Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
Világos szóval, okos cselekedettel Tiszta beszéd, felelősség * a nemzetet alkotó, dolgozó emberekért, világosan kijelölt feladatok. A legrövidebben így lehetne összegezni az országgyűlés őszi ülésszakát, amely elfogadta a kormány munkaprogramját. A munkaprogram — amelyet miniszterelnökünk, Lázár György terjesztett elő — olyan időszakban készült, amikor a fejlett szocialista társadalom felépítésének kérdése áll a társadalmi építkezés homlokterében. Ennek a munkának legfontosabb területe a gazdasági fejlődés. Annál is inkább megkülönböztetett, kiemelt figyelmet érdemeltek a gazdasági építőmunka kérdései, mert a világban végbemenő folyamatok sok tekintetben kedvezőtlenül hatottak ránk is. A megváltozott világgazdasági környezetben egyidejűleg kell megvalósítani két nagy jelentőségű feladatot, egyszerre kell javítani a népgazdaság egyensúlyát és továbbfejleszteni a gazdaságot. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása, megvitatása jelentette az Országházban ülésező képviselők legfontosabb munkáját. Kormányunk elnökének expozéja mindenki számára világosan, közérthetően és racionálisan rajzolta meg gazdasági portrénkat. Ez a portré nem rózsaszín festékbe mártott ecsettel készült. Es éppen ez a legnagyobb erénye, egyszersmind zálog arra, hogy jó úton haladjunk gondjaink-bajaink megoldásához. Az ország — és benne az emberek, akik mi vagyunk, boldogságot és boldogulást keresve — érdekeit és a valóság lehetőségeit, a rendelkezésre álló feltételeket ösz- szehangolni, egybevetni a két oldalt, ezt tette a legnagyobb őszinteséggel a sajtó, a televízió, az egész nemzet nagy nyilvánossága előtt az ország- gyűlés. A világgazdasági folyamatok egyik részeseként is nagyon jól érezzük azt a nyomást, ami a kedvezőtlen külgazdasági feltételek miatt ránk hárul — hangsúlyozta többek között miniszterelnökünk. Arra kell számítani, hogy ezek a folyamatok nem válnak kedvezőbbé a következő években sem számunkra. Lázár György világított rá arra is, hogy ez azt jelenti, nemzeti jövedelmünket nem fordíthatjuk maradéktalanul felhalmozásra és fogyasztásra Űj elemként számot kell vetni azzal is, hogy a cserearányok romlását ellensúlyozzuk. Mindennek következménye, hogy az előttünk álló két évre csak szerény, és a jövő ötéves terv egészére is az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb reálbér- és jövedelemnövekedést irányoztunk elő. Ezzel párhuzamosan, olyan jövedelempolitikát kívánunk folytatni, amely biztosíték arra, hogy minden társadalmi réteg élet- színvonala rendszeresen emelkedjen. Ez a cél. A rendszeres élet- színvonal emelése, az élet biztonságossá tétele, s ehhez a célhoz kell olyan eszközöket mozgósítani, mint a takarékos gazdálkodás, amely azonban nem a legfontosabb elem az egyensúly helyreállításában. A legfontosabb a fejlesztés. Ezt világosan leszögezte a kormányfő, mintegy meghatározva ezzel a feladatot is. A világgazdasági folyamatokról szólva többször elhangzott, hogy nagy hiba lenne, ha minden problémánkat erre vezetnénk vissza, s nem néznénk szembe saját munkánk gyengeségeivel. Az új követelményeknek meg kell felelni minden szinten. Megalapozottabb, körültekintőbb döntéseket kell hozni legfelsőbb vezetőinknek, olyan közgazdasági szabályozórendszert kell kidolgozniuk, amelyek jobban igazodnak a módosult feltételekhez. A termelői árak rendszerét úgy kell alakítani, hogy azok a termelés és a gazdaság számára tényleges és ösztönző támpontot adjanak. A döntések azonban nem elegendők. Az eddigieknél sokkal határo. zottabban kell érvényt szerezni a központi döntéseknek. Csak így és csakis ezen a mó. dón léphetünk tovább, épít. hetünk tovább és gazdagodhatunk tovább, mert ebben az egyben mindannyian egyetértünk. Ha viszont ebben egyetértünk „házon” belül is, házon kívül is, akkor azon a sor, hogy a kijelölt feladatokat megvalósítsuk. Mégpedig nem is akárhogyan, nem is akármilyen munkával. l^íiniszterelnökünk mikor ” válaszolt a vitában elhangzott megállapításokra a következőket mondta: „ ... az élét minden területén harcolni kell a középszerűség visz- szahúzó erejével, mert a feladatot, amelyet meg kell oldanunk — a fejlett szocialista társadalom építését — nem lehet középszerű munkával megvalósítani.” Az őszi ülésszak véget ért. Nem középszerű munkát végzett. A folytatást ránk bízta " az ország háza. Szigethy András ÁBC-áruház épül Bélapátfalván (Tudósítónktól) 1 A fejlődő ipari község munkáslakóinak ellátásából a tíz községet magába foglaló körzeti fogyasztási szövetkezet is mindjobban kiveszi részét. Erre szükség van, mivel a község bolthálózata Könnyűszerkezetes csarnok Kecskemétről Szibériába V <-• * •* * f A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában fokozatosan rátérnek a könnyűszerkezetes épületvázak készítésére. Legnagyobb munkájuk egy Szibériában épülő cellulózkombinát csarnokvázainak készítése, 210 millió forint értékben. Ebben az évben', a gyár tizenegy szocialista brigádjának felajánlására elkészítik 13 csarnok szerkezeteit, mintegy 60 ezer^ négyzetmétert. A szerkezetek rendkívül pontos és jó minőségű munkát igényelnek, mivel 50 Celsius és 30 Celsius fok közötti hőingadozást is ki kell bírniuk. toló; K^rátH Imre? nem tudja a növekvő igényeket kielégíteni és a cementgyár építésével egyidő- ben tovább növekszik a lakosság száma is. A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a község központjában 550 négyzetméter alapterületű ABC- áruházat épít. Ehhez szükségessé vált az Ái’ESZ-iroda és a -borkóstoló, valamint két lakóház lebontása, amelyet a szövetkezet dolgozói társadalmi munkában végeztek el. Szabad szombatokon és munkaszüneti napokon 30 —40 dolgozó végezte a bontást, hogy az új áruház építési munkálatai még ez évben megkezdődhéssenek. A társadalmi munka értéke megközelíti a százezer forintot. Ezekben a napokban már az erdőkövesdi termelőszövetkezet építőbrigádja vette birtokba a területet, hogy a jövő évben már a 4 millió forintos költséggel épülő új ABC-ben vásárolhassanak a község lakosai. A tervek szerint az új üzletben a napi szükségleti cikkek mellett friss húst és mirelitkészítményeket is árusítanak. Az udvar végében kap helyet a palackosgáz- lerakat, az üzlet előtt pedig gépkocsi-parkolóhelyet létesítenek. Szabó Lajos Egerben épül és négysávos lesz Kiút az útvesztőből Jövőre kezdik az építését „Szélesítsék ki a patakot, aztán építsenek a tetejére egy autóutat. Különleges is lenne, meg egy újabb nevezetességgel is gazdagodna a város.. „A fenét kell ide új út. Tiltsák ki az autókat a városból. Ez nem kerül semmibe, ráadásul a levegőt sem szennyezik tovább.. 1VA motorizált világunkban több mint nevetséges lenne az autót kitiltani a városból. Szerintem korszerű forgalomszervezésre, forgalomirányításra lenne Inkább szükség. Például jelzőlámpákra. Elsősorban a főiskola sarkánál és a Centrum Áruház előtt. De van egy másik tippem is: A harmincas években már rendőr irányította a forgalmat Egerben. Pedig akkor óránként ment át egy autó a városon. Mért ne lehetne most is rendőrt állítani a legforgalmasabb útszakaszokra? Jelenlétük még fokozná is a vezetők felelősségét...” „A belvárosból ki kell vezetni a járműforgalmat. Több épület — a volt szakszervezeti székház, a minaret — már így is életveszélyessé vált a közlekedési eszközök által okozott statikus és dinamikus terhelések miatt. Építsenek a város körül, vagy mellett egy főutat. Mint Salgótarjánban tették.. ,.H „Ez véleménykutatás? Csodálkozom rajta. Lapjukban ugyanis egy tucat tervet, elképzelést ismertettek, reklámoztak már eddig. Ha csak a felét megvalósítják a sok okos ötletként beharangozott elképzeléseknek, már metrója is lenne a városnak..." „Tudja mi lenne a legfontosabb? Hogy végre csináljanak valamit! Tíz éve mondják, írja az újság, hallja az ember, hogy itt építik, ott építik meg a forgalmat átvezető utat. Aztán nem történik semmi.. ” „Tisztelt Szerkesztőség. Nem kis meglepetéssel olvastam a Magyar Hírlap 1975. augusztus 15-1 számában az egri városi tanács elnökhelyettese által adott nyilatkozatot. Az elnökhelyettes többek között a következőket mondotta: Csak a KPM-mel együtt, egységes erőfeszítéssel tudjuk korszerűsíteni a város közlekedését. Ugyanakkor a KPM a régi terveket elvetette, s úgy tudjuk, hogy jelenleg nem rendelkezik végleges koncepcióval. Erre várunk, mert e nélkül a tanács nem tudja a maga elképzeléseit hosszú távra kialakítani. Ennyi az idézet, s mint régi olvasójuk kérdezem Önöktől: már koncepció sincs? Mit várhatunk akkor ezután. A város közlekedése egyenlő a csőddel...” Az alkalmi közvéleménykutatásunk eredményeivel, valamint olvasónk levelével először Berecz Istvánt, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának igazgatóját kerestük fel... — őszintén megmondom — válaszolt az igazgató —, hogy magam is meglepetéssel olvastam a tanácselnökhelyettesnek olvasójuk által is említett nyilatkozatát. Annál is inkább, mert mint a Magyar Hírlap másnapi — 1975. augusztus 16-i számában — közölt „Koncepció van, többletpénz nincs” .című interjújában az elnökhelyettes nyilatkozatára vála--------------------------------------Z sebszámológépek - elfogadható áron A kutatók, a műszakiak munkáját könnyítő, gyorsító ügyes kis elektronikus zseb- számológépek itthon is készülnek, — licenc alapján szerelik össze ■—, de az Igényeket nem tudják belőle kielégíteni és drágának is tartják a vásárlók. A nagy érdeklődésre! az igények kielégítésére a kereskedelem importból szerez be elektronikus zsebszámológépet, elfoga^i^tó áron, Az ÁPISZ Kiskereskedelmi Vállalat közvetlenül vásárolt több ezer gépet Bulgáriából. A tavaszi BNV-n bemutatott Elka típusú kis készülék négy ceruzaelemmel működik, ára 5000 forint alatt lesz. Az előírásoknak megfelelően, garanciajeggyel. és részletes használati utasítással várhatóan már a jövő héten forgalomba kerül a fővárosi papír - és írószer-szaküzletekben. (MTI) szojva Cseri István, a KPM közúti főosztályának, vezetője elmondotta: „A KPM közúti főosztálya a városrendezési terv elgondolásait is figyelembe véve már korábban kialakította a 25-ös számú főút egri átvezetésének gazdaságilag és formailag is megalapozott, reális koncepcióját. Ez lényegében az út belvárosi szakaszának jelenlegi nyomvonalától nyugatra halad és hosszú távon tehermentesíti a , belváros forgalmát az átmenő forgalom alól.” — Ezek szerint nem igaz, hogy még koncepció sincs a tervezett út megépítésére? — Mi sem cáfolja ezt jobban, a már véglegesen jóváhagyott terveknél. Nem a protokoll, kizárólag a hitelesség, a bizonyítás miatt mondom el, hogy a végleges tervek kivitelezési ütemét jóváhagyó megbeszélésen — 1975. augusztus 27-én volt igazgatóságunkon — többek között részt vett Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára, dr. Varga János, a városi tanács elnöke, Cseri István, a KPM közúti főosztályának vezetője, Plachy Sándor, a főosztály csoport- vezető főmérnöke, Patz Béla, területi főmérnök, és Bo- rics László, a megyei tanács főépítésze is. _ Ezen a megbeszélésen v égleges döntés született az út építésével kapcsolatosan? — Igen, közös nevezőre jutottunk. — Pontosan hol épül meg az oly sokszor megtervezett, oly régóta várt út, amely nemcsak a belvárosi, hanem a városon átmenő forgalmat is meggyorsítja majd? — Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy az út négysávos lesz. Nyomvonala pedig a következő: Farkasvölgy utca — Árpád utca — Szederkényi út — Vörösmarty utca, innen viadukton csatlakozik tovább a Bartalos utcához, majd folytatódik a Vöröstüzér úton keresztül a Rákóczi úthoz, föl egészen a tárkányi elágazásig. Van egy olyan variáció is, hogy a vasúti csomópont és a Vörösmarty utca közötti szakasz két sávja a Kapás és a Szederkényi úton, a második nyomvonala pedig az Árpád és a Kohári úton kerülne megépítésre. — Mikorra várható az építés megkezdése? — 1976-ban. A kiviteli terveket már megrendelte a KPM, s amennyiben a szanálások, valamint a közművek áthelyezése időben megtörténik, akkor a Tárkányi úti elágazó és a Ráckapu tér közötti szakasz megépítése legkésőbb 1977 közepére, a teljes beruházás pedig 1979 végére fejeződik be. — Szerepel-e a távlati tervekben a másik, az úgynevezett keleti átvezető út megépítése? — Igen, de legjobb esetben is csak a VI. ötéves terv során kerülhet rá sor. Annyi azonban már is biztos: az alagutas elképzelést a KPM nem tartja megfelelőnek. — Eger közlekedésének másik nagy gondja, hogy sok az útkereszteződés és kevés a parkírozóhely. — Igazgatóságunk tervei között is szerepel, és mások is javasolják: állítsunk jelzőlámpákat a legforgalmasabb csomópontokra. Véleményünk szerint ez a megoldás még jobban lelassítaná a belvárosi forgalmat. Ettől függetlenül is foglalkozunk azonban a jelzőlámpás megoldással, valamint a Szarvas téri és a tihaméri állomás előtti csomópont forgalomtechnikai rendezésével. Véleményünk szerint egy központi autóbusz-parkolóra lenne szükség. A turistákat, a kirándulókat szállító autóbuszok nyugodtan parkírozhatnának például a Kertész utca melletti, vagy más helyen kijelölt — minimális befektetésre lenne csak szükség — területeken s így a buszok nem foglalnák el a személy- gépkocsik elől az amúgy is kevés belvárosi parkírozókat, — Végezetül mi a véleménye a bevezetőben említett ötletekről, javaslatokról? — Maximálisan egyetértünk azokkal — mi is közéjük tartozunk —, akik sürgetik a város új, korszerű és végleges közlekedési tervének kidolgozását. Számolva természetesen a belváros műemlék jellegével, a különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, a város további növekedésével, a motorizáció következményeivel. Abban is osztjuk véleményünket: mielőbb lássunk munkához! Mindazok, akik felelősek vagyunk a város közlekedéséért. Egymást segítve, összefogva kell végezni feladatainkat ... Az új négysávos út kivitelezője az Egri Közúti Építő Vállalat lesz majd. Zana Károly igazgató örömmel újságolta: — Mindent elkövetünk, hogy jó minőségben és határidőre elkészítsük az utat. Ahogyan tettük ezt a Lenin út korszerűsítésekor és nemrégen a salgótarjáni átvezető út építésén is. A munkálatokhoz szükséges feltételek vállalatunknál biztosítottak. Mi csak azt kérjük: legyen mindig szabad munkaterület. — Mit vár az új úttól Balogh Tibor, a Volán 4. SZ. Vállalat igazgatója? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de elsősorban azt, hogy a helyi autóbuszközlekedés ezután is a jelenlegi útvonalon bonyolódik majd le. Az új út jelentősen mentesíti a belváros teher- és átmenő forgalmát, s ezzel nemcsak időt nyerünk, hanem gazdaságosabb is lesz a teherszállítás. Szeretnénk, ha az autóbusz-megállókat leállósávval kiépítenék, és ha elkészülne végre a régóta tervezett „fordulópálya” az egri MEZŐGÉP előtt. Ha mindez megvalósul, biztosra vehető, h^gy nemcsak gyorsabb, biztonságosabb, hanem kulturáltabb is lesz a tömegközlekedtetés Egerben. Ha látványos szerződéskötésekre nem is került sor, az illetékes párt- és állami vezetők, valamint a munkálatokért felelős szakemberek kimondták tehát az igent a város úthálózatának fejlesztésére, közlekedésének korszerűsítésére. Mi a véleménye a közös nevezővel jóváhagyott tervekről Schmidt Rezsőnek, az egri városi pártbizottság első titkárának? — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy a szóban forgó négysávos út megépítésére az adott körülmények között szerintem is a lehető leggazdaságosabb, műszakilag, technikailag is megbízható és reális döntések születtek. Mindenki tudja: a város közlekedése nem felel meg a követelményeknek. És ha még azt is hozzászámítjuk, hogy a bélapátfalvi új cementgyár felépítése után évente mintegy 600—700 ezer tonna cementet szállítanak majd át a város közútjain, akkor aligha kell bizonyítgatni, hogy mennyire szükség van az űj átvezető útszakaszra. A különböző megbeszéléseken, tárgyalásokon örömmel tapasztalhattuk, hogy a KPM, valamint az Egri Közúti Igazgatóság vezetői valóban maximális jóindulattal és nagy szakértelemmel foglalkoznak Eger város közlekedésének fejlesztésével. Természetes, hogy a megyei és a városi tanács vezetői is mindent megtesznek a sikeres munka érdekében. Zöld utat kapott tehát a beruházás. A sok tiltó, elterelő táblákat végérvényesen levették az új út megépítése elől. Következhet a legfontosabb: a munka. Az egész város drukkol értei Koós József . 19"5,_>fegpk 28., vaeárna#
