Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

Könyvek és könyvtárosok Ludas Matyi ? (Fotó: Szabó Sándor) — A könyv a legjobb bará­tom. Gazdag gyűjteményem van mesékből és indiános történetekből. — Az olvasás kikapcsol az egész napos rohanásból, haj­szából. A könyv a legjobb idegnyugtató. — Nyugdíjas éveim meg- szépítői, fiatal éveim fel­idézői Jókai és Mikszáth kö­tetei. — Mérnök vagyok, lehetet­len léteznem könyvek nélkül. Segítségükkel tudok csak lé­pést tartani a fejlődéssel. Kisdiákok, felhőitek, nyug­díjas emberek beszéltek így a könyvről. De vajon ho­gyan vallanak minderről a könyvtárosok, akik számára a könyv a szórakozáson kí­vül munkaeszköz is. Síléc es kozmuvelodes Dr. Tóth Istvánná az egri gyermekkönyvtár ' könyvtáro­sa: — Tanítónő vagyok, a könyvek, úgy mint most, annak idején is a munkaesz­közeim voltak. A képzőt Ungváron végeztem, majd ‘Nagyturicán tanítottam, ro­mantikus körülmények kö­zött Sokat gyalogoltam az iskolától az otthonig, télen mindezt sílécen lehetett csak megközelíteni. Tavasszal pe­dig könyvekkel megrakodva irány fel a hegyre, mivel a gyerekek akkor már javában pásztorkodtak. így „cipeltük” á tudományt a tanítványaink után tavasztól őszig. Aztán férjhez mentem és eljöttem Magyarországra. Lassan már tizenhét éve, hogy a gyer­mekkönyvtárban dolgozom. A szívem, ide húzott, a nebu­lókhoz. A legkisebbek ebben a könyvtárban kezdik meg­szeretni a könyveket. Először még félve jönnek be, kézen kell fogni őket, végig' kell kísérni valamennyit a me­sesorozaton, a kalandregé­nyeken, hogy legközelebb már egyedül böngésszenek kedvükre, s örömmel olvas­sák azt, amit kiszemeltek. A kisdiákok nálunk megtanul­nak értelmesen olvasni és azt is, hogy hogyan kell meg­becsülni a legjobb „barátot”. Eddig még senkit sem fi­gyelmeztettünk a szamárfü­lekre, a vajaskenyér-maradé- kokra. Egész évben özönlenek a lurkók, s év végére már az alsósok is megtanulják a ka­talógusok kezelését, tudják, hogy melyik polcról emeljék le a lexikonokat, és okosan szelektálnak az egyes olvas­mányok között. Van miből válogatniuk, hiszen könyvtá­runk 25 ezer kötetes, s kilenc- száz az ide látogató pajtások száma. Egy-egy kötelező ol­vasmányért sokszor a gyere­kekkel együtt kutatjuk át a raktárai Nehezen válók meg a könyvtártól, a gyere­kektől, pedig a nyugdíj már közeleg. Nálunk az a szokás, hogy a nyolcadikosokat a tanév befejeztével elkísérjük a felnőttkönyvtárba, hogy ott se legyenek egyedül az első lépéseknél. Jövőre én is el­ballagok a végzősökkel, s utoljára kísérem majd át őket a megyei könyvtárba. Kódszámok és szórakozás Nagy Mária, a megyei könyvtár ízig-vérig tempera­mentumos könyvtárosa. Élete nem volt olyan kalandos, mint dr. Tóth Istvánnénak. Öt az olvasás és a könyv szeretete vezette el ehhez a hivatáshoz. — Gimnazista koromban minden időmet az olvasás kötötte le. Állandóan sar­kallt vaiami, talán az, hogy még nem olvastam eleget. A nyári szünetekben mindig hazavittem egy halom köny­vet. Sokszor újra előszede­gettem őket, s a harmadszo­ri olvasáskor is felfedeztem bennük valami újat, isme­retlent. Azt gondoltam, hogy olvasási vágyam remeküi kielégítem azzal, ha könyv­táros leszek. Én is azt hit­tem akkor, hogy az egész napom majd csak olvasás­sal, művelődéssel telik el. Kedvemre válogathatok a jobbnál jobb regények kö­zött És ha eszembe jut Goethe, csak leemelem a könyvespolcról a köteteit. Természetesen ez nem így van. Ha becsületesen dolgo­zom, nem jut idő olvasásra. — Vajon a könyvtárosnak mit jelentenek a könyvek? — A munkahelyemen első­sorban kódszámokat, raktári jelzéseket. Itt a könyvek a munkaeszközeim, napjában több ezret válogatok, adok az olvasóknak. Otthon viszont már a szórakozást, a kikap­csolódást jelentik. Most a legfrissebb, de nem a leg­kedveltebb olvasmányaim azok a főiskolai jegyzetek, amelyekből hamarosan vizs­gázom a népművelő-könyv­tár szakon Debrecenben. Re­mélem, sikeresen fejezem majd be a tanulmányaimat, s akkör „hivatalosan” is könyvtáros leszek. Beéoülni az újításokba Kovács Etelkával az egri Finomszerelvénygyár könyv­tárában találkoztunk. — Egy évvel ezelőtt az egri főiskolára jelentkeztem matematika-fizika szakra. Nem sikerült a felvételim. Akkor nagyon haragudtam Fortunára, de ma már hálás vagyok a sikertelenségért. így kerültem ide, a műszaki könyvtárba. Elvégeztem egy féléves alapfokú műszaki könyvtáros tanfolyamot, és most izgatottan várom az Országos Műszaki Könyvtár­tól felvételim eredményét. A gyárunknak több tízezer szakkőnyve van, ezenfelül hatezer angol, orosz, német és francia fordítás. Egyetlenegy valami hiányzik innen, még­pedig a szépirodalom. Persze, nem a szórakozás a rendel­tetése ennek a könyvtárnak. Az 1600 olvasó között mér­nök, szakmunkás és segéd­munkás is megfordul itt na­ponta. Felemelő érzés, ha egy újításba, vagy egy nagy­szerű terv elkészítésébe én is bekapcsolódhatok, ha mással nem, akkor a köny­veimmel. Állandóan érkez­nek a legújább műszaki ki­adások, így mód és lehetőség nyflik minden dolgozónknak az ismeretek bővítésére, a rendszeres továbbképzésre. Nem bántam meg, hogy ezt á pályát választottam, hiszen egy személyben lehetek ma­tematikus és egy kicsit pe­dagógus is — mondta a fiatal könyvtáros. Névtelen ismerősök ők, a könyvtárosok, akiket nap mint nap láthatunk az ol­vasótermekben, a könyvköl­csönzőkben. És számukra már az is megbecsülést, elis­merést jelent, ha a legköze­lebbi találkozáskor csak eny- nyit mondunk: szép könyvet ajánlott, jól szórakoztam, kö­szönöm. Szüle Rita Új üdüte'ep épül a Balatonnál Siófok Balatonszabadi felé nyúló tóparti sávján, Arany­part néven új üdülőtelep épül. A telepen a feltöltéssel négy kilométeres szakaszon már elkészültek a vízügyi egységek. A közvetlen part 30 méter széles sávján közte­rületet, szabadstrandot ala­kítottak ki. Az Európa Szál­lótól keletre nyúló 1737 mé­ter hosszúságú területet, az Aranypart első építési sza­kaszát, nagyrészt már köz- művesítették és építésre elő­készítették. Ezen a területen több szálloda jellegű üdülő­házban egyidejűleg 616-an kaphatnak helyet. Az első épület alapkövét is rövidesen elhelyezik. Az aranyparti telepet hagy vállalati üdülők alkotják majd. A szervezés kiterjed a ké­sőbb közművesítendő terület­szakaszokra: vagyis az Aranypart jelenlegi feltöl­tött szakaszán 3100 személy számára építenek üdülőszál­lót. Újabb feltöltéssel — ké­sőbbi tervek szerint — 6000 személyessé bővül a modern üdülőtelep. Az Aranypart épületeinek egy része — hőközponti ellá­tással téli üdülésre is al­kalmas lesz. 21.20: BESZÉLGETÉS ORTUTAY GYULÁVAL I. rész A kétrészes portréfilm dr. Oi'tutay Gyulával, az akadémi­kussal, az egyetemi tanárral, a politikussal, a közéleti em­berrel, a tudóssal ismertet meg. •Miközben feltárul az elmúlt fél évszázad története. Ortutay úgy vall magáról, hogy köz­ben mindig másokról szól. Be­szél egyetemi éveiről, a szegedi évekről, barátairól, társairól, Erdei Ferencről, Radnóti Mik­lósról, Tolnai Gáborról. Idézi József Attila alakjait is. Visz- szaemlékezik arra, hogyan lett falukutató, miért választotta Szabolcsot kutatásai színhelyé­ül. E munkája során, hogyan került kapcsolatba egyebek közt Bartók Bélával, Darvas Józseffel'; Szól a baloldali, moz­galmakban való részvételéről, a Bajcsy-Zsilinszky Endrével ki­dolgozott oktatási reform ter­vezetéről. A portréfilm első részét a felszabadulásig tartó emlékezés tölti ki, A második rész nap­jainkig mondja el Ortutay munkásságát. • Finnugor nyelvrokonaink irodalmából Arvo Válton : (Befejező rész) A szél más irányból kez­dett fújni, s a rétről szálló szénaillat helyett a vegyi­kombinát szaga tört be az ablakon. Ott volt a gyárvá­ros, az ő gyárvárosa, de nem volt ott az egész világ, mely­nek férfiai között megtalál­hatta volna a magáét. Rövi­desen munkába kellett in­dulnia. A lány felsóhajtott. Mégis­csak jó, hogy az embernek munkába kell. járnia, hogy csinálnia kell valamit. Öltözködni kezdett; felvet­te a melltartóját, aprócska, Upniittüíi W7S; mr.pt. ll„ csütörtök szoros bugyiját, a rövid kom- binét, kockás cowboyinget, fekete hosszúnadrágot, amelyben kirajzolódott erős csípője. A .fejét kifakult kar­tonkendővel kötöije be, s megszokott mozdulattal ki­festette magát. A kombinát előtt (Peeter jött szembe, sapkája alól ki­kandikált a kakastaréja. A lány félt Peetertől, s min­dig szinte megdermedt, ha meglátta. Peeter minden al­kalommal megkérdezte: — No Aime, mikor fogunk mór, te meg én...? Ma is meg akarta paskol- ni a lányt azzal az undorító kezével. — Nocsak, milyen töltött­galamb lettél — mondta a lányt méregetve, s még dur­vábbnak mutatkozva, mint amilyen a valóságban volt. 4|jme hangulata végképp el­romlott. Az ilyen fiúk, mint Peeter, naiv kis hülyének tartották, vagyis rendes szű- zikének, szinte szentnek, és ez sértő volt. Ügy gondol­ták, őket a természet is ar­ra teremtette, hogy kitanít­sák és elrontsák a naiv lá­nyokat. De mit tehetett a lány az ilyenfajta fiúkkal, mint Peeter? Azt mégsem hagyhatta, hogy csakugyan bemocskolják a tisztaságát. És a lány megvető arcot vágva máson kezdett el gon­dolkodni. Akkor már jobb, ha az ilyenek egyáltalán nem is léteznek a számára. Mikorra a lány átvette a műszakot, leellenőrizte a ha­talmas, lomha, nyugodtan forgó szorítódob csapágyait, megállapította a tartályban levő koncentrátum nedves­ségtartalmát, beállította az adagolót, és leült a forrósá- got árasztó dob mellé a szé­kére, odajött Heiki. Heiki elektrotechnikus volt, s ami­kor egy műszakba került AiméveL, szabad perceiben odajött, hogy üldögéljen egy kicsit mellette: Heiki tetszett a lánynak, az ilyen ember­ből lehetett volna az a fér­fi, aki magáévá teszi... De nős volt. Saima ugyanott dolgozott. Aime ismerte, sőt majdnem barátnők is voltak. Gondolhatott-e a férjére? Hogy nézett volna aztán a szemébe? De Heiki ügyesen közeledett, nem túl szemte­lenül, hanem mértéktartóan — és ez nagyon tetszett a lánynak. Amikor a lány tér­dére tette a kezét, az leráz­ta. Heiki valóban szerette volna, ha kapcsolatuk lett volna, de hogy kézben mit gondolt, nem volt olyan lé­nyeges. Persze nem táplált különösebb érzelmeket a kis hülye Aime iránt, s bi­zonyára nem. érzett valami óriási szerelmet. Olyan volt, mint a jól táplált kandúr, amikor vadászatra gondol.de ez nem volt fontos a lány­nak. Arról nem is ábrándo­zott, hogy az ő embere fel­tétlenül feleségül is veszi és úgy fogja szeretni, ahogy a könyvekben le van írva. De annak a férfinak valóban kívánnia kell őt. Heiki talán kívánta is — lustán és jól- lakottan; de hogy néztek volna akkor Saima szemé­be? Ezért lökte le a lány a fiú kezét a térdéről, amely pedig úgy vágyott az érin­tésre. Felállt a székről, hogy el­lenőrizze a gőz hőfokát a pajzs alatt, kezével kipróbál­ja a tartályban levő kon- centrátumot és megnézze a lesőlyukon, hogyan sistereg elő a porlasztóból az üzem-^ anyag. Mikor visszatért a dobhoz, Heiki már elment. A lány leült a székre és el­gondolkodott. Hol az a férfi, aki Heikire hasonlít és neki született? Ha csak rövid idő­re is, de neki. • Műszak végén az ügy efo­gyott Paul jött, miután be­ivott egy kicsit, hogy bátor­ságot gyűjtsön. Vízszínű sze­mével bámulta a lányt, és arról kezdett beszélni, ami­ről már régebben is. — Te, Aime, feleségül jö­hetnél hozzám. Persze nem vagyok valami ragyogó par­ti, de miféle hercegre vársz? A legények nem nagyon for­golódnak körülötted, és meg is öregszel nemsokára. Én meg más ember lennék mel­letted, jól megférnénk együtt. Az nem baj, hogy öregebb vagyok, .öreg férjjel sokkal biztonságosabb és egyszerűbb az élet. Ott állt a lány előtt Öre­gen, ragyás arccal, vörösen, vizenyős tekintettel, vodká­tól bűzösen. Milyen érzés volt a lánynak őt látnia a ragyogó Heiki után, aki itt ült mellette és meg akarta bimogatni a térdét? — Ne fecsegj, eredj innen! — mondta neki dühösen Aime és hátat fordított. Paul sértődötten hunyorgott és elment, hogy idővel elfe­lejtse a sérelmét és újra jöjjön ugyanezzel a szöveg­gel. A lány egy kicsit sajnálta, de mit tehetett, öreg is volt, ivott is, ráadásul csú­nya is volt. Pedig hát van­nak lányok — még szépek is —, akik feleségül mennek az ilyenekhez, szánalomból, és abban bizakodva, hogy át­formálják, átnevelik. De ő nem ilyen, ő soha nem akar­ta feláldozni magát, ő ,asz- szony akar lenni, szülni akar és gyereket nevelni, nem pedig felnőttekről, minden­féle szerencsétlen flótásról gondoskodni. Ezért is vála­szolt dühösen Paulnak, ő már ilyen. Annak a férfi­nak, akivel össze fog tar­tozni, erősebbnek kell lennie, mint ő. Annak kell legyőz­nie a lányt, nem pedig a lánynak őt. Munka után az öltözőbe ment, lemosta magáról a kombinát porát. Teljesen normális teste volt, tökéle­tesen érett. De az ő férfija még mindig nem került elő; olyan, aki erősebb, mint ő, talán nem is nagyon jelen­tékeny, de neki nagyon fon­tos. És a lány félt a magány­tól a kis szobában, félt az éjszakai álomképektől és reggeli meddő fantáziajáté­kaitól. Nem volt még olyan öreg, nem volt annyira csú­nya és visszataszító, hogy egyedül maradjon. Egyszerű­en az ő embere még csatan­gol valahol ebben a hatal­mas világban és mit sem tud róla. Ha legalább a vi­lág kisebb lenne valamivel... Fordította: 2ahemszkj'ne Vándor Anna MAI MŰSOROK: HADID KOSSUTH 8.20 Zenekari muzsika* 10.05 Iskolarádió. 10.30 Otelló. 11.29 Mindenki könyvtára. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.40 Az én fiam olyan ügyetlen. 14.00 Karel Valdauí fúvós- zenekara játszik. 14.10 Zengjen a muzsika! 15.10 Svéd Sándor két Kálmán- operettdalt énekel. 15.25 „Nyitnikék”. 16.05 „Vén Európa” hotel. 17.05 A bolgár kultúra licte. 17.49 Szabó Lőrinc, vagy: boncoljuk-e magunkat elevenen? 18.09 Mozart: C-dúr szimfónia. 16.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok. 19.15 Kritikusok fóruma. 19.25 Népdalok. 19.56 Puccini: A Nyugat lánya. 23.03 Reggel, nappal, este, éjszaka. 23.18 A corneville-i harangok. PETŐFI 8.05 Operettreszlctek. 9.03 Nóták. 9.30 Mit. rejt a térkép! 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.50 Makacs hagyományok. 12.00 Magyar táncokról. 12.21 Händel: Szerelmi mámor. 13.03 Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 13.30 Haydn: C-dúr vonós­négyes. 14.00 Rádiónapló — kettőtől — hatig . .. 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Rádió­hangversenyekről. 19.43 Üj hormon,. a szomatosztatin. 20.13 Szégyenteljes ütközet. (Rádiójáték.) 21.01 A bolgár kultúra hete. 21.43 Népdalok. 22.00 Kadosa Pál: IV. szim­fónia. 2 Félóra sanzon. 23.15 Csajkovszkij: Az év­szakok, SZOLNOKI RADIO 17.30 Alföldi krónika — Pár perc dzsessz — Úttörő- híradó — Alföldi pásztor­nóták — Egészségünk védelmében — Tánczene a szerzők előadásában. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 13.05 Iskola-tv. /(Ism.) 16.40 Patyomkin páncélos. (Szovjet film.) 17.50 Telesport. 18.15 Companero. (Angol film.) 20.00 A fekete tulipán. (Angol tv-film.) 21.15 Dalok, táncok a Szovjetunióból. 21.20 Beszélgetés Ortutay Gyulával. 22.30 Tv-híradó 3. 22.40 Tv-tükör. 2. műsor 20.01 Vajda Lajos. (Riportfilm.) 20.30 Zenés Tv-színház. 21.10 Tv-híradó. 2. 21.35 A férfi, aki elégette saját holttestét. (Olasz film.) [ mozi [ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22—33) du. fél 4 órakor Nyomorultak Kétrészes, színes, szinkroni­zált NDK—francia—olasz film. Este 8 órakor Szerelmi bűntény Színes olasz film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 oraker Lányok pórázon Színes francia—olasz film vígjáték. Este fél 8 órakor Nyomorultak Kétrészes, színes, szinkroni­zált NDK—francia—olasz film. EGRI KERT Este 7 órakor Lányok pórázon GYÖNGYÖSI PUSKIN Magánbeszélgetés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Magánbeszélgetés du. fél 6 és este fél 8 órakor Szelíd motorosok GYÖNGYÖSI KERT Nem adom a lányom HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 órakor Cimborák du. fél 6 és este fél 8 órakor Enyém, tied, kié? FÜZESABONY Az Olsen-banda as^- f fogása LŐRINCI Tűzgömbök

Next

/
Oldalképek
Tartalom