Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

£ve történt... y ■£ imfiítA:sr Az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület históriájából Egerben tartotta eljegyzését Blalia Luiza Ebben az esztendőben ün­nepli megalakulásának szá­zadik évfordulóját az eg i tűzrendészet. Harc az ele­mekkel. tűzzel is, vízzel is — nehéz helyzetekben, de töretlen buzgalommal és lel­kesedéssel; ez jellemezte az évszázad történetét, s jel­lemzi ma is a tűzoltók mun­káját. Régi írásokban lapoz­gatva újra összeáll a kép, hogyan is kezdődött ez a tör­ténet? A 20. § II. József komolyan fog­lalkozott a szervezett tűzol­tás gondolatával, olyannyi­ra. hogy a kibocsátott tűz­rendészet! pátensében egy­aránt belefoglalta a meg­előzés feladatait és a tűzol­tás módozatait is. Elég rész­letesen ír le mindent, amit fontosnak tartott. Példaként idézte a pátens 20. paragra­fusából: ....... a Főzés mel­l ett a Vajjal óva és vigyáz­va bánjanak (t. i. az asszo­nyok), kiváltképpen ha a Vaj Lángot vet, abba vizef ne töltsenek, hanem más edényt borítván az égő Vaj­ra. fojtsák el a Lángot". Egerben már e rendelet kibocsátása előtt, 1787-ben gondoskodtak a tűzoltásról úgy. hogy egy tiszteletdíjas polgárra a Feuerspritzen-Di- rektorra bízták a város fecs­kendője feletti felügyeletet. Az első „direktor” Jüsztel János harangöntő volt, aki tisztéért évi nyolc forintot kapott. Később megszervez­ték név szerint is a város polgárai között, hogy ki, me­lyik fecskendő mellett tel­jesít szolgálatot tűz esetén. Akkoriban négy fecskendője volt a városnak, illetve — az érseknek... A rendeletből egy jellem­ző részlet: „A mézeskalácsá­nak, üvegesek, képfaragók kötelesek azon utcákban lé­vő gazdákat, akik a tűz kör­nyékén laknak, minthogy a ti*' körül úgyis világos van, arra ösztönözni, hogy a seté- (:• jb helyeket lámpákkal vi- UgHsák meg, hogy a jövő- v'nö Szekerek és Emberek bátorságossan járhassanak". A sok intézkedés azonban m "gsem bizonyult elég ha- 1 »sósnak. 1800. év augusztus T'-án és 1827. augusztus 27- e.i olyan tűzvész dúlt, hogy a város szinte teljesen le­égett. U;abb ürügy... A városért aggódó polgá­rok hiába sürgettek hatáso­sabb intézkedéseket, 1874 jú­liusáig Várniuk kellett az újabb ürügyre. Július 3-án délután öt és hat óra kö­zött félreverték a harango­kat: a piac — a mai Dobó téren — lángokban állt! Az emberek tétlenül, tehetetle­nül nézték a pusztulást. Ez adta a végső lökést: Egernek szervezett tűzoltóságra van RUMEN BALABANOV: Körték a Tizenöt esztendős kemény munka után, amelyet a kör- tetermesztési tudományos kutatóintézet udvarán egy­kedvűen susogó fűzfára for­dítottak, a fa körtetermése­ket hozott. A szenzációs esemény hí­rére a gyümölcstermesztés specialistái elözönlötték az intézetet. — Kár. hogy savanyú! — ráncolta a homlokát az egyik. — Szörnyen kemény! — selypegte egy másik, akinek kitört a foga, amikor meg­kóstolta a gyümölcsöt. — A magjai betegesen na­gyok! — mondta a harma­dik, és a földre köpött egy női kabátgombhoz hasonló valamit. — A hé iá meg mint az acéllemez! Még a disznók se fogják megenni... — je­szüksége. Július 9-én érte­kezletet tartottak a városhá­zán, ahol dr. Danilovich Pál főorvos igen hatásos beszé­det mondott a cél é-dekében. Ennek eredményeképpen bi­zottság alakult, kidolgozandó a tűzoltó egylet alapszabá­lyát és költségvetését. Ezt már három nap múlva jóvá is hagyta a város! Az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesületnek a tagjai: alapí­tó pántoló, m iködő és tisz­teletbeli tagok. Alapító, aki egyszer s mindenkorra ö0 forintot ad az egylet cél­jaira, a pártoló tagnak évi két forint tagdíiat kell fi­zetni. A működő tagok élén á’l a parancsnokság, úgy mint: főparancsnok, helvettes f ipara" "snok. az osztálypa- rar~nnokok, a szeri’-nők és a rangidős szakaszparancs­nok. Igán. most már „csak" FVízre volt szükség. Azt is megoldották, mert valóságos mozgalom alakult ki az e'■'•''sülét mellet*. Az első közadakozás eredménye több mint négyezer fort.it, amivel már lehete*t mit kezdeni. Kö'tözés Azt is el kellett dönteni, hol l°gyen az őrtanva? Az eV‘ami sóházat találták al­kalmasnak. amelyet magán­éi amelyek béreltek, s a bér­leti szerződésük éppen akkor járt le. így az egyleté lett — ugyancsak bérben — az é.vlilet. Az őrszolgálatot az önkéntesek látták el — ab­ban az időben 150-en voltak. F"-’szült Wi-ben a ..má­szóház” is, folytak a kikép- zlsek, hetenkint rendszere­sen gyakorlatot tartottak. A főszékesegyház tornyában levő őrszobát távíróvonallal kötötték össze az őrtanyá­val. de ahogy később kide­rült, nem nagyon vált be ez a módszer: gyakran késve jelzett az őr. A „tanyát” ezután az Al- magyar utcába költöztették, át, s ide már telefonvonallal biztosították a kapcsolatot a toronyban levő őrszobával. Az egykorú írásokban ismé­telten panaszkodnak az őrök hanyagsága miatt, és sürge­tik, hogy ezt a munkát is az egylet felügyelete alá he­lyezzék. Hatvan darabból álló, ér­tékes tizenhatodik, tizenhe­tedik és tizennyolcadik szá­zadbeli fegyvergyűjtemény került elő vízvezetékárok ásása közepette a Sopron fölötti hegyekben levő Brennbergbányán. A gyűjte­ményről sikerült megállapí­tani, hogy tulajdonosa dr. fűzfán gyezte meg ingerülten a ne­gyedik. .4 beszélgetésbe ekkor a gyümölcsnemesítő is bekap­csolódott: — Lehet, hogy egy-két do­logban igazuk van. Egyet azért azonban ne felejtsenek el: ezek olyan körték, k-ö-r- t-é-k, amelyek fűzfán, értik, f-ű-z-f-á-n nőttek. Fel tud­ják fogni? Fűzfán termett körte! Ez azt jelenti, hogy valóra vált az emberiség év­ezredes vágya! És sietősen felidézett né­hány — a témától elég tá­vol eső — közmondást és szólást. A szakemberek he­lyeslőén ingatták ősz fejüket. A gyümölcsnemesítő pedig az irodájába ment. és azonnal leült dolgozni. Növelnie kel­lett az egyhektárnyi fűzfán termő körte terméshozamát — et lehetőve tette volna A jelenlegi helyére — ahol a századik születésnapot ün- neplik majd... — 1884-ben költözött az őr tanya. Koszos, szemetes terület volt ez ak­kor, de — az érsek úr in­gyen adta! Az írások meg­jegyzik, hogy azért is alkal­matlan ez a terület, mert messze van a város központ­jától. Az őrszolgálatot ekkor már, fizetéses tűzoltók lát­ták el, az őrparancsnokkal együtt öten. B.zonyítékok Az Egri önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesületnek ha­mar volt módja bizonyítani, hogy feladata magaslatán áll-e? 1875. augusztus 5-én a „hatvani hóatyán” öt ház állt lángokban. S ahogy a jelen­tés kissé keserűen megjegy­zi. nem elég volt harcolni a tűzzel, míg — az embereké k"! is kellett. Ki tudja mi­ért, de néhány tűzoltót te;t- bántalmaztak. Az egyi­ket az égő háztetőről húzták le, és alaposan megverték. A tüzet azonban csak sike­rült eloltani, s ezért a város a nemesi kassza kamataiból 6 1 forintot utalt ki az egv- letnek. Sőt, bálokat rendez- t'k a tűzoltók javára. 1878 ban egymást érték a tüzesetek. Júliusban példá­ul két gőzmalom égett. Itt említik Brejer István tűzol­tó nevét, aki élete kockázta­tásával két kisgyermeket mentett ki a lángok közül. 1878. augusztus 31-én (ér­dekes, abban az időben majdnem mindig augusz­tusban volt valami baj Egerben) hatalmas árvíz pusztította a várost. Az egyesület tagjai itt is alapo­san kivették a részüket a mentésből. Az eredmény: jegyzőkönyvi dicséret, szet­től kezdve évi ezer forint rendszeres 6egély, ami már biztosabb alapot jelentett, mint a közadakozás. 1884-ben ünnepelték a tíz­éves évfordulót. Nagy ün­nepség, szónoklat, kitünteté­sek. A jelszó ez volt: „Köz­jóért — becsületből". Ezt a jelszót ma. száz esz­tendő után sem szégyellhe- tik az utódok! Dreisinger József egykori bányaorvos volt, aki a má­sodik világháború végén el­ásta a fegyvereket. A régi fegyverek, vassisakok, vas­kesztyűk és mellvértek, szab- lyák és más tárgyak a sop­roni Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába kerültek. számára. bogi/ megvédje doktori disszertációját a fűz­fa-körte tudományok köré­ből NEMCSAK DÉRYNÉ ifi­asszony játszott Egerben. Hatvan évvel később Blaha Lujza is. Mindkettőjük éle­tében nem törölhető nyomot hagyott ez a város. Déryné nagy szerelme itt ért véget, itt kapta meg a szakítást je­lentő szomorú levelet Pest- budáról, az ifjú Prepeliczay Sámueltől, Blaha Lujzát itt jegyezte el második asz- szonyságára, boldogtalan há­zasságára Soldos Sándor He­ves megyei földbirtokos. özvegy Blaha Jánosné leánykori neve Reindl Lujza volt. 1850-ben született Ri­maszombaton. Szeptember 8- án lesz születésének 125. év­fordulója. Édesapja csá­szári és királyi huszártiszt­ként küzdötte végig a szabad­ságharcot — a magyarok ol­dalán. majd vándorszínész­nek csapott fel. Édesanyja is színésznő volt. Korén árva­ságra jutott s egy Kölesy ne­vű színészházaspár karolta fel, úgyhogy először Kölesy Lujza néven lépett fel Győ­rött — nyolcéves korában. Tizennégy éves korában a budai Népszínházban játszott, egy év múlva pedig Szabad­kára került. Még nincs ti­zenhat éves, amikor Blaha János, a szabadkai színház karnagya feleségül veszi s hangjának és játékának kép­zését a szerető és szigorú férj alaposságával befejezi. Luj­za azzal mutatja meg hálá­ját. hogy élete végéig Blaha Lujza néven szerepel, bár Blaha 1870-ben bekövetkezett halála után még kétszer megy férjhez. HUSZONÖT ESZTENDŐS, mikor Némethy György Eger­ben időző színtársulata ven­dégjátékra hívja meg, ekkor már körülrajongott csillaga a magyar színészetnek. A színtársulatok abban az idő­ben a Fő utcai városháza ud­varán, az 1868-ban épült színkörben játszottak. (Ma Széchenyi utca 12.) A „Eger” című lap 1875. augusztus 11-i száma haran­gozza be érkezését. Kedves, régi stílusán érdemes egy percre elandalogni: „Blaháné a Nemzeti Színház jeles népszínmű-énekesnője három vendégszerepre városunkba érkezik. A t. művésznő ma­gas igényeinél fogva ez alka­lomra a helyárak felemelésé­nek kényszerűsége állt elé. Meg vagyunk győződve, hogy úgy az országos hírű ven­dégszereplése, valamint a színtársulat igazgatójának jelentékeny áldozatkészsége tömeges pártolásban nyilat­kozó teljes méltányra fog a nemesb övezetek iránt fogé­kony müveit közönségünknél találni”. Augusztus 26-án: „Blaháné asszony tegnapelőtt, f. hó 24­én nyitotta meg vendégjáté­kainak sorozatát: A rokkant huszár, vagy Tündérlak Ma- g.varhonban, tegnap folytatta a „Strike” című népszínmű­vekkel s úgy játékának cor- reetsége, mint megnyerő alakja s színpadi megjelené­se, de főleg kedvelt népdalai­nak tiszta, csengő hangján, ritka bensőséggel, majd át­ható mély érzéssel, majd játszi pajzánsággal történt előadása által a legnagyobb mértékben elragadta az egri *4 kutatóintézet számára eljött az aranykor. Bolgárból ford.t Zahemszky L. közönséget, melynek minden rétege eddig csaknem pél­dátlan tömegben a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöl- te a színkört. . A művésznő ma az „Egy nő, ki az ablakon "kiugrik” c. népszínműben fog fellépni, mely egyszer­smind jutalomjátéka leend. Ma este a művésznő tisztele­tére a művészet lelkes bará­tai banquettet rendeznek, holnap pedig — mint érte­sültünk a t. művésznő az eg­ri közönség részéről tanúsí­tott meleg fogadtatás és fé­nyes elismerés viszonzásául még egy búcsúfellépéssel fe­jezi be itteni vendégszereplé­se ciklusát, ezúttal jótékony célra"’. A LAP SZEPTEMBER 2-1 száma így búcsúzik: „Blaháné asszony vendég­játékainak sorát a múlt hó 27-én pénteken fejezte be. ez alkalommal a két nőegylet s a tűzoltó intézmény javára a „Huszárcsíny’’-ben lépvén föl. Gyönyörű dalaival s ele­ven játékával ezúttal is tel­jesen elbájolta a rendkívüli számú közönséget, mely a művésznőt a szó szoros ér­telmében koszorú- és virág­csokorzáporral árasztotta el. (És most prüszkölni kezd a be­számoló.) E zápornak volt egy kis vizenyős része is egy jámbor versemény alakjában, melyet valószínűleg valami görhes pegazuson nyargaló fűzfapoéta izzadott ki éhes kalamárisából”. A beszámoló alatt egy má­sik rövid hír olvasható az említett újságban: „Blaháné asszony, mint menyasszony távozott váro­sunkból. Mint bevégzett tényt beszélték széltiben, hogy a t. vendégművésznő itteni mulatósa közben, tán- toríthatatlanul hű lovagja, — Soldos Sándor tenki fiatal közbirtokossal jegyet vál­tott. Esküvőjük, hír szerint, e hó végén fog végbemenni”. A hír valónak bizonyult. Blaha Lujza és Soldos Sán­dor pusztatenki földbirtokos 1875 szeptemberében meg­esküdtek Budapesten. Az ifjú földbirtokos nyil­ván tejbe-vajba fürdette fe­leségét, mert már ugyanez év október 14-én az egri új­ság egy komor hirt közölt: „Csőd. Soldos Sándor tenki ifjú földbirtokos, ki közelebb­ről tartá fényes mennyegző- jét Blaháné Kölesy Lujza asszonnyal a budapesti Nép­színház kedvelt énekesnőjé­vel, e napokban jelentette be az egri kir. törvényszéknél fizetésképtelenségét miért is ellene a csőd azonnal elren­deltetett.” EDDIG TARTANAK Bla­ha Lujza Heves megyei vo­natkozásai, négy év múlva el is válnak, s ezzel vége az eg- I ri kalandnak. Két év múlva J Blaha Lujza az egyszerű köz­nemesi címert főnemesi cí­merrel cseréli fel, feleségül megy 1881-ben báró Splényi Ödönhöz. Varázslatos egyéniség volt, alakításait bizonyos játékos­sággal vegyülő érzelmesség tette különös ízűvé. Hatása két oldalon mérhe­tő le. Neki köszönhető, hogy Budapest , ismét magyar vá­ros lett, s a Népszínház győ­zelmes ellenfele a pesti né­met színjátszásnak. Ugyan­akkor életben tartotta a népszínművet és a népszín­műírókat, akik feltalálták a műanyagból készült parasz­tot, műnépdalaikkal együtt, s ezzel a nép bevonult a szín­padra és az úgynevezett tár- sao’alom híg lelkiismeretébe. S míg a színpadon suhogott a szépséges Blaha Lujza tar­ka viganója. selyem keszke­nője, Pallaviczinyi Alfonz Károly őrgróf nyolc falut ve­retett szét hatvanezer holdas hiíbizományán, mert meg akart szabadulni öntudatra ébredt cselédjeitől. Blaha Lujza tündöklése, a népszín­művek hamis világa idején másfél millió keserves ma­gyar vándorolt ki, hogy meg­szabaduljon a nagybirtok foj­togató öleléséből. Blaha Luj­za a „nemzet csalogánya” volt, de ők nem tartoztak a nemzethez, ők örökre elvesz­tek a magyarság számára. 1926-BAN HALT MEG. Egykorú tudósítások szerint csak Kossuth Lajosnak volt nagyobb temetése. Or. Kapor Elemér Kátai Gábor KOSSUTH 8.20 Verbunkosok, nóták. 9.00 Harsan a kürtszó! 9.35 Beethoven: Esz-dúr szonáta. 10.05 Iskolarádió. 10.35 Barokk muzsika. 11.39 Móricz Űri murija nyomában. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.49 Törvénykönyv. 14.04 Koreai gyerekek énekelnek. 14.14 Pilleruha. 14.50 Magyar fúvószene, 15.10 A bolgár kultúra hete. 15.33 Tudós pedagógusok. 15.50 Johann Strauss: A denevér. 15.05 Sibelius: Éjjeli lovaglás és napfelkelte. 15.19 Munkásklub. 17.05 A Bolgár NépköztáwtsaJ nemzeti ünnepén. 18.00 Vujlcslcs Tihamém emlékezünk. 18.30 A Szabó család. 19.25 Egy rádiós naplójából. 20.43 ...Amennyit Marsnak, annyit Apollónak” 31.03 A bolgár kultúr* hót*. 22.30 Maya. 33.50 Meditáció. 23.00 Magyar elóadómdvestek Brahms-f elvételeiből. PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika. 9.on narret ♦részletek. 9.30 Kritikusok lót urna. 11.43 Sors vagy tudatos e’ct. 12.05 Carlo Bergonzi és Irina Archipova énekel. 12.45 Izju-Van meg az anyja. 13.03 Kamarazene. 14.00 Kettőtől — hatig . .. 18.10 A szinháztörténész mondja. 18.25 epizódok a musical történetéből. 18.50 Szóljatok, szép szavak! 19.20 Négy milliárd ember kenyere. 19.35 Haydn: G-dúr szimfónia. 20.28 A bolgár kultúra hete. 21.00 Népdal. 22.08 George Duke együttese játszik. 22.29 A bolgár kultúra hete. 23.15 Két koreai népdal. 23.24 Táncdalok. SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika. Td MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 13.05 Iskola-tv. (Lsm.) 17.35 Tanulni sohasem késé! 18.20 Játék a betűkkel! 13.45 A Bolgár Népköztarsasag nemzeti ünnepén. 19.20 Tv-toma. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Bayern München—Kijevi Dinamó labdarúgó­mérkőzés. 21.50 Kezek melódiája. 22.20 Tv-híradó. 3. 2. műsor 30.01 Egy cigánycsalád felbomlik. (Dok.-íílm.) 20.40 Veszélykeresők. (Amerikai rövídfilm.) 20.35 Tv-híradó. 2. 21.13 Egy tanító naplója, (Olasz tv-filmsorozat.) POZSONYI 18.10 Népi zene és néptáncok. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.15 Kolumbusz Kristóf. 21.15 Híradó, publicisztika. 22.05 Julius Kowolski munkássága. 22.35 Sajtószemle. | mozi EGRI VÖRÖS CSILLA» (Telefon: 22-33) du. fél 4 és este 7 órakor özönvíz HI—IV. sienkiewicz regénye színes, kétrészes lengyel filmen. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Utánam, gazfickók. Színes NDK kalandfilm Este fél 8 órakor öten, akiket leírtak Színes, szinkronizált jugoszláv film EGRI KERT Este 7 órakor . Nemo kapitány és a víz alatti város GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és háromnegyed 8 órakor Kopjások Este 8 órakor A szórakozott GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A ml völgyünk GYÖNGYÖSI KERT Este 7 órakor Jöttem, láttam, lőttem HATVANI VÖRÖS CSILLAG A hosszú búcsú HATVANI KOSSUTH A keresztapa másik areá HEVES Tűzgömbök FÜZES ARON-v­Líny a szabadcsapattno I r Értékes fegyverek a XVI-XVIII. századból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom