Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

Korszerű politikai műveltséget adni Beszélgetés Béta Alberttal, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetőjével Az ünnepélyes évnyitók Után a közeli ' napokban megkezdődik a munka, a tanulás megyénk egyik leg­nagyobb oktatási intézmé­nyében is, a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gán. Bóta Alberttal, az in­tézmény igazgatójával a most kezdődő tanév célkitű­zéseiről, feladatairól beszél­gettünk — Munkánk lényegét az MSZMP Politikai Bizottsá­gának ez év június 3-i, va­lamint a megyei párt-vég­rehajtóbizottság ez év júli­us 15-i határozata szabja meg. Ezek szellemében alap­vető feladatunknak tartjuk, hogy feldolgozzuk, elemez­zük a XI. pártkongresszus, valamint a megyei pártérte­kezlet határozatait és a ma­gunk eszközeivel segítsük, hogy a határozatok valóra váljanak. Miután fő „profi­lunk” az oktatás, felada­tunk, hogy a marxista-le­ninista esti egyetem általá­nos és szakosító tagozatán, a speciális tagozatokon és a pártiskola keretében előse­gítsük a középszintű káde­rek képzését, továbbképzé­sét, közreműködünk a pro­pagandisták pedagógiai-mód­szertani továbbképzésében, valamint a pártalapszerveze- tek reszortfelelőseinek kép­zésében. — Mennyiben hagyomá­nyos és mennyiben új a kez­dődő oktatási év? — Hagyományainkhoz hí­ven az idén is szeretnénk korszerű politikai műveltsé­get adni hallgatóinknak. Természetesen bizonyos vál­tozások is lesznek az új tanévben. Így például az idén nem hirdettünk felvé­teli pályázatot, mert a kü­lönböző szintű pártbizottsá­gok elkészítették ötéves ká­derfejlesztési, oktatási tér» vüket, s mi az általuk kije­lölt kádereket oktatjuk. A velünk szemben támasztott igény olyan nagy, hogy az idén például az esti egye­tem általános tagozatán 120-szal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint ta­valy. — összesen hány hallga­tója lesz a különböző okta­tási formáknak? — Az esti egyetem általá­nos tagozatán, a szakosítón, a speciális tagozatokon, va­lamint a pártiskolán mintegy 2500-an tanulnak. — Az esti egyetem általá­nos és szakosító tagozata szinte mindenki előtt isme­retes. Kevesebbet lehet vi­szont hallani a speciális ta­gozatokról. — Az ismeretek, így a po­litikai ismeretek is, bizonyos idő múltán elavulnak, érde­mes felfrissíteni őket. Más­részt követelmény is az ál­landó tanulás. A speciális tagozatok éppen azok szá­mára hasznosak, akik ko­rábban már elvégezték az általános, vagy szakosító ta­gozatot. Mint nevéből is ki­derül, a speciális tagozatok egy-egy viszonylag szűkebb terület kérdéseivel foglalkoz­nak. így például az idén többek között iparpolitikai, agrárpolitikai, szociológiai tagozatot indítunk, de éppen említhetem a művelődéspo­litikai tagozatot is. Azt is el­mondhatom, hogy tavaly há­rom osztályunk volt, az idén viszont 18. Ez az oktatási forma rövid idő alatt igen népszerűvé vált, hiszen az elméleti ismeretek megszer­zése mellett a hallgatóknak lehetőségük van arra is, hogy a .nap mint nap je­lentkező konkrét problémák­kal, tennivalókkal is fog­lalkozzanak. — Az elmúlt évben a pártiskola keretében kimon­dottan fizikai munkások ré­szére is szerveztek tanfolya­mot. Sor kerül-e hasonlóra az idén. — Igen. Bár némi különb­ség van a kettő között. Ta­valy azokat a fizikai mun­kásokat készítettük fel, aki­ket a testületek valamilyen vezető posztra javasoltak, akár az alapszervezet veze­tőségében, akár valamelyik pártbizottságba. Az idén négyhetes bentlakásos tan­folyamon az esti egyetem­re készítünk fel fizikai dol­gozókat. Olyan embereket, akik a későbbiekben számí­tásba jöhetnek valamilyen vezetői posztra. Tehát a ká­derutánpótlás felkészítéséről van szó. Egyébként azt is elmondom; hogy amíg az esti egyetem általános tago­zatának első évfolyamán a fizikai munkások aránya 4 százalék volt, addig az idén arányuk majdnem 17 szá­zalékra növekedett. Ezt igen pozitív jelenségnek tartjuk. Feltétlenül meg kell még említenem, hogy a pártisko­lán belül természetesen egyéb tanfolyamokat is ren­dezünk, például az alapszer­vezeti szervező titkároknak, a nőfelelősöknek, az agitá- ciós és propaganda, vala­mint a termelési felelősök­nek, valamint azoknak is, akik új tagként kerültek be valamilyen választott testü­letbe. — Említette, hogy az idén mintegy két és fél ezer hall­gató tanul az intézményen belül, tehát igen nagy a lét­szám. Van-e kellő számú előadó? — Igen. Igaz, hogy az esti egyetem négy tanszékén vi­szonylag kevés a főállású tanár, ugyanakkor több mint nyolcvan tiszteletdíjas tanár is részt vesz intézményünk munkájában. Ezenkívül ne­ves előadók jönnek hozzánk esetenként a pártközpont­ból, a Politikai Főiskoláról, a Társadalomtudományi Inté­zettől, az Országos Vezető­képző Központból, a külön­böző egyetemekről, a Ho Si SVIinh Tanárképző Főiskolá­ról, de a szomszédos megyék oktatási igazgatóságaitól is. S ha már itt tartunk, a fel­sorolásból az is kiderül, hogy eddig is igyekeztünk igen jó kapcsolatot kialakítani a különböző tudományos in­tézményekké, de úgy érez­zük, hogy a továbbiakban még szorosabb kapcsolat ki­építése válik szükségessé. Igyekszünk ugyanis az ok­tatói-nevelői munka színvo­nalát még tovább emelni, hatékonyságát növelni, hi­szen csak így tudjuk jól felkészíteni hallgatóinkat ar­ra, hogy valóban jó propa­gandistái legyenek a párt­nak. Egyébként két év múl­va ünnepli intézményünk fennállásának huszadik év­fordulóját, s már most meg­tesszük a küllő előkészüle­teket, hogy méltóan ünnepel­hessük a jubileumot. Ügy érezzük, hogy legfőképpen még jobb munkával készül­hetünk a jubileumra. — Köszönjük a beszélge­tést. Kaposi Levente „Egyénre szabott" patronáló mozgalom A KISZ országos akciója a pályakezdő fiatalok segítésére A pályakezdők első lépé­seit egyengető, beilleszkedé­süket segítő KlSZ-mozga- lom országos elterjesztésére, megszilárdítására és egyesz- tendős tapasztalatainak ösz- szegyűjtésére — az 1975. évi ifjúmunkásnapok egyik ton­te« eseményeként, még az esztendő vége előtt összehív­ják a patronálok I. országos tapasztalatcseréjét, — mon­dották a KISZ-kb ifjúmun­kás tanácsának -illetékesei. Egy-egy tanév végeztével körülbelül 165 ezer, felsőfo­kú, középfokú vagy általá­nos iskolai tanulmányait be­fejező fiatal áll munkába: közülük a legtöbben — 60— 65 ezren — szakmunkásként lépik át életük első „igazi” munkahelyének küszöbét. A velük, az új munkásnemze­dékkel való törődés fontossá­gát bizonyítja, hogy pálya­kezdésük, beilleszkedésük segítése helyet kapott ifjú­sági szövetségünk központi bizottságának 1975—1976-os akcióprogramjában is. „A pályakezdőkért, a jövő mun­kásaiért!” — ez a mozgal­munk jelszava, s egyben tar­talmának summája is. Az el­ső munkavállalás jelentős fordulópont minden fiatal életében, hiszen bizonyítani­uk kell szakmai tudásukat, rátermettségüket s ugyan­akkor meg kell ismerkedni­ük a szűkebb munkahelyi közösséggel, szokásaival, a g?ár. az üzem hagyományai­val. A harmonikus beillesz­kedéshez természetesen együttes, összehangolt mun­kával segítséget nyújtanak az állami és társadalmi szer­vezetek, az iskolák és a munkahelyek. — Az ifjúsági tanács nagy jelentőségűnek tartja, hogy a pályakezdők beilleszkedé­sének segítése .egyénre sza­bott” legyen. Az alapelv: minden pályakezdő fiatalt patronálni kell, akinek szük­sége van a segítségre. Olyan idősebb, szakmai és életta­pasztalattal rendelkező dol­gozóknak kell szárnyaik alá venniük a fiatalokat, akik­nek felkészültsége és közös­ségi magatartása alkalmas a személyes példamutatásra, a tudás közvetítésére. A szakmunkástanulókat és pályakezdő fiatalokat segítő országos mozgalom rendsze­rének kialakítása, megszer­vezése, elterjesztése csak széles körű társadalmi ösz- szefogással, az állami és tár­sadalmi szervek összehan­golt munkájával lehetséges. Jelentős feladatok várnak azonban a munkahelyi KISZ- szervezetekre is, amelyeknek kezdeményezniük kell a mozgalom megszervezését, pályaválasztási megbízott ki­nevezését, segíteniük kell a patronálás tartalmának ki­alakításában, s folyamatos figyelemmel kell kísérniük, ellenőrizniük és értékelniük a rpozgalmat. Jól tudjuk: a patronálás megszervezése ön­magában nnm elegendő a zökkenőmentes munkahelyi beilleszkedéshez, hiszen nem pótolhatja a közvetlen mun­kahelyi kollektíva, a szocia­lista brigád a KISZ-szervezet közösségét, erejét, segítő gondoskodását: csak azzal együtt alkothat teljes egé­szet. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy összehívjuk a pat­ronálok I. országos tapasz­talatcseréjét, a tanácskozás­tól is várva a jó példák, a hasznosítható megoldások elterjedését. (MTI) Bizonyítékok késztetnek a be-, illetve felismerésre: nem tudunk értekezni. A gyanú értekezletről értekezletre jár­va szilárdult meggyőződé­semmé. Csak a tudatlanság lehet a magyarázata, hogy annyiszor rosszul csináljuk. Kormányelnököknek, állam­férfiaknak rövid eszmecsere is elég nagy horderejű nem­zetközi kérdések egyezteté­séhez. Mi a saját munkahe­lyünkön messze túlteszünk rajtuk. Órákig ülünk, tárgya­lunk, vitatkozgatunk, közben egyre idegesebben szívjuk a cigarettákat, mert telik az idő, vár a munka. A megbe­szélés, végéif, míg mögöttünk kiszellőztetik a helyiséget, "a folyosón percek alatt össze­foglaljuk a tárgyalás érdemi részét. Az előző órákból eny- nyi volt a hasznosan töltött idő, a többit elfecséreltük. A munkaidő alatt tartott mun­kaértekezlet a munkában gá­tolt mgg bennünket, A határidő határideje — Szeptembertől Egercse- hibe járunk iskolába. Ott aztán sokkal jobb lesz. Épüi a szép, világos iskola — mondta még a nyár közepén a vakációját élvező egerbocsi kisdiák. Mert sokáig valóban úgy tudták — a felnőttek és. a gyerekek egyaránt —, hogy szeptembertől a kibővített iskolában kezdődhet meg a tanítás. Ez annál is fonto­sabb, mivel az egercsehi is­kolát ez évtől körzetesítet- ték. Még 1973-ban elkészül­tek az új iskolarész tervei, az építők nekifogtak a munkák­nak, aztán — számukra ért­hetetlen anyag- és pénztaka­rékosság miatt — „leálltak”. A kivitelező így halasztást kért. Nem sokat, csak egy hónapot, de ez az idő éppen elég volt ahhoz, hogy lehe­tetlenné tegye itt a tanítás kezdetét. Az építők ugyan megtették a magukét, fel­húzták a falakat és a lakos­ság sem nézte tétiénül a munkát. Minden szervezés nélkül jöttek segíteni, kézhez adták az építőanyagot, hord­ták a téglát, rendezték az épület környékét. Jöttek a bánya szocialista brigádjai és a KISZ-esek is. A korábbi késést azonban már nem le­hetett behozni. A mulasztás Egercsehi, Egerbocs, Szúcs község és Szűcs-bányatelep iskolásait érinti. A tanévnyi­tón Egercsehi általános isko­lájának 480 tanulóját a tá­gas, korszerűen felszerelt tantermek, fizikai, kémiai előadók helyett a feldúlt ud­var, állványok sokasága fo­gadta, amelyek között a já­ték sem veszélytelen. Egy-egy létesítmény át­adási határidejének módosi­(Fotó: Perl Márton) tásáról sajnos már sokszor adtunk hírt lapunk hasáb­jain. Az egercsehi iskola ese­tében azonban már a módo­sítás módosításáról számol­hatunk be. A felelőst kutatni sziszifuszi feladat, hiszen a tervezők a kivitelezőket, a község vezetői meg a taná­csi vállalatokat hibáztatják. A lényegen azonban ez mit sem változtat: 480 gyermek tan- és tornaterem nélkül maradt. De van helyük, úgy látszik, az egyre szaporodó-és az üggyel kapcsolatos ak­táknak, feljegyzéseknek. Titokban mégis bíznak a szülők és a gyerekek is, hogy az újabb, és remélhetőleg a végleges határidőre, szeptem­ber 30-ára birtokukba vehe­tik az új iskolarészt a diákok. Hiába, nagy szó az emberi optimizmus! (Szüle R.) A magyar szénbányászat­ban eddig pálda nélkül álló, kimagasló termelési ered­ménnyel köszöntik az idei bányásznapot a visontai bá­nyászok: a Mátraalji Szén­bányák Thorez Külfejtéses Bányaüzemében pénteken felszínre hozták a 25 millió- módik tonna szenet. Ezt a teljesítményt hat év alatt ér­ték el az ország legnagyobb és legkorszerűbb külfejtéses bányaüzemében. Hazánkban még egyetlen bánya sem termelt ilyen nagy mennyisé­gű, vagy ezt megközelítő sze­net ennyi idő alatt. Visontán 1969 nyarán kezdték meg a széntermelést, s azóta évről évre nagyobb mennyiségű fűtőanyagot szolgáltat az automatizált géprendszerekkel berende­zett bánya a szomszédos Ga­garin Hőerőmű részére. 1970- ben már másfél millió, 1972- ben pedig 4,5 millió tonna fűtőanyagot hoztak felszínre. 1974-ben — amikor az év egy részében • rendkívül kedve­zőtlen időjárási viszonyok­kal kellett megküzdeniük ' a • Kár az Nem tudunk értekezni, hi­szen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek ter­mészetét. Nem felejtenénk el, hogy minden tanácsko­zás egy vagy több, ponto­san meghatározott téma kö­ré csoportosul. Ügy, ahogyan azt a meghívók szabályosan fel is tüntetik. Az értekez­let világosan körülhatárolt tárgya megszabja, miről kell beszélni. Nem mellébeszél­ni, felelősséget áthárítani, éppenséggel mentséget gyár­tani folyamatos mulasztá­sokra, ahogyan sokan vélik. Ők a tudatos félreértők. Többnyire, hosszan fejtik ki VS-—menyúl_c i, j.^os->zői.— szálhasogatással ecsetelik ne­hézségeiket, a szükséges, mindig másoktól várt elinté- zendőket. A furfangosak azf .gondol­bányászoknak — termelésük meghaladta az 5,5 millió ton­nát. Az idén is — a vízkárok helyreállításának gondjai mellett — 5,5 millió tonna szénvagyon felszínre hozata­lára számítanak. A visontai bányászok ered­ményeihez hozzátartozik, hogy a teljesítményt a bá­nyanyitás és a fejlesztés fo­lyamatában érték el. A széntermelési eredmé­nyeiket tetézi, hogy a 25 mil­lió tonna fűtőanyag felszínre hozatalával párhuzamosan több mint 120 millió köbmé­ter földet távolítottak el a visontai szénről, akkora mennyiséget, amelyből való­ságos új hegyek formálódtak a Mátra lábánál. A mátraalji bányászok ter­melési eredményeit nagy­mértékben elősegítette a XI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny, amelyben vállalták, hogy a Gagarin Hőerőmű szükségle­teit a legnagyobb erőfeszíté­sek árán is jó minőségű fű­tőanyaggal elégítik ki. Figyelemre méltó, hogy a időért 0 ják, hogy a meghívón sze­replő téma fondorlatos ürü­gyével csupán a tett szín­helyére csalták őket. Meg­ragadják az alkalmat, itt és most beszélnek arról, amit máskor, máshol valóban fon­tos lenne elmondani, de itt és most nem. Pusztán azért nem, mert nem tartozik a tárgyhoz. A sértődékenyek, az intri- kusok az objektivitás lát­szatát keltő hozzászólásokba bújtatják személyes sérel­meiket. Az anekdotázó haj- lamúaknak a témáról ha­sonló, régi történetek jutnak eszükbe, kedélyesen elme- • sélgetik. Szakmai tudásuk csillogtatására néhányan a tárgyról gyorsan más témár? váltanak, bonyolult fejtege­tésekbe bonyolódnak. Akad- .nak, akik 'ilyenkor éráik magyar szénbányászatban korábban nem alkalmazott eljárásokat és módszereket bravúros ügyességgel és nagy szorgalommal sajátították el a visontai bányászok. A Mát­ra vidékén uralkodó szeszé­lyes időjárás így is számos esetben megnehezítette, fé­kezte a termelés növekedésé­nek ütemét. Fél évtizedes ta­pasztalatok alapján az idén olyan újabb gépóriásokat he­lyeztek üzembe a visontai szénmezőn, amelyeknek már kevésbé tudnak ellenállni a szénmezőt takaró sziklás vo­nulatok. Ennek azért van nagy jelentősége,, mert köz­ben bebizonyosodott, hogy — a korábbi számításoktól elté­rően — a visontai szénva. gyón felszínre hozatala időn­ként nagyobb mennyiségű földmunkák végrehajtását követeli meg. A visontai bányászok ered­ményeiben mindvégig osztoz­tak a Gagarin Hőerőmű dol­gozói is, mivel közös program alapján fejlesztettek villa­mos energiát a visontai szén­ből. (Kovács) szükségét, hogy elmélyülje­nek a „nagy politikában”, megfeledkezvén, hogy most a munkájukkal politizálhat­nának leghatásosabban. A szerepelni vágyók, mondandó híján is, szolnak, hallatni akarják a hangjukat, ha már ott vannak az értekezleten. A szerényebbek azért bátor­kodnak elő. nehogy sült hal­nak nézzék őket. A nagy népgazdasági ház­tartásban is rákényszerül­tünk, hogy beosztóan, előre­látóan megnézzük a forintok helyét. Takarékoskodunk anyaggal, energiával, más költségekkel, gazdaságosabb termelésre törekszünk. De hát időmilliomosok sem va­gyunk! (V. ‘ E.) MmmgQ 1975. szeptember m,nfrait A kongresszusi munkaversenyben Á bányásznap tiszteletére Visontán felszínen a 25 milliomodik tonna sión

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom