Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-30 / 229. szám
SO év 28 földrengés A földi enges halottainak száma • 0-500 •5004000 #1000-«IM fő törésvonalak Q 2000-4000 4000-n» tű» 1 A lóldrengés alőponijd Szeptember 24-én ismét megmozdult a föld Törökország keleti részén, Lice körzetében. A jelentések szerint több száz ház összeomlott. Ez volt az utóbbi 50 évben az ország területét ért 28. földrengés. Ez év szeptember 6-án már Licét és környékét 25 mp-ig tartó, 6,8 erősségű (Richter- skála) rengések romba döntötték. összesen négyezren vesztették életüket, harmincezer ember hajléktalanná vált. A földrengés központjában fekvő nyolcezres lélekszámú Lice minden nyolcadik lakója a romok alatt lelte halálát, annak ellenére, hogy a természeti csapás délben érte a települést. Az eddigi legtöbb áldozatot (45 000 fő) az 1939-es földrengés követelte. 1940 óta összesen több mint 35 000 ember esett ezen természeti csapás áldozatául. — TERRA — Utazás a (tar) koponya körül A KOPASZSÁGOT OKO- ZÖ hajhullás nem egy gyors folyamat. Többnyire hosszú évekig tart, amíg a fejbőr teljesen elveszti hajkoronáját. Egyébként semmiféle összefüggés nincs a napi hajhullás és a betegség kifejlődésének gyorsasága között; a lényeg mindig a kihulló és az utána növő hajszálak viszonya. Egészséges hajú embernél napi 20—30 hajszál kihullását normálisnak tekinthetjük. Egyes emberek naponta 50—80, sőt 100 hajszálat veszítenek és m igsem válik ritkábbá a hajuk, mert rendszeresen pótlódnak az elveszett hajszálak. Egyes férfiak mégis idő előtt megkopaszodnak, noha naponta mindössze 15—20 hajszálat veszítenek. Ez önmagában nagyon kevés, sőt elmarad a normális átlag mögött, de náluk nincs -megfelelő utánpótlás, mert a kihullott hajszálaknak csak egy része nő újra. Röviden összefoglalva, a kopaszság negatív mérleg következménye. Amig a „kiadás” és a „bevétel” egyensúlyban van, semmi sem történik, de mihelyt a „kiadások” túlszárnyalják a Bonyodalmak az egri hóhér pallosai körül EGY KORÁBBI cikkünkben már elmeséltük, hogy minő híres mesterei voltak az egri hóhérok, vagy amiként a hivatalos vármegyei iratok emlegetik: „VESZTÖ- MESTEREK" a maguk tiszteletet parancsoló mesterség, güknek. Ilyen, valóban mestere volt a szakmájának Generál Ferenc uram is, aki nem kevesebb, mint 31 esztendőn át szolgálta Ju6zticia istenasszonyt. A felvidéki „Kincses Kassa” városában 19 éven át töltötte be a bakó tisztét, majd 1841-től 12 éven át „Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknél, mint vesztőmester” szolgált. Lakóházául az úgynevezett „hóhérlak”-ot bocsátotta rendelkezésére a tekintetes nemes vármegye. Ez a kis polgári ház a mai Pallos utcában állott, szemben a Hóhérpartnak. nevezett magaslattal, melynek ősi neve Királyszéke volt. . A bajok akkor kezdődtek; amikor — mint hitvese írta —, a vesztőmester „éppen más megyéből, hol kötelessége teljesítése végett fáradozván, midőn haza érkezett, hirtelen elhalálozott anélkül, hogy özvegyi sorsom és hét neveletlen árvái felett rendelkezett volna...” Történt pedig mindez az Ür 1853. esztendejében. 11 A sokgyermekes özvegy; Reiter Anna asszony férje tragikus halála után beadványokkal ostromolta a vármegyét. Az egyikben — tekintettel sok apró árvájára — özvegyi nyugdíjat kért. A másikban pedig férje mestersége folytatásának engedélyezését kéri. Idézzünk ebből az érdekes iratból: „Reiter Anna, Generál József vesztőmester elmaradott özvegye” kérelmezi Sütő János úrnál, császári, királyi Heves megye főnökénél: „nálam a vesztőmesteri szolgálatot továbbra is meghagyni”. Előadta, hogy „a vesztőmesteri szolgálatot óhajtván megtartani a Nemes megye házánál szükségelt tisztításokat mindig pontosan végeztetem, ha hogy oly eset adván magát elő, ha vesztenek, arra folytonossan egyént kívánok. magam mellett tartani, aki mind a pallos által, mint a kötél által végrehajtja a végrehajtandókat...” (!) — Amikor a megyei hatóság érdeklődött, hogy hát végül is mit kér, 6 a nyugdíjat választotta, s „férje üzletében további meghagyását” elejti, mondván, hogy az „az író — azaz a kérelmet író — hibájából [ féBesztetefcfc e£? VÉGÜL IS 100 forint végkielégítésben állapodtak meg. Igen ám, de Tibold Károly megyefőnök csak 60 forintot adott ki a sokgyermekes özvegynek és 40-et visszatartott azzal a láthatóan mondvacsinált ürüggyel, hogy Generál mesternek valaminő tartozása volt valahol. De a szerencsétlen asszony ezért az igazán nem jelentékeny summáért kerek 20 évig kérvényezett, levelezett... S közben férje mestersége szerszámait, a két nyakazó pallost is visszakövetelte a vármegyétől, bár akkor már esztendők hosszú sora múlt el Generál megyei vesztőmester halála után. De a pallosok ügyében egyik irat ment, a - másik jött... Pe- dik a két veszedelmes szerszám híres-neves múltra tekinthetett vissza, mélyet Anna asszony férje egyetlen hagyatékának vallott és tekintett, írván, hogy „néhai férjemről reám és árváimra maradt azon két darab pallost, melyet férjem néhai szép és nagyatyáitól örökölt.", Ezek szerint tehát a hóhérmesterség a Generál-famíliában több generáción keresztül öröklődött. A PALLOSOKNAK azonban egy időre nyomuk veszett! Mint Nagyfejeő Mátyás szolgabíró uram kinyomozta: „... a Bach-rendszer alatt Tibolt megyei főnök tőle (tudniillik az özvegytől) azon okiból vitette el. mivel nékie több gyermekei lévén tartott attól, hogy a pallosokkal magok között valami bajt okoznak, ígérvén azonban, hogy bármikor kívánni fogja, visszaadja. Az októberi diploma (1860) után a kérdéses pallosokat az akkori várnagy a megyeház padlásán a többi lomok között feltalálván, azok a megyei levéltárba helyeztettek.” A vármegyei vesztőmester özvegye többszöri sürgető kérelmére indított hivatalos vizsgálat során azután a levéltárba igazán nem való hóhérpallosok a szolgabíróhoz kerültek, aki azután végre- valahára átadta azokat jogos birtokosának: az özvegynek. . S mindez már lezárult — tengernyi aktát termelvén a jó bürokraták! — mikor végül is 1873 áprilisában igazat adott a belügyminiszter is Reiter Anna asszony kérelmének, és a vármegyétől részére a méltánytalanul visszatartott 40 pengőforintot, azaz 42 osztrák értékű forintot kifizetni rendelte. GENERÁL MESTER két, őseitől örökölt pallosáról, mely bizonyára jó néhány gonosztevő és bűnöző nyakát metszette ketté, így írt az özvegy: „Ha világtalan nem volna, most is felismerné a két pallost, ellenben így is el tudja mondani azon német verseket, melyeket a pallosokra írtak..." Sugár István „bevételeket”, bekövetkezik a csőd. A kopaszság, mint mái' említettük, sohasem lép fel váratlanul. A férfiaknál általában a 18. életévben kezdődik és lökésszerűen folytatódik. Mindig vannak hosszabb vagy rövidebb szakaszok, amikor a folyamat szünetel. De szinte egyik pillanatról a másikra a kopasz fejrészek feltűnőbbé válnak, nagyobb területen hullik ki a haj és bár e könyörtelen folyamat során még nőnek újabb hajszálak, de egyre kevesebb és egyre vékonyabbak, míg végül nem marad más mint a fej alsó részét körülölelő „hajkoszorú”. Ez azután az egész életben megmarad. A férfi kopaszodása különböző gyorsaságú lehet. Előfordul, hogy valaki már 25 éves korára teljesen megkopaszodik, mások viszont csak a 30. életévük után. A kopaszodás másik fajtájánál a hajhullás körülbelül a 30. életévben vagy még később kezdődik. A haj többé- kevésbé megritkul, de általában nem kerül sor a teljes kopaszságra. EGÉSZ MAS A HELYZET a nők kopaszodásánál. Az ő esetükben nem is beszélnek kopaszodásról, mert a hajhullás a nőknél általában nem vezet teljes tar koponyához, s a legtöbb esetbál megállapítható, kivéve, ha azt az úgynevezett lófarok hajviselet okozta. A lófarok tartós kopaszságot idézhet elő a homloknál a hajhatáron és a halántékokon, vagyis azokon a pontokon, ahonnan a hajat túlságosan hátrahúzzák és így erősen igénybe veszik. Az állandó hajhúzás ugyanis az erekben — amelyek a haj gyökereit látják el — keringési zavarokat idéz elő, és ott a hajszálak el- korcsosulnak. A károsodásnak ez a formája gyakran megfigyelhető eszkimó nőknél, akiknek a hagyományos hajviselete a lófarok. Egy időben ez a fajta kopaszodás széles körű volt Európában is, ami arra vezetett, hogy hamarosan kiment a divatból ez a vidám, de veszélyes frizura. Mind a férfiaknál, mind a nőknél idő előtt elkezdődhet a hajhullás, mégpedig a 17. és a 19. életév között Ez a korai hajhullás azért is kellemetlen, mert az érintett nőknek megjósolható, hogy egész életükben ki- sébb-nagyobb problémáik lesznek a hajukkal. A késői hajhullás az előrehaladottabb kor természetes jelensége, valamikor a 30. és az egész idős kor között kezdődik. Lassanként pontosabb elképzelésünk kezd kialakulni a kopaszodás okairól. Ügy tűnik, mintha az egyik ok mindkét nemnél közös lenne. A kopasz ember ugyanis gyakran ideges, félénk és könnyen válik nyugtalanná; sokat gondolkodik, fontolgat és egyre újabb kérdéseket vet föl önmagának. Ezt látszik bizonyítani az a tény, hogy a kopaszság ritkán fordul elő primitív népeknél, vagy olyan embereknél, akik semmiből sem csinálnak gondot maguknak és nem erőltetik túl az agyukat. A II. VILÁGHÁBORÚIG nagyon kevés nő folytatott a férfiakéhoz hasonló életmódot, nem ő viselte az élet összes terheit, izgalmait és felelősségét. Ebben az időben a hajukat idő előtt elvesztő nők száma meglehetősen csekély volt. Mostanában azonban megállapították, hogy az utóbbi 25 évben az erős hajhullás esetei a nőknél is egyre gyakrabban lépnek fel. Az ember óhatatlanul összekapcsolja ezt a körülményt azokkal a változásokkal, amelyek ugyanezen időszakban a nők helyzetében, életkörülményeiben bekövetkeztek. Minden arra, mutat, hogy a nő jelenlegi politikai, társadalmi és szakmai egyenlőségét dús haj- koronájával fizeti meg. Ez a gondolatmenet azért is érdekes, mert a hajhullás kérdésének egy olyan nézőpontját veti föl, amelyre eddig nem fordítottak elegendő figyelmet. A haladás legkülönbözőbb formái nemcsak jót hoztak az embernek: bizonyos szempontból korlátozza a szabadságát, új életformát követel és megváltozott életritmussal jár. Mindennek mélyreható következményei vannak a központi idegrendszer egyensúlyára és reakcióira. Így szemlélve a kérdést, a kopaszság bizonyos mértékben „civilizációs betegségnek” is nevezhető. AZ ELŐZŐEKBEN AZT mondtuk, hogy a kopaszak utolsó hajéke a „hajkoszorú” megmarad. Ha a fejbőr hátulsó részéből, ahol még nő haj, átültetünk a kopasz fejrészre, a haj ott tovább nő, ugyanúgy mint az eredeti helyén. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy nem helyi okok — mint például a fejbőr vér- ellátottságának szintje — és nem általános okok — így a vérben cirkáló hormonok összmennyisége — határozzák meg a hajhullást, hanem sokkal inkább az az érzékenység a döntő, amelyet a haj ezeken a helyeken e tényezőkkel szemben mutat. Eddig egyáltalán nem , sikerült tisztázni annak az okát, hogy a különböző tényezők miért fejtenek ki ellentétes hatásokat egyrészt a test szőrzetén, másrészt pedig a hajszálaknál. Mi az oka például annak, hogy a férfihormon a nőknél elősegíti a testszőrzet kifejlődését a hason, a mellen és az arcon, de a fejen hajhullásra vezet? AMENNYIBEN EZT SIKERÜL földeríteni, nagy lépést tehetünk a kopaszság megelőzése, és hatékony kezelése érdekében. — Drágám, ugye tisztában vagy vele, hogy a férfiak nagyon ostobák? Képzeld el, valahányszor, amikor pénzre van szükségem, akkor min- dig összeveszek a férjemmel. Miután megcsináltam a nagy p atáliát, megfenyegetem, hogy elutazom vidékre a mamához. .. — Es ez használ? — Természetesen. Minden egyes alkalommal ad pénzt a vonatjegyre. A férj hazaérkezik. A felesége gúnyosan jegyzi meg: — Gratulálok! Hogy juthatott eszedbe törhetetlen játékot vásárolni Pierrenek? — Miért? Sikerült neki eltörnie a törhetetlen játékot? Hát baj az? — Nem az a szörnyű, hogy az ö játéka törhetetlen, hanem az, hogy az edények.vol. tak törhetők, amelyeket ösz- szetört vele. • 'A főnök magihoz kéreti beosztottját és annak titkár. nőjét. — Hölgyem, Schulcz úr panaszkodott önre, azt állítja, hogy túlságosan rövid minitál Én ezt képtelen vagyok eltűrni. Schulcz úr, ön ki van rúgva! o A szórakozottságáról hires professzor beül a fodrászszékbe. — Kérem, nyírjon meg1 — Igenis, professzor úrT Csak kérem, hogy előbb vegye le a kalapját. — Ö, pardon! Nem vettem észre, hogy hölgyek is tartózkodnak az üzletben. © A fiatal drámaíró darabját a közönség hűvösen fogadta. falták, míg végre sikerült megnyugtatni: — Végül is nagyon örülök, hogy nem fütyült a publikum. — Ez természetes, mivel nem lehet egyszerre ásítani is, meg fütyülni is — vetették ellen barátai. o A farmer és a fia szörnyen lusták. Egyszer ebéd utáni lustálkodásuk alkalmával a következő beszélgetés hangzott el közöttük: — Figyelj rám', Ülte: — mondja a papa. — Légy szives, nézz ki az ablakon, és mondd meg, . hogn esik-e; az szí jesöZ I «— Jobb lesz, ha kiküldőd a kutyát az udvarra, meg behívod, és azután megnézed magad, hogy vizes-e a szőre, vagy sem. 0 — Hallottam, asszonyom, hogy a lánya elutazott Pá. rizsba. Nem félti őt a sok ki. sértéstől, mely fenyegeti ebben a világvárosban a leány, káját? — Nem! rA legteljesebb mértékben nyugodt vagyok. A kislányom a legutóbbi le. veiében azt írta, hogy rend. őri felügyelet alatt álL O •— Melyik egyetemre irat. koztál be? — Az orvosi fakultásra! — Nagyszerű. En pedig az állatorvosira. Ha elvégezzük az egyetemet, így legalább tudjuk egymást gyógyítani. O A színház szinte kong az ürességtől. Az igazgató igy szól a szerzőhöz: — A közönségnek nem tetszik az ön darabja. — Ezt meg hogy meri állítani? Hisz itt nincs is közönség! (Singér Imre fordítása a KOSSUTH János. I Tánczene ) Harsan a kürtszó! > Népdalok, cigánydalok 5 Iskolarádió S Mascagni: ParasztbéCSUlet 1 Ki nyer ma? 5 Operettrészletek 3 Rendezte: Csajági Alom a vár alatt 9 Éneklő Ifjúság 1) Kovács Péter énekel 0 Népdalok 5 Tartini: iördögtrilla-Bzonáta 0 Ostorost körkép 0 Bruno Prevedi énekel 5 Fiatalok stúdiója 5 Polkák 6 KGST-hiradó 1 Kodály-kórusmüvek 0 A Szabó család 5 Nóták S Lemezalbum 3 Kilátó 22.15 Sporthírek 0 Varsói beszélgetés 8 Musicalekből PETŐFI 8.05 8.11 9.03 9.50 10.00 12.00 13.40 1 :.00 18.10 18.45 19.08 19.25 19.40 20.28 21.28 22.08 22.30 23.15 Churchill: Hófehérke ót a hét törpe A tábornok halála Két Beethoven-szonáta Kritikusok fóruma A zene hullámhosszán Romantikus zene Vasárnap Kettőtől hatig... Titkon innen, titkon tül A magyar muzsika múltjából Madrid hercege Olvasólámpa Liszt: Spanyol rapszódia Budapesti művészeti he* tek Sikerlista Régi híres énekesek műsorából Könnyűzene Sibelius: II. szimfónia SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika — Kovács Kati felvételeiből —■ Üzemi lapszemle — A munkásmozgalom dalaiból — Aktuális jegyzet — Szerkesztik: a hallgatók tej MAGYAR 8.05 Iskolatévé 10.45 Perpetuum mobile 11.30 Ki játszik ilyet? 11.55 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (ism.) 17.30 Könnyűzene 17.50 Jó estét, Szeged! 18.40 Játék a betűkkel 19.30 TV-híradó 20.00 Tévétoma 20.05 Fő az egészség! 21.10 Jó estét, Szeged! 22.25 TV-híradó 2. műsor 20.01 Kisfilmek — Kiknek? Hogyan? 21.05 TV-hfradó 2 21.25 Ki ölte meg Miss Amerikát? (Amerikai film) POZSONYI 18.10 A szocialista országok da Iáiból 20.00 Egy óra múlva itt ra gyök (Magyar film) 21.00 Híradó, publicisztika 21.35 Ne feledj ünk! (Dók, film) UM» számából} | mozi ~j EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Mr. Süket trükkjei Színes, amerikai, bünug: film EGRI BRÖDY7 (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor A «andern gycrmekgyilkOi sági per NDK bűnügyi film EGRI KERT: Este 7 érakor A kalóz menyasszonya GYÖNGYÖSI PUSKINj du. fél 4 órakor Kutyahüség du. háromnegyed • és este 8 órakor Gyilkosságok péntek este GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és fél 6 érakor Díjak és kitüntetések este fél 8 órakor Elátkozottak HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 órakor Ha boldog akarsz lenni du. fél 6 és este fél 8 órakotf Egy királyi álom HATVANI KOSSUTH? Fogadó a törött patkóhoz HEVES : Az utolsó töltény FÜZESABONY: Végzetes aranyrögök
