Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
Gyorsabb ütem az egri lakberendezési áruház építésén A lakberendezési áruház a postaközponttal együtt, immár a legnagyob beruházás a megyeszékhelyen. Az év utolsó negyedéhez közeledve, egymás után adták át az új létesítményeket, s most az építővállalatok is ezekre koncentrálhatják erejüket Alá. kásokkal, önkiszolgáló étté. eemmel „kombinált” lakbe. rendezési áruház építése a második szakaszához érkezett • meglehetősen hosszan tartó, most is ennyit kell az emeleti részre beépíteni. Ezért is van szükség a modem berendezésekre; egy mixer kocsi például egyszerre 5,5 köbméter betont szállít a helyszínre. Két hét múlva már a lakások kerülnek sorra az építkezésen. Az addig felépített egységes betonszerkezetre 36 lakást emelnek az igen gyors PEVA-technológiávaL Az idén — ahogy erről Varga Lajos, a Heves megyei Tanácsi Nincs több titka az egri pincerendszernek Már csak a pénz hiányzik.. körülményes földszinti betonszerkezet elkészülte után. A járókelő száméra még ea a mostani ütem sem mutat- ja azt a tempót, ami a korszerű technológiák .esetében már tapasztalható; a betonszerkezet zsaluzása igen sok élőmunkát igénylő, aprólékos feladat. Ezen próbált segíteni a vállalat, a zsaluk előre gyártásával. A betonozás, amely a napokban kezdődött meg, már sokkal gyorsabb, hiszen itt a legkorszerűbb betonkeverő „mixer” szállítókocsikés betonszivattyúk is dolgoznak. A tanácsi építőknek segít a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is betonszivattyú biztosításával, így sokkal gyorsabban, a nagy kiterjedésű felületen mindenhová csöveken érkezik a beton. A földszinti betonszerkezet kialakításánál már beépítettek négyszáz köbméter betont, s jriaiMBSk*. (Fotó: Perl Márton) Építőipart Vállalat igazgatója tájékoztatott — elkészülnek a lakások szerkezetének kialakításával is. Ugyanakkor az építés meggyorsítására módosításokat hajtottak végre a prgramban.: az alvállalkozó a vasszerkezeteket csak a jövő évre szállítaná, így annak jó részét a vállalat lakatosüzemében elkészítik, hogy még ebben az évben beépíthessék. A brigádok vállalták ugyanis, hogy az áruház vasszerkezeti munkáit is befejezik az Idén, ha az anyagok időben érkeznek.' Jelenleg megnövelt létszámmal dolgoznak az építkezésen; Farkas Béla és Török József ácsbrigádja, s velük együtt, mintegy ötvenen. A vállalások teljesítésével lehetővé válik 23—25 millió forint beépítése, s jövőre gyorsabb ütemben végezhetik a befejezési munkákat. (hekeli) EGYETLEN DOLOG kivételével lényegében mindent tudnak már a szakemberek az Eger alatt húzódó pince- labirintusról. A pincerendszer fontosabb adatai a következők: a pincék száma 1902. Hosszúságuk üresen: 86 km és 300 méter. A pincék alap területéből 150 ezer négyzetméter a város belterületén helyezkedik " eL A megyeszékhely alatti pincék térfogata 650 ezer köbméter, s ez azonos a budapesti Metro vonalalagútjával. Kiderül továbbá az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága által a közelmúltban megtárgyalt és elfogadott jelentésből az is, hogy eddig 101 süllyedés és 29 omlás történt, a váratlan beszakadások 71 épületben és 23 közútban okoztak igen tetemes károkat. Pontosan tudják: a pincék töbségének anyaga tufakő. — zömmel a város nyugati részén —, egy részét forrásvizű mészkőbe vágták, — város északkeleti területe —, s ezer méterre tehető a meszes homokkőbe — a vár környéke — vágott „alagutak” hosszúsága Amiben viszont nincs különbség a pincék között: állaguk napról napra romlik. A feltárást végző szakemberek — a Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszékének és a városi tanács műszaki osztályának irányításával — több mint kétezer talajmechanikai fúrást végeztek, készítettek geoelekt- romos és szeizmikus méréseket, számításokat is. A TÖBB ÉVES MUNKA eredményeit összegezve elkészítették a város építés- földtani térképét Pontosan ismerik a felsőn alatti vizek mozgásának irányát, befejezték a talajvizek kémiai elemzését is. Részletes tanwtmányterv készült a közutak és a vasútvonal alá nyúló pincék állapotáról, a közlekedés és postaügyi miniszter elrendelte a közutak felülvizsgálatát — el is végezték —. az illetékes helyi és országos vezetők természeti csapásnak minősítették a veszélyes örökséget. Időközben — a város kép— az országgyűlés közlekedési állandó bizottsága is részletesen megismerte a pincerendszer okozta gondokat, veszélyeket, a legsürgősebb feladatok koordinálására az érintett minisztériumok,— Pénzügyi-, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium — valamint a megyei, a városi tanács vezetőiből megalakult és munkához látott a tárcaközi koordinációs bizottság is. Az építési miniszterhelyettes által vezetett bizottság előbb fontossági sorrendet javasolt az elvégzendő feladatokra, támogatásával új szakembereket állítottak be az egri és a pécsi városi tanács műszaki osztályaira, a nagy költségek miatt — a megerősítési munkálatokhoz szükséges anyagiakat sem Heves, sem Baranya megye nem képes biztosítani — segítséget kértek az Állami Tervbizottságtól is. Mint lapunkból gyakran értesülhettek róla olvasóink: a Bányászati Áknamélyitő Vállalat több éve végzi már a megrendelők szerint is igen gyors, rugalmas és szakszerű munkával — a pincék megerősítését A vágatok egy részét véglegesen megszüntetik, van ahol ácsolássaL máglyázással. kő- és téglafalazással szüntetik meg ideiglenesen vagy véglegesen a veszélyt. NEM A VÁLLALATON múlik, hogy. a munkálatokat jóval lassúbb ütemben kell végezniük • kívánatosnál. Az idei esztendő elején megállapított feladatoknak már május végére eleget tettek. Ma is dolgoznak, pedig tudják, hogy a megrendelőnek pillanatnyilag nincs is pénze munkájuk kifizetésére. S ezzel el is érkeztünk ahhoz az egyetlen dologhoz, amelyről sajnos még a légii a letékesebb országos és helyi vezetők is csak igen keveset tudnak. Ez pedig nem más, mint a pénz. Ahogyan már említettük: egyedül sem a város, sem a megye nem tudja előteremteni a szükséges anyagiakat. Hogyan is tudná, hiszen egy igen pontos számítás alapján a végleges megoldást jelentő munkálatokhoz több mmt egymilliárd 4Ö0 millió forintra lenne szükség. Egészen biztos az is, bogy egyszerre ekkora összeget még államunk sem tud erre a célra biztosítani. Az is igaz ugyanakkor, hogy az 1973- tól folyósított évi tízmillió forintos támogatás rendkívül kevés. Még a legszükségesebb tennivalókra sem jutja. Szerencsére ezen a véleményen van az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is, így a megyei tanács vezetőivel készített minisztériumi előterjesztésben 197-6. évre már 162 millió forint „meg- adatásá” szerepel az Állami Tervbizottságnak küldött javaslatában. Az előzetes információk szerint az Állami Tervbizottság még ebben az évben yiegtárgyalja Heves és Baranya megye hasonló kérését. Reméljük, hogy az eddig is tapasztalt jóindulat, segítő szándék a megajánlott forintokban is mérhető lesz majd. Arról ugyan már nem a pincék tehetnek, de komoly gondként jelentkezik az is, hogy igen gyakran nehéz eldönteni, kinek a tulajdonában van egy-egy pince. A jelenlegi jogszabályok sem tisztázzák továbbá, hogy csak az államnak, a tanácsnak kötelessége-e a veszély elhárítása, a pincerendszer megerősítése, vagy a „magánosoknak” is. Az illetékes jogi és felügyeleti hatóságoknak kell majd a szükséges rendeleteket kidolgozniuk. A JOGÄSZKODÄSRA még van idő, a pincerendszer állaga viszont napról napra, roszabb. A jól szervezett, a sikeresen végrehajtott feltárási munkálatok eredményeként, ma már nincs több titka az egri pincerendszernek. Így, hogy mikor szűnik meg véglegesen * a pincegond Egerben, az egyedül attól függ, mennyi pénzt kap erre a város. Az egyre gyakrabban jelentkező és fenyegető veszély elhárítására. Koós József Néhány évvel ezelőtt, amikor még az országban is csupán néhány termelőszövetkezetben és állami gazdaságban próbálkoztak a zárt. rendszerű, iparszerű mező- gazdasági termeléssel, több szakember, s még több kívülálló legyintett: „Megint egy új divat. Zárt rendszer? Iparszerű termelés...? — mondogatták lekicsinylőén. I NEM "DIVAT ÉS NEM „CSODASZER"... Az idő, a termelési gyakorlat rövidesen megcáfolta a kétkedők kishitű érvelését. Mondhatni, hogy gombamód elterjedtek, megalakultak a különféle termelési rendszerek. Elsőként az állattenyésztésben jötték létre a szakosított telepek, majd — miközben azok is azóta is állandóan tovább korszerűsödnek .— sorra létrejöttek a növénytermesztés, a kertészet termelési rendszerei. Ki hinné, hogy például Heves megye termelőszövetkezetei is mintegy 20 különböző termelési rendszerben, társulásban érdekeltek, illetve vesznek részt? ÍJs ma már egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem múló divatról, de nem is holmi „cso- daszer”-ről van szó. Ugyanis. amikor egyfelől a mező- gazdaságban .dolgozók létszáma állandóan és rohamosan ' csökken, s következésképp drágul, szinte megfizethetet- mné — éppen ezért gazdaságtalanná is — válik a vézi erő, az „élőmunka” " kiig másfelől — természetes módon — új, nagy telje- : itményű, a kétkezi munkát felváltó gépek és gépsorok, növényápolási és növényvédő spegyszerek „jelennek” Ezeket az eszközöket A hatékonyabb mezőgazdasági termelésért Termelési rendszerek szövetkezetei n kben már nem lehet akárhogyan használni, s velük együtt megszületnek a szigorú technológiák, amelyekhez egyre több speciális szakemberre is szükség van. Mindebből aztán logikusan következik az is, hogy a szétaprózott termelési szerkezetű, kis területen gazdálkodó mezőgazdasági üzem képtelen a termelési rendszerek bevezetésére, hiszen anyagi ereje is kevés a szükséges gépek, gépsorok megvásárlásához, a speciális szakemberek alkalmazásához. Nem is tudná mindezt gazdaságosan kihasználni. Ezért jöttek létre egyfelől a valóban nagy mezőgazdasági üzemek az egyesülések útján, s alakultak különböző társulások másfelől, bizonyos technológiák és berendezések együttes alkalmazására. NÖVEKVŐ TERMÉSÁTLAGOK Felvetődhet a kérdés ezek után: na, és mit eredményeztek eddig ezek a termelési rendszerek? — Nem vitás, voltak és vannak kezdeti gondok, problémák. Ilyen például, hogy némi ütemeltolódás mutatkozik a gépsorokhoz, a termelési rendszerekhez szorosan kapcsolódó létesítmények, berendezések kivitelezésénél. Elsősorban er szárítók és tárolók időbeni „belépése” okozott edcrcg a legtöbb helyen problémát. Emiatt olyan gond is van, hogy nem mindenütt „álltak át” még az üzem- és munkaszervezésben és a szemléletben sem a nagy kapacitások szabta körülményekhez. Vagyis arról van szó: ma már igen sokba kerül a szervezetlenség miatt kieső munkaóra egy-egy nagy gép,, vagy berendezés leállásakor. Mindezek ellenére is lényeges, előre mutató változásokról beszélhetünk. Dél- Heves megyében, alföldi járásainkban — ahol elsőként alakultak meg a termelési rendszerek — szinte valamennyi termelőszövetkezetben jelentősen nőttek az átlagtermések, Jellemző, hogy például a múlt évben, amikor közismerten a természeti katasztrófa határait súroló kedvezőtlen őszi időjárás támasztott számos gondot, kilenc' termelőszövetkezetben, 5400 hektáron a kukorica átlagtermése a korábbi alig több mint 30 mázsának — amint erről lapunkban a közelmúltban már írtunk — szinte a duplájára növekedett! Ugyancsak 1974-ben Dél-Heves megyében 30 ezer hektár átlagában a búza átlagtermése 31,5 mázsáról 37.3 mázsára nőtt, de voltak olyan — több ezer hektáros — területek és szövetkezetek, ahol az ötvenmázsás hektáronkénti átlagot is elérték. Eger—Gyöngyös vidékén, a megye északi részében — gyei termelőszövetkezetek száma is: Nagyfüged, Kere- csend és Gyöngyöspata termelőszövetkezetei is beléptek. Ugyanakkor a Tiszaföld- vári Búzatermesztési Rendszernek Adács, Vámosgyörk, Atkár & Gyöngyöshalász, á gödöllőinek pedig Kerecsend is a tagja lettA kertészeti társulások, termelési rendszerek is erősödnek. Megalakult például a Gyöngyösi Szőlőtermesztési és Borgazdálkodási Rendszer a Szőlőtermesztési és Borászati Teljes Együttműködés Gyöngyösoro6zi, Gyöngyös- solymos és Gyöngyöspata termelőszövetkezetek részvételével. Ugyancsak megkezdi működését a már korábban megalakult Mátra—Bükk vidéki , Burgonyatermesztési Egyszerű Együttműködés a SZÖVTERMÉK, az andornak- tályai, a gyöngyösi, a mátra- ballai és a bodonyi termelő- szövetkezetek összefogásával. Ezeken kívül Mátraderecs- ke, Visznek és Bátor termelőszövetkezetei a Zagyvaré- kasi Gyepgazdálkodási Rendszernek a tagjaiként az intenzív szálastakarmány- termesztéssel, gyepgazdálkodásuk hatékonyságának növelésével kívánják javítani saját, takarmányellátásukat. És itt kell megemlíteni azt is, hogy több termelőszövetkezetünk tagja a Borsótermesztési Együttműködésnek, a lucernatermesztésinek, a vámosgyörki Agrokémiai Társulásnak, s Eger—Gyöngyös vidékén dolgozó 20 szőlőtermelő közös gazdaság vesz részt abban a növény- védelmi egyszerű gazdasági együttműködésben, amely a helikopteres, illetve repülőgépes növényvédelmet biztosítja. JalacG Sándor ahol főként ebben az évben alakultak meg az egyes termelési rendszerek — ugyancsak kedvező irányú változások mutatkoznak. Például a Makiárt és Nagytályát is magába foglaló andomaktá- lyai Egervölgye Termelőszövetkezet az idén lépett be 1200 hektárral a bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztő Közös Vállalatba, s a legutóbbi termésbecslések szerint 60 mázsás hektáronkénti termés várható. (E területen azelőtt, a makiári határban volt kukoricából a legmagasabb az átlagtermelés — 26 mázsa hektáranként..!)' Ezekhez a számokhoz, tényékhez aligha szükséges kommentárt fűzni. • , j», bővülő *■ r:..#; EGYÜTTMŰKÖDÉS Ebben az évben tovább gyarapodtak a termelési rendszerek, az azokban részt vevő Heves megyei termelő- szövetkezetek száma. így a már említett kilenc, a nádudvari rendszerhez tartozó, Dél-Heves megyei termelő- szövetkezet mellett a Bábolnai Rendszerű Kukoricatermesztő Közös. Vállalathoz — amelybe elsőként a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet lépett be a megyéből — csatlakozott az andornak- tályai és a viszneki közös gazdaság, de növekedett á nádudvari termelési rendszerben dolgozó Heves xa&A hét, amit magunk mögött hagytunk, többszörösen is a szüret jegyében telt. Valóságos népünnepély színhelye volt a mátraalji város, Gyöngyös. A hagyományos szüreti napok ünnepségsorozata ezúttal is gazdag eseményeket kínált; a programban ki-ki érdeklődése szerint válogathatott. A népművészeti, képzőművészeti, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítások mellett virágtárlatra, néptáncT/ersenyre és tudományos tanácskozásra is sor került. A vígságos napok sorát ma délután az elmaradhatatlan, színpompás szüreti felvonulás zárja. Közben az egri és mátraalji történelmi borvidéken nagy tempóban folyt az igazi szü- ,, rét. A kitartóan derűs ősz, a I kánikulára emlékeztető na- r pok kedveztek a szüretelők- nek. S a szőlős hegyoldalakon sem volt hiány a jókedvben, nótaszóban. Hozzákezdtek a korai érésű almafajták szedéséhez, s a kapásnövények termésének betakarításához is. Ami megtermett, azt mind egy szemig be kell gyűjteni. A betakarítással egy időben folyik a közös gazdaságok tábláin a talajelőkészítés, a vetés. Az őszi árpa és a rozs vetésében országosan nagy lemaradás tapasztalható, s e sürgős munkák tempóján Hevesben is szorítani kell. Nem volt híján es a hét sem az olyan eseményeknek, amelyek vonzzák a közfigyelmet. Hírt adtunk például az új egri kórház terveinek elkészültéről. Az I-es kórházhoz csatlakozó három és fél hektárnyi területen korszerű rendelőintézetet, központi műtőt, gyógyszertá- Vrat, intenzív sebészeti osztályt létesítenek. Országos tervpályázatot hirdettek az egri belváros igazgatási negyedének felújítására, olyan építészeti megoldások kidolgozására, amelyek harmonikusan illeszkednek a műemléki környezetbe. Nagyon rászórúlt már a megújításra Heves megye postahálózata. Éppen ezért örömet keltő az a hír, amely a hálózat erőteljes fejlesztéséről tudósít. Üj postát kap Egerbakta, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mát- raballa. Váraszó, Szihalom, Domoszló, Gyömgyösoroszi, Kisnána, Visonta. Atány, Bo- conád. Tarnaszentmiklós. Cj postahivatalt nyitnak a megyeszékhely dinamikusan fejlődő északi lakótelepén is, Csebokszáriban. Szólni kell a hét krónikájában arról a közhasznú, 46,5 milliós költségű beruházásról is. amely 32 milliárdos érték védelmét hivatott szolgálni. Árvízi előrejelző állomásokat létesítenek Gyöngyöspatán, Hatvanban, Markazon, Mát- raszentimrén, Parádfürdőn, Pétervásárán, Sírokban, Ver- peléten és Visznekcn. Ezek az állomások szerves részei lesznek annak a korszerű távmérő és szabályozó rendszernek, amelyet a Zagyva és a Tárná vízgyűjtő • területén alakítanak ki. Arvízcsűcs- csökkentő tározókat létesítenek, amelyek egyszersmind az ipari és a mezőgazdasági vízigényeket is kielégíthetik majd. Nem véletlenül nevezik a... történelmi Egert a konferenciák városának, hiszen a> különböző testületek, egyesüle- : tek szívesen választják a várost közös eszmecsere színhelyéül. E héten a könyvtárosok országos tanácskozását tartották itt, a hivatásszere- tettel végzett munka gondjairól. eredményeiről, közművelődést segítő tennivalókról beszélgetve. (pataky) , J975. .szentembér 21., vasartm#
