Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-17 / 218. szám
MAI műsorok: Mire figyelmeztet a képzőművészeti világhét? Miniszteri állásfoglalás a könnyűipari szakmunkásképzés fejlesztéséről Az UNESCO — az ENSZ- »ek ez az egészséges gondolatokat megvalósító, Párizsban székelő szervezete — kezdeményezte a képzőművészeti világhét megrendezését, amelyet az idén, szerte a földkerekségen, már ahol és már ahogyan az UNESCO tagállamaiban lehet, mindenütt szeptember 20—27. között tart meg. A magyar társadalom természetesen csatlakozott ehhez a nagy jelentőségű kezdeményezéshez. A felkészülés a hivatalos szervek, a szakminisztérium, a Magyar Képzőművész Szövetség, a helyi hatóságok, művelődési házak, klubok, szakkörök, a sajtó, a rádió, a televízió részéről megtörtént. Nyilván mindenki meg i6 teszi a magáét. Előre láthatóan a megyében is egymásnak adják a stafétabotot a képzőművészet propagálását célzó rendezvények. Az eddigi terveket ismerve, ismét újabb fehér foltok tűnnek el a képzőművészeti térképről: megjelennek olyan, eddig nem ismert fórumok is, amelyek odaadó lelkesedéssel vállalják a. képzőművészek, a festők, a szobrászok, a grafikusok ügyének támogatását. Azzal talán elsősorban, hogy az élő alkotók megismerésével és az élő alkotások látványával, közelhozásával kapcsolatot, emberi eleven összeköttetést teremtenek az alkotó, a művek tartalmát, érzelmi, gondolati, szenvedé- lyi tartalmát megérteni é« magukévá tenni kész emberek között. Kampány er a világhét? Az olvasó, a művek és művészek iránt érdeklődő közönség, tehát az érdeklődő ember joggal teszi fel a kérdést: kell-e egy ilyen, egész hétig tartó, sűrített rendezvénysorozat, kiállítás, tárlat- vezetés, műterem-látogatás, diafilmes vetítés, elgondolkodtató eszmecsere, hozzászólás az újságokban, előadás a rádióban, látvány a tévében? Mi az oka, hogy most így hirtelen eszébe jut egy, az egész főidet átfogó világszervezetnek: egy egész hétig és mindjárt a szellemi élet szezonnyitásakor, szeptemberben szorgalmazni, hogy az emberek festményeket nézzenek, szobrokat vízs- gálgassanak, grafikákon törjék a fejüket, s főként azon, hogy ez vagy az a művész miért így alkot, miért éppen ezt és így mondja el nekünk! Nekünk, akik a szőkébb szakmán kívül rekedtünk, s bizony nemegyszer törjük a fejünket, mit is szeretne a művész nekünk átadni önmagából, miért is akar velünk kapcsolatot teremteni? Ha egyáltalán sikerül ezt a célját elérnie művével? Valahol tán hiba van? Valami tán hiányzik, pótolni kellene valamit, valami lemaradást behozni? A művészek szaladtak nagyon előre elképzeléseikben, alkotásaiéban, vagy a közönség kullog nagyon hátul és ezért ballasztja annak a szellemi fejlődésnek, amelyet e kor annyira hirdet és igényel? Van oka ennek a világhétnek, kell ez a világhét. Ha a színházaknak — és a közönségnek — csak egynapnyi időtartam kell a figyelmeztetésből, akkor a képzőművészetnél igen-igen eikél ez a hét, hogy alkotókat és közön séget egyaránt közelebb tessékeljék egymáshoz. A művészet maga probléma Mióta gondolkodó ember van a földön, az emberi cselekvés célját, i okát mindig keresték, igyekeztek erről pontos fogalmazást adni. Ismerjük Giordano Bruno esztétikai nézeteit, Cocteau szellemes szólásait, a nagy rendszerező!? elképzeléseit;, maÍ97S. szeptember f*7M szerda napság is forrong ez a fogalmazási munka. Mi a művészet? A polgári ideológia azt teleli: a művész és a közönség kapcsolata. Ez a kapcsolat azért van, hogy a művész a művet megalkotván azt eladhassa. így hat. Igaz ez így? Ez csak egyik oldala az ember és ember közötti találkozásnak. A művész egy adott időben éretté válik arra, mint ember, hogy gondolatait, érzéseit, szenvedélyeit közölni tudja a világgal, a világban ugyancsak önmagát érlelő többi emberrel. Hatni akar azzal, amit ő megélt. Jeleivel, lelki tartalmával formálni akarja a többit, mert úgy érzi, hogy amit ő az emberektől kapott és amit ő ehhez az adományhoz önmagából hozzáadott, az elismerésre méltó, követést, megértést érdemel, hasznára válik a többieknek. A művészet tehát lelki és szellemi körforgás, amelyben a művész szerepe jelentős. Ha értik, ha felfogják, amit ő alkot, közöl. Ha azon a nyelven beszél, amit még és amit már ért a többi, a közönség. Miért mondjuk el ezt, itt és most? Mert a művészet fogalma alá lassanként, ebben a folyton új szempontokat, folyton új elméleteket és megoldásokat kiagyaló, kitermelő, vajúdó, de sokszor őszinteségre törekvő korunkban a művészet tartalma hallatlanul kezd kitágulni. Ha elfogadjuk, hogy a művészet a művész, mint ember és a műélvező, mint ember közötti kapcsolat a művek által, akkor világosan kitetszik, hogy a műveket, a művet, mint kategóriát kellene jobban és szélesebben szemügyre vennünk. Ki neveli a közönséget? Lesz, aki azt mondja, hogy ennél balgább kérdést ebben az ügyben nem lehet feltenni. Lehet, hogy igaza van. De én mégis azt mondom, hogy ez a kérdés nem hiábavaló, Ugyan ki neveli a közönséget? Innen-onnan senki. Vagy rendszertelenül ezerféle hatást zúditva rá anélA lampaszkoszl származású Anaximenosz oktatója volt a macedónok királyának. Nagy Sándornak. Oktató és tanítvány között szoros kapcsolat alakult ki, Anaximenosz minden fe- szélyezés nélkül cseveghetett az uralkodóval. Egyszer, a perzsák elleni háború idején, a királyi hadsereg Anaximenosz szülővárosához, Lampakoszhoz közeledett, s az csak természetes, hogy a nagy tudós és oktató védelmet kért a királytól saját szülővárosára. A király elé sietett. aki már messziről sanda szemekkel nézte a közeledő Anaximenoszt, megsejtette a kérdést és elébe vágott: — Becsüllek, Anaximenosz, de esküszöm a nagy Zeuszra, hogy kérésedet ezúttal nem fogom teljesíteni. Anaximenosz meglepődött. Aztán váltott egyet az agyán és ragyogó szemekkel felelte: — örök hála értei felség. Mert csupán arra akartalak kérni, hogy pusztítsd el Lampa- koszt tűzzel-vassal. o o o o A Girgentiből származó Galliasz nagy hírű szónok volt, de nyavalyás kis törpe emberke, igazi torzalak: ha beszélt, inkább gúnyos megjegyzéseket váltott ki, mint elismerést. Az egyik városban mint követ tartott beszédet, de ott kinevették. Egy ideig türelmesen hagyta, csak nevessenek, aztán kezének egy mozdulatával csendet teremtett és így szólt: — Polgártársak! Ne csodálkozzatok! Követségünk szép szál követet csak nagy és dicső néohez küld, a kicsi semmiháziakhoz pedig olyanokat, mint én, o o o o Cestius Plus. Cicerc nagy irodalmi ellensege, utálta Sínkül, hogy a hatások okairól, előzményeiről tájékoztatná. Gondoljuk el: ezen a világhéten Heves megyében megrendeznek több kiállítást. Például Egerben ifj. Kátai Mihály tűzzománc-kiállítását. Trojan Marian Józef ex librisei is tárlókba kerülnek. A megyében élő művészek új alkotásait gyűjteményes tárlat fogja egybe. Kurucz D. István egyéni kiállítását már eddigi alapos tekintélye is támogatja. Pipa Ildikó faliszőnyegei is esztétikai élményt és örömöt ígérnek látogatóinak. Nagy Ernő újuló alkotói kedvének a termékeit is vizsgálhatjuk. A nyolc évtizede munkálkodó Kas- taly István vénájából még mindig telik önálló kiállításra. Molnár József — Nagy- réde szülötte — hazahozta egy teljes tárlat anyagát megmutatni falujabélieknek. De ki ad megfelelő tájékoztatást a közönségnek, hogy jól lássák és jól látva értőn élvezzék, fogadják magukba ,a műveket, a művek hatását, mert gazdagodni szerettek volna? Közoktatásunk a középiskolában is csak egy órában tanít művészettörténetet, az első és a negyedik osztályban, az általánosban rajzol- gatnak a gyerekek, keresve az elemi formák megértését és a készség esetleges jelenlétében ügyesebben visszaadni papíron, gyurmában azt, amit láttak. Nem nagy túlzással állíthatjuk: bizonyos szakadék van a művész és a közönség, az ember és az ember között, mert nem gondoskodunk kellőképpen arról, hogy aj alkotásokat teremtő művészek és a többi emberek között a megfelelő kapcsolat kialakuljon. Jöjjön ez a világhét, hozza meg az eseményeket, a sikereket az egyes alkotóknak! De hozzon lelkiismeret-vizs- gálatot is, új gondolatokat is, hogy észrevéve mulasztásainkat, az eddiginél többet tegyünk a festők, a szobrászok, a grafikusok — és főként — a művek jobb megértéséért! Farkas András Anakreon, az ittasságot és mámort dicsőítő görög költő, sok megrovást kapott azért, mert nemcsak meg- énekelle a bort, hanem ha lehetett, meg is itta. A sok támadás aztán arra kényszerítette a nagy lírikust, hogy védekezzék, ezért megírta XIX. dalát, melyet Kazinczy így tordított le magyarra: A barna föld iszik s azt Viszontag a fa issza; A tenger a folyókat; A tenger habját a nap;' A napvilágot a Hold. Hát engemet, barátaim Mért nem hagytok inni? 0 0 Q (Sí Rómában volt egy Tlmon nevű megátalkodott embergyulölO. A könnyűipari miniszter állásfoglalást adott ki a szakmunkásképzés fejlesztésével, korszerűsítésével ösz- szefüggő vállalati feladatokról. A tanácsokkal együttműködve lebonyolított széles körű vizsgálat során megállapították, hogy a szakmunkástanulók létszáma a köny- nyűiparban 1957—74 között háromszorosára nőtt, és a vállalatok erejükhöz mérten fejlesztették a tanműhelyi, illetve csoportos oktatás tárgyi feltételeit, szociális ellátását. Az elismerési-e méltó eredmények mellett azonban a vizsgálat felszínre hozott több, általánosítható hiányosságot is. Nem mindenütt állnak rendelkezésre az oktatáshoz szükséges gépek, felszerelések, alapanyagok stb. Több helyütt lassan halad a tanműhelyek korszerűsítése, az elavult gépek lecserélése. Gondot okoz az is, hogy a gyakorlati oktatók túlnyomó része még nem rendelkezik pedagógiai alap- képzettséggel. Vannak olyan vállalatok, ahol nem adnak külön díjazást azoknak a szakmunkásoknak, akik mellé oktatásra tanulókat osztanak be. Az sem szerencsés, hogy 17.40: Korhatár nélkül Riportműsor I, rész A felnőttek gondjairól, a munka melletti tanulás nehézségeiről készített 3 retötte már magát a mi nagy demokráciánkban a jóléttől, és sok fiatal a szerelemtől. Nos, polgártársak, drága barátaim, ezennel bejelentem, hogy házamat mintegy két hét múlva át kívánom építeni a hegy tövébe, s a fügefát is ki kívánom vágni, és átültetni az új kertembe. Ezért tehát, akinek olyan szándéka van, hogy erre az én szép törzsű fügefámra -felkösse magát, igyekezzék, mert két hét múlva már nem találja a mostani helyén! o o o o Plutarchos számára remek életrajzai biztosítják a halhatatlanságot. A bölcsész életrajzíró kiváló tanácsókat tudott kortársainak adni. Egy helyen felveti a kérdést, hogyan kell a vendegeket az asztalnál elhelyeznéhány vállalatnál az egy oktatóra jutó tanulólétszám meghaladja az előírtat, sok olyan munkahely van még, ahol a tanulóknak nincs külön öltözőjük, mosdójuk, fürdőjük. A miniszteri állásfoglalás megjelöli a főbb tennivalókat is. Egyebek mellett megszabja, hogy a vállalatok a termelési és műszaki tervükre alapozott, időtartamában azokkal összehangolt tervet készítsenek a gyakorlati oktatás feltételeinek fejlesztésére, első ízben 1976- ra, illetve az 1976—1980-as évekre. Egyebek mellett ennek tartalmaznia kell az oktatáshoz szükséges gépek, üzemrészek biztosítását, a tanműhelyek, valamint az Oktatásba vont gépek állományának korszerűsítését. Az állásfoglalás a vállalatok feladatává tette a szakmunkásképzésben közvetlenül részt vevő • szakoktató gárda fejlesztését célzó, négy esztendőre szóló terv elkészítését. Nagy súlyt fektet az állásfoglalás arra, hogy a szakmunkástanulókat mindenütt szocialista világnézetre és erkölcsiségre neveljék. szes riportfilmsorozatot a televízió forgatócsoportja — Csorna Gyula riporter, Kaposi Imre szerkesztő, Dobai Sándor operatőr és Nagypál Endre rendező. Ezúttal újpesti üzemekbe látogattak, hogy megszólaltassák a középiskolába jaró dolgozókat — miért tanulnak, miért vállalták a több- letgjfoglaltságot, olykor a komoly áldozatot is. S megkérdezték az üzemek vezetőit is, a felnőttoktatási szakembereket, a családtagokat — ők hogyan segítik és se:. gitik-e egyáltalán a felnőtt fejjel iskolapadban ülő munkatársakat, hozzátartozókat. A gondolatébresztő film sok tanulsággal szolgálhat üzemnek, iskolának, családnak egyaránt. ni, s mindjárt meg is felel rá; A fecsegő ember szomszédja szófukar legyen, a tudós mellé oktalan bamba kerüljön, a sportoló mellé nyomorék. De ha a társaságban legalább két költő van, feltétlenül egymás mellé kell ültetni őket, mert csak ők értik meg egymást. O 0 O O Róma utcáin egy fegyveres ól egy gazembert kergetett: — Fogjátok meg: Fogjátok meg! — kiabálta. Az üldöző és az üldözött éppen a bölcs Plutarchos háza előtt tutott el. A bölcs rájuk sem hederített, a kapufélfának dőlve gondolataival volt elfoglalva. Közben az üldözött gazfickó egérutat nyert. A fegyveres őr dühösen visszaindult, majd odament Plutarchoshoz és ráripakodott: — Maga ostoba. Mért nem tartóztatta fel a gyilkost, amikor éppen az orra előtt szaladt el? Buta fráter! Plutarchos nyugodtan vette az őr szidalmait, majd hirtelen kérdezte: — Várj csak: hát gyilkos volt az ipse? De mit értesz tulajdonképpen a ..gyilkos” szó alatt? — Már micsoda kérdés ez? Gyilkos az az ember, aki öl. — A. dehogy. Az egy hentes. — Bolond. Gyilkos az, aki egy embert megöl. — Aha. Nyilván katona volt az illető, akit kergettél? — Ej, de buta vagy. Természetesen nem háborúban öl. hanem békében. — Most már értem. Szóval hóhér völt a pasas? Az őr toporzékolt dühében: — Mindjárt széttéplek, te esztelen. Értsd meg végre: gyilkos az, aki egy ártatlan embert a saját házában megöl! — Na végre. Ezt bizony hamarabb is mondhattad volna. Akkor tehát az a szegény ember. akit kergettél, orvos volt? Az őr fegyvere után kapott, a nagy lángész azonban megelőzte : — Csillapodj, fiam. Plutarchos vagyok. Bizonyára hallottad a nevemetl — Ah. grácia, grácia, — hajlongott az őr. — most már megyek és nyugodtan megpróbálom felkutatni azt a szemtelen... ■ ■ orvost. Vagyis hentest. OéSSi GÍZA gyütteie KOSSUTH 8.22 Népdalcsokor 9.0« A Pickwick Klub 9.24 Lalo: Spanyol szimfónia 10.05 „Nyitnikék” 10.40 Vonalra várva. •. 10.50 Kamarazene 11.30 A Szabó család (Ism.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Népdalok 14.05 Éneklő Világ 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Iskolarádió 15.50 Mario Del Monaco énekel 16.05 Nemzetközi kupanap 16.10 Dalos zalaszántói képeslap 16.23 Vonalra várva... 16.43 Chopin zongoraművek 17.20 Holnap közvetítjük.. . 17.40 Vonalra várva. ., 17.55 Lemezek közt válogatva. .. 18.30 Népdalok 18.48 Kritikusok fóruma 19.25 Jelentés a súlyemelő VB- ről 19.35 örökzöld dallamok 20.20 Mozart: Szöktetés a sze- rájból 23.01 A nagycsaládú ember 23.35 Nóták PETŐFI 8.05 Rossini operáiból 9.03 Operettrészletek 10.00 A zene huUámhoe»száai 12.00 Zenekari muzsika 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől hatig. . . 18.20 Nemzetközi kupanap 18.47 Brahms: Kettősverseny 19.24 Egy asztal mellett 20.20 Nemzetközi kupanap 20.50 Kis magyar néprajz 20.55 Régi dalok és táncok 21.20 Hétköznapi csoda 22.01 A Csík és a Syrius együttes hangversenye 23.15 Debussy-művek A SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek 17.35 Rizsaratók (Riport) 17.45 Sanzonok 18.00 Alföldi krónika TEJ MAGYAR 9.20 Iskol%-tv -A(ULX.\L-torna 10.50 Balzac nagy szerelme (Bef. rész) 11.45 Játék a betűkkel (Ism.) 15.50 Szombathelyi Haladás— La Valetta KEK labdarúgó-mérkőzés 16.50 Feltételezések Giuseppe Pinelli halálával kapcsolatban 17.10 Kuckó 17.40 Korhatár nélkül 18.20 U. Dózsa—FC Zürich BEK labdarúgó-mérközé§ 19.30 TV-híradó 20.00 Waldhaus utca 20. (NSZK tévéfilm) 21.50 TV-híradó S 22.00 Telesport 2. műsor 20.01 Korok, versek 20.50 TV-híradó 2 21.10 Egy tanító naplója (Olasz filmsorozat) POZSONYI 17.20 Ifjú szemmel 18.00 Esti mese 18.10 Autó-motor revű 19.00 Híradó, publicisztika 19.30 Slovan Bratislava—Derby County (labdarúgó BEK mérkőzés) 21.20 Híradó 21.45 Sherlock Holmes (Angol detektív-sorozat) [mozi jj EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Egy pikoló világos Magyar filmvígjáték EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Nem adom a lányom Színes, szinkronizált, szovjet film vígjáték este fél 8 órakor Nyomorultak Kétrészes, színes, szinkronizált, NDK—francia—olasz film EGRI KERT: Este 7 órakor Kis nagy ember GYÖNGYÖST PUSKIN: Vörös sivatag GYÖNGYÖST SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Magánbeszélgetés du. fél 6 és este fél 8 órakor Szelíd motorosok GYÖNGYÖSI KERT: Az Olsen banda nagy fogása HATVANT VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 órakor Cimborák du. fél 6 és este fél 8 órakor Enyém, tied. kié? HATVAmt KOSSUTH; Nagyezisda Ezeréves római humor üst nagyképűsége miatt. Valaki elbeszélte neki, hogy Silius ötórás előadást tartott arról, hogy miért tönk el a boroskancsó, ha leesik és miért nem törik el például a szivacs. Silius legközelebbi előadását megelőzően Cestius Pius maga, is beállt a gyűlést szervezők közé és e szavakkal édesgette az újabb előadásra hallgatóit : — Holnap újra jöjjetek el Siliushoz és hallgassátok meg hasznos előadását. Meglátjátok, sokat okultok az ő tudományos beszédeiből. Holnap arról ‘ fog értekezni nektek, hogy miért énekel a rigó és a tök miért nem! O O O G Senkivel nem társalgott, az utcára ki nem ment, s ha mégis ember akadt elébe, a hányinger környékezte. Egyszer csodák csodája, ez a Timon kiment a főtérre az emberek közé. A téren éppen szónokolt Plutaro- nosz. Amikor befejezte, Timon kért szót. Felkapaszkodott az emelvényre és beszédét így tartotta meg: — Róma szeretett polgárai! Tudjátok magatok is, hogy házam mögött, a kiskertben van egy nagy fügefa. Igazán kecses termetű, jó magas, erős törzsű. Erre az én szép fügefámra nagyon sok polgártársatok felkö*
