köznyelvben a bizalmas nyelvhasználat szavaként mindkét igealak az eredeti jelentéstartalom mellett új jelentésárnyalatok megnevezésére is alkalmassá vált, s arra a kevés eredménnyel járó munkálkodásra utalunk velük, amelyet nagyon erőlködve, erőnek erejével viszünk végbe. A két szóalak nyelvhasz- nálatbeli életútja arra is jó példát szolgáltat, hogyan válik egy-egy szavunk alkalmassá, hogy versbeli szerepet is vállaljon, és teljes természetességgel illeszkedjék bele a szépirodalmi, a költői alkotások nyelvi szövetébe. Természetesen ebben a nyelvhasználati szerepben sokféle jelentésárnyalatot, hangulati értéket, s olykor szatirikus, gunyo- ros mellékzöngéket is ki tudnak fejezni. Már József Attila versében is olyan nyelvi formának bizonyulj amely a nyelven túli társadalmi vonatkozásokra is felhívja az olvasók figyelmét: „Becsapnak már a haverok, s kiket fölvet a Duna sodra, vagy gürcölnek még kopaszodva, a paliknak van igazuk”. (József A.: Töredékek) A nehéz munkában megrokkant ember életsorsát is oly tömören festi meg szavunk Ratkó József költeményének e részletében: „Ez áll a fejfán: élt hetven évet..., talán tizet élt, s gürcölt hatvanöt’’ (Ratkó: Egy régi sírnál). Váci Mihály és Demény Ottó versében olvashatjuk a „legürcölt robotocskák”, s a „gür- cölős világ’’ jelzős szerkezeteket. Az ige továbbképzett alakjai is lassan szépirodalmi szóvá válnak. Ladányi Mihály versében a gürizett szóalak is szerephez jutott: „Az ember tudja legalább, mért gürizett”. (Ladányi: Mennyire más). Dobai Péter Partizán című versében is jól teljesíti nyelvi szerepét a güriző melléknévi igenév: „Nem vagy güriző férj, csak ismeretlen apa”. Dr. Bakos József gyón szereti a gyere-< keket, mindig unat-< kozik és csokoládét^ is ad. Így is volt. A< Káder néni már sok-\ kai öregebb volt, minti azok a szőke nénik,i de ő is a körmét fes-s tette. Azt kérdezte, c hogy veszekszik-e apu ? anyuval Amikor azt? mondtam, hogy apu-í nak gyakran van ér-? tekezlete és ilyenkori csak éjfélkor jön ha-i za, a Káder néni fel-i írta, és azt mondta, ( másképpen lesz, majd? ö tesz róla. < Együtt ebédeltem S a papával és a két > vendéggel. Gombale- 5 vest és őzikehúst et-l tünk. Megbeszélték, 5 hogy este a Vadga-l lambban találkoznak.S Amikor a papa a S hivatalban elaludt a> díványon, kimentem a> szőke nénikhez, akiki kávét főztek, és arról > beszélgettek, hogy mi-> lyen jó lesz este a> Vadgalambban. Enl azt mondtam, hogy? biztosan jó lesz, mert? a papa is oda megy? A két néninek az ar-> ca erre vörös lett és? arra kértek, hogy ne? mondjam ezt meg a? mamának, mert ez? szolgálati titok. > Nagyon klassz volt? a hivatalban! — je-í lentette ki nosztalgi-? kusan Beppo az él-? ménybeszámölóját < ámulva hallgató gye-? rekeknek. — Ha nagyi leszek, én is bürök-i rata leszek! ? Fordította: 5 Saiga Attila * R. Stral: Papánál a mu nka- helyen — A papánál voltam az intézetben ... — jelentette ki büszkén Beppo. — Egész nap! A mamának hirtelen el kellett utaznia, a papa meg elvitt engem is a munkába. Az én papám igazgató és mindent meg tud csinálni. Az intézetben, persze. Azt gondoljátok ugye, hogy csak egy irodája van? Nem, van ott vagy száz, vagy ezer, sőt millió és mindegyikben három-négy ember ül. Csak az én papámnak van külön szobája fotelekkel és heverővei, hogy pihenjen, ha elfárad... A többiek az íróasztalnál alszanak. A papának még előszobája is van, ahol két szőke néni ül, festi a száját és a körmét. Néha csörgött a telefon. Ilyenkor az egyik szőke néni azt mondta a kagylóba:' „Az igazgató úr nincs bent.” És amikor elcsodálkoztam: „De hiszen itt van” — elnevették magukat és elmagyarázták, a papa nem akarja, hogy most zavarják. Aztán két úr jött be, és a papa megkérte az egyik nénit, hogy menjen el borért, mert mind a két úr külföldi úr. Amíg röpült (így mondta: „Röpülök!” — pedig csak mászott az utcán, mint egy teknősbéka), megengedték, hogy kopogjak az írógépen. Az a másik szőke néni meg valami huligánnal beszélhetett telefonon, mert egész idő alatt heherészett, sőt még arca és füle is piros lett. Amikor visszajött az a néni, aki a borért repült, ez a néni elmesélte neki, ami1 a telefonban hallott. Engem kiküldtek, mert teljesen titkos volt és szolgálati titok. Átmentem egy másik szobába. Ott is jól éreztem magamat. Három bácsi vitatkozott a fociról. Egyikük különösen sokat tudott, még azt is, hogy miért veszített a Dinamó vasárnap. Az egész meccset lejátszotta az asztalon. A játékosok iratkapcsok, a bíró rajzszeg, a labda pedig gomb volt. Ekkor bejött édesapa. ö azt mondta, hogy nem is így volt az a meccs. Ide-oda rakosgatta a kapcsokat és a labdát, aztán el kellett mennie. mert várták a külföldi vendégek. Elment, aztán az egyik bácsi megjegyezte: „Jó fej a papád!” Ez nagyon tetszett nekem. Aztán a bácsik elmentek sörözni, engem meg elküldték a Káder nénihez, mert az naSzegény gyermekek Mark Twain, akinek gyér* mektörténetei már közkedvelt olvasmányokká váltak, nem so- kat tartott az úgynevezett miniagy erek ékről. Amikor egy napon bemutatták neki egy ismerősinek fiát és elmondták róla, hogy a jólneveltség és engedelmesség mintaképe, Mark Twain clgondolkodva jegyezte meg: — Egyszóval olyan gyerek, akit csak azok az emberek szeretnek, akik ki nem állhatják a gyermekeket. OVITELEFON
