Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

Megy a gőzös Darlingtonba ••• Az angliai Stockton-Darlíngton vasútvo­nalon napok óta furcsa mozdony végez pró­bajáratot: George Stephenson „Locomotion” nevű gőzmozdonyának másolata. Az eredeti „Locomotion” vontatta 1825. szeptember 27-én az első szerelvényt az ün­nepélyesen megnyitott 19 km hosszú vona­lon. Az ünnepélyességnek az volt az oka, hogy az angol parlament engedélyt adott, hogy ezen a pályán rendszeresen közleked­hessen vonat és az nemcsak — mint addig — szenet fuvarozzon, hanem utasokat is szállíthasson. Ezért emlékeznek meg 1975. szeptember 27-én az egész világon a vasút 150. szüle­tésnapjáról. Az évfordulóra rendezett ang­liai ünnepségsorozat fénypontja a régi gőz­mozdonyok parádéja Eredetileg úgy ter­vezték. hogy a 150 éves „Locomotion” halad majd a menet élén, de George Stephenson mozdonya már nem felel meg a mai vasút- biztonsági előírásoknak; ezért készítették el a „Locomotion” hű mását. Kívülről min­denben megegyezik a másfél száz éves ős­sel, de belül — szerkezetét — megfiatalí­tották, hogy a sínekre állhasson. így a 150 éves mozdony modernizált má­solata vezeti az évforduló napján az ünnepi gőzmozdony-felvonulást, amelyre az egész világról várnak vasútbarátokat. Köztük lesz a népes ausztráliai küldöttség is, amely stíl­szerűen, ahol csak lehet vasúton, jut el az évfordulóra: hajón utazik a szibériai Na- hodkába, innen a transzszibériai expresszel Moszkvába, ahonnan vasúton folytatja út­ját Calais-ba. Itt hajóra szállnak a vasút­AAiMAV>AAAAAAAA^AMA^i^A^^WiAAA)WVW<WvV'AAAAAAAAAAAAAAiM<V> , TfWee:: '*~dor>Hr Strandon.. .* *^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/AMAA\VWWWWSAAAAAAfWAWV\AAAA/SAAA/WWVVWVwVWWWVVVW Mit egyék a „kulcsos-’ gyerek? A 150 éves gőzmozdony hű másolata próbaúton. barátok, de Dovertől ismét vasúton utaznak Darling tonig. H. E. Üj jégkorszak felé? Új szipka Kiváló meteorológusok vé­leménye szerint a világ újabb jégkorszak felé tart. Jelenleg egy interglaciális korszak végén járunk, amely megelőzi a hozzávetőlegesen tízezer éves időtartamra be­csült újabb jégkorszakot. Eb­ben az átmeneti időszakban a hőmérséklet csökkenése mindössze 2—3 fok, a hő­mérséklet-csökkenés követ­kezményei azonban igen je-’ lentősek. Ügy látszik, hogy a hőmérő is igazat ad a jég­korszak „prófétáinak”. Az 1850-től 1940-ig tartő vi­szonylag meleg Időszak után a higahyszál egyre alacso­nyabbra süllyed. Az északi félteke hőmérséklete a múlt században körülbelül 1,1 fokkal növekedett, 35 év óta mintegy 0.6 fokkal csökkent. Természetesen az általános lehülési tendenciát megcá­folni látszanak a helyi hő­mérsékleti adatok. De ne feledjük, hogy az átmeneti időszakot éppen a szélsősé­ges hőmérsékleti értékek jel- . lemzik. Csökken e hőmérséklet Á meteorológiai ;,fordulat” néhány jelével máris talál­kozhatunk: például Izlan- don, ahol az átlagos hőmér­séklet 2 fokkal csökkent, ami erősen veszélyezteti bi­zonyos termékek beérését Ugyancsak g hideg közeled­tét jelzi Grönland hőmérsék­letének alakulása. Ezen a tá­voli szigeten a XV. és XIX. század közötti „kis jégkor­szak” veszélyeztette a lakos­ság életét. A grönlandiak most igazán aggodalommal tekintenek a jövőbe. Az ég­hajlati viszonyok egyensú­lyának megbomlása azon­ban legdrámaibb módon a Sahelben jelentkezik. Mint ismeretes, a Szahara déli ré­szén fekvő afrikai országok­ban az éhínség több száz­ezer áldozatot követelt. Azt mondhatnánk, hogy a Sahel­ben nem a hideg, hanem a szárazság okozza a problé­mát Csakhogy a szárazság, amelynek következtében a sivatag évente 50 kilométer­rel nyomul előre, ugyancsak az éghajlati egyensúly fel­bomlásának jele. A világ nemcsak hidegebbé, hanem szárazabbá is válik. Elmaradt a monszun A hideg és a szárazság előretörése módosítja a lég­köri mozgást és jelentős mértékben befolyásolja a monszunok alakulását A Sahel felett a monszunok rendszerét három, az Azori- szigetek felől, Líbiától és Szent Ilona felől érkező an­ticiklon szabályozza. Ősztől tavaszig a líbiai anticiklon érvényesül, amelynek hatá­sára száraz sivatagi széljá­rás alakul ki. Nyáron épp el­lenkezőleg, az Azori-szigetek felől érkező anticiklon hoz­za meg a monszunt. Ez a meteorológiai mechanizmus azonban most „meghibáso­dott”. A monszun nemcsak a Sahelt kerüli el. hanem In­diát, Délkelet-Ázsiát és Kí­nát is. Tekintettel arra,’ Hogy a monszun elmaradása miatt sújtott vidéken mintegy 300 —400 millió ember él, tö­meges elvándorlásról szó sem lehet. Éppen ezért a helyzet orvoslására más megoldást kell kidolgozni. Az időjárás befolyásolásá­ra számos elméletet dolgoz­tak ki, az amerikaiak példá­ul szárazjéggel bombázták a felhőket, és ezzel sikerült esőt előidézniük. Arra is ta­láltak módot, hogy a repü‘ lőterekről „felszippantsák” a ködöt. Ezek azonban csupán elszigetelt jelenségek, távol­ról sem alkalmasak arra, hogy megoldják például a Sahel problémáját. Hosszú időre, számtalan kísérletre és óriási pénzösszegekre van szükség ahhoz, hogy valóban hathatós módszereket dol­gozzanak ki az időjárási vi­szonyok befolyásolására. A* Egyeefllt Államokban egy texasi állampolgár szabadalmat kapott egy olyan dgarettawdp- kára, amely villamos kisülések­kel veszi el a dohányosok ked­vét a füstöléstől. Ha a szipka tulajdonosa nem hatástalanltja a rendszert, tíz másodpercen át olyan áramüté­seket kap, amelyek hatására jó ideig nem kivan rágyújtani. Halászat, jelekkel Egy nj-zélandi ezermester ki­dolgozott egy módszert, amely­nek segítségével partközeibe vonhatja a nyílt tengeren tar­tózkodó halakat. Ugyanezzel a készülékkel a halakat el Is tá­volíthatja a part közeléből. A készülék lényege, hogy olyan tenger alatti akusztikai Jeleket bocsát ki, amelyek azokat a han­gokat utánozzák, amelyeket a hal általában a táplálékkal vagy a veszéllyel azonosít. Ifjú öreg Furcsa kis öregemberekről már sokszor Írtak az újságok, de gyakran váltak a filmek bőseivé is. Nagyon valószínű azonban, hogy senki sem tudja felülmúl­ni a Santo Domingo-! paraszt- ember, Ramon Garcia Dlaz „re­kordját”. Nem annyira az lepi meg az embereket, hogy első Ízben 115 éves korában nősült, hanem inkább az, hogy meny­asszonya kereken 95 évvel fia­talabb nála. Gyermekorvosok a megmondhatói, hogy hiába nőnek nagyra, nyúlánkra kis és nagy kamaszaink, valami baj van mellkasuk szélességével, karjuk erejével, lábizmaik fá­radtságtűrésével, egész testalkatukkal. A fiúk csaknem 15 —20 százaléka úgy éri el nagykorúságának idejét, hogy al­kalmatlan a katonai szolgálatra, ferde a gerince, gyenge a szervezete. Nem ritkaság a fiatalkori gyomorfekély sem, középiskolások és egyetemisták között egyre gyakrabban fordul elő ez a betegség. Hol keressük az okokat, ha nem a mozgásszegény, a szülők által túlkímélt életmódban, és a rendszertelen táp­lálkozásban? A leginkább veszélyeztetettek tanulóifjúságunkból a kulcsos” gyerekek. Azok, akik számára nem jutott férő­hely az iskolai napközikben. A tanítás befejeztével ők la­káskulcsukkal a nyakukban hazamennek, s önmagukat lát­ják el. Nem szabad a gyepek déli étkezését lebecsülni és pénz­zel elintézni. Hiába utalja ki a szülő az ebédre valóhoz akár a napi 10—15 forintot is, valójában képtelen elle­nőrizni, hogy mire költötte a gyerek. Sajnos, nagyon sok iskolás ül be barátaival a moziba, vagy költi el édességre a könnyen jött forintokat. Akad nagyon sok olyan gyerek is, aki megszállottan gyűjt; kerékpárt, lemezjátszót, új farmernadrágot szeretne venni megkoplalt forintjaiból. Ez az, amit semmilyen körülmények között nem szabad megengednünk, mert a szűkös, vagy rendszertelen étkezés mérhetetlen károkat okoz a fiatal szervezetben. A legokosabb a kulcsos gyerek esetében, ha a szülő menüt fizet be számára a lakáshoz, vagy iskolához közeli kisvendéglőben. Próbáljuk megszervezni, hogy ne egyedül, hanem barátai, osztálytársai társaságában fogyassza el itt az ebédjét. Mindenképpen érdeklődjünk az üzletvezetőnél is; vajon megeszi-e a gyerek mindazt, amit elé tesznek, amit felszolgálnak számára? Nagyon fontos, hogy bőséges tízóraival engedjük isko­lába a napközit nélkülöző gyermeket. Vajas-sajtos kenyér, vajas-felvágottas kenyér, lehetőleg gyümölcs kíséretében mindig kerüljön a táskájába. Az iskolatej befizetésére ma már sok helyütt van lehetőség, vegyük ezt is igénybe. Ma már a legtöbb otthonban megbízhatóan tárolhatjuk a frizsiderben az élelmiszereket Az esti friss vacsorából te­gyünk félre egy adagot a gyereknek, s ne szóljunk rá, ha kezdetben odaégeti a kislábos fenekét Tanítsuk meg tü­relmesen a melegítésre, a tálalásra, s reggel, munkába me­net előtt készítsük el kedvenc evőeszközeivel számára a kis terítéket, hogy nagyobb kedvvel lásson az evéshez. Nem mindegy a felnőttnek sem, mit eszik munkanapja közepén. A gyerek is végigdolgozza a maga óráit délelőtt az iskolában, s legalább olyan szüksége van kiadós és vál­tozatos étkezésre, mint az idősebbeknek. Ez az, amiből egy szülő sem engedhet de a bőven kiutalt forintokkal sem tekintheti eltntézettnek iskolás gyermeke napközibeni ét­kezését, ellátását Kocsis Éva Töpren­gés '„Vigyázatl A tetőn dolgoznak /” — olva­som a piros festék­kel mázolt betűket a táblán és megtorpa­nok. Mi az, hogy „Vigyázat!”? En vi­gyázzak itt lent a földön, mert egyesek vagy többesek ott fent a tetőn dolgoz­nak? Milyen furcsa szervezése ez az élet­nek, amikor annak kell vigyáznia, aki lent van, mert ők fent állítólag dolgoz­nak. Ki látja azt, in­nen lentről? Ok le­látnak ide és azt is látják, hogy dolgo­zom-e, vagy sem, de én nem láthatom őket, hát erre fel ki­tesznek egy táblát, hogy ők fent dolgoz­nák. Nem tudom, ijesztgetnek-e, vagy inkább önmagukat igazolják. „A tetőn dolgoz­nak!” Ez is mi? A földszinten nem dol­goznak, a félemele­ten, sőt, az emeleten sem. A pincében dolgoznak. S meri a, tetőn dolgoznak, azért nekem kell vi­gyáznom lent. Követ­WWWWWVAAAA VWVWVS Ha csak nem arról van szó, hogy a kez­deti óvatos fogalma­zásomat nagyon is határozottá tegyem: igenis, azt vágják a képembe azok, akik fentebb vannak, mint én, hogy ők, akik a tetőn vannak, dol­goznak. Es vigyázzak, mert én, aki nem dolgozom, ezt alapo­san megkeserülöm még egyszer. A táb­la tehát nem egysze­rűen figyelmeztető tábla, hanem fenye­gető tábla. Engem fenyegető tábla. Kikérem magam­nak. Nem tűröm az ef­fajta pimaszságot. — Halló, ott fent, , .. , , , .. hé! Vigyék a fenébe U. a sértegető tábláikat. Nem tudtam a befejezni. j A tégla a fejemre ‘ fent, nekem nem kel­lene vigyáznom ide- lent. Logikus. Mi jön ki ebből? Az, és sem­mi más, hogyha ők nem dolgoznának, akkor nekem itt lent nyugvásos lenne az életem, nem fenye­getne s&mmi oIvaji sem. Egyedül a tetőn veszély, amire a táb­go: a munka, különö­sen, ha fent végzik, m^Ztot----------- --------------- veszélyes a lent le- A tégla „ .... k ezésképpen, ha nem vökre, míg a munka, esM én m 0 maI_ dolgoznának ott amit nem vegeznek terosládába ’ el ott fent, az hasz- , ‘ , . , nos lehet a lent le- t Tényleg dolgoztak vökre. fent a teton­Furcsa logika. (egri) Jatt vagy borravaló? Lapunk hasábjain riport­sorozat jelent meg a ven­déglátóipar helyzetéről. En­nek az írásnak a nyelvi for­mája is alkalmas néhány ta­nulság levonására. Csak az elítélés hangján szólhatunk például arról, hogy a ven­déglátó üzemek vezetői és dolgozói mennyi idegen ere­detű szót használnak feles­legesen. Ezek a szavak né­hány évvel ezelőtt még egy­értelműen tolvajnyelvi, ar­góbeli elemek voltak, 6 a német, héber, jiddisch és ci­gány nyelvekből jutottak a nyelvhasználatba. A pincéreknek szolgálatu­kért a rendes járandóságon kívül juttatott pénzösszeget a következő idegen szavak­kal nevezték meg: Trinkgeld, jájem, smátesz, tripli, jatt. Ez utóbbi szó az említett cikk alábbi mondataiban is szerephez jutott: „A munka­erkölcs a nagyobb jatt függ­vénye”. — „Ha a pincér lóg, vagy udvariatlan, jatt-meg­vonással sújtják.” A jatt, mint héber-jiddisch nyelvi forma a tolvajnyelv­ben eleinte a kéz jelentés megnevezésére szolgált Alak­változatai is keletkeztek: ját, jatt, jatty, jatyó. Ezekben a jassznyelvi kifejezésekben eredeti fogalmi értékben jut szavunk nyelvi szerephez: jattbek: kesztyű; jattsóker: kézi feszítővas, jattbártl: ké­zibilincs, jattól: kezet fog, kezel; cupf a jattba: vedd a kezedbe, lopd el stb. Annál is inkább hibáztat­nunk kell a jatt szónak bor­ravaló fogalmi értékű hasz­nálatát, mert ez a magyar összetétel az 1600-as évektől kezdve a magyar szókincs teljes jogú tagja, s ebből a jelzős szerkezetből alakult ki: borravaló pénz. A régi­ek nyelvhasználatában sze­rephez jutottak ezek a meg­nevezések is; innivaló pénz, italravaló pénz, italpénz. Az Is érdeklődésre tarthat számot, hogy a borravaló megnevezést az 1910-es évek­ben a „gyatra szó” minősí­téssel emlegették, s országos pályázatot hirdetett az Alko­holellenes Egyesületek Ligá­ja olyan kifejezésekre, ame­lyekkel helyettesíthető a borravaló összetétel. A pá­lyázóknak nemcsak nyelvi leleményességét, humorát tükrözik az ajánlott új sza­vak, hanem kritikájukat is erről a „szolgáltatásról”. Min­den megjegyzés nélkül so­rakoztatunk fel néhány pél­dát tanulságul azoknak, akik kapják a borravalót. Sok nyelven túli vonatkozás ol­vasható ki ugyanis ebből a példatárból: felpénz, hord járadék, jutalmi zsold, szór galombér, járdij. teddel-pénz leslpénz, költőpénz, marok háj, derűpénz. marokkenő kegysáp, fiapénz, ráadás, zsebrevaló-, talpalópénz. Dr. Bakos József »Ez a laszti az enyém.. %VWWVAAA/VWVVW NAA^AAAAA/VAAAAAA^WVVAAAAAAAA^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom